Észak-Magyarország, 1988. április (44. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-01 / 78. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! XLIV. évfolyam, 78. szám 1988. április 1. Péntek Ara: 1,80 Ft Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának lapja T"—rT JBwnga Harminchat borsodi gazdaság rendszere GITR a versenyképesség megőrzéséért Lett volna mit mondani - méghozzá hosszú eredmény- listát felsorolva - a múltról, ám a Gabona és Iparinövények Termelési Rendszere, a mezőgazdászok körében közismert GITR tegnap délelőtti részközgyűlésén - amelyen a megyei pártbizottság képviseletében részt vett Lipcsey Attila osztályvezető-helyettes -, inkább a jövőről, a taggazdaságok előtt állá akadályok leküzdéséről, a nem kevés- és nem könnyű feladatok megoldásáról esett mindenekelőtt szó. Kolozsvári Pálnak, a rendszer megbízott igazgatójának nagyon önkritikus, lényegre törő beszámolójából a GITR versenyképességének megőrzését, sőt, ha lehet, fokozását kereső, kutató szándék, tenni akarás csendült ki, méghozzá egy nem vágyakat, s álmokat kergető kívánságlista felsorolásával, hanem a realitásokból kiinduló, a lehetőségekkel számoló, földön járó, ám kiutat kereső, többet akaró célprogram ismertetésével. A GITR — amelynek 36 Borsod megyei termelőszövetkezet a tagja — képes lesz (ugyanúgy akár a múltban) a jövőben is megfelelni a változó körülmények támasztotta követelményeknek. Ehhez mindenekelőtt közre kell működnie a mezőgazdasági termelés jó irányú változtatásában. Ez jelenti a szerkezetváltásban való aktív közreműködést, a jövedelemtömeg növekedésének szorgalmazását, a termelési rendszer és partnerei kapcsolatában pedig a kölcsönös érdekek érvényesülésének erősítését. E feltételek teljesítése érdekében a termelési rendszer munkáját is formálni kell, elsősorban a valós üzemi igények és a központi irányelvekben megfogalmazott irányelvekhez való alkalmazkodással. A rendszer eltökélt szándéka a biológiai alapok fejlesztése, a termesztési, tenyésztési technológia korszerűsítése és ezek elterjesztése. A GITR stratégiája a vetőmagtermesztésben a tájkörzetekhez igazodó fajtapolitika, mint az a részközgyűlésen is elhangzott: az új, korszerű fajták beszerzésével kell megteremteni a rendszer által honosított és menedzselt fajtaválasztékot. A tápanyag-utánpótlásban — és ez kiderült a Borsod megyei alközpont vezetőjének, Dósa Leventének a beszámolójából is — a talaj- vizsgálatok objektivitását biztosítani kell a szakszerű műtrágyázás érdekében. A mésztrágyázás szakszerű végzés» adott területeken halaszthatatlan feladat, ezért a mésztrágyázás szervezésére irányuló tevékenység határozott erősítése szükséges. (Folytatás a 2. oldalon) Szovjet javaslat Genfben az űrfelügyeletről A Szovjetunió olyan nemzetközi ellenőrzési rendszer létrehozását javasolja, amely megakadályozná, hogy bármiféle fegyvert telepíthessenek a világűrbe. Ezt az indítványt tartalmazza az a memorandum, amelyet a genfi leszerelési értekezleten terjesztett a szovjet küldöttség a tanácskozás résztvevői elé. A Szovjetunió osztja azon országok véleményét, amelyek aggodalmuknak adtak hangot a fegyverkezési versenynek a világűrre való esetleges kiterjedése miatt. Éppen ezért a szovjet ‘küldöttség már 1987-oen javasolta: tegyenek lépéseket egy nemzetközi ellenőrzési rendszer létrehozására, melynek azt kellene figyelemmel kísérnie, hogy a világűrbe juttatott objektumokon nincse- nek-e fegyverek. A Szovjetunió véleménye szerint — olvasható a memorandumban — e rendszer alapját az úgynevezett Nemzetközi Ürfelügyelet alkotná. E testületnek az aláírók lehetővé tennék, hogy megvizsgálhasson minden világűrbe küldendő berendezést. A Szovjetunió ugyanis úgy véli, hogy az objektumok ellenőrzésére a fellövés előtti helyszíni vizsgálat jelenti a legegyszerűbb és leghatékonyabb módszert. A dokumentum meghatározza, hogy a szovjet félszerint mely eszközök minősülnek fegyvernek, majd részletesen kifejti az ellenőrzés javasolt szabályait. Így például a tagállamoknak időben értesíteniük kell az űrfelügyeletet minden felbocsátás pontos időpontjáról, a hordozóeszköz típusáról, a tervezett pálya adatairól. (Folytatás a 2. oldalon) Ötven kiló csokoládét nyert Kedves kis vendég® ° Szerencsi Csokoládégyárnak: egy tizennégy éves jászapáti kislány, aki a Füles húsvéti gyermekrejtvényének födiját nyerte meg. Jutalma: gyárlátogatás Szerencsen és „útravalóul" Ötven kilogramm csokoládé. írásunk a 3. oldalon olvasható. } :-7 - • -.-'■r ~ A környezet megóvása nem pénzkérdés Az ember cs a természet viszonyában mára olyan helyzet alakult ki, amikor a környezet megóvása, védelme nem egyszerűen pénzkérdés. Mindenekelőtt. az egész emberi tevékenységet átható gondolkodás átalakítására van szükség, nemzetközi méretekben — jelentette ki Maróthy László. Az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Magyarország környezetvédelmi és vízgazdálkodási minisztere az MTI tudósitójának nyilatkozott abból az alkalomból, hogy megalakult a témával foglalkozó állandó KGST-bizottság. — A környezetvédelem, vagy inkább környezetgazdálkodás csak részben jelenti a megbomlott egyensúly helyreállítását célzó erőfeszítéseket, a munka fő irányának a megelőzésnek kell lennie. Arra van szükség, hogy az emberiség fejlődése olyan pályára térjen át, amely nem önemésztő, reálisan számol a termelés következményeivel. Nem a termelés és a fogyasztás visszafogására van szükség, hanem arra, hogy mindezeket a folyamatokat egészében áthassa a felismerés, amely számol a környezet megóvásának szükségességével — mondta a magyar miniszter. — A környezet védelme nem egyetlen csoport vagy mozgalom feladata, nem is csupán párt- vág" kormányzati feladat, hanem az egész társadalom ügve — folytatta. — Napjainkban a világ minden táján határozott felismeréssé vált, hogy ez csak a meggyőzés és a társadalmi mozgósítás révén érhet célba. A munka nem végezhető el nemzeti határokon belül, eredményes csak világméretű összefogással lehet. — Ez a felismerés jelen van minden KGST-ország- ban is. Az e területen megvalósuló együttműködés nem előtörténet nélküli. A bizottság mostani alakuló ülésén is elkötelezte magát a két „jogelőd” bizottság megkezdett programjainak vé- gigvitele mellett. Az állandó bizottság megalakulása azonban nemcsak szervezetileg jelent újdonságot, feltétlenül magával kell hoznia a tartalmi munka megújulását is. Jelenleg folyik a konkrét programok és a megvalósításukhoz szükséges eszközök feltárása. FeliMották az ártejelenfési kötelezettséget Szikszay Béla államtitkár nyilatkozata Április 1-jétől, mint ismeretes, a termékek jelentős körére megszűnik az árbejelentési kötelezettség. Ennek várható hatásairól, valamint az év eleje óta életbe lépett árváltozásokról adott tájékoztatást Szikszay Béla államtitkár, az Országos Árhivatal elnöke. — Aj múlt év augusztus 15-től mostanáig volt érvényben az árváltozások hatósági teljes körű bejelentési kötelezettsége. Ez semmiképpen nem jelentett árstopot — mondotta az államtitkár —, de a rendelet a tapasztalatok szerint az elmúlt hét és fél hónapban jelentős mértékben visszafogta a termelők áremelési törekvéseit. Ugyanakkor az árhatóság bizonyos termékeknél engedélyezett áremelést, így a színesfémekből készült lakásszerelvényeknél, izzólámpáknál, mert a gyártók alapanyagköltségei számottevően emelkedtek, s ha ezeket nem tudták volna időben érvényesíteni áraikban, hiány keletkezett volna. Az árbejelentési kötelezettség elrendelésének hatására sok más — minden valószínűség szerint ' egyébként indokolt — árnövekedést későbbre ütemeztek a vállalatok. Így a közvéleményben többé-kevésbé jogosan alakult ki az aggodalom, hogy az április 1-jei feloldás után lavinaszerű áremelkedés kezdődik. — Április 1-je azonban e tekintetben nem jelenthet fordulópontot. A hatósági bejelentési kötelezettség ugyanis az áremelkedések szempontjából legveszélyesebb körben, például a bútoroknál, a ruházati termékek egy részénél, a háztartásvegyipari alapanyagoknál fennmarad. Ez a bejelentési kötelezettség tehát a legfontosabb fogyasztási javak mintegy 27 -százalékát érinti. Emellett továbbra is hatósági árformában marad a termékek 20 százaléka. Az Árhivatal az elmúlt hetekben 50 vállalattal — zömében fogyasztási cikkeket termelőkkel — folytatott konzultációkat, s e megbeszéléssorozat eredményeként megállapodásra jutottak az év során követendő árpolitikára vonatkozóan. Eszerint még az indokolt áremelkedéseket is részletekben, lépcsőzetesen valósítják meg. A tárgyalások során sikerült kiszűrni azokat az áremelési törekvéseket, amelyek kizárólag a nyereségpozíciók javítását szolgálták volna. (Folytatás a 2. oldalon) Felelősséggel gazdálkodni Három okból gyűltek össie ai Edelényi Ifjúsági Ház nagytermében, a helyi Alkotmány Termelőszövetkezet tagjai, alkalmazottjai, Egyrészt, hogy a korábbi munkahelyi tanácskozások és küldöttgyűlések után meghallgassák a vitában letisztult elnöki beszámolót az 1987-es gazdasági évről. Másrészt, mert az öt esztendővel ezelőtt megválasztott Dajnics János elnöki mandátuma lejárt, az eltelt fél évtized vezetői munkájával is meg kellett ismerkedni. Miután pedig Dajnics János a jövőben nem kívánja betölteni az Alkotmány Termelőszövetkezet vezetői posztját, a tagságnak új elnököt kellett választania. A napokban megtartott közgyűlésen elsőként Dajnics János kért szót. Elmondotta, hogy a közös gazdaság múlt évi munkájával a főbb kérdésekben elégedettek lehetnek. A szarvasmarha-ágazat több mint kétmillió forinttal, a juhászat pedig egymillióval gazdagította az edelényi nagyüzemet. Jól dolgoztak az erdőgazdálkodásban és a mezőgazdasági szolgáltatásban is. Az alaptevékenység mégis veszteséget hozott, hiszen jócskán ráfizetéses lett a növénytermesztés, s bizony — miként ’az elnök önkritikusan rávilágított — nemcsak a kedvezőtlen időjárás miatt. A növénytermelés pénzt felemésztő gazdálkodásában kétségtelenül közrejátszott az elmúlt év aszálya, de a negatív eredmény fő oka a rossz munkaszervezés, a nem elfogadható hatékonyság és költséggazdálkodás. Az elnök ötévi pályafutását felidézve hangsúlyozta, mindannyian emlékeznek, amikor parázs vita folyt az alaptevékenységen kívüli ágazatok létét illetően. Igaz, abban az évben éppen e tevékenységek vitték eladósodásba a közös nagyüzemet. Pontosabban a budapesti és miskolci, katasztrofális veszteséget okozó ágazatok, amelyeket aztán felszámoltak, ; amelyek helyére később új üzemeket hoztak létre. Most már mindenki meggyőződése, hogy elsősorban a helyi ipar kiszélesedése teremtheti meg a szövetkezet kiegyenlítettebb gazdálkodásának feltételeit. Annak a tevékenységnek a kiszélesítéséről van szó, amelynek hatására most is sikerült kinullázni az Alkotmány Termelőszövetkezet eredményét. A beszámoló utáni vitában szót kért Slezsák József, a szövetkezet pártbizottságának titkára, aki hozzászólásában azokra a tartalékokra hívta fel a figyel- rpet, amelyek alapját képezhetik az eredményes gazdálkodásnak. Szabó Pál, az Edelényi Pártbizottság első titkára elmondta, hogy a megyei pártbizottság a napokban, a megyei tanács végrehajtó bizottsága pedig épp a közgyűléssel egy időben tárgyalja Borsod-Abaúj-Zemplén mezőgazdaságát érintő kan- cepciótervezetet. Elfogadását követően célszerű lenne, ha annak megvalósításában az (Folytatás a 3. oldalon)
