Észak-Magyarország, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-23 / 70. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1988. március 23., szerda Ma este a képernyőn Egy gazdag hölgy szeszélye • Gyárfás Miklós írta, Nemere László rendezte a ma este a Kortársaink képernyője sorozatban, az első műsorban 20.05-kor látható, Egy gazdag hölgy szeszélye című tévéjátékot. Egy jómódú hölgy, aki most Svájcban él, s a háborús években Budapesten érettségizett az Angolkisasszonyoknál, napjainkban találkozóra hívja egykori osztálytársait Budapesten, a Margitszigeten. A találkozón természetesen felidéződik a múlt. A játék legfőbb szereplője a felvételek óta sajnálatosan elhunyt Váradi Hédi, további főbb szereplők Gobbi Hilda és Komlós Juci (ők láthatók képünkön), valamint Bánki Zsuzsa, Gordon Zsuzsa, Náray Teri, Földi Teri, Pártos Erzsi és természetesen még sok más színész és színésznő látható a darabban. Kiderültek a csalások Siker-plakáton A siker titka a család! — olvasom a plakáton' egyik egészségügyi intézményünk várótermének falán. Értetlenül állok. Ledöbbentenek a szavak. Hát már ide jutottunk? A siker titka... de milyen sikerről van itt szó tulajdonképpen? Szakmai sikerről semmiféleképpen sem, hiszen ahhoz idő (és sok egyéb más) kell, s ha nagy a család, akkor kevés van belőle. Persze feltételezem, hogy a nagycsaládos munkaerő szabad idejének nagy részét övéivel tölti. Ez különösen is igaz kell, hogy legyen, az anya esetében, hiszen apa nélkül még csak- csak, de anyátlanul... Áz asszonyok szakmai előrehaladásáról, sikeréről nem is beszélve. Mert melyik vállalat alkalmaz (felhőtlen örömmel) egy még szülni képes leányzót, vagy fiatalasszonyt? Inkább a fiúkat. A katonaság másfél esztendeje mégiscsak rövidebb. És csak egyszer fordul elő az életben. S ha esetleg a hölgydolgozó mellett döntöttek, akkor az addig titkolja teherbe esésének tényét, amíg csak... meg nem látszik rajta. Egyébként nem ítélhető el egyetlen vállalat sem ezért az állapotért. Nem az ő hibájuk, bogy így alakult... A siker titka a család! — meditálok tovább a plakát előtt, s gondolataim az anyagiak felé kalandoznak. Nem! Az anyagi sikeré egészen biztosan nem. Sőt! A január elsejei és a várható áremelkedéseket figyelembe véve egyre kevésbé lesz az anyagi siker titka a család, önkéntelenül is eszembe jut az a tény, hogy évről évre kevesebb a születések száma, mint meghalt honfitársainké. S ahogy emelkednek az árak, ez az arány egyre rosszabb lesz. Hiszen a lakás (egy szülői támogatástól mentes fiatal pár számára) szinte elérhetetlen. Még szerencse, hogy vannak, akik nem az anyagiaktól teszik függővé családjuk nagyságát. A siker titka a család! — de hol érezheti magát sikeresnek az, aki családot, esetleg nagycsaládot vállal? A munkatársak, munkatársnők szemében? Kétlem. A „jó nő” és a „jó hapsi” fogalma általában a pénztárca, a sportolásra szánt idő, és a jópo- fáskodással eltöltött órák függvénye — is. S az életkor előrehaladtával ezekből egyre több kell. Eszembe jut, egyik nagy- családos ismerősöm. Tíz éve ugyanabban a kabátban jár, lakásában alig van új bútordarab, még sohasem volt külföldön ... s megesett, hogy hétvégén nem tellett húsra. A gyerekek karácsonyra videót, magnót, számítógépet még sohasem kaptak, maguk készítette ajándékkal lepik meg egymást és szüleiket. Ha náluk vagyok, mindig jól érzem magam. Van valami bennük, közöttük, ami máshol nem található meg. Az (anyagi) nehézségek ellenére is felhőtlenül tudnak örülni, s tizedannyi gond sincs, mint ahol az egyke az úr. A gyerekek néha elkeserednek ugyan egyes osztálytársaik játékát, szép ruháját látva, de a bú csak pillanatokig tart. Egyikükkel sem cserélnének! Apjuk boldog, büszke ember. Sohasem hallottam panaszkodni — ellentétben azokkal, akiknek majd’ mindenük megvan. Sikeres ember. Ha a szakmai előrehaladás terén, anyagilag, mások szemében nem is... de boldog, kiegyensúlyozott életét tekintve igen. S talán ő nem is lepődött volna meg annyira'a felíráson: A siker titka a család! Czoborczy Bence Rembrandt-rézkarc Egy magánkézben lévő rézkarcról a napokban derült ki, hogy Rembrandt keze munkája. Egy idős holland festőművész negyven évvel ezelőtt vásárolta meg a szóban forgó képet, s kezdettől fogva gyanította róla, hogy Rembrandt-mű, de szakértőkkel eddig nem vizsgáltatta meg. Két héttel ezelőtt meghívták a holland televízióba, hogy annak egyik műsorában tárja a nézőközönség elé a birtokában lévő rézkarcot. Szereplésekor elmondta, hogy szerinte Rembrandt-műről van szó. Ennek nyomán szakértők — köztük a Rembrandt-életmű tanulmányozásában élen járó Rijks múzeum munkatársai — megvizsgálták a 20x12 centiméteres rézkarcot, és úgy találták, hogy az valóban a nagy németalföldi művész alkotása: 1626- ban keletkezett. Becslésük szerint a mű — melynek címe „Jézus körülmetélése a a templomban” — pénzben kifejezett értéke jelenleg mintegy százezer gulden (kb. 54 ezer dollár). A tulajdonos nem emlékszik, mennyit fizetett ki érte annak idején, de egészen biztos, hogy az említett összegnél sokkal kevesebbet. Mai óra se nagyon érdekli egyébként, értékesítésre ugyanis nem gondol; meg akarja tartani a becses műtárgyat. Számítás- technikai napközi Számítástedhnikai napközibe várják Miskolcon .a 8 —14 éves gyerekeket a tavaszi szünet ideje alatt.. Az április 5-tői 8nig 'tartó foglalkozásokon a számítógép kezelésével és alapvető' számítástechnikai ismeretekkel foglalkoznak a résztvevő általános iskolások, míg délutánonként szabadidős programokra kerül sor. Érdeklődni lehet a Közművelődési Módszertani Központ címén, a Széchenyi út 35. .szám alatt, illetve a 88-644-es telefonszámon. Tanulságos fotókiállítás Feltűnően nagy sikere van annak a pekingi fotókiállításnak, amely a Kínai Nép- köztársaság negyven évének fontosabb eseményeit mutatja be. A kiállítás tulajdonképpeni szenzációja az, hogy első ízben derít fényt azokra a csalásokra és hamisításokra, amelyeket főleg az „kulturális forradalom" évtizedében követtek el a kínai propagandában. A kínai közönség megtudhatja a kiállításon, hogy annak idején hogyan radírozták ki a csoportképekről azokat a vezetőket, — köztük Peng Csent, Peking volt polgármesterét —, akik kegy- vesztettekké váltak, azaz méltatlanná arra, hogy ugyanazon a fényképen szerepeljenek Mao Ce-tunggal. Első ízben értesülhet az átlag kínai arról is, hogy közönséges propaganda-hamisítvány. volt az a koreai háború idején széleskörűen publikált fénykép, amely egy asszonyt ábrázolt, amint tejjel táplál a harctéren egy sebesült kínai népi önkéntest. Most kiderül, hogy két képet egyszerűen összemon- tíroztak. A fiatalabb kínai korosztályok tagjai ma már szemmel látható megdöbbenéssel nézik azokat a szörnyű felvételeket, amelyek azt mutatják be, hogy a „kulturális forradalom” idején a vörösgárdisták hogyan kínoztak meg tekintélyes állami és pártvezetőket, közöttük minisztereket és tartományi párttitkárokat. Elő szöveggel „Nem mindegy, hogy valakinek a feje van a partitúrában, vagy a partitúra van a fejében”. E marxi el- mésség jutott eszembe minap, mikor egy társaságban azon vitáztunk; vajon miért van az, hogy a közéleti fórumokon az előadók zöme, s gyakran a hozzászólók is papírból beszélnek. A vitában lényegében két nézőpont csapott össze. Az egyik, hogy az emberek java része nem tud köny- nyedén, összefogottan beszélni nagyobb nyilvánosság előtt, mert nem szokott hozzá, lámpalázas, ezért igenis szüksége van véleményének átgondolására. A másik markáns álláspont szerint, napjainkban már elfogadhatatlan, hogy emberek véleményüket felolvassák. „papírból” vitatkozzanak. A felolvasó és kötetlen beszéd között persze számos árnyalat van a tekintetben, hogy mennyire köti le figyelmünket, ad-e új gondolatokat, mennyire értünk vele egyet, tartjuk igaznak. Az említett vitában végül is azzal értettek egyet a legtöbben, hogy ma az élő, eleven, a papírt csak a legfontosabb gondolatök nagyvonalú vázlatának tekintő előadói hozzászólási magatartásformákra van szükség. Napjainkban az ismert gazdasági. társadalmi problémáink közepette az emberek igénylik a közvetlen emberi szót, a szilárd gondolati kapaszkodókat, a mondandó hitelét erősíitő őszinteséget. Ezt a felolvasó jellegű előadásformával csak ritkán lehet elérni, mert a papírszövegből hiányzik az ember, s ezért nem is lehet eléggé meggyőző. Hiszen milyen meggyőződés az, amelyet papírról kell felolvasni? Itt az emberek könnyen gondolják, hogy a szónok felkészületlen, nem a saját véleményét mondja. Ilyenkor tör rá a hallgatóságra az ólmos fáradtság. kezdődik az egymásközti beszélgetés, s kezdenek szállingózni az emberek hazafelé. A szabad, kötetlen beszéd ezzel szemben merőben más indíttatású és hatású. Ez persze nem jelenthet szellemi slaimpos- ságot, nyafcaitekert mondatokat. logikátlan gondolatokat. A fejből való előadás nem akár a bölcsek kövéből kegyesen néhányat átnyújtani a hallgatóságnak. hanem gondolkodtat, felvonultatja az ellentétes nézeteket is, meggyőződése mellett tényekkel érvelő, ha kell felpaprikázó stílusú. Nem beszél mindenről, hanem néhány témát megragad és azokat kivesézi, szétszedi, majd a kellő megértést elősegítve újból ■összerakja őket. A papírt mellőző beszéd azzal válik emberközelivé. hogy ez a mód lehetővé teszi a közvetlen érzelmi és értelmi kapcsolatot a hallgatósággal, segít megvilágítani a nem teljesen megemésztett gondolatokat. összefüggéseket. Talán az élőbeszéd legnagyobb előnye, hogy a beszélő mondanivalóját átengedi egyénisége szűrőjén, saját logikával, szóhasználattal élhet, amely a meggyőzés egyik legfontosabb kelléke. És nagyon fontos az egyéni hangvétel érdekessége, a váratlan fordulatok. a hétköznapi nyelv alkalmazása. Ne feledjük: gondoktól terhes hétköznapjainkban csakis a hétköznapi nyelv nem álmosít. A megújuláshoz pedig éppenséggel egyéniségekre van szükség. B. P. Friss szinbáztörténeti adalékok Három hónapból három idézet J anuárban a miskolci színházban címmel lapunk 1988. január 20-i számában tudósítás jelent meg a Miskolci Nemzeti Színház napi terveiről, gondjairól, helyzetéről. Ebben szó esett a színházépület állapotáról is. Ezt a bekezdést nem oktalan idejegyezni: „Nem a színház munkája, de elválaszthatatlan attól a Széchenyi utca rehabilitációja. Ugyanis a közeli időkben úgy dolgoznak az útfelújítással a színházépület körül, hogy nehézkes lesz a megközelítése. Nem a színház dolga, de számos ódiumát a társulat kénytelen viselni. Ezen túl kell esni, s az esetleges kényelmetlenségekért a nézők megértését kérik. Viszont elválaszthatatlan az útépítéstől a színház épületének állaga. Az épület műemlék. Nem műemlék jellegű, hanem műemlék! Éppen ezért érthetetlen — ezt nem a színházigazgató mondja, hanem az újságíró jegyzi meg —, hogy az Országos Műemléki Felügyelőség nem fordít rá több figyelmet és főleg nem nyújt segítséget anyagiakban. Most már el kell végezni az épület teljes külső felújítását és immár halaszthatatlan a tetőzet javítása.” Az Országos Műemléki Felügyelőség a fent idézett sorokra *1988. február 26-án kelt 2075/1988. számú levelében reflektált. Ebből is idézünk: „Mindenekelőtt leszögezzük, hogy az építésügyről szóló törvény értelmében egy-egy épület fenntartása és jó karbantartása a tulajdonos (kezelő, használó) kötelessége az épület műemléki értékére, védettségére való tekintet nélkül ...” A levél a továbbiakban arról tájékoztat, milyen szűkös keret áll az QMF rendelkezésére és abból milyen célokra tud támogatást adni. „Tehát az OMF akkor adhat támogatást, ha a tulajdonos helyreállítási kötelezettségének semmiképpen nem tud eleget tenni, illetve ha nincs is tulajdonos. Sajnos, az ilyen, elesett épületeknek jó részét sem támogathatja \az OMF, nincs támogatási keret jelenleg pl. romok, vagy személyi tulajdonú városi lakóházak számára sem, holott nagy szükségük lenne rá. Bármennyire is szívesen támogatná az OMF a Miskolci Nemzeti Színház helyreállítását, a jelenlegi keretekből és a sokkal inkább rászoruló épületek igen nagy száma miatt ezt sajnos semmiképpen nem teheti.” így folytatódik, illetve zárul az OMF levele. Lapunk március 19-i számában Megmozdult a boltív címmel fényképes tudósítás olvasható a színház körüli építkezés, illetve a színházi homlokzat tartóoszlopainál végzett munkálatok egy megdöbbentő mozzanatáról: „... e hét csütörtökjének (március 17.) délutánján a színház főbejárata fölötti boltívek megmozdultak és ez a mozgás még tegnap is tartott. A főbejáratokat így — a balesetveszély miatt — rögtön bezárták, a boltíveket gerendák tucatjaival alátámasztották, a statikai vizsgálatok pedig rövidesen várhatók." A helyreállítás, a további veszély elkerülésére a munkálatok folynak. íme, húrom adalék színházunk legújabbkori történetéhez. Nem művészeti jellegű adalékok, de a szó legszorosabb értelmében alapvető fontosságúak ... S közben esténként a közönség bemegy az oldalbejárókon a nézőtérre, napközben meg folynak az új bemutató próbái ... (bm) Tokajtól Heidelbergig Kiadták Kricsfalussy György naiv festő .alkotásaival foglalkozó Tokajtól Heidelbergig című könyvet. Kricsfalussy György rendszeres művészeti oktatásban nem részesült. Alkotásai a művészeti áramlatoktól függetlenül alakultak ki és művészeti stílusát, a vászonra tűfestésű technikával, ia vászonra foLvarrt paimutszálak- kal fejezi ki, és így a festett képi hatást kelti hasonlóan, mint a 19. században, s annak a Végén dolgozó H. Rousseau is, ragyogó alkotásait élénk ikoloritban festi meg, Kricsfalussy is, mint a többi társa autodidakta képeit ösztönösen, anatómia nélkül, az artisztikum iránti természetes fogékonysággal, egyéni fantáziával alakítja. A szerző e könyvében értelemszerűen foglalkozik saját ifjúságával. Ismerteti a tokaji napokat. Hivatkozik egyéb tárlataira. Emlékezik Kecskemétre, és külföldi tárlatára, melyet két német műkereskedő Egon Hassbe- cikers és Barbara Friderika Schulz rendezett, és ez alkalommal munkásságáról könyvet is jelentetett meg. A Tokajtól Heidelbergig című könyv már a sátoraljaújhelyi könyvesboltban megvásárolható, illetve a szerzőtől megrendelhető. (Címe: Kricsfalussy György, Sátoraljaújhely, Korányi F. u. 4. 1/3. 3980.) A (könyv tiszta bevételét a mozgás- sérültek kulturális alapjára ajánlotta fel a szerző. Szilágyi Dezső AZ \AGROKER VÁLLALAT ÉS A MEZŐKÖVESDI ÁFÉSZ mezőgazdasági cikkekből KIÁLLÍTÁST! ÉS VÁSÁRT RENDEZ 1988. MÁRCIUS 24-TÖL ÁPRILIS 1-IG, Mezőkövesden a Skála Matyótáj Aruház mellett. NAGY VÁLASZTÉKBAN KAPHATÓK:- mezőgazdasági kisgépek, kéziszerszámok, vetőmagvak, kötözők,- műtrágyák, növényvédő szerek stb. (Nyitva 8-18 óráig, vasárnap is) VARJUK KEDVES VÁSÁRLÓINKAT. ÁFÉSZ AGROKER MEZŐKÖVESD MÁLYI
