Észak-Magyarország, 1988. április (44. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-15 / 89. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! XLIV. évfolyam, 89. szám 1988. április 15 Péntek Ára: 1,80 Ft Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának lapja Aláírták Genfben az afganisztáni megállapodásokat A Genfi Nemzetek Palotájának tanácstermében csütörtökön aláírták az Afganisztánról szóló megállapodásokat. A szerződések afgán—pakisztáni—szovjet és amerikai aláírói egy súlyos regionális válság végleges, közös erővel történő felszámolását remélik. A megállapodás előirányozza a szovjet csapatok kivonását, a külső beavatkozás megszüntetését és a menekültek problémájának rendezését. A megállapodásokat afgán részről Abdul Vakil külügyminiszter, pakisztáni részről Zain Nurani külügyi államminiszter írta alá. Az úgynevezett szavatossági hatalmakat, a szintén aláíró Szovjetuniót és az Egyesült Államokat Eduard Sevardnadze és George Shultz képviselte. A világ minden részéről Genfbe érkezett mintegy 350 újságíró jelenlétében az aláírók 14.30 órakor léptek be a híres terembe, amelynek közepét asztalok ovális együttese foglalta el. Az elnöklő ENSZ-főtitkár, Pérez de Cuellar helye mögött a megállapodások létrejöttében kiemelkedő közvetítő szerepet játszó világszervezet kék zászlóját helyezték el. Ott ült Diego Cordovez főtitkárhelyettes is. Az egyik oldalról az afgán, a másik oldalról a pakisztáni küldöttség érkezett, valamivel később szintén más-más bejáraton a szovjet és az amerikai delegáció lépett be. Pérez de Cuellar a felek erőfeszítéseit méltató rövid nyilatkozatában felszólította őket az okmányok aláírására. Erre úgy került sor, hogy első ízben ültek egymás közelében az afgánok és pakisztániak. A nemzetközileg is általánosságban történelminek minősített aktus pillanatában hozták nyilvánosságra a megállapodások szövegét. Afganisztán és Pakisztán a kölcsönös kapcsolataik elveiről, kiváltképpen a be nem avatkozásról szóló megállapodásukban kinyilvánítják, hogy normalizálni kívánják kapcsolataikat és elő akarják mozdítani jószomszédságukat és együttműködésüket. Marjai feel Moszkvába átázott Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese csütörtökön a szovjet fővárosba utazott, hogy tárgyaljon Alekszej Antonov miniszterelnök-helyettessel, a Magyar —Szovjet Gazdasági és Műszaki-Tudományos Együttműködési Bizottság szovjet társelnökével a kétoldalú együttműködés időszerű és hosszabb távú kérdéseiről, különös tekintettel a két ország kormányfői közelgő találkozójának előkészítésére. Marjai József elutazásakor a Ferihegyi repülőtéren jelen volt Borisz Sztukalin, a Szovjetunió budapesti nagykövete. (MTI) Tájértekezlet az árfigyelésről A szabad ár nem takar szabadosságot Hat megye — Békés, Nóg- rád, Heves, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár, Borsod- Abaúj-Zemplén — képviselőinek részvételével szervezett a SZOT közgazdasági és életszínvonal-politikai osztálya, tájértekezletet tegnap Miskolcon, a szakszervezeti árfigyelés tapasztalatainak megvitatására. — A megyei szakszervezetek társadalmi ellenőrei, a tanácsok árcsoportjai és a kereskedelmi felügyelőségek szakemberei három hónap alatt közel 30 ezer vizsgálatot végeztek az ország kereskedelmi és vendéglátóipari egységeiben. Ezekre azért is volt szükség, mert az elmúlt négy évtizedben nem akadt olyan esztendő, amikor 15 százalékos áremelkedéssel kellett számolnia a gazdaságnak, a lakosságnak, így az érdekvédelmi munka nagyobb szerepet kapott, mint eddig bármikor — mondta vitaindítójában Fáhn Péter, a SZOT közgazdasági osztályának vezetője. Ezt a fokozott árellenőrzést rendszeres árfigyeléssel szeretné kiegészíteni a szakszervezet. Kidolgoznak egy árstratégiát, melynek alapvető tényezője lesz a társadalmi, a vállalaton belüli ellenőrzés. Ez utóbbit már csak azért is nehéz megvalósítani, mert az ágazatoknak nyilvánvalóan a vállalati érdek az elsődleges. Szűcs Ferencné, az SZMT titkára megyénk árellenőrzésének tapasztalatairól beszélt. Megállapította, hogy az átárazásokat határidőn belül elvégezték a kereskedők, akik úgy tűnik, jobban alkalmazták a rendelkezéseket, mint a szállítók. Megnövekedett a kereslet az olcsóbb termékek iránt, amelyet sajnos, nem mindig kaphat meg a vevő. Csökkent a vásárlási kedv; átlagosan 6,7 százalékkal kevesebbet vásároltak Borsod lakói, mint az elmúlt év azonos időszakában. A ruházati termékekből például 20 százalékkal kevesebb fogyott. Szinte minden megye képviselője elmondta, hogy kevés a szakképzett társadalmi ellenőr. A jelenlegi időszakban nehezebb eligazodniuk a rendeletek között, ezért sürgető, hogy a képzést tanfolyamok, előadások formájában a kereskedelmi felügyelőség segítségével megoldják. (Folytatás a 2. oldalon) Alapszervezeti taggyűlés a Digépben Higgadt, tárgyilagos eszmecsere Grósz Károly Miskolcon Megkülönböztetett tisztelettel és szeretettel köszöntötték tegnap Grósz Károly miniszterelnököt, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját egykori munkahelyén, a megyei pártbizottságon. A pártszékház előtt Dudla József, a megyei pártbizottság első titkára és dr. Ladányi József, a megyei tanács elnöke üdvözölte a vendéget, majd egy rövid eszmecsere keretében Dudla József tájékoztatta a megye gazdasági és társadalmi életének néhány időszerű kérdéséről. A megyei pártbizottságon történt látogatás után Grósz Károly Dudla József kíséretében a Diósgyőri Gépgyárba indult, ahol részt vett az egyik gyáregység párt- alapszervczetének taggyűlésén. A Diósgyőri Gépgyár hivatalháza előtt a Minisztertanács elnökét Kovács Zoltán vezérigazgató, Gáspár József, pártbizottsági titkár, Czövek István szb- titkár és Hanycl Zoltán KISZ-titkár köszöntötte a nagyüzem dolgozói nevében. Jelen volt Kovács József, a Miskolc Városi Pártbizottság titkára is. A pártalapszervezet taggyűlésén ezúttal egyetlen napirend szerepelt; az MSZMP Központi Bizottságának az országos értekezletre készített állásfoglalástervezetét vitatták meg. A taggyűlést követően a kormány elnöke sajtótájékoztatón szólt a tapasztaltakról, egyben válaszolt az újságírók kérdéseire. A párttaggyűlésről elmondotta: nagyon jó szellemű, higgadt, tárgyilagos, ugyanakkor szókimondó eszmecsere volt. A jelenlevő gépgyári kommunisták semmit nem dramatizáltak, és semmit nem hallgattak el. A felszólalások leginkább a munkával, a munkavégzés feltételeivel, a politika lényeges kérdéseivel foglalkoztak. A MiG.ón- Károlyt Dudln József és dr. Lodónyi József köszönti o megyei pártszékház előtt nisztertanács elnöke nagyra értékelte, hogy a véleményt nyilvánítók az ország egész életébe helyezve szóltak a helyi problémákról. Meglepte — mondotta —, hogy többen is foglalkoztak az állásfoglalás-tervezet ideológiai részével. Az egyik felszólaló száraznak és bizonytalannak érezte az ideológiai helyzetről és feladatokról szóló mondatokat: nem lehet érteni, mi van mögöttük — fogalmazták meg. Olyan vélemények is elhangzottak, hogy nagyobb figyelmet fordít a tervezet a helyzetelemzésre, mint a feladatokra. Az egyszerű dolgozó ember nehezen igazodik el abban, hogy mi ezek után a tennivalója. A lakáshelyzet két vetü- letben is felvetődött a taggyűlésen. Egyrészt, a tervezet e tekintetben — úgy tűnik —, túlzottan fővároscentrikus, másrészt: nagy adósságot, terhet vállal magára, aki ma lakásépítésbe kezd. A kormány elnöke elmondotta: ismert Miskolc- nak a mostoha lakásellátottsága. Indokolt tehát, hogy a nagyvárosokat a fővárossal együtt kezeljék, amikor a feszültségek oldását keresik. Kitért arra is: az állam nagy terheket vállal magára a lakásgazdálkodás folyamataiban. Az állami költségvetésből 50 milliárd forintot von el a lakbér- és a lakásépítési hozzájárulás, valamint az állami lakásépítés dotálása. Eközben nem kielégítő a lakásmobilitás, lanyha, alig mozdul a lakáspiac. Ennek eredménye, hogy Budapesten például igen sok nagy lakásban csak egy-két ember él, s a kihasználatlan szobákat albérlőknek, vagy az idegenforgalomnak adják ki. Gazdasági kérdéseket érintve a miniszterelnök megemlítette — a taggyűlésen is felvetődött — a munkanélküliség problémakörét. Igaz, a munkaerő-kereslet és -kínálat egyensúlyában nagy eltérések tapasztalhatóak az egyes térségek között. Az országban azonban több a munkahely, mint amennyit be tudunk tölteni. Nagy várakozás előzi meg az országos pártértekezletet — hangzott el mind a taggyűlésen, mind a sajtótájékoztatón. Ezt jogosnak kell tekintenünk, hiszen a fel- szabadulás óta ez csupán a harmadik pártértekezlet lesz. Mind az 1945-ben, mind az 1957-ben rendezett tanácskozás nehéz körülmények között szabta meg a feladatokat. Ma ugyan mások a körülmények, de ugyancsak bonyolult társadalmi és gazdasági helyzetet élünk meg, ami önmagában is gerjeszti a várakozást. Miniszterelnökünk szerint a jelenleg tapasztalt várakozást egy eseménnyel, egy döntéssel — legyen az bármilyen sikeres — nem lehet kielégíteni, de folyamatos, szívós munkával igen. Mindenesetre nagyon pozitívan értékelhető az az aktivitás, amit a pártértekezletre készülve, az állásfoglalás-tervezet vitája során tapasztalunk szerte az országban. Kérdésként is. megoldandó feladatként is felvetődött: miként lehet hasznosítani azt a rengeteg javaslatot. észrevételt, amelyek ezekben a hetekben taggyűléseken. pártbizottsági üléseken és más fórumokon elhangzottak. Nyilvánvaló, mindezt nem lehet egy állásfoglalásba tömöríteni, lehet és szükséges azonban beépíteni a pártmozgalmi munka egész folyamatába. A miniszterelnök a Diósgyőri Gépgyárban (Folytatás a 2. oldalon)
