Észak-Magyarország, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-17 / 65. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1988 március 17., csütörtök Az Országgyűlés napirendjén II közlekedési törvény tervezete, törvénymódosítások (Folytatás az 1. oldalról) lyásolja ezt a tevékenysé­get. Ezeknek a kötöttségek­nek a feloldása nem kerül­hető el. Ezzel együtt azon­ban ki kell alakítani azt a feltételrendszert, amely védi az utasok, a fuvaroztatók és egyúttal a fuvarozók érde­keit is. Végezetül annak a meg­győződésének adott hangot, hogy a közúti közlekedés fejlődése — a többi ország­hoz hasonlóan — hazánkban is. megállíthatatlan folya­A törvényjavaslat vitája Kiscelli László, a Győri Széchenyi István Közleke­dési és Távközlési Műszaki Főiskola főigazgatója a tör­vényjavaslat bizottsági elő­adója elmondta, hogy az Építési és Közlekedési Bi­zottság három alkalommal foglalkozott a törvény terve­zetével. Az üléseken több mint negyvenen szólaltak fel, s a kisebb-nagyobb mó­dosítások száma elérte a százat. A törvényjavaslat — hang­súlyozta — reálisan a mai helyzetből indul ki. Számol a gazdasági viszonyokkal, a Ellenőrizzék a tanácsi utak állapotát is mat. A képviselők figyel­mébe ajánlotta: amikor a törvény sorsáról döntenek, mérlegeljék azt, hogy a köz­úti közlekedés rendjét sza­bályozó törvény nemcsak a forgalomban közvetlenül vagy közvetve érintettek anyagi érdekeit védi, ha­nem olyan törvény, amely a közúti forgalomban a nap minden órájában részt ve­vők életét, egészségét óvja a biztonságos közlekedés fel­tételeinek meghatározásával és annak betartásával. közlekedési erkölccsel, a technikai felkészültséggel, a •kereskedelmi gondokkal, a munkafegyelem állapotával és mindazzal, ami a mai valóság. A jövő programja is megtalálható azonban — kellő mértéktartással — a paragrafusokban. Ezután Simon Ernőné, a Pamutfonóipari Vállalat Nagyatádi Cérnagyárának szakmunkása, Bódi János, a Beremendi Cement- és Mész­művek művezetője, Szalai Géza, a Ganz Szerszámgyár vésnök-szakmunkása szólalt fel. Gorbacsov beszéde a jugoszláv parlamentben Elek József ózdi képvise­lő bevezető gondolatai után felszólalásában arról beszélt, hogy az emberi igények ter­mészetüknél fogva mindig gyorsabban nőnek, mint a ki­elégítésükhöz szükséges fel­tételek. Az egyik oldalon áll a növekvő járműállomány és utazási igény, a másik olda­lon az elöregedő járműpark, a leromlásnak indult útháló­zat és kapukat dönget a kör­nyezetvédelem is. A szakmai és társadalmi vitákon egyet­értettek a közúti közlekedés törvényi szabályozásával, a megfogalmazott elvekkel, cé­lokkal, és az ehhez szüksé­ges rendelkezésekkel. — Mondanivalóm tulaj­donképpen a közúti közleke­dés egyik eleme a pálya, vagyis a közutak védelme kérdései körébe tartozik. Az állagmegóvás kérdéskörébe tartozik az az észrevételem, mely a közutak ellenőrzésé­re vonatkozik. A törvényja­vaslat továbbra is fenntartja a közúthálózat megosztását; az országos jelentőségű utak országos közúthálózatba, a helyi jelentőségű közutak ta­nácsi közúthálózatba tartoz­nak. A forgalomban részt vevők számára azonban min­den út egyaránt fontos, te­hát annak állapotát egyfor­mán lényeges ellenőrizni. A javaslatban elkülönül a hatóság ellenőrzési tevékeny­sége, az útkezelők ellenőrzé­si tevékenységétől. Vélemé­nyem az, hogy az útkezelők tevékenysége a tulajdonosi szemlélet erősítését — tehát azt, hogy mindig a jó gazda gondosságával járjon el —és így végső soron a közutak vé­delmét szolgálja. Ezért ja­vaslom, hogy az útellenőrzés az egész közúthálózaton le­gyen kötelező. Kérem a tisztelt Ország- gyűlést, hogy módosító ja­vaslatommal értsen egyet, és a törvény 46. § (1) bekezdé­sét a következők szerint fo­gadja el: „Az országos és tanácsi közút kezelője útellenőrzési szolgálatot működtet. Azút- ellenőri szolgálat működésé­nek feltételeit a közlekedési miniszter által megállapított keretek között a közút keze-- lője határozza meg.” * A borsodi képviselő után Vastag Ottilia, a Romhá- nyi Építési Kerámiagyár szervezési osztályvezetője, Tóth Antal, a Bács-Kis- kun Megyei Rendőr-főkapi­tányság helyettes vezetője, Winkler László, a Moson­magyaróvári Fémszerelvény­gyár művezetője, Szilágyi Sándor, a Debreceni MÁV Járműjavító Üzem műsze­rész szakmunkása, Németh Ferenc, az MSZMP Oroshá­zi Városi Bizottságának po­litikai munkatársa, Bugán Mihály, a Szolnok Megyei Tanács elnökhelyettese, Szat­mári Lajos, a Veszprémi Szénbányák Várpalotai Bá­nyaüzemének főalknásza, dr. Nemes Tamás, az Esztergo­mi Városi Tanács Egyesített Kórházának másodfőorvosa, Fodor Sándor, a mezőszent- györgyi Alkotmány Mgtsz elnöke mondta él hozzászó­lását. Ezután a napirend szerint megkezdődött a szövetkeze­tekről szóló 1071. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Markója Imre Igazságügy- miniszter bevezetőben el­mondotta, hogy közel kél évtized telt el a szövetkeze­tekről szóló törvény megal­kotása óta. Bár szövetkezeti jogunk fejlődése sem volt töretlen, mégis e törvénynek jelentős szerepe volt abban, hogy keretei között a szövet­kezeti mozgalom kiemelkedő sikereket ért el. Hazánk ma a társadalmi és a gazdasági reformok korát éli. Az Országgyűlés elé ter­jesztett törvénytervezet még nem a szövetkezeti jog átfo­gó reformját tűzte ki célul. A javaslat azokat a változta­tásokat kívánja végrehajta­ni. amelyek elősegítik a tör­vényben megfogalmazott el­vek következetesebb érvé­nyesülését. A szövetkezeti önkormány­zat erősítése szükségessé te­szi annak felülvizsgálatát, hogy össztársadalmi érdek­ből milyen kérdésekben szükséges a továbbiakban is egységes központi szabályo­zás. s megköveteli az ilyan érdekkel nem indokolható jogi kötöttségek feloldását. Ezt a célt követve a javas­lat kimondja, hogy a jövő­ben a szövetkezet dönt — alapszabályában — arról, rendszeresít-e a közgyűlés mellett küldöttgyűlést is, és ha igen, néhány, a közgyű­lés kizárólagos hatáskörében maradó ügyön kívül a dön­tési jogköröket milyen mó­don osztja meg a két vezető testület között. Mankója Imre igazságügy­miniszter röviden válaszolt a vitában elhangzottakra. Ezután határozathozatal következett. A Jogi, Igazga­tási és Igazságügyi Bizott­ság által megfogalmazott, s most egyéniként szavazásra bocsátott hét módosító ja­vaslatot elfogadták. Ezután a képviselők a szövetkeze­tekről szóló 1971. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot egészében és a módosító javaslatokkal együtt — egy tartózkodás ellenében — elfogadták. Ezután — a napirendnek megfelelően — Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter előterjesztette az .1967. évi III. törvénymó­dosításáról szóló törvényja­vaslatot. Bevezetőben rámu­tatott: a jog eszközeivel is törekedni kell arra, hogy népgazdaságunk sikeres vál­lalkozási formája, a szövet­kezés jobban alkalmazkod­jék a megváltozott körülmé­nyekhez, a jövő feladataihoz. A törvény, mint hangsú­lyozta, jó eszköznek ígérke­zik egy olyan időszakban, amikor nemcsak a népgaz­daságban, hanem a mező- gazdaságban is — ezen be­lül a termelőszövetkezetek körében is — sok gond. fe­szültség mutatkozik. Az élel­miszergazdaság programjai­nak megvalósításához min­den lehetséges eszközt igye­keznek igénybe venni, mi­vel tudják: a régiek nem elégségeseik. A törvény mó­dosítását megelőző, számos fórumon felvetődött vita alapján úgy ítélhető meg, hogy a változtatások beleille­nek abba az intézkedéskör- be, amely a gazdasági-társa­dalmi megújulást szolgálja — zárta expozéját Váncsa Jenő. Váncsa Jenő expozéját kö­vetően négyen kértek szót a vitában, majd az Országgyű­lés befejezte első napi mun­káját. (Folytatás az 1. oldalról) pedig állapítsanak meg kor­látokat ezek vonatkozásában; — még a stockholmi meg­állapodások szellemében ho­zandó általános bizalomerősí­tő intézkedések egyeztetése előtt a Szovjetunió és az Egyesült Államok vállaljon kötelezettséget: időben érte­sítik egymást és az összes földközi-tengeri országot, ha hadihajókat vezényelnek a Földközi-tengerre, ha had­gyakorlatokat tartanak ott; ez utóbbiakra hívjanak meg­figyelőket; — a Szovjetunió kész min­dennemű támogatást megad­ni a térség országai és más érdekelt államok által lefek­tetendő elvek és módszerek kidolgozásához, amelyek sza­vatolnák a nagy forgalmú ha­józási útvonalak biztonságát, különösen a nemzetközi szo­rosokban. A szovjet vezető, aki har­madik napja tartózkodik hi­vatalos baráti látogatáson Jugoszláviában, óvatos derű­látással ítélte meg a fegyver­kezési hajsza leállításának esélyeit. Megállapította, hogy Shultz amerikai külügymi­niszter nemrég lezajlott szov­jetunióbeli látogatása idején Miskolcon, az SZMT szék- házában tartotta alakuló ülé­sét az a 41 tagú bizottság, amely május 1 -je méltó megünneplését hivatott elő­készíteni. Mint az alakuló értekezleten kiderült, a ha­gyományokhoz híven a me­gyeszékhelyen ezúttal is több helyszínen lesznek rendezvé­nyek. A város különböző la­kótelepein zenés ébresztőket tartanak. 10 óraikor a csanyi- ki Munkásmozgalmi emlék­műnél Szeghő István, a va­Uj titkár az SZMT-ben Az SZMT 1988. március 15-i ülésén Ivanovics Fe­rencnél, aki az MSZMP Bor- sod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottsága gazdaságpolitikai Tegnap délután kihelye­zett ülésen értékelte a Mis­kolci Szolgáltatóipari Párt- bizottság Végrehajtó Bizott­sága a Miskolci Kertészeti Vállalat tevékenységét. A végrehajtó bizottság 1983- ban és 1985-ben határozat­ban rögzítette azokat adófel­adatokat, amelyeknek végre­hajtása nélkülözhetetlen ah­hoz, hogy a miskolci kerté­szek ismét nyugodt légkör­ben, megfelelő támogatást kapva, nyereségesen dolgoz­hassanak. Dr. Bartus Elemér igazga­tó a végrehajtó bizottságot e A Magyarországon tartóz­kodó külföldi állampolgárok ügyeivel foglalkozó tárcakö­zi bizottság a Magyar Vörös- keresztet kérte fel .az ideig­lenesen letelepülni szándékozó külföldiek önkéntes társa­dalmi támogatásának szer­vezésére. A Magyar Vörös- kereszt Országos Végrehajtó Bizottsága a pénzbeli támo­gatás céljára 508—11468—0 számú külön OTP-számlát nyitott, és kéri az adakozás­sikerült bizonyos eredménye­ket elérni a hadászati táma­dó fegyverek ötvenszázalékos csökkentésével kapcsolatos megállapodás kidolgozásában. Mindazonáltal megállapította azt is, hogy vannak még ne­hézségek a megállapodáshoz vezető folyamatban. Az SZKP KB főtitkára rá­mutatott a regionális konf­liktusokban rejlő nagy veszé­lyekre is. E konfliktusok ren­dezése véleménye szerint az egyik legégetőbb, az egész vi­lágot érintő probléma. Az ENSZ a rendezésekben hat­hatós szerepet játszhat és kell is játszania. Az SZKP KB főtitkára nagyra értékelte a szovjet— jugoszláv kapcsolatok mai állapotát. Kiemelte: Belgrád­iban folytatott tárgyalása­in megmutatkozott az a köl­csönös törekvés, hogy az ál­lam- és pártközi kapcsola­tok új szintre emelkedjenek, új minőség jellemezze azokat. Mihail Gorbacsovnak — be­szédét követően — a parla­ment dísztermében Alek- szandar Bakocsevics, Belgrad polgármestere ünnepélyes ke­retek között átadta a jugo­szláv főváros arany emlékér­mét. sasszákszervezet központi vezetőségéneik tagja, területi szervező mond ünnepi be­szédet. A beszéd, és az em­lékmű megkoszorúzása után egész napos kulturális, hon­védelmi és sportprogramok szórakoztatják a résztvevő­ket. Hasonló rendezvények lesznek a megye többi váro­sában, községeiben is, ahol különböző szakszervezeti ve­zetők mondanak ünnepi megemlékezést a munkás­mozgalom nagy napján. osztályának volt a munka­társa, megválasztották az SZMT elnöksége tagjának, az SZMT titkárának. ról tájékoztatta. Tájékozta­tójából csak annyit: tavaly árbevételi tervét 5, bruttó termelési értéiktervét 6,5 szá­zalékkal teljesítette túl a vállalat úgy, hogy közben javult a termelékenység és sikerült nyereséggel zárni az évet. Ehhez, a termelés sze­mélyi feltételeinek javításán kívül hozzájárult egyebek között az anyagi ösztönzés korszerűsítése is. A terme­lést közvetlenül szolgáló cél­feladatokra tavaly több mint félmillió forint prémiumot és 325 ezer forint jutalmat fizettek. ra kész embereket, közösse­geket: az általuk lehetséges­nek tartott önkéntes fel­ajánlásokkal támogassák a segélyakciót. Kérik, hogy a nem pénz­beli felajánlásokat levélben vagy telefonon jelezzék a Magyar Vöröskereszt Orszá-: gos Végrehajtó Bizottságá­nak (1051 Budapest. Arany János utca 31., telefon: 313-950). (MTI) Tovább épül a 3-as út Országgyűlési jegyzetek A tegnap megkezdődött tavaszi ülésszak érdekes újdonságot hozott. Ezen a tanácskozáson vitatják meg és módosítják a képvise­lők a szövetkezetekről és a termelőszövetkeztekről, va­lamint az élelmiszereikről szóló törvényeket. Mi eb­ben az érdekes? Az, hogy az Országgyűlés ügyrend­je a jelek szerint máris változik. A törvénymódo­sításokról eddig nem a Parlament, hanem az El­nöki Tanács döntött. Több képviselő tette szóvá ko­rábban, hogy törvényt csak törvénnyel lehessen módosítani. Nos, ennek az új rendnek volt a premi­erje szerdán, az ülésszak első napján. * . De mielőtt erre sor ke­rült volna, a képviselőik megtárgyalták és elfogad­ták a közúti közlekedésről szóló törvényjavaslatot. A vitában felszólalt Elek Jó­zsef, ózdi képviselő is, aki módosítási javaslatot ter­jesztett elő. A szünetben a képviselő tanácskozott Ur­ban Lajos közlekedési mi­niszterrel, és ezek után módosító javaslatát vissza­vonta azért, mert a minisz­ter választ és intézkedést ígért a kérdésben. Arról volt szó ugytanis, hogy az utak elkülönülnek állami és tanácsi kezelésű utakra. A javaslat lényege, hogy az útellenőrzés a teljes út­hálózatot vizsgálja, és ez­által érje el, hogy a kar­bantartás minden útra ki­terjedjen, ne lehessen ész­revenni, hogy az autós most állami, vagy tanácsi kezelésű úton közlekedik. A miniszter összefoglaló beszédében közölte, úgy módosítják a törvényben foglaltakat, az útfelügye­lőt úgy végezze munkáját, hogy ne legyen különbség a két útfajta között. * Elek József javasolta azt is, hogy a félbehagyott autópályák — így a 3-as út — építésére a költség- vetés találjon mielőbb mó­dot. Nos, erre is válaszolt a miniszter. Elmondta, hogy a G-"ngyös térségé­ben megnyíló bányák, a külszíni fejtések feltárásá­val egy időben (mivel az út nyomvonala emiatt meg­változik) anyagilag is cél­szerű az új út pontos he­lyét kijelölni, és legalább Füzesabony térségéig to­vábbépíteni. Ha ez nem jelenti is a teljes út elké­szültét, egy „tyúklépéssel” csak közelebb kerülnénk a befejezésihez. * A szünetben volt alkal­munk beszélni Kürti László •képviselővel, aki elmondta; az egyházak képviselőinek egyöntetű véleménye, il­letve reménye, hogy új fe­jezet kezdődik az állam és az egyházak kapcsolat- rendszerében. Grósz Ká­roly miniszterelnökkel a napokban tartott megbe­szélések új hangsúlyokat adtak az együttműködés­nek. Az egyházak számta­lan lehetőséggel bírnak — elsősorban szociális, jóté­konysági területen — a szociálpolitikai, egészség- ügyi gondok megoldása se­gítésében. * Végül még egy apróság. A közlekedési törvény el­fogadásaikor minden módo­sító javaslatot egyenként szavaztatott meg Sarlós István, az Országgyűlés el­nöke. Mint mondotta, így akarja elkerülni, hogyha egy képviselő egy ponttal nem ért egyet, emiatt kény­telen legyen az egészre is nemmel szavazni. A de­mokratikus döntés jogos volt (és így törvényszerű), valóban voltak pontok, amelyekben ellenszavazat is volt, de végül is az új törvényt elfogadták. (szatmári) Operatív bizottság alakult Majális lesz Miskolcon Pártfórumon a kertészek munkájáról határozatok megvalósulása­n Magyar Vöröskereszt közleménye Ur.bán Lajos válasza után határozathozatal következett. Ezt követően a már elfo­gadott módosításokkal kiegé­szített törvényjavaslatról szavaztak a képviselők. Az Országgyűlés a közúti közle kedésről szóló törvényjavas latot általánosságban, és ; már megszavazott módosítá sokkal részleteiben egyhan gúlag elfogadta. Módosítási javaslat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom