Észak-Magyarország, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-07 / 56. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1988. március 7., hétfő Egy évforduló. egy könyv, meg egy film Teliinger István rajza Rádió mellett' Erkölcsi kérdések a mai magyar társadalomban MŰSOROK E héten, pontosabban a hét végén lesz ötven esz­tendeje egy olyan történel­mi eseménynek, amely már véres bevezetője volt a másfél év múlva kitört má­sodik világháborúnak, amely elindította a sok millió pol­gári és katonai áldozatot, emberéletet követelő, or­szágot leigázó náci erősza­kosságok, rémtettek sorát. Mosit fél évszázada szállta meg Hitler Adolf fasiszta Németországa a szomszédos, németajkú Ausztriát, hogy az önálló országból Ostmark néven két gau-ból, azaz két tartományból álló német országrészt csináljon. Az Anschluss, azaz az ország ily módon történt becsatolá­sa volt a 'német éléttér- elmélet első nagyarányú te­rületi foglalása. Az Ausztriá­ból lett Ostmark immár a német birodalom részeként élt tovább. Azonnal életbe léptek a náci törvények, több százezer zsidónak mi­nősített osztrák polgár élete került veszélybe, a korábban Németországban élt százez­rekéhez hasonlóan. Akkor még csak veszélynek tűnt, s talán igen kevesen hitték, hogy Hitler és társai nép­irtó fenyegetéseiket nem pusztán ijesztgetésnek, más hatalmak zsarolásának szán­ták, hanem fajelméletük rea­lizálása sarkalatos és kö­nyörtelenül végrehajtandó feladatának. Franklin D. Roosevelt, az Egyesült Államok akkori el­nöke megérezte ezt a ve­szélyt, és nem sokkal Auszt­ria lerohanása után, mene­kültügyi konferenciát hívott össze a svájci Evian-les- Bains-ben, a Genfi-tó mel­lett, a Hitler által üldözöt­tek megmentésére. A július elején megtartott kilenc­lapos konferencián, har­minckét ország képviseltet­te magát hivatalos delegá­cióval, azonkívül részt vett igen sok társadalmi szer­vezet és a Vatikán is. Ez az eviani konferencia an­nak idején a világérdeklő­dés előterében állt, ám sajnálatosan eredménytele­nül zárult, mert a részt vevő országok küldöttei és kor­mányai akkor még sokkal in­kább jóhiszeműeik voltak, hogysem .millióik kiirtásában hinni akartak, vagy tudtak volna, másrészt nem akar­ták a zsaroló képében je­lentkező és megbízhatatlan partnernek tartott Németor­szággal ilyen formában sem tárgyalni, s nem utolsósor­ban dollármilliárdokat sem akartak feláldozni. A náci Németország ugyanis fejen­ként kétszázötven dollárt kórt a ‘konferenciától a már igája alatt álló közel ötszáz­ezer főnyi zsidóság puszta életéért, s már akkor szá­molt a később leigázandó or­szágokban akkoriban még viszonylag szabadságban élt emberek életével is. Ezt a követelést, amit egy bécsi híres, zsidó származású or­vosprofesszor Evianba kül­désével, „a bécsi zsidó hit­község prepozíciójaként” ter­jesztettek elő, nem fogadhat­Nagyszerű magyar siker született az indiai főváros­ban hagyományosan meg­rendezett „Sankar” nemzet­közi gyermekrajzversenyen, amelynek díjait szombaton osztották ki Űj-Delhiben. A százhuszonegy országból el­küldött több mint 150 000 pályázatból mintegy nyolc­száz rajzot jutalmaztak, köz­tük tizenkilenc magyar alko­ta el a konferencia. A foly­tatást már tudjuk. ötven éve az Anscbluss- nak a napokban és július­ban ötven éve llesz e szo­morú konferenciának is. Hans Habe néven lett vi­lághírű író, nagy jelentőségű történelmi események regé­nyes formában feldolgozója egy magyar származású új­ságíró. Békési Lászfló volt az eredeti neve és a Prager Tagblatt című, német nyelvű csehszlovák napilap tudósí­tójaként maga is részt vett az eviani konferencián. Ol­tani emlékeit, valamint a konferenciához fűződő tör­ténelmi kutatásainak ered­ményeit használta fel 1965- ben A küldetés című regé­nyéhez, amelyet hajdani fő- szerkesztőnk, Vajda Gábor fordított magyarra és már 1966-ban közreadott a Kos­suth Kiadó. Ez a regény egy bizonyos Heinrich von Ben­da nevű, sosem volt profesz- szort állít középpontba, ő volt a németek eviani kény­szerű követe. Benda pro­fesszor ugyan nem élt, de a modellje igen. Hétháirsi Neumann Henrik professzor emlékének áldozta regényét Hans Habe. Ez a professzor pedig magyarországi szárma­zású bécsi világhíresség volt. A regényt, természetesen, nem akarom itt most ismer­tetni, de az évfordulóra em­lékezve szükségesnek tartom felhívni irá a figyelmet és a történelem után érdeklődő, azokat regényes feldolgo­zásban, ám történelmi do­kumentumok hitelével alátá­masztottan megismerni kí­vánó olvasóink figyelmébe ajánlani. Tehetem ezt most azért is, mert — bár az 1966-os kiadású könyv régen elfogyott a boltokból — a regény; A küldetés a közel­múlt napokban új .kiadás­ban jelent meg és minden­ki által elérhető. És még egy harmadik do­log, ami az eddigiekhez kap­csolódik: e hónap végén ke­rül a premier.mozikba egy magyar—NSZK koprodukció­ban készült film, amelyet Hans Habe regénye nyomán Szántó Erika írt és rende­zett, a címe Küldetés Evi- anban. E film természetesen nem adhatja vissza a teljes regényt, a más műfaj meg­követelte sűrítéssel él, de a maga nyelvén igen magas szinten jeleníti meg von Benda professzor szomorú küldetését, annak körülmé­nyeit. A film szerepelt a XX. magyar játékfilimszemle bemutatói között és egy, az ottani mezőnyből készült vá­logatásban a napokban Mis­kolcon is láthatták 'az ér­deklődők, de a hónap vé­gén az egész országban, így itt is szerepel a premier- programban. ötven év előtti keserű em­lékű történelmi eseményeket idéz a naptár, Hans Habe regénye és Szántó Erika filmje. Eltelt egy fél évszá­zad. De emlékezni és emlé­keztetni nem oktalan. Sőt, kell!... tást. A fődíjat jelentő Nehru- aranyérmet kapta meg tizen­négy társával a magyar Csá­ki Beáta „Néptáncosok” cí­mű rajzáért. A díjakat Ra- maszvami Venkataraman in­diai köztársasági elnök nyúj­totta át a résztvevő orszá­gok delhi képviseletei veze­tőinek. (MTI) A minap ért véget Békés­csabán az a konferencia, amely korunk erkölcsi kér­déseit tűzte napirendre. Mi­ért éppen most, s nem ha­marabb? — tette föl a kér­dést Zeley László szerkesz­tő-riporter csütörtök este (Kossuth 21.30—22.00) Föl- desi Tamásnak és Lendvai L. Ferencnek. Egy adott kor erkölcsei mindenkor izgal­masak, s tudjuk, hogy már az antik görög és latin szer­zők, a bibliai próféták, ké­sőbb a mennydörgő szavú prédikátorok is korholták a kortársakat. Az erkölcsökkel — úgymond — mindenkor baj volt. Mégsem indoko­latlan és érdektelen időről időre elővenni a kérdést, s megvizsgálni, hogy a dekla­rált erkölcsi normák és az értékrend hogyan valósul meg, s egyáltalán megvaló­sul-e? Nem egyszerűen mo- ralizálásról van tehát szó, hanem — indirekt módon — magáról az élet .minőségéről, arról a módról, ahogyan az emberek érintkeznek, visel­kednek egymással. Miért fontos ez? A vulgáris ma­terializmus és marxizmus úgy képzelte, hogy elegendő lesz megteremteni a gazda­sági alapot, a mindenkit ki­elégítő jólétet, s az erköl­csök, viselkedési normák majd ehhez — ma már tud­juk — idealizált életszín­vonalhoz igazodnak. Kétsze­resen is téves volt ez. Min­denekelőtt azért, mert — a tőlünk gazdagabb fogyasz­tói társadalom válságtünetei tanúsítják — az anyagi jó­léti még nem jelenti auto­matikusan azt is, hogy az erkölcsök, az emberi kap­csolatok is harmonikusabbá válnak. Válhatnak, de a kortárs világirodalom is az elidegenedés miatti jajon- gástól hangos. De nem igaz akkor sem, ha megfordítjuk a kérdést: laza erkölcsök­kel, válságba került érték­renddel nem teremthető meg az anyagi jólét sem. Igen, itt jutottunk el nap­jaink gondjaihoz, amikor a gazdaság súlyos krízist él át, s éppen, emiatt fájdal­masabban éljük meg azt, amire eddig nem figyeltünk oda: az emberi viszonyok, kapcsolatok, az értékrend devalválódását. Márpedig ez a devalválódás nem volt spontán folyamat. Csupán egy példát szűkebb szak­mámból: az írott és a be­szélt nyelv romlása ma már olyan mértékű, hogy nem tekinthető csupán nyelvésze­ti, stilisztikai kérdésnek. Az, hogy a színpadjainkra, a mozivásznon eluralkodott a pornó hatásált súroló — olykor át is lépő hatásvadá­szat, nem indokolható sem a gazdasági helyzettel, sem holmi „begyűrűzéssel”. De idézhetem a rádióműsorban elhangzott példákat is. A pazar villában élő párttit­kár példáját idézték, aki fegyelemről és önmérséklet­ről szónokol. Igen, a szó és a tett, a magatartás aszink­ronjáról van szó, ami min­dig hitelrontáshoz, a hit megrendüléséhez vezet. Már az egyházatyák is tudták, hogy erkölcsi kérdésekről a prédikáció kevés, mert csak a példa a meggyőző. Nézzük például a mun­kafegyelmet. Volt idő, ami­kor azt mondták, hogy a munka dicsőség dolga. Igaz ugyan — Engels fogal­mazta meg —, hogy az em­ber lényege a munka, s va­lóban okoz örömet is a kedvvel, a jól végzett mun­ka, ám az túlzás, hogy a dicsőségért dolgozunk. Az­tán más korszak jött: a kor- holásé, miszerint rosszul, nem elég hatékonyan dol­gozunk. Ezeknek a megfo­galmazásoknak, prédikációk­nak mindig az a gyengéje, hogy nem konkrétak. Mert ki nem dolgozik jól. s főleg miért nem? A felelősség mértéke ugyanis nem azo­nos. Lehet-e az erkölcsöt ta­nítani? — Nem — egyeztek meg a szakemberek —, még­is tanítjuk. Etika címen. Azt, hogy jól tanítjuk-e, mindenki ellenőrizheti a hétköznapokban, kint az életben. Tény, hogy bizo­nyos normákat, értékren­det tételesen is meg kell fogalmazni, hiszen ezek nem velünk született dolgok. A szocializáció folyamatában kell elsajátítanunk, hogy belsővé, magatartássá vál­jon. Nos, itt van aztán zűr­zavar — hozták föl a pél­dákat a műsorban, mert szá­mos tegnapi tételről, dog­máról kiderült, hogy megva­lósíthatatlan, vagy — hol­mi pragmatizmus jegyében — megváltoztattuk őket. Ez­zel is magyarázhatjuk, hogy az ifjúság — amely min­denkor éberen figyel — vagy közönyösen, cinikusan elfore dúl, vagy dühödten lázad a kiüresedett formulák, frázi­sok, sablonok ellen. Nem biztos (sőt), hogy az ő ké- 1 szülékükben van a hiba ... (horpácsi) rádió KOSSUTH: 4.30: Jó reggelt! — 8.05: Műsorismertetés. — 8.15: Mai programok. — 8.20: Nyug­díjasok műsora. — 9.00: A hét zeneműve. — 9.30: A hét köl­tője: Ady Endre. — 9.40: A Gyermekrádió műsora. — 10.05: Nyitnrkék. — 10.35: Palló Imre operaáriákat énekel. — li.oo: Népdalkörök és citerazenekarok felvételeiből. — 11.34: Radioton- korongokról. — 11.35: Kicsi Bi- ri királysága. Gerő János kis­regényének változata. — 11.54: Reklám. — 12.30: Ki nyer ma? — 12.40: Rólunk van szó! — 12.45: Utak, ösvények ... — 13.00: Klasszikusok délidőben. — 14.05: Műsorismertetés. — 14.10: Ha nemet mond. Ady Endre novellája. — 14.19: Üj lemeze­inkből. — 14.55: Édes anyanyel­vűnk. — 15.00: Irodalmi évfor­dulónaptár. — 15.30: Kóruspódi­um. — 16.05: Ide nekem a rá­diót! — 1G.30: Kínai, japán me­sék. — 17.00: Gazdasági maga­zin. — 17.30: Csillagképek a Met­ropolitan Opera egén. — 18.02: Bihari verbunkosok. — 18.15: Hol volt, hol nem volt. — 18.25: Könyvújdonságok. — 18.28: Műsorismertetés. — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: Reklámkok­tél. — 19.20: Rádiókabaré. — 20.40: Opera. — 21.30: Tíz kér­dés. — 22.20: Tíz perc külpoli­tika. — 22.30: A marxizmus le­hetőségei és valósága. — 23.00: A Rádió lemezmúzeuma. — 0.10: Himnusz. — 0.15: Éjfél után . . . PETŐFI: 4.30: Reggeli zenés műsor. — 8.05: Népdalok, nép­táncok. — 8.50: Délelőtti torna. — 9.05: Napközben. — 12.00: Hí­rek németül, oroszul és ango­lul. — 12.10: Karel Valdauf sa­ját műveiből vezényel. — 12.25: Kis magyar néprajz. — 12.30: Jákó Vera összes nótafelvétele a Rádióban. — 12.47: Népdalok tekerőlanton. — 12.58: Műsoris­mertetés. — 13.05: Slágermúze­um. — 14.00: Kettőtől ötig . .. — Közben: 15.05: Reklám. -- 16.00: Reklám. — 16.05; Hangos kép­rejtvény. — 16.58: Műsorismer­tetés. — 17.05: Újdonságainkból. — 17.30: ötödik sebesség. — 18.29: Reklám. — 18.30: Tip-top parádé. — 19.05: Béres Ferenc nótákat énekel. — 19.30: Sport­világ. — 20.00: Reklám. — 20.03: Rockújság. — 21.05: Rádiószín­ház. — 21.44: Zorán és Dusán. — 23.20; Oscar Strauss és Leo Fall operettjeiből. — 0.15: Éj­fél után . . . BARTÓK: 6.05: Muzsikáló reg­gel. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.07: Időszaki kiállítások. — 8.10: Romantikus kamaramuzsi­ka. — 9.01: Dzsesszarchívum. — 9.30: Zenekari muzsika. — 10.35: Zengjen a muzsika! — 11.05: Hermann Prey Schubert-dalokat énekel. — 12.29: Balettzene ope­rákból. — 13.03: Műsorismerte­tés. — 13.05: Az elbeszélés klasz- szikusai. — 13.36: Tamássy Zdenko zenés játékaiból. — 15.01: Cziffra György zongorá­zik. — 15.20: Zenekari muzsika. — 17.00: Diiákfólóra. — 17.30: Zenei panoráma. — 18.00: Ope­ra. — 18.30: A hét zeneműve. — 19.03: Műsorismertetés. — 19.05: MIKRO-fon. — 19.35: Üj Bach- kantáta lemezeinkből. — 20.41: Régi magyar táncmuzsika. — 21.00: Pillantás az európai disz­kókba. — 21.40: Kamarazene. — 23.00: Dzsesszfelvételekből. MISKOLCI STÚDIÓ (a 268,8 m-es közép-, a 66,8, a 72,11, valamint a 72,77 URH-n) 6.20—6.30 és 7.20—7.30: Reggeli körkép. — Hírek, tudósítások, információk, szolgáltatások Bor­sod, Heves és Nógrád megyé­ből. 17.30: Műsorismertetés, hírek, időjárás. — 17.35: Hétről-hétre. hétfőn este. Zenés magazin. Te­lefonügyelet: 35-510. Szerkesztő: G. Tóth Ferenc. El szeretném mondani. Paulovits Ágoston jegyzete. — Közben 18.00—18.15: Eszak-magyarországi krónika. — 18.25—18.30: Lap- és műsor­előzetes. televízió 2. MŰSOR: 20.00: A körzeti stúdiók adása. szlovák televízió I. MŰSOR: 16.15: A haladó tapasztalatok iskolája. — 16.45: A nap eseményei pár percben. — 16.55: Iránytű. — 17.45: A rendőrség nyomoz. — 17.50: Bra­tislava! magazin. — 1.8.20: Esti mese. — 18.30: Tv-fórum. — 19.10: Gazdasági jegyzetek. — 19.20: Időjárás-jelentés. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Egy lehe­tetlen nő. Tévéfilm. — 21.20: Sporttükör. — 22.25: Helena Krupicova. — Portréfilm. — 22.50: Hírek. mozi bEKE: Ben Hur. I—II. Mb. színes amerikai történelmi film. Dupla felemelt helyár! Kezdés: 10 órakor, és f7 órakor. Asterix tizenkét próbája. Mb. színes francia rajzfilm. Kezdés: f3 óra­kor. A Beverly Hills-i zsaru. Mb. színes amerikai krimi. 14 év! Kiemelt 1. helyár! Klezdés: f5 órakor. — BEKE KAMARA: Végtelen történet. Mb. színes NSZK—olasz fantasztikus film. Felemelt helyár! Kezdés: 11, f4 és Í6 órakor. — BÉKE, KAMA­RA VIDEO: Halálos játszma. II. Sizínes hongkongi karatefilm. Kezdés: 9. f8 órakor. — KOS­SUTH: A Beverley Hills-i zsa­ru. Mb. színes amerikai krimi. 14 év! Kiemelt 1. helyár! Kez­dés: 11 órakor. Asterix tizenkét próbája. Mb. színes francia rajzfilm. Kezdés: 3 órakor. FILMMOZEUMI ELÖADÄS: A hölgy egy kissé bogaras. Ma­gyar film (1938). Kezdés: hn5 órakor. Bíborszín I—n. Mb. szí. amerikai film. Dupla helyár! Kezdés: 7 órakor. — HEVESY IVAN FILMKLUB: Üdvözítő kegyelem. Mb. színes angol film. Kezdés: í5 órakor. Napló szerelmeimnek I—II. Színes ma­gyar film. 14 év! Dupla hely- ár! Kezdés: f7 órakor. — HE­VESY IVAN VIDEO: sízemet szemért. Színes amerikai bűn­ügyi karatefilm. Kezdés: 10. Í12. f3, f5 órakor. — TÁNCSICS: Végső visszaszámlálás. Színes amerikai film. Kiemelt 2. hely­ár! Kezdés: 14. Í6 és f8 óra­kor. — TÁNCSICS. KAMARA: Malom a pokolban. Színes ma­gyar film. 14 év! Kezdés: f5 és f7 órakor. — TÁNCSICS. VI­DEO: Es hamarosan a sötét­ség. Színes francia krimi. Kez­dés: f3. f5 és í7 órakor. — FÁKLYA: Élni és meghalni Los Angelesben. Mb. színes ameri­kai krimi. 16 év! 1. helyár! Kezdés: 3, 5 és 7 órakor. — FAKLYA, KAMARA: Hét mes­terlövész. Színes. amerikai westernfilm. Felemelt helyár! Kezdés: f5 órakor. — FÁKLYA, KAMARA VIDEO: És hamaro­san a sötétség. Színes francia krimi. Kezdés: 13 és f7 órakor. — PETŐFI: Szerelem második vérig. Színes magyar film. Fel­emelt heilyár! Kezdés: f5 és Í7 órakor. — SZINVA VIDEO: RENDEZVÉNYEK HAZA: Mene­külés New Yorkból. Színes amerikai tudományos-fantaszti­kus film. KeZdés: Í3 és f5 órakor. — ADY MŰVELŐDÉSI HÁZ: Veszélyes szállítmány. Mb. színes szovjet film. Kez­dés : 5 és 7 órakor. — NEHÉZ­IPARI MŰSZAKI EGYETEM: A nindzsa színre lép. Mb. szí­nes amerikai kalandfilm. 14 év! Kiemelt! 2. helyár! Kezdés: 5 és 7 órakor. — KRÚDY: Csap­da a sakáloknak. Mb. szovjet film. Kezdés: VJ órakor. — HÁMOR BÜKK: Az erdő kapi­tánya. Magyar rajzfilm. Fel­emelt helyár! Kezdés: f6 óra­kor. — PERECES, BÁNYÁSZ: A szél harcosai. Mb. színes ja­pán tudományos-fantasztikus rajzfilm. Kezdés: 6 órakor. — KAZINCBARCIKA, BEKE: Tisz­ta Amerika! Színes magyar film. 16 év! Kezdés: 4 órakor. Szerepcsere. Színes amerikai filmvígjáték. Kiemelt 1. helyár! Kezdés: 6 és 8 órakor. — LE- NIN VÁROS. DERKOVITS: Asz­tal öt személyre. Mb. színes amerikai film. Kiemelt 1. hely­ár! Kezdés: 3 és f8 órakor. - PETŐFI: Zeneszalon. Indiai film. Kezdés: 5 órakor. Kobra. Mb. színes amerikai krimi. 16 év! Kiemelt 2. helyár! Kezdés: 7 órakor. — SÁROSPATAK, RÁKÓCZI: A Nílus gyöngye. Mb. színes amerikai kalandfilm. 14 év! Kiemelt i. helyár! Kez­dés: f5 órakor. — FILM MÚ­ZEUMI ELŐADÁS: Walewska grófnő. Amerikai film (1937). Kezdés: f7 és f9 órakor. — SÁ­TORALJAÚJHELY : Az ibafai kovboj. Színes magyar film. 14 év! Kezdés: 4 órakor. Tangók. Színes argentin film. 14 év! Felemelt helyár! Kezdés: 6 és 8 órakor. RÓNAI VIDEO MOZI MENEKÜLÉS NEW YORKBÖL Amerikai sel-íi horror Fsz.: Kurt Russel. Lee van Cleef Kezdés: 15. 17 és 19 órakor a színházteremben! 18 éven felülieknek! színház 7., hétfő TRAVIATA (dupla helyár) A Debreceni Csokonai Színház vendégjátéka Este 7 órakor ÚJ SZOLGÁLTATÁS Szövetkezetünk vállalja HT-20-as hidraulikus kézi targoncák javítását, felújítását. AKKUVILL Kisszövetkezet Nyíregyháza, Moszkva u. 9. Telefon: 11-643 Benedek Miklós Nemzetközi gyermekrajzverseny

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom