Észak-Magyarország, 1988. április (44. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-25 / 97. szám

1988. április 25., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 II meg i páÉzrtsáB az álláslflalalás-lervezelrtil A vitában tizennégyen mondtak véleményt az állásfoglalásról (Folytatás a 2. oldalról) Azari István, az MSZMP Gönc Községi Bizottságának titkára, Balázs Ernő, a Kohászati Gyárép. Váll. kőművese, Balogh Lajosné, a halmaji tsz 'brigádvezetője, Barczi Jánosné, az Ózdi Ruhagyár pb-titkára, Básti János, az SZMT ve­zető titkára, dr. Berlkő Péter, a megyei kórház főorvosa, pb-ti't'kár, Bényei Miklós, a tiszala- dányi tsz elnöke, Bóta Csaba, a Bükkaljai Bányaüzem vájára, Butella László, TÁG -.te­lepvezető, Cserép János, BBFAG-ve- zérigazgató, Dobozy Zsolt, UKM, pb-tit- kár, Dud'la József, a megyei­pártbizottság első titkára, Farkas József, LKM, mű­vezető, Fedor.kó Imréné, általános iskolai tanár (Sátoraljaúj­hely), Guti Árpád, Mezőkövesd, Autóvillamossági Gyáregys. villanyszerelő, dr. Havasi Béla, nyugdí­jas, Szegőné Gábor Valéria, a Miskolci Közlekedési Váll. belső ellenőre, Hegedűs Ágnes, a Miskolci Fényképész Szöv. fényképé­sze, Jeddi József, Kontakts Óz­di Gyára, meós, Juhász Péter, a megyei pártbizottság titkára, Kerekes Ildikó, a megyei fodrászszöv. női fodrásza, Kiss Dezső, BSZV, vezér- igazgató, Kiss Imréné, a Szerencsi Édesipari Vállalat csoport- vezetője, Kiss Zoltán, BÁÉV, szoba­festő, Koleszár Dénes, tiszakará- di tsz-elnök, Koszty Lajos, nyugdíjas, pb-titkár, Kovács Attila, ÓKÜ, elő- hengerész, dr. Kovács Ferenc, NME, rektor, Kovács József, Borsod Vo­lán, művezető, Kovács Lászlóné, Pamut­fonoda, fonó, dr. Kovács László, Miskolc város tanácselnöke. Kovács Zoltán, a Diósgyőri Gépgyár vezérigazgatója, Kulcsár Imre, a Miskolci Nemzeti Színház színművé­sze, dr. Ladányi József, a B.-A.-Z. Megyei Tanács el­nöke, Lakatos Ernő, MSZMP KB, osztályvezető, Lempochner György, BVK, művezető, dr. Madarász Györgyné, eü. szakiskola, Miskolc, ta­nár, Major János, a KISZ MB első titkára, Takács Imre, a Tokaji Vas- és Fémipari Szöv. fes­tőszakmunkása, dr. Molnár László, az Ózd Városi PB első titkára. Nagy Zsolt, Szerencsi ÁG, ágazatvezető, Németh Ferenc, ÓKÜ, üzemvezető, Nyeste István, Bogács, tsz. pb-titkár, Oláh István, Hejőmenti ÁG, igazgató, Pintér Imre, BVK, pb-tit­kár, Pusztahelyi Mi'klósné, bor- sodsziráki tsz, főágazatveze- tő, Schmidt Zoltánná, Digép- köszörűs, megye pvb-tag, Sike László, Borsodnádas- di Lemezgyár, hengerész, Suga László, Comenius Tanítóképző Főiskola, főis­kolai hallgató, Szabó László, a Miskolci Bányaüzem vájára, Szegedi Ildikó, 31. Sz. Ál­lami Építőipari Vállalat, Le- ninváros, termelésirányító, Szűcs Enikő, Ruházati Textilkereskedelmi Vállalat, Takács Gyula, Sárospatak város tanácselnöke, Tállai Andrásné, Mezőkö­vesd, I. László Gimnázium és Szakközépiskola, tanár, Tímár Vilmos, a Miskolc Városi Pártbizottság első tit­kára, Tóth József, Tardona, kis­iparos, dr. Trencsényi Erzsébet, Kazincbarcika. Városi Kór- házHRendelőintézet, igazgató főorvos, dr. Túrós András, megyei rendőrfőkapitány, Újhelyi Tibor, a Kazinc­barcikai Pártbizottság első titkára, Varga Gábor, a tömöri tsz lakatosa, Varga János, December 4. Drótművek, villanyszerelő csoportvezető, Vasas Ferenc, MÁV Von­tatási Főnökség, lakatos cso­portvezető, Vass József, LKM Hámor Leányvállalat, főművezető, Zahorecz Adorjánná, Put- nok, 2. Sz. Általános Iskola, tanár, Zágonyi László, Elzett- Certa, Sátoraljaújhely, fő­művezető, Zsuga József, hernádné- meti, tsz-elnök. A MEGYEI KÜLDÖTT­CSOPORT TAGJA LESZ: Grósz Károly, Huszár István, Koszorús Ferenc, Osztafi Béla. MEGHÍVOTTKÉNT VESZNEK RÉSZT: Szűcs Erika, a megyei pártbizottság titkára, Nagy Zoltán, az Észak- Magyarország főszerkesztője. A KÜLDÖTTCSOPORT VEZETŐJE Dudla József, a megyei pártbizottság első titkára. A pártbizottság üléséről tudósítottak: Nagy Zoltán Hajdú Imre Fotó: Balogh Imre Grósi Károly régi barátok, munkatársait között Pravda-értékelés a Shultz-látogatásról Nem történt lényegi áttö­rés a szovjet—amerikai kap­csolatok jelenleg legfonto­sabbnak ítélt területén, a hadászati támadófegyverzet ötvenszázalékos csökkentésé­ről szóló szerződés pontjai­ban való megállapodást ille­tően, George Shultz amerikai külügyminiszter elmúlt hé­ten tett moszkvai látogatásán — állapítja meg a Pravda, az SZKP KB központi lap­ja vasárnapi számában meg­jelent kommentárja. Az írás rámutat: a HTF- szerződés körvonalakban megvan, de még mindig mintegy 1200 nem egyezte­tett szerződéspont vár tisz­tázásra. A lap utal arra: amikor a két ország vezetői elvben megállapodtak arról, hogy negyedik csúcstalálko­zójuk fő programpontja a HTF-szerződés aláírása lesz, maga Reagan amerikai el­nök jelentette ki: a szerző­dés megkötése kézzelfogha­tó közelségben van. De ahogy közeledik a moszkvai csúcs kezdete, egyre bizonytala­nabbá válik, hogy a HTF- szerződés elkészül, és azt a két ország vezetője alá tud­ja írni. A moszkvai külügy­miniszteri megbeszéléseken így újabb megállapodás szü­letett arról, hogy Eduard Sevardnadze és George Shultz még egyszer találko­zik a moszkvai csúcs előtt, és remélhetőleg addigra a szakértők a zárójelek felol­dásában előrejutnak. A szovjet pártlap ugyan­akkor rámutat, ha a HTF- szerződést illetően nem is, a szovjet—amerikai kapcsola­tokat érintő egyéb kérdések­ben kedvező változások mennek végbe. Igv például mindkét országban befejező szakaszába érkezett a tavaly Magyar—lengyel napok kezdődnek április 25-ével Varsóban. A programon a Magyar Gazdasági Kamara küldöttségét Drótos László, a kamara alelnöke, az LKM vezérigazgatója vezeti. A ve­zérigazgató ez alkalomból decemberben megkötött KHR—HHR-szerződés ratifi­kálási folyamata. A Pravda elégedetten állapította meg, hogy az amerikai kongresz- szus képviselöházának 393 tagja szavazott a szerződés ratifikálása mellett, és mind­össze heten voksoltak ellene. A szovjet pártlap végül emlékeztet arra, hogy az ed­digi csúcstalálkozóknak kö­szönhetően alapvető áttörés következett be a leszerelés terén, és a negyedik csúcs- találkozó legfőbb érdeme az lehetne, ha ezt a folyamatot újabb eredményekkel lendí­tené előre. tárgyalást folytat lengyel vaskohászati vállalatok ve­zetőivel, termelési együttmű­ködés céljából és a Polski FIAT gépkocsit gyártó vál­lalat vezetőivel, a borsodi autókonzorcium megbízásá­ból. Magyar-lengyel napok Varsóban Napirenden az OTP munkája Lakás - betét - hitel Minden évben — hagyo­mányosan — sor kerül rá, hogy az Országos Takarék- pénztár megyei igazgatósága beszámol a megye vezetői­nek az előző esztendőben végzett munkáról, s arról: milyen tervek, célok végre­hajtását tűzték maguk elé. Mint arról már hírt adtunk, múlt hét elején került sor er­re a sajtótájékoztatóra a megyei tanács székhazában. Az írásban előterjesztett be­számolóhoz szóbeli kiegészí­tés csatlakozott, amit Doj- csák János, az OTP most nyugdíjba vonuló igazgatója mondott el, hiszen a múlt esztendőben a pénzintézet az ő irányításával dolgozott. — Az OTP megyei igazga­tósága és szervezetei 1987- ben az egyik legnagyobb problémákat hordozó évét zárták — kezdte mondandó­ját. A megye vezetői elé ter­jesztett tájékoztató kiemel­ten foglalkozott a betétállo­mány alakulásával, a lakás­építéssel és -értékesítéssel összefüggő feladatokkal, a hitelezés jelenlegi és várha­tó fejleményeivel, valamint a tanácsok és a pénzintézet együttműködésének tapasz­talataival. Az adatok tanúsága sze­rint tavaly a lakossági be­tétállomány 14 milliárd 154 millió forint volt. Ebből va­lamivel több, mint 12 milli- árdot az OTP-nél, a többit a takarékszövetkezeteknél fi­zették be. De a betétállo­mány — mint azt az igaz­gató hangsúlyozta — nem úgy alakult, ahogy szerették volna, különösen az év első felében és később is erőtel­jesen csökkent. E folyamat novemberben állt meg, ami­ben nagy szerepe volt az áruhiány miatt mérséklődő felvásárlási láznak, az in­gatlanforgalmazást érintő korlátozásoknak, s főként annak, hogy a pénzintézet kedvező befektetést biztosí­tó takarékpénztári kötvényt bocsátott ki. A betétek ala­kulásában meghatározó sze­repe volt — többek között — annak is, hogy a megyé­ben tavaly lényegesen ki­sebb volt a jövedelem ki­áramlása, a lakosság vissza­fogottabban költötte el a pénzét, ami tulajdonképpen kedvezően hatott a betétek alakulására. E tekintetben valamivel kedvezőbb helyzet­ről lehet beszámolni a de­vizaszámlákat illetően. Amíg 1986-ban 6321 ilyen számlát kezeltek, ez az arány 1987­ben 7365-re növekedett. Az év folyamán 100 279 ügyfél rendelkezett ilyen számlával. Ami a hitelezést illeti, ér­demes szemügyre venni: mennyi pénzt folyósított az OTP tavaly lakásépítésre és -vásárlásra, lakásfejlesztésre, vagy éppen személyes, köz­vetlen célok fedezeteként. A hitelállomány növekedése tavaly 2 milliárd 123 millió forint volt. Ebből 1 milliárd 947 millió forintot hosszú, míg a többit rövid lejáratú hitelként engedélyeztek. Mindent egybevetve 1987 vé­gén (a korábbi években en­gedélyezett hitelekkel együtt) a lakossági hitelállomány 17 milliárd 500 millió forint volt. Csak 1987-ben építési célokra 2 milliárd 200 millió forintot engedélyeztek, ami megfelel 10 875 darab építési kölcsönnek. Idetartozik: ta­valy az OTP közreműködé­sével 3389 lakás épült fel, amiből a magánerőből épült otthon 2993. Mindemellett a lakások értékesítésére 528 millió forintot fordítottak. Mint az a tájékoztatóból, s a vitából is kitűnt, a külön­féle hitelek iránti igény, kü­lönösen a negyedik negyed­évben növekedett az átlagos­nál nagyobb mértékben. A már említett hiteleken túl különösen a személyi hitel- kérelmek száma nőtt ugrás­szerűen annak ellenére, hogy lényegesen szigorúbb felté­telek és kamat mellett lehe­tett az ilyen kölcsönt igény­be venni. A takarékpénztár a meg­növekedett feladatait ered­ményesen látta el, s ami lé­nyeges: minden jogos igényt kielégítettek még olyan áron is, hogy például a sze­mélyi hiteleknél (központi támogatással) 3 százalékkal több pénzt fizettek ki, mint amennyit a tervben előírt éves keret biztosított volna. A tanácskozáson élénk vi­ta alakult ki, főként a leg- szorítóbb gondok megoldását illetően. Az értekezleten felszólalt Tisza László, az OTP vezér- igazgatója, aki elmondta: mindaz, ami Borsodra jel­lemző, országosan is érzékel­hető tapasztalat. A betét- gyűjtés és a hitelezés fon­tosságának hangsúlyozása mellett mindenekelőtt az OTP és a tanácsok jó együtt­működésének szerepéről szólt. Közölte: a bankrend­szer átalakítása a tanácsok számára is lehetővé teszi, hogy nemcsak az OTP-nél, de más pénzintézetnél is vezettetheti számláját. — Mi szeretnénk — mond­ta —, ha Borsodot illetően erre nem kerülne sor. Ami a lakásgazdálkodást illeti, a jövőben a pénzinté­zet szándéka piaci viszo­nyokat teremteni. Ami a fi­zetőképes kereslethez való igazodást, magasabb igények kielégítését jelenti, természe­tesen továbbra is eleget téve a tömeges igényeknek. Kérte: ahol a tanácsok tudnak terü­letet biztosítani, közöljék, az OTP anyagi segítséget nyújt a telkek előkészítéséhez, hi­szen annak költségeit a ta­nácsok egyedül nem tudják vállalni. Az értekezletet vezető dr. Ladányi József, a megyei tanács elnöke bevezetőben megköszönte a nyugállo­mányba vonuló Dojcsák Já­nos munkáját, üdvözölte az utódot, Siska Andrást új be­osztásában, majd arról be­szélt, hogy a tanácsok és az OTP között hagyományosan jó, korrekt kapcsolat alakult ki. Ami a lakáshelyzetet il­leti, azt hangsúlyozta: a la­kások minősége kifogásolha­tó, a vevők jogosan elége-' detlenek. Sok a határidőcsú­szás, a minőségi hiba. Bor­sodot illetően (ahol speciális gondokról van szó) az OTP- nél, mint azt megfogal­mazta: „...bizonyos diffe­renciálás nem volna szé­gyen”. Felszólalt a vitában Dudla József, a megyei pártbizottság első titkára, aki arról szólt, hogy a megye vezetői szö­vetségest keresnek és látnak az OTP-ben is. Kérte: a pénzintézet legyen kezdemé­nyező, hogy a megyét, a me­gye igényeit differenciáltan bírálják el. Kifejezésre jut­tatta: keveselljük azokat a hiteleket, amit a megye kap. Felhívta a figyelmet a lakás­építés és -gazdálkodás fon­tosságára. Mint mondta: az új helyzethez igazodni szük­séges. Keresni kell az új le­hetőségeket a lakásgondok enyhítésére. Jó dolog, hogy e tekintetben az OTP keresi az új utakat, megoldásokat, de ez nem elég. Nekünk is lépni, tenni kell. Ezt követően Jurás Lász­ló, a megyei tanács tervosz­tályának vezetője kért szót. Néhány olyan problémát tárt az értekezlet elé, amelyeknek megoldása nem,tűr halasz­tást. A tanácskozás azzal az egyöntetű elhatározással ért véget, mindent megtesznek annak érdekében, hogy a kitűzött feladatok valóra váljanak. Az országos pártértekezle megyei küldöttei

Next

/
Oldalképek
Tartalom