Észak-Magyarország, 1988. április (44. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-25 / 97. szám

1988. április 25., hétfő

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3

II meg i páÉzrtsáB az álláslflalalás-lervezelrtil

A vitában tizennégyen mondtak véleményt az állásfoglalásról

(Folytatás a 2. oldalról)

Azari István, az MSZMP Gönc Községi Bizottságának titkára,

Balázs Ernő, a Kohászati Gyárép. Váll. kőművese, Balogh Lajosné, a halmaji tsz 'brigádvezetője,

Barczi Jánosné, az Ózdi Ruhagyár pb-titkára,

Básti János, az SZMT vezető titkára,

dr. Berlkő Péter, a megyei kórház főorvosa, pb-ti't'kár, Bényei Miklós, a tiszala- dányi tsz elnöke,

Bóta Csaba, a Bükkaljai Bányaüzem vájára,

Butella László, TÁG -.telepvezető,

Cserép János, BBFAG-ve- zérigazgató,

Dobozy Zsolt, UKM, pb-tit- kár,

Dud'la József, a megyeipártbizottság első titkára, Farkas József, LKM, művezető,

Fedor.kó Imréné, általános iskolai tanár (Sátoraljaújhely),

Guti Árpád, Mezőkövesd, Autóvillamossági Gyáregys. villanyszerelő,

dr. Havasi Béla, nyugdíjas,

Szegőné Gábor Valéria, a Miskolci Közlekedési Váll. belső ellenőre,

Hegedűs Ágnes, a Miskolci Fényképész Szöv. fényképésze,

Jeddi József, Kontakts Ózdi Gyára, meós,

Juhász Péter, a megyei pártbizottság titkára,

Kerekes Ildikó, a megyei fodrászszöv. női fodrásza, Kiss Dezső, BSZV, vezér- igazgató,

Kiss Imréné, a Szerencsi Édesipari Vállalat csoport- vezetője,

Kiss Zoltán, BÁÉV, szobafestő,

Koleszár Dénes, tiszakará- di tsz-elnök,

Koszty Lajos, nyugdíjas, pb-titkár,

Kovács Attila, ÓKÜ, elő- hengerész,

dr. Kovács Ferenc, NME, rektor,

Kovács József, Borsod Volán, művezető,

Kovács Lászlóné, Pamutfonoda, fonó,

dr. Kovács László, Miskolc város tanácselnöke.

Kovács Zoltán, a Diósgyőri Gépgyár vezérigazgatója,

Kulcsár Imre, a Miskolci Nemzeti Színház színművésze,

dr. Ladányi József, a B.-A.-Z. Megyei Tanács elnöke,

Lakatos Ernő, MSZMP KB, osztályvezető,

Lempochner György, BVK, művezető,

dr. Madarász Györgyné, eü. szakiskola, Miskolc, tanár,

Major János, a KISZ MB első titkára,

Takács Imre, a Tokaji Vas- és Fémipari Szöv. festőszakmunkása, dr. Molnár László, az Ózd Városi PB első titkára.

Nagy Zsolt, Szerencsi ÁG, ágazatvezető,

Németh Ferenc, ÓKÜ, üzemvezető,

Nyeste István, Bogács, tsz. pb-titkár,

Oláh István, Hejőmenti ÁG, igazgató,

Pintér Imre, BVK, pb-titkár,

Pusztahelyi Mi'klósné, bor- sodsziráki tsz, főágazatveze- tő,

Schmidt Zoltánná, Digép- köszörűs, megye pvb-tag, Sike László, Borsodnádas- di Lemezgyár, hengerész, Suga László, Comenius Tanítóképző Főiskola, főiskolai hallgató,

Szabó László, a Miskolci Bányaüzem vájára,

Szegedi Ildikó, 31. Sz. Állami Építőipari Vállalat, Le- ninváros, termelésirányító,

Szűcs Enikő, Ruházati Textilkereskedelmi Vállalat, Takács Gyula, Sárospatak város tanácselnöke,

Tállai Andrásné, Mezőkövesd, I. László Gimnázium és Szakközépiskola, tanár, Tímár Vilmos, a Miskolc Városi Pártbizottság első titkára,

Tóth József, Tardona, kisiparos,

dr. Trencsényi Erzsébet, Kazincbarcika. Városi Kór- házHRendelőintézet, igazgató főorvos,

dr. Túrós András, megyei rendőrfőkapitány,

Újhelyi Tibor, a Kazincbarcikai Pártbizottság első titkára,

Varga Gábor, a tömöri tsz lakatosa,

Varga János, December 4. Drótművek, villanyszerelő csoportvezető,

Vasas Ferenc, MÁV Vontatási Főnökség, lakatos csoportvezető,

Vass József, LKM Hámor Leányvállalat, főművezető, Zahorecz Adorjánná, Put- nok, 2. Sz. Általános Iskola, tanár,

Zágonyi László, Elzett- Certa, Sátoraljaújhely, főművezető,

Zsuga József, hernádné- meti, tsz-elnök.

A MEGYEI KÜLDÖTTCSOPORT TAGJA LESZ:

Grósz Károly,

Huszár István,

Koszorús Ferenc,

Osztafi Béla.

MEGHÍVOTTKÉNT VESZNEK RÉSZT:

Szűcs Erika, a megyei pártbizottság titkára,

Nagy Zoltán, az Észak- Magyarország főszerkesztője.

A KÜLDÖTTCSOPORT VEZETŐJE

Dudla József, a megyei pártbizottság első titkára.

A pártbizottság üléséről tudósítottak:

Nagy Zoltán Hajdú Imre Fotó: Balogh Imre

Grósi Károly régi barátok, munkatársait között

Pravda-értékelés a Shultz-látogatásról

Nem történt lényegi áttörés a szovjet—amerikai kapcsolatok jelenleg legfontosabbnak ítélt területén, a hadászati támadófegyverzet ötvenszázalékos csökkentéséről szóló szerződés pontjaiban való megállapodást illetően, George Shultz amerikai külügyminiszter elmúlt héten tett moszkvai látogatásán — állapítja meg a Pravda, az SZKP KB központi lapja vasárnapi számában megjelent kommentárja.

Az írás rámutat: a HTF- szerződés körvonalakban megvan, de még mindig mintegy 1200 nem egyeztetett szerződéspont vár tisztázásra. A lap utal arra: amikor a két ország vezetői elvben megállapodtak arról, hogy negyedik csúcstalálkozójuk fő programpontja a HTF-szerződés aláírása lesz, maga Reagan amerikai elnök jelentette ki: a szerződés megkötése kézzelfogható közelségben van. De ahogy közeledik a moszkvai csúcs kezdete, egyre bizonytalanabbá válik, hogy a HTF- szerződés elkészül, és azt a két ország vezetője alá tudja írni. A moszkvai külügyminiszteri megbeszéléseken így újabb megállapodás született arról, hogy Eduard Sevardnadze és George Shultz még egyszer találkozik a moszkvai csúcs előtt, és remélhetőleg addigra a szakértők a zárójelek feloldásában előrejutnak.

A szovjet pártlap ugyanakkor rámutat, ha a HTF- szerződést illetően nem is, a szovjet—amerikai kapcsolatokat érintő egyéb kérdésekben kedvező változások mennek végbe. Igv például mindkét országban befejező szakaszába érkezett a tavaly

Magyar—lengyel napok

kezdődnek április 25-ével Varsóban. A programon a Magyar Gazdasági Kamara küldöttségét Drótos László, a kamara alelnöke, az LKM vezérigazgatója vezeti. A vezérigazgató ez alkalomból

decemberben megkötött

KHR—HHR-szerződés ratifikálási folyamata. A Pravda elégedetten állapította meg, hogy az amerikai kongresz- szus képviselöházának 393 tagja szavazott a szerződés ratifikálása mellett, és mindössze heten voksoltak ellene.

A szovjet pártlap végül emlékeztet arra, hogy az eddigi csúcstalálkozóknak köszönhetően alapvető áttörés következett be a leszerelés terén, és a negyedik csúcs- találkozó legfőbb érdeme az lehetne, ha ezt a folyamatot újabb eredményekkel lendítené előre.

tárgyalást folytat lengyel vaskohászati vállalatok vezetőivel, termelési együttműködés céljából és a Polski FIAT gépkocsit gyártó vállalat vezetőivel, a borsodi autókonzorcium megbízásából.

Magyar-lengyel napok Varsóban

Napirenden az OTP munkája

Lakás - betét - hitel

Minden évben — hagyományosan — sor kerül rá, hogy az Országos Takarék- pénztár megyei igazgatósága beszámol a megye vezetőinek az előző esztendőben végzett munkáról, s arról: milyen tervek, célok végrehajtását tűzték maguk elé. Mint arról már hírt adtunk, múlt hét elején került sor erre a sajtótájékoztatóra a megyei tanács székhazában. Az írásban előterjesztett beszámolóhoz szóbeli kiegészítés csatlakozott, amit Doj- csák János, az OTP most nyugdíjba vonuló igazgatója mondott el, hiszen a múlt esztendőben a pénzintézet az ő irányításával dolgozott.

— Az OTP megyei igazgatósága és szervezetei 1987- ben az egyik legnagyobb problémákat hordozó évét zárták — kezdte mondandóját.

A megye vezetői elé terjesztett tájékoztató kiemelten foglalkozott a betétállomány alakulásával, a lakásépítéssel és -értékesítéssel összefüggő feladatokkal, a hitelezés jelenlegi és várható fejleményeivel, valamint a tanácsok és a pénzintézet együttműködésének tapasztalataival.

Az adatok tanúsága szerint tavaly a lakossági betétállomány 14 milliárd 154 millió forint volt. Ebből valamivel több, mint 12 milli- árdot az OTP-nél, a többit a takarékszövetkezeteknél fizették be. De a betétállomány — mint azt az igazgató hangsúlyozta — nem úgy alakult, ahogy szerették volna, különösen az év első felében és később is erőteljesen csökkent. E folyamat novemberben állt meg, amiben nagy szerepe volt az áruhiány miatt mérséklődő felvásárlási láznak, az ingatlanforgalmazást érintő korlátozásoknak, s főként annak, hogy a pénzintézet kedvező befektetést biztosító takarékpénztári kötvényt bocsátott ki. A betétek alakulásában meghatározó szerepe volt — többek között — annak is, hogy a megyében tavaly lényegesen kisebb volt a jövedelem kiáramlása, a lakosság visszafogottabban költötte el a pénzét, ami tulajdonképpen kedvezően hatott a betétek alakulására. E tekintetben valamivel kedvezőbb helyzetről lehet beszámolni a devizaszámlákat illetően. Amíg 1986-ban 6321 ilyen számlát kezeltek, ez az arány 1987ben 7365-re növekedett. Az év folyamán 100 279 ügyfél rendelkezett ilyen számlával.

Ami a hitelezést illeti, érdemes szemügyre venni: mennyi pénzt folyósított az OTP tavaly lakásépítésre és -vásárlásra, lakásfejlesztésre, vagy éppen személyes, közvetlen célok fedezeteként. A hitelállomány növekedése tavaly 2 milliárd 123 millió forint volt. Ebből 1 milliárd 947 millió forintot hosszú, míg a többit rövid lejáratú hitelként engedélyeztek. Mindent egybevetve 1987 végén (a korábbi években engedélyezett hitelekkel együtt) a lakossági hitelállomány 17 milliárd 500 millió forint volt. Csak 1987-ben építési célokra 2 milliárd 200 millió forintot engedélyeztek, ami megfelel 10 875 darab építési kölcsönnek. Idetartozik: tavaly az OTP közreműködésével 3389 lakás épült fel, amiből a magánerőből épült otthon 2993. Mindemellett a lakások értékesítésére 528 millió forintot fordítottak.

Mint az a tájékoztatóból, s a vitából is kitűnt, a különféle hitelek iránti igény, különösen a negyedik negyedévben növekedett az átlagosnál nagyobb mértékben. A már említett hiteleken túl különösen a személyi hitel- kérelmek száma nőtt ugrásszerűen annak ellenére, hogy lényegesen szigorúbb feltételek és kamat mellett lehetett az ilyen kölcsönt igénybe venni.

A takarékpénztár a megnövekedett feladatait eredményesen látta el, s ami lényeges: minden jogos igényt kielégítettek még olyan áron is, hogy például a személyi hiteleknél (központi támogatással) 3 százalékkal több pénzt fizettek ki, mint amennyit a tervben előírt éves keret biztosított volna.

A tanácskozáson élénk vita alakult ki, főként a leg- szorítóbb gondok megoldását illetően.

Az értekezleten felszólalt Tisza László, az OTP vezér- igazgatója, aki elmondta: mindaz, ami Borsodra jellemző, országosan is érzékelhető tapasztalat. A betét- gyűjtés és a hitelezés fontosságának hangsúlyozása mellett mindenekelőtt az OTP és a tanácsok jó együttműködésének szerepéről szólt. Közölte: a bankrendszer átalakítása a tanácsok számára is lehetővé teszi, hogy nemcsak az OTP-nél, de más pénzintézetnél is vezettetheti számláját.

— Mi szeretnénk — mondta —, ha Borsodot illetően erre nem kerülne sor.

Ami a lakásgazdálkodást illeti, a jövőben a pénzintézet szándéka piaci viszonyokat teremteni. Ami a fizetőképes kereslethez való igazodást, magasabb igények kielégítését jelenti, természetesen továbbra is eleget téve a tömeges igényeknek. Kérte: ahol a tanácsok tudnak területet biztosítani, közöljék, az OTP anyagi segítséget nyújt a telkek előkészítéséhez, hiszen annak költségeit a tanácsok egyedül nem tudják vállalni.

Az értekezletet vezető dr. Ladányi József, a megyei tanács elnöke bevezetőben megköszönte a nyugállományba vonuló Dojcsák János munkáját, üdvözölte az utódot, Siska Andrást új beosztásában, majd arról beszélt, hogy a tanácsok és az OTP között hagyományosan jó, korrekt kapcsolat alakult ki. Ami a lakáshelyzetet illeti, azt hangsúlyozta: a lakások minősége kifogásolható, a vevők jogosan elége-' detlenek. Sok a határidőcsúszás, a minőségi hiba. Borsodot illetően (ahol speciális gondokról van szó) az OTP- nél, mint azt megfogalmazta: „...bizonyos differenciálás nem volna szégyen”.

Felszólalt a vitában Dudla József, a megyei pártbizottság első titkára, aki arról szólt, hogy a megye vezetői szövetségest keresnek és látnak az OTP-ben is. Kérte: a pénzintézet legyen kezdeményező, hogy a megyét, a megye igényeit differenciáltan bírálják el. Kifejezésre juttatta: keveselljük azokat a hiteleket, amit a megye kap. Felhívta a figyelmet a lakásépítés és -gazdálkodás fontosságára. Mint mondta: az új helyzethez igazodni szükséges. Keresni kell az új lehetőségeket a lakásgondok enyhítésére. Jó dolog, hogy e tekintetben az OTP keresi az új utakat, megoldásokat, de ez nem elég. Nekünk is lépni, tenni kell.

Ezt követően Jurás László, a megyei tanács tervosztályának vezetője kért szót. Néhány olyan problémát tárt az értekezlet elé, amelyeknek megoldása nem,tűr halasztást. A tanácskozás azzal az egyöntetű elhatározással ért véget, mindent megtesznek annak érdekében, hogy a kitűzött feladatok valóra váljanak.

Az országos pártértekezle megyei küldöttei