Észak-Magyarország, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-12 / 61. szám

Bárczay János honvéd ezredes Abaújkéren szü­letett 1812-ben. Császári­királyi főszázados volt a 4. huszárezrednél. 1848 szep­temberétől alakulatával részt vett a Jellasics elleni harcokban. Október 16-tól alezredes a honvédsereg­hez csatlakozó ezrednél. December 1-től ezredes, s a feldunai hadseregen be­* Kazinczy Lajos Kazinczy Lajos honvéd ezredes. Ö a „tizennegye­dik aradi vértanú”. Szép­halmon, Kazinczy Ferenc, a nagy nyelvújító és iro­dalmi vezér gyermekeként 1820. október 20-án látta meg a napvilágot. 1848. júniusában mint önkéntes jelentkezett a 10. honvédzászlóaljba. Augusz­tus 27-től már mint hon­* Mezey Károly honvéd ezredes. Miskolcon szüle­tett 1805-ben vagyontalan kisnemesi családból. Böl­cseletet hallgatott, majd 1823-tól közvitéz, 1843-tól pedig főhadnagy volt a 10. h uszárezredn él. 1848. szeptemberétől részt vett a Jellasics elleni har­cokban. Október végétől a honvédsereghez csatlakozó ezredénél alszázados. Gör­gey 1849. január 4-én őr­naggyá .léptette elő és egy­ben a 10. huszárezred pa­rancsnokává nevezte ki. Ugyanis valamennyi rang­ban előtte álló tiszttársa kilépett a honvédseregből. Mezey megyénkben a me­zőkövesdi lovassági ütkö­zetnél súlyosan megsebe­sült, egészen június végé­ig szolgálatiképtelen volt. Eközben március 16-án al­ezredessé, május 6-án pe­dig ezredessé léptették elő. ' * Pándy Samu honvéd ez­redes. Mádon született 1795- ben. Nemesi származású. 1813—1836-ban a 9. huszár­ezrednél szolgált. A szabad­ságharc kitörésekor nyugal­mazott főszázados volt, ám az eseményeik hatására ő is fegyvert ragadott. 1848. július 10-től az Országos Nemzetőiri Haditanács lo­vassági osztályán nemzet­őr őrnagy. Szeptemberben honvéd alezredesnek ne­* Paulovits Imre Paulovits Imre honvéd ezredes. Sátoraljaújhelyi születésű. Zemplén megye egykori székhelyén 1 Sül­ben született, vagyontalan polgári családban. Katonai pályát választva 1822-ben közvitéz, majd 1848. mar­iul az 1. huszárezred pa­rancsnoka, egyben dandár- nok. December 28-án a 14. huszárezred szervezésével bízták meg. Bárczay 1849. február 2-án kilépett a honvédseregből. A szabad­ságharc bukása után ő is a császári hadbíróság elé került, de kilépését úgy látszik méltányolták, mert felmentő ítéletet 'kapott. * * véd főhadnagy, Ivánka Im­re nemzetőrtáborának se­gédtisztje. Szeptember 13- tól előléptették, százados, sőt novemberben már őr­nagy. Pozsonyban a 2., Győrben a 3. utászzászlóalj szervezője. 1849. januárjá­tól alezredes, dandárnok Porczel Mór seregében, egyben az 1. huszárezred parancsnoka. A nagysallói ütközet után * 3. osztályú ■katonai érdemjelet kapott. Május 25-től ezredes, had­osztályparancsnok a 8. had­testben. Június elejétől az Ung—Ugosa—Bereg—Má- ramaros megyében lévő csapatok főparancsnoka. Augusztus közepén mint­egy nyolcezer főnyi hadtes­tével Bem apó segítségére indult. A világosi fegyver- letétel hírére az erdélyi hadsereg maradványával, Zsibónál tette le a fegyvert a cári csapatok előtt. Ka- zinczyt Aradon golyó általi halálra ítélték, s kivégez­ték. * * Mezey Károly Ö Borosj enőnél tette le a fegyvert. Aradon 18 évi várfogságra ítélték. Csak 1856-ban kapott kegyelmet. 1867/68-bain biztosítási ügy­nök Nagyváradon, honvéd­egyleti tag. 1878. júliusá­ban Dabreoeniben halt meg. * * veztók ‘ki és az első tíz honvéd zászlóalj ideiglenes főparancsnoka. Október kö­zepétől a pesti hadkerület, majd hadmegye parancs­noka volt. Decemberben léptették elő ezredesnek, s a szabadságharc végéig a mezőhegyesi méntelepnak a parancsnoka. A szabadság- harc- bukása után 1850-ben a császári hadbíróság fel­mentette Páin-dyt, aki 1864. október 21-én hunyt el Mádon. * * ciusától főszázados volt a 10. huszárezredben. Szeptembertől részt vett a Jellasics elleni harcok­ban, októberben pedig ez­redével csatlakozott a hon­védsereghez. December kö­zepén már őrnagy volt, a 7. huszárezred szervezője, parancsnoka. Paulovits 1849. március 31-től mint alezredes, augusztus 1-től a világosi fegyverletételig pedig, mint ezredes szolgált. Aradon őt is elítélték tízévi várfog­ságra. 1851-be.n kapott ke­gyelmet. A kiegyezés után az ungvári honvédégylet tagja volt, 1873. január 17- én Ungváron, mint Ung megye faszámvevője halt meg. Kossuth Lajos Gergely János honvéd alezredes. Híres bortermő helyen, Tállyán született 1812-ben. Vagyontalan ne­mesi származású. 1830-tól hadfi, majd 1847-től főhad­nagy a 34. gyalogezredben. 1848. június 19-től száza­dos, a 10. honvéd zászló­aljban. Október 16-tól őr­naggyá léptetik elő, és a bánáti hadtest 9. zászlóalj parancsnoka, decembertől pedig a 10. zászlóaljé. 1849. január 6-tól egyben dan­dárnok a feldunai hadtest­ben. 1849. február 1-től al­ezredes, a tavaszi hadjárat kezdetén a VII. (korábbi feldunai) hadtestben — melynek hadtestparancsno­ka Gáspár András ezredes — szolgál Gergely János. Május végén a pesti szál­lítóház, július 6-tól a kecs­keméti, ugyané hó végétől pedig a tót’komlósi újonc­telep parancsnoka a vilá­gosi kapitulációig. Továb­bi sorsáról nem tudunk, illetve csupán annyi isme­retes, hogy 1864-ben Ung­váron halt meg. * * * Marzsó Imre honvéd al­ezredes. Ö is Tokaj-Hegy­alján, közelebbről Tarca- lon látta meg a napvilá­got, 1795-ben. Kisbirtokos nemesi családból szárma­zik. Katonai pályára lépve, 1813—1830. között a 9. hu­szárezredben szolgált. Ak­kor főhadnagyi rendfoko­zattal kilépett a hadsereg­ből. Ám a forradalom hívó szavára 1848 júliusában már ismét katona, a nagyváradi nemzetőrség századosa. Szeptember 22-től nemzet­őr őrnagy a Bánátban, a 2. bihari nemzetőr-zászló­alj parancsnoka. 1849 janu­árjában zászlóaljával Er­délybe helyezték át. Janu­ár 9-től alezredes. Július elejétől ő volt a tiszántúli népfelkelés egyik szervező­je. Augusztusban nevezték ki a 142. zászlóalj parancs­nokává, amely egység szer­ves része volt a Korponay János ezredes parancsnok­sága alatt álló nagyvárad— biharpüspöki népfelkelő tá­bornak. Marzsó is Vilá­gosnál tette le a fegyvert. Aradon 16 évi várfogsággal büntették, ám 1850 nyarán kegyelmet kapott. Csak annyit tudunk róla, hogy 1863-ban halt meg. * * * Ökolicsányi József hon­véd alezredes. Miskolcon született 1814-ben. Nemesi származású. Jogi tanul­mányait befejezve 1831-től hadfi, 1848 tavaszán pedig mint főhadnagy a 32. gya­logezred egri hadfogadójá- nak parancsnoka. Szeptem­berben a Honvédelmi Mi­nisztérium katonai osztá­lyára osztották be, ahol ok­tóber elsejével századossá nevezték ki. 1849 januárjá­ban pedig már őrnagy, s a HM újoncozási alosztá­lyának főnöke volt. Május elsejével léptették elő al­ezredessé, de végig, a vilá­gosi fegyverletételig az előbbi beosztásában szol­gált. Aradon 6 évi várfog­sággal büntették. Kegyel­met 1851-iben kapott. A ki­egyezéskor a Heves megyei honvédegyletineik volt tag­ja Ökolicsányi, aki 1875- ben Egerben hunyt el. * * * Pálóczy László honvéd alezredes. Zemplén megyé­ben, Qlaszliszikán született 1808-ban. Pálóczy birtokos nemesi származású volt, bölcsészakadómiát végzett. 1824-től hadfi volt az 51. gyalogezrednél, majd 1829— 34. között nemesi testőr. 1847-től lett főszázados a 62. gyalogezredben. 1848 nyarán a „Mészá­ros” dunai hadigőzös pa­rancsnokává nevezték ki, s szeptemberben megkapta az őrnagyi rangot. 1849. január 18-tól a 39/3. gya­logezred parancsnoka lett, az ezred az I. (korábbi ne­vén felvidéki, vagy felső­tiszai) hadtesthez tartozott, melynek parancsnoka Klap­ka György volt. Pálóczyt május 19-én léptették elő alezredessé és a 39. gyalog­ezred parancsnokává. Dan­dárnok a péterváradi vár­őrségnél, aihol 1849. szep­tember 7-én tették csak le a fegyvert. A szabadságharc bukása után uradalmi gazdatiszt, a kiegyezéskor Zemplén megye várnagya és hon­védegyletének tagja volt. Sátoraljaújhelyen halt meg 1887. július 11-én. * * * Thuránszky István hon­véd alezredes. Mérán látta meg a napvilágot, birtokos nemesi családban, 1818-ban. Katonai pályára lépett, 1836—41. között a 4. hu­szárezrednél szolgált mint hadnagy, ám kilépett a hadseregből, s Borsod me­gyében gazdálkodott. A forradalom hírére ő is fegyvert ragad, 1848. júni­us 19-től már mint főhad­nagy szolgál a 9. honvéd zászlóaljban. Ott léptették elő október elsejével szá­zadossá. Szűk két hónap múlva már főszázados a 16. huszárezrednél. 1849. május 18-tól lépett elő őr­naggyá. Alezredesi kineve­zésének csak a tényét tud­juk, de pontos időpontját nem. Későbbi életéről is kevés adat áll rendelke­zésre. Annyit tudunk, hogy a kiegyezésikor a pesti hon­védegylet tagja volt, s 1890-ben, vagy 1891-ben hunyt el. j.X.X-XX.X X'.'.'-XX X-XI Xv-XX'X „Míg lesz ember a föld ke­rekségén, aki magát magyar­nak tartja, addig lesz olyan ember is, aki a magyar nem­zetnek 1848/49-iki szabad­ságharcát ismerni akarja. Aki tehát az 1848-ban és 1849-ben lefolyt nemzeti küz­delemnek történetéhez bár­milyen jelentéktelennek lát­szó adattal járul, annak fá­radtsága nem vész kárba. Történelmünk egén ... ra­gyogó fényben tündökölnek a nagy alakok, a vezető férfi­ak, a kiváló hősök; de nagysága nem csökken a tál, ha olykor figyelmű a névtelen hősökre fordí hogy helyet kérjünk szán ra a történelem egyik zt ban, hol szerényen met íródhatnak; hiszen a tört« lem csinálására ezek is folyással voltak életükkel, teikkel és halálukkal. Szedjük össze azért a szórt csontokat; ha van valahol egy homoksze adat, mely a magyar n Jftörténetének legfényesebb : Pjait világosabbakká teheti, lessük fel azt és tegyük a •izet közös birtokává. Hl 0. í ápoljátok kegyelettel azo- t a sírokat, amelyeknek latjai alatt a magyar toadságharcban résztvevők (ai pihennek! Szentelt han- azok! Szentekké avatta 'tat az az ügy, melyért i Jöttek, szenvedtek és vé­rt’ék.” (Pores János miskol- 'eformátus gimnáziumi to­ksorai 1906-ból.) Történelmünk egykor volt „dicső tavaszára" emlékezve, Petőfi utódokra hagyott aka­ratát — „Ne legyenek szem- fedőtlen / Puszta sír, / Hintsd reájok szemfedőül / A virágo­kat” - teljesítve, mindenek­előtt Bona Gábor nagyszerű könyvének (Tábornokok és törzstisztek a szabadságharc­ban 1848—49-ben) felhaszná­lásával, összeállításban mu­tatjuk be azokat a törzstisz­teket (ezredeseket, alezrede­seket, őrnagyokat), akik mai megyénk területén születtek, illetve hunyták le örökre sze­müket. Balásházy Mihály honvéd őr­nagy. Sátoraljaújhely fia, 1822. június 28-án született Zemplén megye székhelyén. Kisbirtokos nemesi származású volt, előbb jogot végzett, majd következett a katonai pálya. 1839-től hadfi volt az 5. tüzérezrednél, 1842-től pedig nemesi testőr. 1847-től hadnagy volt a 17. határőrezred­nél, ám 1848. tavaszán kilépett a császári-királyi hadseregből. Balásházy 1848. június 19-től főhadnagyi rendfokozattal a 6. honvédzászlóaljban kezdte a for­radalom szolgálatát. Október 1­Bárány Sándor honvéd őrnagy. Miskolci, 1810-ben született. Ap­ja kisbirtokos nemes, megyei táblabíró volt. Bárány Sándor a pancsovai katonai iskolát végez­te el. 1828-tól volt hadfi a 12. határőrezredben, 1847-től pedig hadnagy az 52/3. gyalogezredben. 1848. nyarától részt vett a dél­vidéki összecsapásokban. Zászló- aljával októberben csatlakozott a honvédsereghez. November 1- től főhadnagy, december 1-től már százados. Őrnaggyá 1849. ja­Besze János Besze János nemzetőr őrnagy. Besze János gazdatiszt gyermeke­ként 1811-ben Szendrő községben született. Iskoláit Szomolnokon, Kassán, Miskolcon, Egerben és Pesten végezte. 1829-ben Kassán Blaskovich Pál nemzetőr őr­nagy. Születési adatai szerint 1804-ben a Borsod megyei Daró- con született. (Ez Tibolddaróc éppúgy lehet, mint Lénárddaróc.) Apja megyei táblabíró volt, ki fiát a bécsi hadmérnöki akadé­miára küldte. Ám itt csak egy évet tanult. 1819—43 között az 5. huszárezrednél szolgált. Szá­zadosi rendfokozattal lépett ki a császári-királyi hadseregből, s a szabadságharcig gazdálkodott. A * * Bydenskuthy Ernő honvéd őr­nagy. Temesvári születésű ugyan, de életrajzi adataiból tudjuk, hogy az 1867-től a Borsod me­részkarának parancsnoka. 1849. májusától lett őrnagy, s előbbi beosztásában az 1. hadtestnél szolgált egészen Világosig. Ara­don sorozóbizottság elé állították, de elengedték. Cornidesz Lajos márciusának végén lett Perczel Mór tábornok segédtisztje. Ebben a beosztásában előbb százados­nak, majd 1849 nyarán őrnagy­nak nevezték 'ki. Világos után egy évre besoroz­ták közlegénynek a császári had­seregbe. A kiegyezéskor a He­ves megyei honvédegylet tagja volt. 1869-ben reaktivált honvéd százados, akit 1874-ben nyugal­maztak. 1893-ban hunyt el. lóalj parancsnoka volt. 1849. ja­nuárjától dandárnok (is) a felső­tiszai hadtestben. Májusban át­helyezték a HM újoncozási al­osztályára. Július közepétől ő volt Félegyháza térparancsnoka. Világosnál esett fogságba. A szabadságharc bukása után Pesten sorozóbizottság elé állítot­ták, de elbocsátották. Később a Magyar Földhitelintézet főlevél­tárnoka volt, 1886 januárjában halt meg Budapesten. tályparancsnok az ezredénél. Má­jus végére kilépett a szolgálat­ból, mivel nem értett egyet a függetlenségi nyilatkozattal. A bukás után rövid ideig vizsgá­lati fogságban volt, de aztán ke­gyelmet kapott. Gazdálkodó lett. Debrecenben halt meg 1880-ban. zászlóaljhoz. Ott lesz júniusban őrnagy és zászlóaljparancsnok. Július közepétől dandárnok is a 9. hadtestben. A fegyvert Dévá­nál, augusztus 18-án tette le. Nagyszebenben 12 év várfog­ságra ítélték. 1855-ben kapott kegyelmet. Az ötvenes évek vé­gén napidíjas írnok volt Sátor­aljaújhelyen. Több adattal nem rendelkezünk. lol százados lett ugyananna' egységnél, majd október köí tői a 33. honvédzászlóaljnáli gólt. 1849. május 16-tól neve ki őrnaggyá, s az újonnan at ló 94. zászlóalj parancsnok Vécsey seregével együtt aufí tus 20-án Borosjenőnél tette a fegyvert. Aradon őt is 16 évre ítél de 1850-ben kegyelmet ka! Még abban az évben mintáé könyvi hivatalnok dolgozott recenben. Később Nagyvár® lett törvényszéki bíró. Ott is meg 1867. április 10-én. *• nuár 16-án nevezték ki. A noki csatában (március ; megsebesült. Április 29-tó Egerben a kórház- és újonct parancsnoka. Július 14-én a honvédzászlóalj parancsnok nevezték ki. Világosnál fogságba. Tíz év várfogságra ítél 1854-ben kapott kegyelmet, láláig felesége Tolna tnegye' esi birtokán gazdálkodott. hádon hunyt el 1896. május 3l * beállt katonának. Két év ! otthagyta a hadsereget s föl/ ta jogi tanulmányait. Volt zsonyban jurátus, Komárom gyében nevelő. 1848-ban E# gomban képviselőnek vál3sf ták, s az esztergomi nemzető parancsnokává. Április 19-éa vezték ki őrnaggyá. Ö volt aki az ország nevében üdv® az újonnan kinevezett f® magyar minisztériumot. Volt mezési biztos, majd kormán/ tos, Kossuthnak afféle jobbt A szabadságharc bukása 1 bujdokolt, de tizenegy !>> után kézre került, s tíz év fogságra ítélték. Hét évet tS itt, mikor végre kegyelmet pott. 1861-ben már újra ES® gom képviselője volt, a ha* zati párt híve. 1865-ben * Ferenc mellé állt. 1867-től a P ügyi legfelsőbb törvényszék e kének választották. Két év 1 va nyugdíjazták, azt köve haláláig (1892. október 16., A visszavonultan élt. * szabadságharcban 1848. jó 19-től a harcok végéig Hont gye nemzetőr őrnagyaként részt. Többek között részt a felső-magyarországi ütköze ben. További adatunk csak 3 egyezés évéből van. Akko>, szággyűlési képviselő és a 11 megyei honvédegylet tagja Lukanényen (Hont megye) meg 1873. november 5-én. * gyei honvédegylet tagja V<>’ 1899-ben Diósgyőrött hunyj. Középbirtokos nemesi csal3' származott. 1826—30 között 3 ■‘lyulovasezreanei szolgait, ae *n kilépett a császári-királyi !Sből. Gazdálkodásból élt. *18. tavaszán Sáros megyében ^nemzetőr százados. Novem- i&n mór mint honvéd száza­da felső-tiszai hadtest széke­ik: jknidesz Lajos honvéd őrnagy, i született 1812-ben, s Má- 1 halt meg 1883-ban. Polgári khazású volt. Műszaki akadé- lt végzett Selmecbányán. Er- 'érnök, s 1848 tavaszától Göl- Város polgármestere volt. °rnidesz 1849 márciusától lépési vadász gerillacsapat Mezője, S őrnagyi rendfoko- *41 parancsnoka. 1849. május itt, 3. osztályú érdemjellel tün- ki. A zsibói fegyverletétel 1 külföldre menekült. Távol­ién 1852-ben Pesten halálra ’ék. Később kegyelmet ka- ’> s hazatérhetett. A Zemplén ^Vei honvédegylet tagja volt, '* szőlősgazda Mádon gazdál- ’ott. * jisnyey István honvéd őr- /• Kisbirtokos nemesi család i. Apja gazdálkodó volt Hi- Jémetiben. Ö is ott született ’• december 17-én. Bölcsész- kémiára járt, tíz évig volt sáá, majd ügyvédgyakornok. *k8. október elején lett had- segédtiszt az Abaúj megyei [Zetőrségnél. Decemberben ; főhadnagy volt, mégpedig honvédzászlóaljban. 1849. * !®deon László honvéd őrnagy. végardón született 1810-ben, [*esi családból. Katonai pá- választott magának, 1828- 8 császári-királyi hadsereg­szolgált egészen 1843-ig. Ak- (főhadnagyi rendfokozattal) yett a hadseregből, s Pesten !vatali tisztviselő lett. *18. július 25-től lett száza- ’ a 7. honvédzászlóaljban. *4sztus 24-től ő volt a honvéd­* főhadsegéde. Október kö- '’öl őrnagy, ekkor a 42. zász­* 'khkovich János Iván honvéd Jsy. Abaúji. Felsőmérán szü­lj^ 1810-ben. Apja városi fo­to volt Abaújban. Császári­éi hadseregben szolgált, Ez- , M 1848 októberében csatla- a honvédseregekhez. 1849 érjában lett őrnagy és ősz­* : kfove Antal honvéd őrnagy. fOntalan nemesi család gyer- 5®, tolcsvai születésű. A gim- *»nriot Eperjesen végezte. Ka­* lett a 37/3. gyalogezredben, Jknagyi rendfokozattal. ,*8. nyarán részt vett a dél- jki harcokban. Szeptember í már századosként szolgált Jk honvédzószlóaljban. 1849 árjában áthelyezték a 43. ,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom