Észak-Magyarország, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-12 / 61. szám

„Míg lesz ember a föld ke­rekségén, aki magát magyar­nak tartja, addig lesz olyan ember is, aki a magyar nem­zetnek 1848/49-iki szabad­ságharcát ismerni akarja. Aki tehát az 1848-ban és 1849-ben lefolyt nemzeti küz­delemnek történetéhez bár­milyen jelentéktelennek lát­szó adattal járul, annak fá­radtsága nem vész kárba. Történelmünk egén ... ra­gyogó fényben tündökölnek a nagy alakok, a vezető férfi­ak, a kiváló hősök; de nagysága nem csökken c tál, ha olykor figyelmi a névtelen hősökre ford hogy helyet kérjünk szál ra a történelem egyik z ban, hol szerényen me íródhatnak; hiszen a tört lem csinálására ezek is folyással voltak életükkel, teikkel és halálukkal. Szedjük össze azért a szórt csontokat; ha van valahol egy homoksze adat, mely a magyar r a történetének legfényesebb tikjait világosabbakká teheti, íj &ssük fel azt és tegyük a tjbzet közös birtokává. fllU ii 6. 9 j ápoljátok kegyelettel azo- 1 a sírokat, amelyeknek latjai alatt a magyar 'badságharcban résztvevők *oi pihennek! Szentelt han- azok! Szentekké avatta lkat az az ügy, melyért s) Jöttek, szenvedtek és vé­ltek.” (Pores János miskol- oteformátus gimnáziumi to­ksorai 1906-ból.) Történelmünk egykor volt „dicső tavaszára” emlékezve, Petőfi utódokra hagyott aka­ratát — „Ne legyenek szem- fedőtlen / Puszta sír, / Hintsd reájok szemfedőül / A virágo­kat” — teljesítve, mindenek­előtt Bona Gábor nagyszerű könyvének (Tábornokok és törzstisztek a szabadságharc­ban 1848—49-ben) felhaszná­lásával, összeállításban mu­tatjuk be azokat a törzstisz­teket (ezredeseket, alezrede­seket, őrnagyokat), akik mai megyénk területén születtek, illetve hunyták le örökre sze­müket. Balásházy Mihály honvéd őr­nagy. Sátoraljaújhely fia, 11)22. június 28-án született Zemplén megye székhelyén. Kisbirtokos nemesi származású volt, előbb jogot végzett, majd következett a katonai pálya. 1839-től hadfi volt az 5. tüzérezrednél, 1842-től pedig nemesi testőr. 1847-től hadnagy volt a 17. határőrezred­nél, ám 1848. tavaszán kilépett a császári-királyi hadseregből. Balásházy 1848. június 19-től főhadnagyi rendfokozattal a 6. honvédzászlóaljban kezdte a for­radalom szolgálatát. Október 1­* * Bárány Sándor honvéd őrnagy. Miskolci, 1810-ben született. Ap­ja kisbirtokos nemes, megyei táblabíró volt. Bárány Sándor a pancsovai katonai iskolát végez­te el. 1828-tól volt hadfi a 12. határőrezredben, 1847-től pedig hadnagy az 52/3. gyalogezredben. 1848. nyarától részt vett a dél­vidéki összecsapásokban. Zászló- aljával októberben csatlakozott a honvédsereghez. November 1- től főhadnagy, december 1-től már százados. Őrnaggyá 1849. ja­részkarának parancsnoka. 1849. májusától lett őrnagy, s előbbi beosztásában az 1. hadtestnél szolgált egészen Világosig. Ara­don sorozóbizottság elé állították, de elengedték. Besze János Besze János nemzetőr őrnagy. Besze János gazdatiszt gyermeke­ként 1811-ben Szendrő községben született. Iskoláit Szomolnokon, Kassán, Miskolcon, Egerben és Pesten végezte. 1829-ben Kassán Blaskovich Pál nemzetőr őr­nagy. Születési adatai szerint 1804-ben a Borsod megyei Daró- con született. (Ez Tibolddaróc éppúgy lehet, mint Lénárddaróc.) Apja megyei táblabíró volt, ki fiát a bécsi hadmérnöki akadé­miára küldte. Ám itt csak egy évet tanult. 1819—43 között az 5. huszárezrednél szolgált. Szá­zadosi rendfokozattal lépett ki a császári-királyi hadseregből, s a szabadságharcig gazdálkodott. A Bydenskuthy Ernő honvéd őr­nagy. Temesvári születésű ugyan, de életrajzi adataiból tudjuk, hogy az 1867-től a Borsod me­Cornidesz Lajos * márciusának végén lett Perczel Mór tábornok segédtisztje. Ebben a beosztásában előbb százados­nak, majd 1849 nyarán őrnagy­nak nevezték ki. Világos után egy évre besoroz­ták közlegénynek a császári had­seregbe. A kiegyezéskor a He­ves megyei honvédegylet tagja volt. 1869-ben reaktivált honvéd százados, akit 1874-ben nyugal­maztak. 1893-ban hunyt el. lóalj parancsnoka volt. 1849. ja­nuárjától dandárnok (is) a felső­tiszai hadtestben. Májusban át­helyezték a HM újoncozási al­osztályára. Július közepétől ő volt Félegyháza térparancsnoka. Világosnál esett fogságba. A szabadságharc bukása után Pesten sorozóbizottság elé állítot­ták, de elbocsátották. Később a Magyar Földhitelintézet főlevél­tárnoka volt, 1886 januárjában halt meg Budapesten. tályparancsnok az ezredénél. Má­jus végére kilépett a szolgálat­ból, mivel nem értett egyet a függetlenségi nyilatkozattal. A bukás után rövid ideig vizsgá­lati fogságban volt, de aztán ke­gyelmet kapott. Gazdálkodó lett. Debrecenben halt meg 1880-ban. zászlóaljhoz. Ott lesz júniusban őrnagy és zászlóaljparancsnok. Július közepétől dandárnok is a 9. hadtestben. A fegyvert Dévá­nál, augusztus 18-án tette le. Nagyszebenben 12 év várfog­ságra ítélték. 1855-ben kapott kegyelmet. Az ötvenes évek vé­gén napidíjas írnok volt Sátor­aljaújhelyen. Több adattal nem rendelkezünk. Keményfi (Harmann) József honvéd őrnagy. A Hennád mellett, Szentist- vúnbaksán született, való­színűleg 1813-ban. Vagyon­talan polgári származású. 1831—40 között katona. Kiszolgált őrmester. Bécs- ben pedagógiai tan folya­mot végzett, ezt követően Kassán házitanító volt. 1848 júliusától nemzetőr segédtiszt, főhadnagy Kas­sán, szeptember végétől pedig százados a 34. gya­logezrednél, amely a hon­védsereghez csatlakozott. Novemberben áthelyezték a 44. zászlóaljhoz, majd a honvéd tiszt ek képzésére létesített Hadi Főtanoda tanára lett. A főváros el­* * Komáromi István hon­véd őrnagy. Mikóházi szü­letésű. Apja főispáni hely­tartó volt Abaújban. Ko­máromi István a sárospa­taki jogakadémiát elvé­gezvén katona lett, 1837- től hadfi, 1845-től pedig főhadnagy volt a 9. hu­szárezredben. 1848 szeptemberétől részt vett a Jellasics elleni har­cokban. Októbertől alszá- zados, december közepétől főszázados volt. Őrnaggyá és osztályparancsnokká 1849. augusztus 1-én lép­tették elő. illetve nevezték ki. Aradon tízévi várfogság­gal büntették. Kegyelmet 1852-ben kapott. Ezt köve­* * Liptay János nemzetőr őrnagy. Nemesi származá­sú, szendrői születésű. A szabadságharc idején már nyugalmazott huszárszáza­dos volt. 1848. július 19-től nem­zetőr őrnagy Borsod me­gyében. November végén kinevezték az 52. honvéd­zászlóalj őrnagyává, de to­vábbra is a nemzetőrség­* * Pálinkás Samu honvéd őrnagy. Mindenekelőtt a szerencsiek lehetnek rá büszkék, hisz’ városuk szülötte. Volt császári-ki­rályi hadnagy, de kilépett a hadseregből, s azt köve­tően gazdálkodásból élt Nagykőrösön. (Az Agará- szat című könyve 1832- ben jelent meg.) * * Palóczy Tamás honvéd őrnagy. Miskolc fia, 1812- ben született az Avas al­ján, Bona Gábor könyve szerint Palóczy Lászlónak, az 1848/49-i képviselőház korelnökének gyermeke. Jogot tanult, azt követően szolgabíró volt. 1848. szeptember 6-tól százados, az esztergomi önkéntes nemzetőrszázad parancsnoka. 1849 január végén átkerült a 71. hon­* * Soltész György honvéd őrnagy. Miskolci nemes, 1786-os születésű. Hivatá­sos katona volt, 1827-ig a 32. gyalogezrednél szolgált. A szabadságharc idején már nyugalmazott főhad­nagy volt, ám mégis fegy­* * Spéter Ede nemzetőr őr­nagy. Ű is miskolci szüle­tésű nemes, 1802-ben lát­ta meg a napvilágot. A szabadságharc előtt volt a császári hadseregben had­fi, nemesi testőr, majd a debreceni dohánybeváltó­ban hivatalnok. 1848 nyarán lett száza­dos a debreceni nemzetőr­* * Staut Adolf honvéd őr­nagy. Az Abaúj megyei Szepsiben született, német származású, vagyontalan kisnemesi családból. Apja császári-királyi főhadnagy volt. Ő is a bécsújhelyi foglalása után Debrecen­ben, Mezőhegyesen foly­tatta a növendékek kikép­zését. 1849. június 1-től nevezték ki őrnagynak és a 90. zászlóalj parancsno­kának, egyben a szegedi főtiszti tanfolyam vezetője is volt. Világos után besorozták a császári seregbe közle­génynek, de sikerült meg­szöknie. Emigrált Ameri­kába, s ott az amerikai polgárháborúban — mint százados — Frómon tábor­nok törzsében szolgált. A kiegyezés után tért haza, s Zilah város főlevéltárnoka volt. 1895-ben Zilahon hunjd el. * Komáromi István tőén haláláig birtokán gaz­dálkodott. Kassán hunyt el 1897. február 8-án. * nél maradt. 1848/49 telén és ’49 nyarán egy nemzet­őr-zászlóalj élén részt vett a felső-magyarországi har­cokban. A szabadságharc bukása után ő is vizsgálati fog­ságba került, de néhány hónap után Kassán fel­mentették. További adata­ink nincsenek. * A szabadságharc honvéd­seregében előbb százados, majd 1848 november köze­pétől őrnagy volt. Túránál 1849. július 20-án 3. osz­tályú katonai érdemjellel tüntették ki. Mint osztály- parancsnok, a Torontál me­gyei Csatádnál lefolyt üt­közetben halt hősi halált 1849. augusztus 8-án. * védzászlóaljhoz. Szeptem­ber 30-án léptette elő Klapka őrnaggyá. (Októ­ber 5-én hagyták el az utolsó magyar csapatok Komárom várát.) Az 1853—57 évi függet­lenségi szervezkedésben való részvételéért várfog­ságra ítélték, majd 1859— 64 között az olaszországi magyar légiónál szolgált. Állítólag Svájcban hunytéi. * vert fogott. 1849. február 1-től százados volt a 30. honvédzászlóaljnál, majd május 16-tól őrnagy a (második) 41. honvédzász­lóalj parancsnoka. Vizs­gálati fogságban halt meg 1850. április 24-én Aradon. * ségnél. 1849 februárjában pedig ugyanott őrnagy. A szabadságharc utolsó sza­kaszában ’49 nyarától a biharpüspöki népfelkélő táborban szolgált. Később pénzügyi hiva­talnok volt, s 1880. októ­ber 11-én Budapesten halt meg. * katonai akadémián végzett, 1840-től alhadnagy, 1848 júliusától főhadnagy, a 34. gyalogezred miskolci hadfogadójának parancs­noka. HONISMERETI ÉS NÉPRAJZI MAGAZIN Októbertől már a borso­di önkéntes nemzetőrszá­zadnál ténykedett, mint honvéd százados. Decem­berben a felső-tiszai had­test vezérkaránál szolgált. 1849 márciusától az 1. had­testben vezérkari tiszt. Jú­lius 1-től őrnagy, a kő­ik Szabó Farkas honvéd őr­nagy. Vagyontalan polgári családiból származott. Sze­geden 1815-ben született. Hivatásos katona volt, aki 1848. július 20-tól honvéd százados lett a 12. honvéd­zászlóaljnál. 1849. július 16-án őrnaggyá és zásaló- alj parancsnokká nevezték ki. Dévánál tette le a fegy­vert. * Szabó János honvéd őr­nagy. Miskolci (esetleg zsol- cai) születésű. Kisbirtokos nemesi családban, 1819. de­cember 24-én látta meg a napvilágot. A pesti egye­tem jogi karán tanult. Kincstári segédmérnök. 1848 tavaszán Csanád megyében szolgabíró. 1848. június 14-től ön­kéntes volt a 3. honvéd­zászlóaljnál. Július 17- től hadnagy, december 16-tól főhadnagy. 1849. áp­rilis 1-től százados, még ebben a hónapban 3. osz­tályú katonai érdemjellel tüntették ki. Július 16-tól őrnagyi rangban a 3. zász­* * Záborszky Imre honvéd őrnagy. Putnok jeles fia. 1807. január 9-én született az akkor Gömör megyei településen, vagyontalan nemesi családból. Böl­csészakadémiát végzett. 1827-től hadfi, 1842-től fő­hadnagy volt a 60. gya­logezred rozsnyói hadfo­gadó fiókjának parancs­noka. 1848. augusztus 16-án századossá nevezték ki a 7. honvédzászlóaljnál, Ok­* * Vay Károly gróf honvéd őrnagy. Gróf Vay Ábrahám főispán és Kazinczy Zsófia fia 1818- (vagy 1816)- ban Felsővadászon szüle­tett. Négy évig szolgált — mint hadnagy — a 6. hu­szárezredben, majd azt kö­vetően gazdálkodott. 1848. október 1-ével szá­zadossá nevezték ki, még­pedig a 48. honvédzászló­aljhoz, ám ő a Szatmár * * . Vay Lajos báró nemzet­őr őrnagy. Báró Vay Mik­lós tábornok és báró Adelsheim Johanna fia 1803. november 8-áin szü­letett Alsózsolcán. 1848. április 20-tól Bor­sod megye főispánja, szep­tembertől címzetes őrnagy a borsodi önkéntes nem­máromi hadsereg barse- gédje. A vár feladása után megyei, majd bányahiva­talnok. 1869-től honvéd őrnagy, 1871-től alezredes. 1879-ben ezredesi címmel nyugdíjazták. Sátoraljaúj­helyen halt meg 1880. feb­ruár 27-én. * Nagyszebenben 12 év vár­fogságra ítélték. Kufstein várába került, ahonnan am­nesztiával 1852-ben szaba­dult. A kiegyezéskot sóhi­vatali pénztárnok és a Zemplén megyei honvéd­egylet tagja volt. Tiszalú- con hunyt el 1869 január­jában. * Szabó János lóalj parancsnoka volt. Marosvásárhelyen halt meg 1900. július 24-én. * tóberben a 15. zászlóaljnál szolgált. 1849. július 1-től őrnagy a 15. zászlóalj há­rom századából és a „Be- niczky-ömkéntesek”-ből ala­kult (második) 15. honvéd­zászlóalj parancsnoka volt a világosi fegyverletételig. Aradon 10 évi várfog­ságra ítélték, csak 1852 nyarán kapott kegyelmet. A kiegyezéskor Szepes me­gye főpénztámoka volt. Lőcsén vagy Poprádom, hunyt el 1898-ban. * megyei nemzetőr osztály századosaként Erdélybe került. 1849. január 1-jövel a Nagyváradon alakult 1. honvéd vadászezrednél szolgált. Később őrnagy, Czecz János honvéd tábor­nok hadsegéde az erdélyi hadseregben. Május végén betegsége miatt nyugdíjaz­ták. Pest-Budán halt meg 1854. november 18-án. * zetőrzászlóalj parancsnoka. Részt vett a Jellasics el­leni harcokban. December­től a szabadságharc végé­ig újra Borsod megye főis­pánja. Később, 1861-ben újra annak választották, e beosztásáról 1872-ben kö­szönt le. Vattán halt meg 1888. március 25-én. Az összeállítást készítette: Hajdú Imre Reprók: Fojtán László tői százados lett ugyanannál egységnél, majd október köz8 tői a 33. honvédzászlóaljnál s* gált. 1849. május 16-tól neV«* ki őrnaggyá, s az újonnan al* ló 94. zászlóalj parancsnok Vécsey seregével együtt aué1 tus 20-án Borosjenőnél tette a fegyvert. Aradon őt is 16 évre ítél* de 1850-ben kegyelmet ka t Még abban az évben mint könyvi hivatalnok dolgozott ® recenben. Később Nagyvár9' lett törvényszéki bíró. Ott is * meg 1867. április 10-én. nuár 16-án nevezték ki. A 9 noki csatában (március j* megsebesült. Április 29-tól j Egerben a kórház- és újonc! parancsnoka. Július 14-én a honvédzászlóalj parancsnok nevezték ki. Világosnál 1 fogságba. Tíz év várfogságra ítél 1854-ben kapott kegyelmet. , láláig felesége Tolna megy®*] esi birtokán gazdálkodott. E* hádon hunyt el 1896. május 3l * beállt katonának. Két év1 otthagyta a hadsereget s föl)* ta jogi tanulmányait. Volt zsonyban jurátus, Komárom ! gyében nevelő. 1848-ban Es9 gomban képviselőnek vála/ ták, s az esztergomi nemzető* parancsnokává. Április 19-én vezték ki őrnaggyá. Ö volt, aki az ország nevében üdv</ az újonnan kinevezett f®*! magyar minisztériumot. Volt“ mezési biztos, majd kormány tos, Kossuthnak afféle jobb**' A szabadságharc bukása f bujdokolt, de tizenegy h“ után kézre került, s tíz év J fogságra ítélték. Hét évet W itt, mikor végre kegyelmet' pott. 1861-ben már újra ES9! gom képviselője volt, a hal zati párt híve. 1865-ben / Ferenc mellé állt. 1867-től a ügyi legfelsőbb törvényszék kének választották. Két év/] va nyugdíjazták, azt köv®1! haláláig (1892. október 16., ^ visszavonultan élt. * szabadságharcban 1848. j/ 19-től a harcok végéig Ilont] gye nemzetőr őrnagyaként j részt. Többek között részt t a felső-magyarországi ütköZ® ' ben. További' adatunk csak a egyezés évéből van. Akkor szággyűlési képviselő és a ^ megyei honvédegylet tagja '] Lukanényen (Hont megye) r" meg 1873. november 5-én. * gyei honvédegylet tagja vo*1; 1899-ben Diósgyőrött huny* ; Középbirtokos nemesi csal/' származott. 1826—30 között 9 éyűlovasezrednél szolgált, de á kilépett a császári-királyi gből. Gazdálkodásból élt. 18. tavaszán Sáros megyében nemzetőr százados. Novem- >en már mint honvéd száza­da felső-tiszai hadtest szeke- 5)Jot * * knidesz Lajos honvéd őrnagy, ft született 1812-ben, s Má- halt meg 1883-ban. Polgári rtiazású volt. Műszaki akadé­* végzett Selmecbányán. Er- 'érnök, s 1848 tavaszától Göl- Város polgármestere volt. knidesz 1849 márciusától lépési vadász gerillacsapat Vezője, S őrnagyi rendfoko- äl parancsnoka. 1849. május h 3. osztályú érdem jellel tűn­ik ki. A zsibói fegyverletétel külföldre menekült. Távol­in 1852-ben Pesten halálra ék. Később kegyelmet ka- s hazatérhetett. A Zemplén Vei honvédegylet tagja volt, ■ szőlősgazda Mádon gazdái­ét. * * 'isnyey István honvéd őr- '• Kisbirtokos nemesi család 1. Apja gazdálkodó volt Hi- 'émetiben. Ö is ott született ■ december 17-én. Bölcsész- kémiára járt, tíz évig volt *tá, majd ügyvédgyakornok. 18. október elején lett had- '< segédtiszt az Abaúj megyei Setőrségnél. Decemberben főhadnagy volt, mégpedig v honvédzászlóaljban. 1849. * 4 tieon László honvéd őrnagy, ''égardón született 1810-ben, esi családból. Katonai pá- választott magának, 1828- e császári-királyi hadsereg­szolgált egészen 1843-ig. Ak- (főhadnagyi rendfokozattal) >ett a hadseregből, s Pesten ''■atali tisztviselő lett. 18. július 25-től lett száza- a 7. honvédzászlóaljban, észtus 24-től ő volt a honvéd- ’ főhadsegéde. Október kö- *öl őrnagy, ekkor a 42. zász­* * *ehkovich János Iván honvéd Sy. Abaúji. Felsőmérán szü­* 1810-ben. Apja v4rosi fő- *6 volt Abaújban. Császári­éi hadseregben szolgált. Ez- éel 1848 októberében csatla- . H a honvédseregekhez. 1849 érjában lett őrnagy és osz­* * köve Antal honvéd őrnagy, on tálán nemesi család gyer- tolcsvai születésű. A gim- **tnot Eperjesen végezte. Ka­iéit a 37/3. gyalogezredben, Ifiagyi rendfokozattal. *8. nyarán részt vett a dél— Ű harcokban. Szeptember * már századosként szolgált *• honvédzászlóaljban. 1849 árjában áthelyezték a 43.,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom