Észak-Magyarország, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-16 / 64. szám
1988. március 16., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Mottó: Időben kiszállni Cápák a bíróságon Emberek a bírósági padsorban: kócos joghallgató, kíváncsi nyugdíjas néni, aki ítélethirdetéskor cukrot szopogat, jegyzetelő újságíró, síró feleség vagy szerető. Mostanában azonban bővült a sor: a büntetőbírósági tárgyalóteremben, a hallgatóság között megjelent a gazdaságé élet cápája. Gyakran pecsétgyűrűt hord — arany pecsétgyűrűje van természetesen — magabiztos és figyel. Közben a vádlott bizakodóan tagad, ahogy ez a vádlottkörökben többnyire szokás. A cápa nem jegyzetel, nyilván fejben képes megtartani mindent, azonkívül a jegyzet esetleg bizonyíték lehet arra, hogy ő itt most mire kíváncsi. Múltkor, tárgyalási szünetben odaléptem egy ilyen cápához. — Rokon? — kínáltam cigarettával. A válasz tökéletes üzleti mosoly. Leheletnyire meghajolt előttem, elfogadta a cigarettát. De a felelete olyan sima volt, hogy ettől lett gyanús: — Nem! Dehogy rokon... Áh! Csak ugye, néha ráérek, és a mai gazdasági életben érdekes lehet egy ilyen per. — Vagyis tanulságos? — próbálkoztam tovább óvatosan. Amíg megfontolta a választ, az időt húzva visz- szakérdezett: — Talán ... ön is? — Igen! — feleltem rá lazán, pedig dehogy vagyok én is... azt sem tudtam, kinek kellene lennem. De kaptam az újabb kérdést: — Kisvendéglő? — Nem! — válaszoltam egy kiscserkész őszinteségével? — Falatozó? De jó, hogy még egyet kérdezett. Ettől beugrott a gomb: üzletembernek vél engem. Hát legyen: — lügen! Az elegáns úr megnyugodott : — Bizony-bizony, el kell járni az ilyesmire, hogy időben kiszállhassunk... Nocsak! Ezt nevezik lebukásnak, méghozzá egyetlen szó miatt! Méghogy ..kiszállhassunk”?! Miből akar ez az ember egy bűn- cselekmény tapasztalatai alapján kiszállni? Meglódult a fantáziám, és a képzelet ceruzájával felvázoltam róla magamban egy portrét. Valahogy így: Született: csúszópénzen. Üzleti érzéke: kortalan. Ismertetőjele: kötéltáncosként lebeg a gazdasági jogszabályok betartása és a magas jövedelem között. Minden lehetséges üzletre lecsapó cápa. Otthagytam a tárgyalást, és irány egy régi üzletvezető barátom, aki sokszor okított már ki, s csak egyet kötött ki mindig cserébe: nem ő mondta! — Igazad van! — helyeselt nekem. — Tényleg csúszópénzen születtek ezek az ügyek, és az üzletemberek tényleg azért járnak a tárgyalásra, hogy okuljanak, s tudják, mikor kell kiszállni. Érdeklődve hallgattam gazdaságunk új alakjainak természetrajzát. — Vegyünk például öt jól menő üzletet, ahol mindig bőven van áru. Hiánycikk is! Senki ne mondja, hogy ezért néha. vagy rendszeresen nem vándorol egy- egy ipari áruforgalmi vezető zsebébe néhány ezres, vagy mondjuk tízezer forint csúszópénz. Tudod!? Valamit valamiért! No már most, ha egy ilyen „megkent" termelési vezető lebukik, akkor azok, akik tőle csúszópénzért kapták a hiánycikket, egymást felváltva járnak a tárgyalására. Ez nekik felér egy akadémiával. Megtudják: mennyit szedtek ki a vádlottból, hogyan lehet kimagyarázni a dolgokat, mikor, mire csap le az ügyész, hogyan véd a jó gazdasági ügyvéd ... szóval érted ? Értettem. Egy kérdés azonban hátra volt: — Ha valóban baj van, nem késő még kiszállni? — A háborúban is a pénz mellett nagyon fontos a gyors információ. Annak birtokában már látható, hogy merre lehet lépni. A tárgyalások után rögtön körbeadják a gyorshírt, hogy mi történt és hogyan lehet védekezni. Szóval a cápák eljárnak vád lőtt lesre. De ki jár el cápalesre? F. D. Jó évet zártak Segítették a szakcsoportokat A város és kilenc hegyaljai, bodrogközi község tartozik a Sárospatak és Vidéke Áfészhez. A szövetkezetnek az alapítása óta eltelt több mint négy évtized alatt mindenkor meghatározó szerepe volt és van ma is a város és a vonzáskörzetébe tartozó települések kereskedelmi ellátásában. Olyan jó forgalmat bonyolított le, s olyan modern áruházat, szállodát, korszerű szakboltokat hozott létre, amelyek elősegítették Sárospatak városi arculatának fokozatos kialakítását, és a lakosság ellátásán kívül nagyban hozzájárultak a város idegenforgalmának fellendítéséhez is. Ilyen törekvések jellemezték a szövetkezet 1987-es munkáját is, amelyről Rétliy Pál elnök adott számot a Művelődés Házában tartott küldöttgyűlésen. Elmondotta, hogy a 840 millió forint bevétel kevéssel alatta maradt ugyan a tervezettnek, de az előző évit 6 százalékkal meghaladta. A tiszta nyereség 24,8 millió forint volt, kereken tíz százalékkal több a tervben előirányzottnál. A szövetkezeti dolgozók átlag- keresete 61 ezer 206 forintot tett ki 1987-ben, 4818 forinttal volt magasabb, mint 1986- ban. Fejlesztésre 8,8 milliót fordítottak, ennek túlnyomó részéből: 5.9 millió forintból létrehozták a zempléni táj legkorszerűbb cipőáruházát, de jutott belőle Györgytar- lónak. Bodrogolaszinak, Zal- kodnak, Dorkának, Bálványosnak is az ottani boltok felújítására, bővítésére. Nagyobb összeget fordított a szövetkezet közművelődési, szociális és sportcélokra. Elismerés illeti a pataki áfészt azért is, hogy évtizedeken át fenntartotta és jelenleg is jelentős összeggel támogatja a Bodrog Táncegyüttes működését. öt szakcsoport tevékenykedik a szövetkezet keretében, éspedig méhészeti, sertés- és kisállattenyésztő, zöldségtermesztő és szőlőtermelő. Az áfész támogatja működésüket, és felvásárolja termelvényei- ket, javítva ezzel a lakosság ellátását. A szakcsoportok a szövetkezeten keresztül 1987- ben értékesítettek 202 tonna sertéshúst, 1,8 millió forint értékű zöldségfélét, gyümölcsöt, 43 tonna nyulat, 16 tonna húslibát. A libatenyésztésben különösen a zalkodi asszonyok jeleskedtek, s kiváló és eredményes munkájuknak érzik is a hasznát. Az áfész igazgatóságának munkáját öt bizottság segítette az elmúlt évben. Közülük különösen a felügyelőbizottság példamutatóan, lelkiismeretesen látta el feladatát •— emelték ki a küldött- gyűlésen. Azt is örömmel állapították meg, hogy 1988 elején megalakult a Petőfi Általános Iskolában 156 taggal az iskolaszövetkezeti csoport. A diákok nagy kedvvel vezetik kis boltjukat, árulnak tejet, kiflit, kakaót, üdítőket, iskolaszereket. Remélhetőleg — belekóstolva a „szakmába" — közülük né- hányan élethivatásuknak választják majd a kereskedői pályát. Az 1987-ben elért szép eredmények ellenére is úgy értékelte munkáját a Sárospatak és Vidéke Áfész vezetősége, hogy a kereskedelemben, vendéglátásban, termeltetésben, ipari tevékenységben és a szolgáltatásban bőven vannak még lehetőségek, s ezeket az 1988-ra kitűzött terve szerint igyekszik minél jobban kiaknázni. Mert napjainkban gazdasági életünk egyetlenegy területén sem elegendő már csupán a rutinszerűen végzett, hagyományos tevékenység. Az ipari, mezőgazdasági üzemekhez, vállalatokhoz, szövetkezetekhez hasonlóan a kereskedelemben is szerkezetváltoztatásokra, további megújulásra van szükség. (h. j.) Családi ház olcsón, gyorsan Alig két hónap alatt tető alá hozható, beköltözhető a ráckevei Architektúra Ipari és Szolgáltató Kisszövetkezet által kidolgozott, szabadalmaztatás alatt álló csa- ládiház-típus. A favázas, cementkötésű faforgácslapokból összeszerelt 80 négyzetméteres ház egy szakképzett szerelő irányításával akár házilag is felállítható, ily módon önköltségi ára négyzetméterenként 8—9 ezer forint. Mivel a tetőtér is beépíthető, az összes lakótér elérheti a 130 négyzetmétert. További előnye, hogy hőszigetelő képessége felülmúlja a hagyományos téglafalét, így takarékosan fűthető. Tavaly még csak 90, az idén már 500 ilyen lakóházat rendeltek, elsősorban Budapest környéki építkezők. Könyv az emberiség lévőiéről Közös jövőnk címmel jelentette meg a Mezőgazdasági Kiadó az ENSZ Környezet és Fejlesztés Világbizottsága nagyszabású tanulmányát, amely az egyesült államokbeli. angol nyelvű kiadás után a világon másodikként magyar nyelven látott napvilágot. Az ENSZ főtitkára 1983- ban kérte fel Gro Harlem Brundtland asszonyt, Norvégia korábbi környezeti ügyek miniszterét — a jelenlegi miniszterelnököt —, hogy az általa létrehozott munkacsoporttal vizsgálja meg azokat a módszereiket és eszközöket, amelyek a környezet megóvására hatékony nemzetközi együttműködést tesznek lehetővé. Az árulkodó cigarettavég... ... melyen nemcsak egészségüket égetik el a dohányosok, hanem anyagi javaikat, értékeiket is — és amely már nem is árulkodhat, hiszen maga is lángra lobban, s hamuvá lesz — az elmúlt évben több tragédiát, s sok kárt okozott megyénkben. A szomorú esetekről beszélgettünk a tűzoltóság megyei parancsnoksága tűzmegelőzési csoportjának vezetőjével. Az árulkodó nyomok itt nem váltak a tűz martalékává Szaszkó István főhadnagy egy összehasonlító statisztikával kezdte a tájékoztatást: — Amíg 1985-ben 167. 1986-ban már 294 és tavaly 289 tűzesetnek volt okozója az égve felejtett cigaretta. Sajnos, ez mondható listavezetőnek a tűzkeletkezési okok között. Két évvel ezelőtt tizennégyen, az elmúlt évben pedig tízen vesztették életüket tűzesetnél, döntő többségük a dohányzás miatt. — Hogyan nyerhetnek bizonyságot arról, hogy valóban az égő cigaretta okozta a tüzet? — Ezt meglehetősen nehéz bizonyítani. Olykor maga a károsult mondja el, aztán előfordul, hogy tanúja is volt az esetnek és ő világosítja föl a tűzoltóságot. Természetesen a technika is segíti munkánkat. — Nemcsak a lakás, hanem az erdő- és avartüzek- nél is előfordul, hogy az eldobott, még füstölgő csikk az ok... — Bizony, nem ritkaság ez sem. Itt van a tavasz, amikor meglehetősen sokan túráznak, kirándulnak, és nem vigyáznak arra, hogy ha már dohányoznak, legalább rendesen oltsák el a cigarettájukat. Naponta húszszor, harmincszor riasztanak ilyenkor bennünket. Persze, el kell mondanunk, hogy nem mindig az égve hagyott csikk a vétkes, hanem a szalonnasütés után elhagyott, még füstölgő hamu, s elég egy gyenge szellő és máris kész a baj. A tilalmi táblákat sajnos, nem veszik komolyan a kirándulók. — Arra kérem, okulásként mondjon néhány tanulságos esetet. — A miskolci Herczeg Ferenc utcában október 24-én ágyban dohányzott egy idős férfi. Elaludt, az egész lakás kiégett, a férfi meghalt, szerencsére a feleség még kijutott az égő helyiségből. Al- sózsolcún az idén januárban, történt hasonló eset. Itt a füst szagát megérezte ugyan a károsult, de már nem sikerült kimenekülnie az égő szobából. Nemcsak a lakásban és az erdőben veszélyes a cigaretta, hiszen Büt- tösnél egy teherautó kiégését okozta a hamutartóból kiforduló, még parázsló csikk. Aztán gyakorta égnek le gazdasági épületek, kazlak, raktárak. Hosszan folytathatnánk még a szomorú krónikát. Főként az egyedül élő, alkoholista életmódot folytatók körében gyakori a tűz- halál, akikre nem nyitja senki az ajtót, és részegségük miatt önállóan képtelenek elhagyni az égő lakást. — Szólt a propagandáról. Mit tesz a tűzoltóság a tűzesetek megelőzése érdekében? — A dohányzásról sajnos senkit nem tudunk leszoktatni, de figyelemfelkeltő plakátokat, kiadványokat készítünk. Az újságokban is időről időre felhívjuk a figyelmet, előadásokat tartunk iskolákban, inézményekben, üzemekben. — Milyen szankciókat alkalmaznak a felelötlenke- dőkkel szemben? — A tűzokozók egy része nagyon is megbűnhödik, hiszen meghal. Egy részüknek jelentős anyagi káruk keletkezik, ha éppen nem az utolsó vaságyukat gyújtották fel, mert a többi értéküket már elpazarolták. Emellett szabálysértési feljelentést teszünk és ha mások életét, anyagi javait veszélyeztették. feljelentjük. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 1987-ben 1221 tűzesetet jeleztek a tűzoltóságnak. A kár értéke 31 millió 786 ezer forint. Az esetek, közel egynegyedét 23,76 százalékát az égő miniatűr máglya okozta ... Orosz B. Erika Kerti kisgépek $xegeden, a Vas- és fémipari Szövetkezetben elsősorban a kiskerttulajdonosok számára gyártanak rotációs kapákat, fűnyírókat, motoros kaszát, szivattyúkat. A szövetkezet az idén kétezer kisgépet szállít az üzletekbe. (MTI fotó)
