Észak-Magyarország, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-28 / 74. szám
1988. március 28., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Számadás és búcsú Ha gazdaságunk kibontakozásáról esik szó, elsőként a szerkezetátalakítás fontosságát emelik ki a hozzáértő közgazdászok. Tapasztalva azokat a gondokat, anomáliákat, amelyek révén az építőipar sokáig a vicclapok főszereplője volt, és ismerve az utóbbi két évben elkezdődött piacositási tendenciákat, nyugodtan állithatjuk, az építőknek is változtatniuk kell. V Szerkezetváltás az építőiparban A számok olyanok nekem, mint az erdő. Az erdőtől nem látni a fát, a számoktól az embert. Hasonlat, után kutatok, hogy megfoghatóvá váljék a milliókban elrejtőzött tengernyi verejtékcsöpp. Amikor még munkaegységre kapáltak, megkérdeztem egy asszonyt: mennyi egy munkaegység? Megtörülve izzadó arcát, nevetve mondta: százezer kapavágás. Nyújtotta szerszámát, hogy vigyek végig egy sort, az kereken egytized munkaegység, önkéntelenül végigmértem a föld hosszát — én addig el se bírnék gyalogolni... És gondolatban végigjárható-e 29 esztendő, ami — hozzávetőleg — mintegy nyolcezer munkanap? Hogyan lehet ezt lebontani mindennapi küzdelemre, hogy mögüle kirajzolódhasson a kőműves arca? Fárasztó elmélkedés ez. Leplezzük tehetetlenségünket — végül is — számokkal. A forrói ktsz háromszor cserélt nevet. Amit születésekor kapott (a „szülést” jogban járatos ember, dr. Bodnár István tanácstitkár „vezette le”), 26 alapítótag adta neki 1959. február 4-én: „Forró és Vidéke Vegyesipari Szövetkezet”. 1970-re „kinőtték”, s szűkebb hazájukról „keresztelték el”: „Hernádmenti Építőipari Szövetkezet”. Ezt viselték 17 éven át — ez év január 1- lől majdhogynem visszatértek a „startvonalhoz”: „Forrói Vegyesipari Kisszövetkezet”. (A rossz nyelvek szerint azért „kicsinyítik” magukat, mert így a „nagy- markú” adópolitika szíve hamarább meglágyul...) A minap, március 18-án tartották 29. mérlegbeszámoló közgyűlésüket. Meghívták az alapító tagokat is — számuk felére csökkent: Már csak ketten dolgoznak a szövetkezetben. Az első sorban ülnek az „öregfiúk”. Tizenketten vannak. A tizenharmadik, akit Szemán Lajos ácssegédként vettek lajstromba azon a réges-régi februári napon, a vezetőség beszámolóját tartja. Tőle csipegetem össze a számokat. Első évük végén közös vagyonuk nem érte el a 100 ezer forintot — ez most 43 millióra rúg. önkéntelenül körülnézek. Módos, kétemeletes irodaházuk- nagytermében ülnek, összes vonóeszközük két ló volt — most saját tehergépkocsi- parkjuk van. 1959. mérlegében alig több. mint kétmilliós árbevétel volt — a tavalyiban 166 millió. Mit jelent az, hogy nyolcvanszoi'os ? Ez is csak szám. Szóba kerül a jelenünkben oly gyakran hangoztatott „varázsszó”, innováció, a megújulásra való képesség. Azt se tudták, mi fán teSzemán Lajos utolsó elnöki beszámolóját tartja. Mellette: Mercz Dániel, az új elnök. rém, de csinálták. A „több lábon állás” se a mi korunk találmánya. A falusi kisiparosok mindig tisztában voltak vele, mennyire ki vannak szolgáltatva — szó szerint értendő! — az időjárásnak. Ha rosszul ment a parasztgazdáknak, a csak mesterségéből megélni akaró iparos nagy bajba került. A parasztnak nem jutott házra, csűrét se toldozta-foldoz- ta, nem csináltatott bútort, szekeret. Ezért — főleg a forróiak — igyekeztek néhány hold földet „kaparni” magúk alá, az egyik kisegítette a másikat. Ezt a hagyományt folytatták a szövetkezetben is. Korszerű autószervizt építettek, mellé üzemanyagtöltő állomást. Megpróbálkoztak furnérgyártással. Amikor látták, nem megy, kezd ráfizetésessé válni '— felszámolták. Helyébe habszivacsszabó részleget hoztak létre, a BUBIV Encsi Gyárával lépve szövetségre. Az „Edison” villanyszerelő szocialista brigád (első lett a tavalyi versenyben) ez év elején munka nélkül maradt. Miczán Ferenc brigádvezető talált maguknak elfoglaltságot. 500 négyzetméternyi területet betonoztak le. Kerítést építettek. Belevágtak apró hidakba, országúti átereszekbe. Csak nem fognak otthon tétlenül ülni, a fagyszabadság fillérein tengődni? Fortuna János asztalosként lépett a szövetkezetbe. Négy gyerekkel áldatott meg. A kereset kevés. Kitanulta a villany- szerelő mesterséget. Ezt ma szintén gyakran emlegetik: átképzés. Az elnök javasolja az autószerelőknek, néhányuk tanuljon meg hegeszteni. A vállalatok nemigen törik magukat a haszongépek javításával, vagy maguk kínlódnak vele. Nos, ha a szervizben kevés a munka, ott a másik szakma. Igen. szakmai több lábon állást sürget n kor. Eddig nem fogtak ki rajtuk a változások. Az asztalosok bútorvázak gyártásába fogtak. Az elmúlt 29 évben hányszor, de hányszor emlegették: „nehéz idők jönnek”. Igen, a bruttósítás nem Váltott ki örömujjongást. Majd törik a fejüket, hogyan lehetne megpótolni a keresetet. A bértömeg-gazdálkodással bajok voltak, túllépték a tervezett 4 százalékos béremelést (7 százalékra), és alaposan megnyirbálták a nyereségüket, (a büntető adó 16 millióról 14,2 millióra csökkentette). De száz szónak is egy a vége: a Hernádmenti Építőipari Szövetkezet (tavaly még így hívták) eredményesen zárta 1987-et is. Mérleghiányuk egyszer sem volt. Kétszer nyerték el a megyei, egyszer az országos „Kiváló Ipari Szövetkezet” címet. És az elnöküket sem cserélgették. Hatszor választották újjá Szemán Lajost, legutóbb egyetlen ellenszavazat nélkül, Az elnök szemlátomást küszködik a szóval, igen el- fogódott. „Itt mindig jó csapatmunka folyt. Köszönettel tartozom minden tagtársamnak, dolgozónknak, hogy nem hagytak cserben, megtiszteltek bizalmukkal. Ha szabad így mondanom: a csapatkapitány elköszön sok sikert elért csapatától. Háromévi korkedvezménnyel május 1- jével nyugdíjba megyek.” És nemcsak ő búcsúzott — őt is búcsúztatták tagtársai megindultan, el-elakadó hangon. Simaházi György, az Encs Városi Pártbizottság első titkára „szép, szocialista karriernek” nevezte az ácssegédből lett elnök pályafutását. Karajz.' Géza, a Sárospataki Ruházati Szövetkezet, egyben a KISZÖV megyei elnöke a megyei elnökség tisztelgő búcsúszavait tolmácsolta leköszönő kollegájának. Ezután tisztújító közgyűlésre került sor. Kravjánszki Endre, a jelölőbizottság elnöke megtette javaslatát a Forrói Vegyesipari Kisszövetkezet új tisztségviselőire. Elnöknek Mercz Dánielt, a szövetkezet eddigi műszaki vezetőjét javasolta. A titkos szavazás eredménye: a 77 tagból 73 szavazott bizalmat a 37 éves mérnökembernek. Aki — mi tagadás — szinte „gyerekként”, 22 éves korában lett a szövetkezet tagja, igazában itt cseperedett felnőtt férfivá. Annyira e táj gyermeke, hogy még a faluja is Abaúj nevét viseli — Abaújszántó. Kívánjuk, ő is innen menjen nyugdíjba, és az átvett, kiváló csapattal gazdagítsa tovább szűkebb hazáját, a Hernád mentét! Gulyás Mihály HÁTRÁLÓ MONOPÓLIUMOK Üj magatartásuk pillére az egyre gyorsabban változó igény, a kereslet lehet. Ha ezt az építők is elismerik, akkor ez ,a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kínálatot, a kapacitásokat nem a kereslettel együtt, hanem ahhoz igazodva alakítják, szükség esetén azonnal módosítják. Ennek színtere a piac, formája pedig a verseny lesz. Ahhoz, hogy a verseny valóban a jók kiválasztódásához vezessen, a kínálat szerkezetét is meg kell újítani. A monopolhelyzetű beruházók csillaga leáldozott, helyükbe olyan vállalkozóknak kell lépniük, amelyek nemcsak lebonyolítják, tervezik a beruházásokat, hanem betöltik a hozzáértő invesztor szerepét is. A verseny szabályainak megtanulására már volt alkalmuk az építőknek, ám számolniuk kell azzal, hogy tágul a határ. Tehát egyre több építési területen úgy nyerhető csak el a munka, ha azért harcba szállnak a vállalkozók, ajánlataik megmérkőznek egymással. Elsősorban a lakásépítésben és felújításban erős a társaNemcsak az ínyencek kedvelt csemegéje a pisztráng •kiitűnő húsa miatt, hanem a sporthorgászoké is, akik szívesen csaliznak erre a kitűnő sporthalra. Nos, nem kell félni, hogy megyénk vizeiből éltűnlik ez a hal, mert a Borsodi Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság garad- nai telepén fölös számú, telepítésre alkalmas ivadék várja, hogy kihelyezzék a dalmi igény arra, hogy győzzön a jobb, vagyis az az építő, amelyik elfogadható határidőt és árat ajánl, kifogástalan minőséget garantál. LAKÁSÉPÍTŐ TÁRSASÁGOK Akár társaságokat is lehet szervezni erre a tevékenységre, amelyek nemcsak öröklakásként értékesíthetnék az új lakásokat, hanem bérbe adhatnák, vagy lízingelhetnék. Ez természetesen megtörné az OTP és a takarékszövetkezetek monopóliumát, de reális alternatívát adhatna a lakásvásárlóknak. Mindez szép — gondolhatja az olvasó —, de honnan és kinek lesz erre pénze? Hiszen a vállalatok nem állnak úgy anyagilag, hogy teljes összegében előre meghitelezzék a piacra épülő lakásokat. Válaszként arra kell utalnunk, milyen sokféle formája létezik ma már a közpénzek megforga- tásának; a magánpénzek bevonásának a gazdaságba, a részvénytől az új vállalat alapításán át a különböző céltársulásokig. De hogy ezek az építés minőségét érzékelhetően javítsák — pélkristályitiszfa vizű, sebes folyású hegyi patakokba. Már kikeltek, s egy részük a garadnai nevelőtavakba került a mesterséges termékenyítéssel előállított sebespisztrángokból. Mintegy 120 000 kis halat helyeznek, többek között a zempléni részeken levő hegyi patakokba, a Bózsvába, a Tolcsva-, illetve a Nagy-patakba. Az ivadékokból mintdául a lakásoknál —, növelni kell a tanácsok hatósági és gazdasági szerepkörét. Legyen valódi és tudásukkal megalapozott beleszólásuk, ellenőrző szerepük a területükön történő munkákba, szakigazgatási szakembereik a városépítési tervek gazdái legyenek. SZAKOSODÓ KISVÁLLALATOK A kisvállalkozásokból sok van, mégsem elég. Ezt bizonyítja, hogy még mindig nem minden megrendelés talál kivitelezőre. De ha lehetővé tennék, hogy a nagyobb létszámú és vállalkozási körű kisvállalkozások részvénytársasággá alakuljanak, más; tőkeerős cégekkel vagy magánszemélyekkel, akkor az sokat lendíthetne a piac jelenlegi helyzetén. A piaci igén,yek nyomán specializálódó és szakosodó kisvállalkozások a- nagy cégek mellett jelentős szerepet tölthetnek be a közeljövő építőiparában. Segítségükkel és együttműködésük révén növelhető csak a termelékenység, a tőke hatékony alkalmazása, végső soron az egész ágazat stabilizálódása. Sz. K. egy 100 ezer darabot adnak el, illetve eltelepítésre, míg egy részüket a telepen beiül nevelik fel. Közkedvelt a másik fajta, a szivárványos pisztráng is. mint Hoitsy György, a telep vezetője ismertette, ebből a fajtából már mintegy 100 ezer ivadék kelt ki, de még további ötvenezer fejlődik a keltetőedényekben. Egyes helyeken a bányatavakba már kihelyeztek tavalyi. egynyaras ivadékokat, mint például a sajószögedi horgászóvízbe. A változtatás nem öncélú Az utóbbi néhány esztendőben - az üzemi pártbizottság irányításával - három pártvezetőség dolgozott a Tiszai Vegyi Kombinátban. Pártvezetö- ség tevékenykedett a műszaki, a termelési és a beruházási vezérigazgatóságon. Most ezek megszűntek, szerepüket közbenső pártbizottságok vették át, amelyeknek az élén függetlenített titkár áll, helyettese viszont társadalmi funkciót lát el. Miért vált szükségessé a változtatás? - kérdeztük Pintér Imrét, a kombinát üzemi párt- bizottságának titkárát. — Mi tulajdonképpen csak éltünk az MSZMP Központi Bizottsága múlt' évi november 11-i határozatában biztosított lehetőséggel. Az egyik legfőbb feltétel az volt, hogy meglegyen az előírt minimális taglétszám, ennek a . követelménynek pedig mindhárom igazgatóság megfelel. Tulajdonképpen, a közbenső igazgatósági pártbizottságok a kapocs szerepét töltik be az üzemi pártbizött- ság és az alapszervezetek, illetve a párttagság között. Sajátos helyzetüknél fogva közvetlenebb, eredményesebb politikai és szervező munkát képesek végezni a párttagok sorában. * A műszaki igazgatóság pártvezetősége ezekben a napokban tartotta küldöttértekezletét, ahol számot adtak az utóbbi egy évben végzett munkáról. A több mint háromszáz párttagot tömörítő igazgatóság fontos szerepet tölt be a kombinát vérkeringésében — mondta beszámolójában Sóvágó Gábor, a pártvezetőség titkára. Karbantartók, . gépgyáriak nagy csapata, a villamos- és műszerautomatika főosztály szakemberei nap mint nap részt vesznek a termelési feladatok megoldásában. S akkor még nem szóltunk az energia- és környezetvédelmi főosztály, a központi labor és meó-főosztály, valamint a biztonságtechnikái főosztály dolgozóinak nélkülözhetetlen tevékenységéről. A műszaki igazgatóság pártvezetősége és pártalap- szervezetei a fő figyelmet az elmúlt esztendőben is a gazdasági tevékenységre, s az ezzel összefüggő politikai munkára fordították. Újszerű megoldásnak bizonyult 1987-ben, hogy a kombinát jelentős termelési kötelezettségei miatt eltértek attól a korábbi gyakorlattól, hogy minden gyárban elvégezték az éves nagyjavítást. Tavaly ugyanis csak a műtrágyagyárban és a műanyaggyárban került sor éves nagyleállásra, illetve nagyjavításra, a többi egységben nagyjavítás nélkül biztosították a folyamatos termelés feltételeit. Szó esett a beszámolóban, hogy a múlt évben megkülönböztetett figyelmet szenteltek a költséggel, a készlettel, az energiával, a túlórával való takarékos gazdálkodásra. Bár a műszaki igazgatóság szervezetei rendkívül takarékosan gazdálkodtak, s csak a leglényegesebb feladatokra koncentrálva végezték munkájukat, az év végére alaposan túllépték a költségkeretet. Ezzel kapcsolatban jegyezte meg felszólalásában Szénási Tibor műszaki vezérigazgató-helyettes, hogy a készletgazdálkodás is komplex vállalati feladat. Éppen ezért a jövőben minden vállalati egységnek összehangoltabb, egyeztetett gazdálkodást kell folytatnia, hiszen ez olyan „csapatmunka”, amelyből, ha valaki kivonja magát,, felborulhat minden, egyébként realitásokon nyugvó szándék, elképzelés. Lényeges, hogy a jövőben minden gazdálkodó egység reális, megalapozott készletterv alapján dolgozzék és egyértelműen .elhatárolt legyen a készletgazda szerepe, feladata is. Ez nem mond ellent annak a követelménynek, hogy a felhalmozott., a termelésbe már nem bevonható készleteket selejtezni kell, illetve, ha értékesíteni lehet, akkor ezen a területen kell aktívabb és az eddiginél összehangoltabb tevékenységet, együttműködést kifejteni. A beszámoló, de a felszólalók is kitértek rá, hogy a közéletben, de a pártéletben is érzékelhető, hogy a társadalmunkban végbemenő változások fő rendező elve a szocialista demokrácia, a demokratikus folyamatok bővítése, szélesítése. Ehhez kapcsolódóan hangsúlyozta, Baráth Rezső, a Leninvárosi Pártbizottság titkára, hogy társadalmunkban ma egyre többen érzik, érzékelik a demokrácia jelentőségét és mindinkább élnek a számukra biztosított lehetőségekkel. Ennek köszönhető, hogy élénk eszmecsere alakult ki a különböző párldokumentumok vitájában, de ugyanez az őszinte véleménynyilvánítás jellemezte a párttagokkal .Való elbeszélgetéseket is. Jogosnak nevezte azt az igényt, hogy a párttagok a jövőben még gyorsabb, az összefüggéseket is magyarázó tájékoztatást várnak el. * A küldöttértekezleten részt” •vett nyolcvanhét párttag ct megválasztotta a TVK mü-‘ szaki igazgatóság kilenctagú pártbizottságát, amelynek titkára Sóvágó Gábor lett. L. L. Pisztrángot telepítenek PáÉizottsiok alakullak a IW-ban
