Észak-Magyarország, 1988. április (44. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-01 / 78. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! XLIV. évfolyam, 78. szám 1988. április 1. Péntek Ara: 1,80 Ft Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának lapja T"—rT JBwnga Harminchat borsodi gazdaság rendszere GITR a versenyképesség megőrzéséért Lett volna mit mondani - méghozzá hosszú eredmény- listát felsorolva - a múltról, ám a Gabona és Ipari­növények Termelési Rendszere, a mezőgazdászok köré­ben közismert GITR tegnap délelőtti részközgyűlésén - amelyen a megyei pártbizottság képviseletében részt vett Lipcsey Attila osztályvezető-helyettes -, inkább a jövő­ről, a taggazdaságok előtt állá akadályok leküzdéséről, a nem kevés- és nem könnyű feladatok megoldásáról esett mindenekelőtt szó. Kolozsvári Pálnak, a rendszer megbízott igazgató­jának nagyon önkritikus, lényegre törő beszámolójá­ból a GITR versenyképessé­gének megőrzését, sőt, ha lehet, fokozását kereső, ku­tató szándék, tenni akarás csendült ki, méghozzá egy nem vágyakat, s álmokat kergető kívánságlista felso­rolásával, hanem a realitá­sokból kiinduló, a lehetősé­gekkel számoló, földön járó, ám kiutat kereső, többet akaró célprogram ismerteté­sével. A GITR — amelynek 36 Borsod megyei termelőszö­vetkezet a tagja — képes lesz (ugyanúgy akár a múlt­ban) a jövőben is megfelel­ni a változó körülmények támasztotta követelmények­nek. Ehhez mindenekelőtt közre kell működnie a me­zőgazdasági termelés jó irá­nyú változtatásában. Ez je­lenti a szerkezetváltásban való aktív közreműködést, a jövedelemtömeg növekedésé­nek szorgalmazását, a ter­melési rendszer és partnerei kapcsolatában pedig a köl­csönös érdekek érvényesülé­sének erősítését. E feltételek teljesítése érdekében a ter­melési rendszer munkáját is formálni kell, elsősorban a valós üzemi igények és a központi irányelvekben meg­fogalmazott irányelvekhez való alkalmazkodással. A rendszer eltökélt szándéka a biológiai alapok fejlesztése, a termesztési, tenyésztési technológia korszerűsítése és ezek elterjesztése. A GITR stratégiája a ve­tőmagtermesztésben a táj­körzetekhez igazodó fajtapo­litika, mint az a részköz­gyűlésen is elhangzott: az új, korszerű fajták beszerzé­sével kell megteremteni a rendszer által honosított és menedzselt fajtaválasztékot. A tápanyag-utánpótlásban — és ez kiderült a Borsod megyei alközpont vezetőjé­nek, Dósa Leventének a be­számolójából is — a talaj- vizsgálatok objektivitását biztosítani kell a szakszerű műtrágyázás érdekében. A mésztrágyázás szakszerű vég­zés» adott területeken ha­laszthatatlan feladat, ezért a mésztrágyázás szervezésé­re irányuló tevékenység ha­tározott erősítése szükséges. (Folytatás a 2. oldalon) Szovjet javaslat Genfben az űrfelügyeletről A Szovjetunió olyan nem­zetközi ellenőrzési rendszer létrehozását javasolja, amely megakadályozná, hogy bár­miféle fegyvert telepíthesse­nek a világűrbe. Ezt az in­dítványt tartalmazza az a memorandum, amelyet a genfi leszerelési értekezle­ten terjesztett a szovjet kül­döttség a tanácskozás részt­vevői elé. A Szovjetunió osztja azon országok véleményét, ame­lyek aggodalmuknak adtak hangot a fegyverkezési ver­senynek a világűrre való esetleges kiterjedése miatt. Éppen ezért a szovjet ‘kül­döttség már 1987-oen java­solta: tegyenek lépéseket egy nemzetközi ellenőrzési rend­szer létrehozására, melynek azt kellene figyelemmel kí­sérnie, hogy a világűrbe jut­tatott objektumokon nincse- nek-e fegyverek. A Szovjetunió véleménye szerint — olvasható a me­morandumban — e rendszer alapját az úgynevezett Nem­zetközi Ürfelügyelet alkotná. E testületnek az aláírók le­hetővé tennék, hogy meg­vizsgálhasson minden világ­űrbe küldendő berendezést. A Szovjetunió ugyanis úgy véli, hogy az objektumok el­lenőrzésére a fellövés előtti helyszíni vizsgálat jelenti a legegyszerűbb és leghatéko­nyabb módszert. A dokumentum meghatá­rozza, hogy a szovjet félsze­rint mely eszközök minősül­nek fegyvernek, majd rész­letesen kifejti az ellenőrzés javasolt szabályait. Így pél­dául a tagállamoknak idő­ben értesíteniük kell az űr­felügyeletet minden felbocsá­tás pontos időpontjáról, a hordozóeszköz típusáról, a tervezett pálya adatairól. (Folytatás a 2. oldalon) Ötven kiló csokoládét nyert Kedves kis vendég® ° Szerencsi Csokoládégyárnak: egy tizennégy éves jászapáti kislány, aki a Füles húsvéti gyermekrejtvényének födiját nyerte meg. Jutalma: gyárlátogatás Szeren­csen és „útravalóul" Ötven kilogramm csokoládé. írásunk a 3. oldalon olvasható. } :-7 - • -.-'■r ~ A környezet megóvása nem pénzkérdés Az ember cs a természet viszonyában mára olyan hely­zet alakult ki, amikor a környezet megóvása, védelme nem egyszerűen pénzkérdés. Mindenekelőtt. az egész emberi te­vékenységet átható gondolkodás átalakítására van szükség, nemzetközi méretekben — jelentette ki Maróthy László. Az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Magyarország kör­nyezetvédelmi és vízgazdálkodási minisztere az MTI tudó­sitójának nyilatkozott abból az alkalomból, hogy megala­kult a témával foglalkozó állandó KGST-bizottság. — A környezetvédelem, vagy inkább környezetgaz­dálkodás csak részben je­lenti a megbomlott egyen­súly helyreállítását célzó erőfeszítéseket, a munka fő irányának a megelőzésnek kell lennie. Arra van szük­ség, hogy az emberiség fej­lődése olyan pályára térjen át, amely nem önemésztő, reálisan számol a termelés következményeivel. Nem a termelés és a fogyasztás visszafogására van szükség, hanem arra, hogy mindeze­ket a folyamatokat egészé­ben áthassa a felismerés, amely számol a környezet megóvásának szükségessé­gével — mondta a magyar miniszter. — A környezet védelme nem egyetlen csoport vagy mozgalom feladata, nem is csupán párt- vág" kormány­zati feladat, hanem az egész társadalom ügve — folytat­ta. — Napjainkban a világ minden táján határozott fel­ismeréssé vált, hogy ez csak a meggyőzés és a társadalmi mozgósítás révén érhet cél­ba. A munka nem végezhe­tő el nemzeti határokon be­lül, eredményes csak világ­méretű összefogással lehet. — Ez a felismerés jelen van minden KGST-ország- ban is. Az e területen meg­valósuló együttműködés nem előtörténet nélküli. A bi­zottság mostani alakuló ülé­sén is elkötelezte magát a két „jogelőd” bizottság meg­kezdett programjainak vé- gigvitele mellett. Az állan­dó bizottság megalakulása azonban nemcsak szerveze­tileg jelent újdonságot, fel­tétlenül magával kell hoz­nia a tartalmi munka meg­újulását is. Jelenleg folyik a konkrét programok és a megvalósításukhoz szükséges eszközök feltárása. FeliMották az ártejelenfési kötelezettséget Szikszay Béla államtitkár nyilatkozata Április 1-jétől, mint isme­retes, a termékek jelentős körére megszűnik az árbe­jelentési kötelezettség. Ennek várható hatásairól, valamint az év eleje óta életbe lé­pett árváltozásokról adott tájékoztatást Szikszay Béla államtitkár, az Országos Ár­hivatal elnöke. — Aj múlt év augusztus 15-től mostanáig volt ér­vényben az árváltozások ha­tósági teljes körű bejelenté­si kötelezettsége. Ez semmi­képpen nem jelentett ár­stopot — mondotta az ál­lamtitkár —, de a rendelet a tapasztalatok szerint az el­múlt hét és fél hónapban jelentős mértékben vissza­fogta a termelők áremelési törekvéseit. Ugyanakkor az árhatóság bizonyos termé­keknél engedélyezett áreme­lést, így a színesfémekből készült lakásszerelvények­nél, izzólámpáknál, mert a gyártók alapanyagköltségei számottevően emelkedtek, s ha ezeket nem tudták volna időben érvényesíteni áraik­ban, hiány keletkezett vol­na. Az árbejelentési kötele­zettség elrendelésének hatá­sára sok más — minden valószínűség szerint ' egyéb­ként indokolt — árnöveke­dést későbbre ütemeztek a vállalatok. Így a közvéle­ményben többé-kevésbé jo­gosan alakult ki az aggoda­lom, hogy az április 1-jei feloldás után lavinaszerű áremelkedés kezdődik. — Április 1-je azonban e tekintetben nem jelenthet fordulópontot. A hatósági bejelentési kötelezettség ugyanis az áremelkedések szempontjából legveszélye­sebb körben, például a bú­toroknál, a ruházati termé­kek egy részénél, a háztar­tásvegyipari alapanyagoknál fennmarad. Ez a bejelentési kötelezettség tehát a legfon­tosabb fogyasztási javak mintegy 27 -százalékát érin­ti. Emellett továbbra is ha­tósági árformában marad a termékek 20 százaléka. Az Árhivatal az elmúlt hetek­ben 50 vállalattal — zömé­ben fogyasztási cikkeket ter­melőkkel — folytatott kon­zultációkat, s e megbeszélés­sorozat eredményeként meg­állapodásra jutottak az év során követendő árpolitikára vonatkozóan. Eszerint még az indokolt áremelkedéseket is részletekben, lépcsőzete­sen valósítják meg. A tár­gyalások során sikerült ki­szűrni azokat az áremelési törekvéseket, amelyek kizá­rólag a nyereségpozíciók ja­vítását szolgálták volna. (Folytatás a 2. oldalon) Felelősséggel gazdálkodni Három okból gyűltek össie ai Edelényi Ifjúsági Ház nagytermében, a helyi Alkotmány Termelőszövetkezet tag­jai, alkalmazottjai, Egyrészt, hogy a korábbi munkahelyi tanácskozások és küldöttgyűlések után meghallgassák a vitában letisztult elnöki beszámolót az 1987-es gazda­sági évről. Másrészt, mert az öt esztendővel ezelőtt meg­választott Dajnics János elnöki mandátuma lejárt, az el­telt fél évtized vezetői munkájával is meg kellett ismer­kedni. Miután pedig Dajnics János a jövőben nem kí­vánja betölteni az Alkotmány Termelőszövetkezet vezetői posztját, a tagságnak új elnököt kellett választania. A napokban megtartott közgyűlésen elsőként Daj­nics János kért szót. El­mondotta, hogy a közös gaz­daság múlt évi munkájával a főbb kérdésekben elégedet­tek lehetnek. A szarvasmar­ha-ágazat több mint kétmil­lió forinttal, a juhászat pe­dig egymillióval gazdagítot­ta az edelényi nagyüzemet. Jól dolgoztak az erdőgaz­dálkodásban és a mezőgaz­dasági szolgáltatásban is. Az alaptevékenység mégis veszteséget hozott, hiszen jócskán ráfizetéses lett a növénytermesztés, s bizony — miként ’az elnök önkri­tikusan rávilágított — nem­csak a kedvezőtlen időjárás miatt. A növénytermelés pénzt felemésztő gazdálko­dásában kétségtelenül közre­játszott az elmúlt év aszá­lya, de a negatív eredmény fő oka a rossz munkaszer­vezés, a nem elfogadható hatékonyság és költséggaz­dálkodás. Az elnök ötévi pályafutá­sát felidézve hangsúlyozta, mindannyian emlékeznek, amikor parázs vita folyt az alaptevékenységen kívüli ágazatok létét illetően. Igaz, abban az évben éppen e te­vékenységek vitték eladóso­dásba a közös nagyüzemet. Pontosabban a budapesti és miskolci, katasztrofális vesz­teséget okozó ágazatok, ame­lyeket aztán felszámoltak, ; amelyek helyére később új üzemeket hoztak létre. Most már mindenki meggyőződé­se, hogy elsősorban a helyi ipar kiszélesedése teremthe­ti meg a szövetkezet ki­egyenlítettebb gazdálkodásá­nak feltételeit. Annak a te­vékenységnek a kiszélesíté­séről van szó, amelynek ha­tására most is sikerült ki­nullázni az Alkotmány Ter­melőszövetkezet eredményét. A beszámoló utáni vitá­ban szót kért Slezsák Jó­zsef, a szövetkezet pártbi­zottságának titkára, aki hoz­zászólásában azokra a tar­talékokra hívta fel a figyel- rpet, amelyek alapját ké­pezhetik az eredményes gazdálkodásnak. Szabó Pál, az Edelényi Pártbizottság első titkára el­mondta, hogy a megyei pártbizottság a napokban, a megyei tanács végrehajtó bizottsága pedig épp a köz­gyűléssel egy időben tárgyal­ja Borsod-Abaúj-Zemplén mezőgazdaságát érintő kan- cepciótervezetet. Elfogadását követően célszerű lenne, ha annak megvalósításában az (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom