Észak-Magyarország, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-17 / 65. szám

1988 március 17., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Szokatlan döntés Téeszbö! ________ s zakszövetkezet Fordult a világ « magyar szövetkezeti mozgalomban. Január elsejétől szakszövetkezetként gazdálkodik a tompái Kossuth Termelőszövetkezet. Ez az első példa ft hazai gyakorlatban, hogy egy úgynevezett magasabb szövetkezés! torma egyszerűbbé alakul. Voltaképpen erről van szó, bármennyire is szokatlan a dolog első hallásra. Az 1978-ban megjelent Szövetkezeti enciklo­pédia igy fogalmaz: mezőgazdasági termelői típusú szövetkezeti forma a szakszövetkezet is, a mezőgaz­dasági termelésre alakult szövetkezetnek ez az egy­szerűbb formája A Ferbok Kisszövetkezet egyike azon kevés borsodi cégeknek, amely rend­szeresen tv-reklám útján hirdeti termé­két, a W. C.-k korszerű vízöblítő tartá­lyát. Mégpedig nem is rosszul — gye­reksereg próbálja, nyúzza a Ferbokot Jön a design-változat! — a képek szerint eredménytelenül. Ez útobbi tény nagy vonzerő a szülők sze­mében, akik nap mint nap tapasztal­ják csemetéjük „sikereit” — a hagyo­mányos tartályok rongálásában. Külföldi hódításra készül a Ferbok A parasztemberek, a szövetkezeti szakemberek még jól emlékeznek arra, hogy a hatvanas évek ele­jén, a szövetkezetek szer­vezésekor a szakszövetke­zeteket csupán átmeneti formának, középútnak te­kintették a kollektivizálás és a magángazdálkodás között. Később ez a szi­gorú megítélés enyhült, de legalábbis kevesebbet be­széltünk róla, ugyanakkor az arányok alig változtak: a termelőszövetkezetek szá­ma meghaladja az 1200-at, szakszövetkezetből pedig csak hatvanat tartanak nyilván. A tompaiak megtörték az eddigi gyakorlatot. Mi­ért döntöttek az átalaku­lás mellett? Erre valószí­nűleg a gazdálkodás ered­ményei adnak választ. A 27 aranykoronás földeken dolgozó termelőszövetkezet egy évtizede még kiemel­kedő eredményeket ért el, a múlt évet pedig mint­egy 6—7 millió forintos veszteséggel zárták. A gaz­daság vezetői a tavaly megválasztott elnök irá­nyításával elemezték en­nek az okait, s hamarosan kiderült, hogy a termelő- szövetkezet termelési szer­kezete nem korszerűsödött, nem igazodott a megvál­tozott körülményekhez; tartották a veszteséget ter­melő ágazatokat is; meg­osztottá vált a vezetés. A bajokból való kilábalás legrövidebb útjának azt tartották, ha egyszerűbb formában, szakszövetkezet­ként dolgoznak tovább. Ml INDOKOLTA? Az elhatározás persze nem szikraként pattant ki a tompái tsz-tagok fejé­ből, hanem csatlakoztak egy frissen kidolgozott or­szágos koncepcióhoz. A mezőgazdaság lí)f)0-ig szó­Szakma Kiváló Tanulója-verseny ■A Művelődési Minisztéri­um és az érintett, szakirány szerint illetékes minisztéri­umok által meghirdetett 1987/88. évi Szakma Kiváló Tanulója-versenynek a vá­jár, hegesztő, géplakatos, esztergályos, villamosháló­zat-szerelő, műszergyártó és -'karbantartó, valamint ve­gyianyaggyártó szakmákban a miskolci 100-as Számú Patia- ky István Ipari Szakmunkás- képző Intézet és Szaikiközép- iskola ad otthont. A verseny ünnepélyes megnyitására március 17-én reggel kerül sor. Ezt 'követően a verse­nyen részt vevő tanulók el­méleti és gyakorlati verse­nyek keretében mérik össze tudásúikat. ló munkaprogramja a vál­lalati, szövetkezeti szerve­zeti korszerűsítést is napi­rendre tűzi. A minisztéri­um ismertetője szerint: „az elkövetkezendő években — indokolt esetekre korlátoz­va — a jogi szabályozás eszközeivel lehetővé kí­vánjuk tenni, hogy azok­ban a termelőszövetkeze­tekben, ahol az eredmé­nyes nagyüzemi gazdálko­dás feltételei hiányoznak, a termelés kisebb-nagyobb hányada a tagok bérleten alapuló gazdaságában,, tagi kockázati alapon folyjék, ennek érdekében biztosíta­ni kell az egyszerűbb szö­vetkezeti formák létreho­zását, például, hogy a tsz- ek szakszövetkezetté ala­kulhassanak.” A ROSSZ FÖLDEKEN E hivatalos megfogalma­zásból szinte természetsze­rűen következik, hogy el­sősorban nem azok a ter­melőszövetkezetek alakul­nak át szakszövetkezetté, amelyeknek a gyenge ve­zetés miatt alacsony haté­konyságú a gazdálkodá­suk, hanem a rossz ter­mőhelyi adottságú közös­ségek választják majd az egyszerűbb szövetkezeti formát. S ez az átalaku­lás nem visszaminősülést jelent a számukra, hanem a legfontosabb termelő- eszközzel, a földdel való hatékonyabb gazdálkodás lehetőségét. Ezt a formát már a szövetkezetek meg­alakulásakor is többen választották volna, mint •ahányan megtehették; de az elképzelést a helyi te­kintélyelv, a szelídebb, vagy erőszakosabb rábe­szélés keresztezte. Sok he­lyütt a szakszövetkezetei nemcsak egyszerűbb, ha­nem alacsonyabb rendű formának is tartották, s a mezőgazdaság kollektivizá­lását akkor tekintették be­fejezettnek, ha termelő- szövetkezet működött a községben. A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság és az SZVT Békés Megyei Szerve­zete ez év őszén, szeptember 14—17. között Gyulán ren­dezi meg a VI. Számítástech­nikai Akadémiát. Az SZVT ennek előkészítése céljaiból az érdekelt tárcák, valamint a Központi Statisztikai Hiva­tal támogatásával pályázatot hirdet kidolgozott, az Aka­démia helyszínén bemutat­ható számítástechnikai szer­vezési megoldások szerzői számária. A pályázat — amelyen minden bizonnyal megyénk­ből is többen vesznek majd részt — témája a rugalmas­ság, az operativitás és a mikroszámítógép. A bíráló­bizottság előnyben részesíti azokat a már bevezetett és működő megoldásokat, ame­lyek a vállalati felső vezetés A felsorolások megyén­ként változtak. Bács-Kis- kunban például kezdetben is hagyták a tagok sza­badabb választását, s az ország szakszövetkezetei­nek mintegy fele jelenleg is ebben a megyében gaz­dálkodik. A szakszövetke­zetek negyedszázados út­juk során bizonyították is életképességüket. A kiskun­sági termelőszövetkezetek területi szövetségéhez tar­tozó tsz-ek és szakszövet­kezetek közül a tázlári szak- szövetkezet került a haté­konysági ranglista élére a múlt évben. De elég át­utazni Kecelen, vagy más, szakszövetkezeti hagyomá­nyokat ápoló községeken, s azonnal szembetűnik a falvak és lakóinak gaz­dagsága, melynek fő for­rása éppen a szakszövet­kezet. Voltaképpen csodál­kozni sem lehet ezen, hi­szen a jórészt tagi gazdál­kodáson alapuló szakszö­vetkezetekben erős az egyéni érdekeltség, s a szervezeti forrnia is jól igazodik a természeti adottságokhoz. ÚJABBAK KÖVETHETIK A sikereket még erősíti is, hogy a szakszövetkeze­tek sok, számukra hátrá­nyos megkülönböztetéssel gazdálkodtak. Ingadozott megítélésük, ebből követ­kezően változott szabályo­zásuk, s ez természetsze­rűen a szövetkezeti tagok létszámára, munkakedvük­re, gazdálkodásukra is ha­tással volt. A nehézsége­ken azonban mindig úrrá lettek, ez volt az érdekük, hiszen a család jövedelme egyenes arányban válto­zott a gazdálkodás ered­ményességével. A szakszövetkezetek jö­vőjének fontos állomása, hogy kedvezően megválto­zott megítélésük, az eddi­gi termelőszövetkezetként működő közösségek átala­kulhatnak, választhatják ezt a formát. A becslések szerint az idén mintegy 20—40 termelőszövetkezet él is az újabb lehetőség­gel. A negyedszázados ta­pasztalatokból viszont az is következik, hogy a meg­újuló szövetkezeti forma egyszersmind stabilabb megítélést és szabályozást is vár. V. F. J. információellátottságát se­gítik; műszaki tervezést és alkalmazást támogatnak; ta­nácsi, egészségügyi, pénzin­tézeti feladatmegoldást biz­tosítanak; IBM, vagy azzal kompatibilis mifcroszáimí tó­gépre szervezettek; hálózati alkalmazást tesznek lehető­vé; szélesebb ködben szoft­ver-áruként értékesíthetők vagy alkalmazási referenci­ával rendelkeznek. A jeligés, maxiimun 15 ol­dalas pályázat I. díja 20 ezer. a II. díj 15 ezer, míg a III. díj 10 ezer forint. A pályázatokat 1988. április 30-ig két példányban kell beküldeni az SZVT titkár­ságára (Bp. II., Fő u. 68.) A pályamunkákat május­ban értékelik. A díjazásra javasoltakat pedig a VI. Számítástechnikai Szervezé- zési Akadémián bemutatják. Majdnem egy éve, 1987. április közepén alakult meg a Ferbok Kisszövetkezet, egyetlen termékük, a szövet­kezettel azonos nevű vízöb­lítő tartály gyártására. A fel­találó, Zsámbok János ko­rábban 21. évig kisiparosként tevékenykedett. Mivel nem érzett magában elhivatottsá­got az első számú vezetői posztra, javaslatára Vas Ot­tót választották elnöknek. Kettejükkel beszélgettünk az eltelt esztendőről, terveikről. — Tulajdonképpen elége­dett vágyók a találmányom sorsával — mondja Zsám­bok János —, már ami a magyar viszonylatokat illeti. Igaz, hogy 1975-ben jöttem rá erre a víz-ilevegő nyo­máskülönbségen alapuló módszerre és tulajdonkép­pen már ikét év múlva piac­ra dobhattuk volna... A lé­nyeg az, hogy végül is ter­mék lett a Ferbok, ha nehe­zen is, de mind többen is­merik el a létjogosultságát. Ezek egyike ,az új Környe­zetvédelmi és Vízgazdálko­dási Minisztérium, amely a víztakarékos üzemmód miatt lát fantáziát a tartályban. Hasonló elismeréssel illette •az elgondolást azAgritBank Rit., amely azonnal hitelt adott a gyártásához. Végül, de nem utolsósorban az Észak-magyarországi Állami Építőipari Vállalatot kell említenünk, amelynek ked­vező hozzáállása nélkül nem jutottak volna idáig. — A termelés az elmúlt időszakban úgy oszlott meg az ÉÁÉV és a kisszövetkezet között, hogy az építők ké­szítették a tartály testét, mi pedig kompletté tettük az­zal az általunk gyártott 5—6 Nem könnyű a mai gaz­dasági helyzetben olyan eredményekről, sikerekről beszámolni, mint amit az Északmagyarországi Vegyi­művek kollektívája az el­múlt évi tevékenysége alap­ján elért. A sikerek ellenére mértéktartó és a vállalat előtt még nagyobb erőfeszí­tést követelő újabb feladato­kat felmérő munkásgyűlésen értékelték az elért eredmé­nyeket és a jövő feladatait. A mintegy ötszáz főnyi résztvevőnek az 1987 év mun­kájáról és az idei tervekről Szőke Béla vezérigazgató szá­molt be, aki egyebek között elmondta, hogy az elmúlt tíz évben is, a nehéz gazdasági háttér ellenére jelentősen to­vábbfejlődött a vállalat, és tavaly már 3,8 milliárd fo­rint értékű terméket állítot­tak elő. Ezen belül jelentő­sen, 7,7 millió dollárra nö­vekedett a dollárelszámolá­sú export és a vállalati ered­mény 1987-ben megközelítet­te az 500 millió forintot. A gondokról szólva a ve­zérigazgató elmondta, hogy az import alapanyagok rész­leges hiánya akadályozta a termelést, és így növényvédő alkatrésszel, amitől elnyeri a végleges formáját—mond­ja Vas Ottó. Sokat köszönhetnek az ÉÁÉV-nek, hiszen nemcsak a gyantás nagyobbik felét vállalták magukra, hanem biztosították a szükséges for­góalapot is. Lízingbe adtak egy festőberendezést az épí­tőknek, amelynek az ára 100 ezer ’tartály festése után térül meg, a bérlő tulajdo­nában maradva pedig már csák nyereséget termel. A ikisszövetkezet az említett alkatrészek készítése mellett magára vette a forgalmazás gondját. Két (teherautóval szállítják a mintegy három­száz partnernek a tartályo­kat, amelyekből tavaly 21 ezret gyártottak Miskolcon. — Ebben az országban van hárommillió WC-tartály — folytatja a feltaláló —, ez azt jelenti, hogy elhasz­nálódás miatt évente átlago­san 200 ezret le kell cserél­ni. Bízunk benne, hogy a cserére kényszerülőknek leg­alább az egyh armada a mi termékünk mellett dönt. Hogy ez valóra váljon, megvették a BVK miskolci műanyagfeldolgozójának pe­reces! gyártelepét. Jövőre imár ott gyártanak komplett •tartályokat. AzÉÁÉV-től ez­zel nem veszik el az üzletet. Az új egységnél ugyanis a tartályok legújabb, forma­tervezett — design — válto­zatát készítik majd, s remé­lik, hogy több színben is pi­acra kerülhet. * A múlt évet eredménnyel zárták. Tisztes nyereségük maradt az adók és a bank­szerekből mintegy 10 száza­lékkal kevesebbet állítottak elő, mint amennyit kellett volna. Hangsúlyozta, hogy az idei év minden korábbinál nagyobb erőfeszítést követel a gyár kollektívájától, hiszen 1988-ra összpontosulnak azok a feladatok, amelyek a kor­mány stabilizációs program­jából eredően a vállalatra hárulnak. Az ebből adódó feladatok sikeres teljesítésé­hez még jobb munkára, ta­karékosabb gazdálkodásra, folyamatos termékszerkezet­változtatásra, a tartalékok feltárására, egyszóval fordu­latra van szükség. Az ÉMV legsebezhetőbb pontja az importérzékenység, nevezetesen az, hogy az itt készülő növényvédő szerek­hez, műanyagokhoz ás gyógy­szer intermedierekhez jórészt dollárelszámolású piacon kell az alapanyagokat beszerezni. Az egyik fontos feladat tehát a jövőben, az importérzé­kenység csökkentése. 1988-ban a vállalati terv­ben már kereken 4 milliárd forint értékű termék előállí­tása szerepel. Jelentősen, több mint 40 százalékkal, 11 millió dollárra akarják nő­től kapott kölcsön kifizetése után is. Van tehát pénzük kísérletezésre, új formájú, azonos elven működő tartá­lyok előállítására. S ami munkahelyekben nem éppen bővelkedő megyeszékhelyün­kön cseppet sem lényegte­len : létszámukat bővítik, úgy, hogy betanított nődol- gozók is biztos keresethez jussanak náluk. De térjünk vissza egy ki­csit az idei évre! A Ferbok - nál is attól tartanak, hogy a vásárlóerő csökkenése va­lamelyest beszűkíti a Ihazai piacot. Ezért felvették a kapcsolatot két külker vál­lalattal, a Konsumex-szel, valamint a Ferunionnal. Tő­lük remélik, hogy tőkés ve­vőkre lelnek — Európában, vagy akár távolabb is. A szövetkezet két vezető szak­embere azt reméli, hogy je­lentős szervező, piackutató munkájuk meghozza az ered­ményt. Azt tudják, hogy a nem rubelelszámolású piac nagyon igényes, ezért is szorgalmazzák a több színre való festést és a formater­vezést. Kényszer számukra a kül­piac — ebben mindketten egyetértenek. Csák azt fáj­lalják egy kicsit, hogy amit majdan dollárért eladnak, azért csak forint üti a mar­kukat. Pedig nem ártana, ha a bevétel bizonyos hányada tőkés valuta formájában ke­rülne a bankszámlájukra. Már csak azért sem, mert így vehetnének külpiacon alap­anyagot, netán épp festéket, amivel még jobban eleget tehetnének a vevő igényé­nek, s így közvetve saját piaci esélyeiket javíthatnák. M. Szabó Zsuzsa vélni a tőkés országokba szó­ló exportot. Az ilyen teljesít­mények mellett, a szigorodó gazdasági feltételrendszer alapján a vállalatnál az idén mintegy 150 millió forint nyereséget terveznek. Az elő­rehaladás, illetve a talpon- maradás útja tehát a több és jobb munka. — Szaldógazdálkodásra pá­lyázatot nyújtottunk be — mondta a munkásgyűlésen a vezérigazgató,— és ez lehe­tővé teszi az ÉMV számára, hogy az igen jelentős szocia­lista piacra és a tőkés or­szágokba irányuló export alapján mintegy 22 millió dollár alapanyag beszerzésé­re lesz lehetőség. A külön­böző barterüzletek keretében ez a szám 29,5 millió dol­lárra növekedhet. Így meg­felelő mennyiségű alapanyag birtokában a rendkívül ne­héz körülmények ellenére is sikerrel teljesítheti az idén is a vállalat a tervét. Ez pe­dig az 1988. évi munka alap­ján garantálhatja, hogy a gyár kollektívája, ha kis lé­pésekkel is, de az idén is előbbre lépjen. H. G. 4 milliárdos terv az ÉMV-ben Az előrehaladás útja a jobb munka Számftásteclmíkai szervezési pályázat

Next

/
Oldalképek
Tartalom