Észak-Magyarország, 1988. február (44. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-27 / 49. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1988. február 27., szombat A megyei párt-vb napirendjén • A MEGYEI TANÁCS VB MUNKÁJA • A MEGYEI AGRÁRÁGAZATI KONCEPCIÓ • A TAGFELVÉTELI MUNKA Tegnap Dudla József első titkár vezetésével ' ülést tar­tott a megyei párt-végreh aj­tóbizottság. Elsőként dr. La­dányi József, a megyei ta­nács elnöke előterjesztésé­ben áttekintette azt a be­számoló-tervezetet, amely a Borsod-AJbaúj-Zemplén Me­gyei Tanács V. B. munkájá­ról készült, különös tekintet­tel a településpolitika irá­nyítására, Miskolc város fej­lesztésére és a közeljövőben a kormány elé kerül. Bár a Minisztertanács körülhatá­rolt témakörben kéri a -tá­jékoztatást, mégis az alka­lom kínálja a lehetőséget, hogy a megye egész életét érzékeltesse a beszámoló. A párt-végrehajtóbizottság állásfoglalásában többek kö­zött megállapította, hogy a megyei tanács vb irányító, szervező, ellenőrző tevékeny­sége eredményes, színvona­las, politikai céljainknak megfelelő. Munkájában a ta­nácsi testület meghatározó szerepe érvényesül. Az irá­nyítás eszközeiben előtérbe kerültek a hosszú és közép­távú, valamint az éves ter­vek és koncepciók, átfogó programok. A megyei tanács szervei — a nehezebbé vált politikai, társadalmi, gazda­sági közegben a szociális fe­szültségek növekedése, a la­kosság fokozódó érzékenysé­ge mellett — alapvetően eredményesen dolgoznak gazdasági és társadalompo­litikai céljaink megvalósítá­A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága és a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsa meghívására Andrej Gromi- ko, az SZ-KP KB Folitikai Bizottságának tagja,, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke 1988. február 23. és 27. között hi­vatalos, baráti látogatást tett a Magyar Népköztársaság­ban. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára fogadta Andrej Gro- mikót. A találkozón tájékoz­tatták egymást ‘ országaik társadalmi-gazdasági fejlő­déséről, és véleményt cse­réltek a magyar—szovjet sán. A középtávú tervcé­lok, a^ ágazati és területi prioritások középpontjában az arányosabb terület- és településfejlesztés, a gazda­ságilag elmaradott térségek felzárkóztatása, a lakosság ellátásában lévő különbsé­gek mérséklése áll. A terv­célok ütemes megvalósítása és a rendelkezésre álló for­rások között azonban jelen­tős feszültségek keletkeztek. A fejlesztési lehetőségek szűkülnek, csökken a köz­ponti támogatás, ezért új lehetőségeket kell keresni a gazdálkodásban, újabb be­vételek feltárásában, az erő­forrásokkal való takarékos­ságban. A második napirend ke­retében a testület megvitat­ta a megye agrárágazati koncepcióját tartalmazó ja­vaslatot. Ezúttal — mint ar­ra Dudla József rámutatott — az eddigi műhelymunkát tekintette át a párt-vb, mert a javaslat később a megyei pártbizottság elé kerül. A sokrétű vitában részt vett. Fekete Ferenc, a Központi Bizottság osztályvezető-he­lyettese is. A helyzetértéke­léshez kapcsolódva azt bo­gozta, hogy a megye mező- gazdaságának alacsony nye- reségi rátája nem magya­rázható csupán a föld mi­nőségével, avagy az ipari tevékenység részarányával, hiszen vannak szintén ha­kapcsolatok és a nemzetközi élet kérdéseiről. Andrej Gromiko tárgyalt Németh Károllyal, az MSZMP PB tagjával, a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnökével, megbeszélést folytatott Grósz Károllyal, az MSZMP PB tagjával, a Magyar Népköz- társaság Minisztertanácsá­nak elnökével. Beszédet mondott a Magyar Népköz­társaság Országgyűlése kül­ügyi bizottságának ülésén, koszorút helyezett el a Ma­gyar Hősök Emlékművénél, a Szabadság téri Szovjet Hősi Emlékműnél és Vla­gyimir Tljics Lenin Dózsa György úti szobránál. Láto­gatást tett Fejér megyében, sonló adottságú megyék., amelyek viszont jobb telje­sítményt produkálnak. A vitában többen hangsúlyoz­ták, hogy nem elégséges a célok megfogalmazása, a feltételekkel, a lehetőségek­kel együtt kell azt látni. Többször visszatérő gondo­lat volt: értelmes vállalko­zásokra van szükség, enél- kül nehezen képzelhető el a stabilizáció és a kibontako­zás a mezőgazdaságban is. Ehliez pedig több ajánlat, kezdeményezés szükséges a gazdálkodó egységek részé­ről. Ezt húzta alá Boda Gá­bor, a MÉM főosztályvezető- helyettese is — aki ugyan­csak részt vett a vb mun­kájában —, mert a gazdál­kodásban még több helyütt a követés a jellemző, mint­sem a kezdeményezés. (A megyei agrárágazati koncep­ció részletes ismertetésére egyébként a megyei pár-tfoi- zottsáíg március végén vár­ható ülése után visszaté­rünk.) Végezetül -a testület elfo­gadta a tagfelvételi munka tapasztalatairól szóló jelen­tést, az 1988-ra vonatkozó javaslatokat, és egyetértett az ideológiai pártviták me­gyei tapasztalatairól készült összegzéssel, amelyet továb­bítottak a Központi Bizott­sághoz. N. Z. a székesfehérvári Videoton Vállalatnál. A barátság, a szívélyesség és a kölcsönös elvtársi meg­értés légkörében megtartott tárgyalásokon és a találko­zókon részletes tájékoztatás hangzott el a szovjetunióbeli átalakításról és a magyaror­szági reformok megvalósítá­sáról. A tárgyaló partnerek megerősítették a társadalmi fejlődés és a nemzetközi po­litika időszerű kérdéseiről vallott azonos felfogásukat. Kifejezték meggyőződésüket, hogy az MSZMP,, illetve az SZRP által kijelölt felada­tok megvalósítása további lendületet ad a szocialista építőmunkának országaik­ban. Ünnepi NEB-iilés Sátoraljaújhelyen (Tudósítónktól) Ünnepi ülésen emlékezett meg a népi ellenőrzés meg­alakulásának 30. évforduló­járól a Sátoraljaújhelyi Né­pi Ellenőrzési Bizottság. Emlékplakettet és oklevelet kaptak azok a népi ellen­őrök, akik társadalmi mun­kában, szaktudásuk legjavát adva végzik tevékenységü­ket, így Csizmadia István, Balogh Géza, Fekésházi Ká­roly, Iski Péter, Oláh János, Sánta László, Suhaj József, Poós Zoltán és Fazekas Lászlón é. Ez alkalommal hagyták jóvá az idei munkaprogra­mot is. A gazdaságilag el­maradott térségek felzárkóz­tatási programjának végre­hajtását, az állami bérlaká­sokkal való gazdálkodást, a képviselői és tanácstagi je­lölőgyűléseken elhangzott javaslatok végrehajtását vizsgálják többek között, de foglalkoznak a fogyasztói érdekvédelemmel, a munka­erő-gazdálkodással, a városi köztisztasági rendeletben foglaltak érvényesítésével és a környezetvédelemmel is. Kamatkedvezmény vállalatoknak A pénzügyminiszter most megjelent rendelete alapján a vállalatok lehetőséget kap­nak arra, hogy a bérbrut­tósítás fedezetére 1988-ban állami garanciavállalás mel­lett felvett hitelek kamatát levonják a nyereségadójuk­ból. E rendelet hatálya a gazdálkodó szervezetek jöve­delemszabályozásáról szóló 40/1987 számú miniszterta- -nácsi rendelet 1. paragrafu­sában meghatározott körre terjed ki. (MTI) Válogatás az erdélyi magyar irodalomból A Nehézipari Műszaki Egyetemen kedden este Er- dőntúli táj címmel az erdé­lyi magyar irodalomból vá­logatott előadóestet láthat­nak az érdeklődők. A már­cius 1-jén 19 órától kezdődő műsorban Szabó András, Erős József és Marosi Júlia működik közre, dr. Medvigy Endre mond bevezetőt. A Forrás Kör műsorára az egyetem E/6-os kollégiumá­nak színháztermében kerül sor. Közös közlemény Andrej Gromiko budapesti látogatásáról Az újhelyi vár Érdeklődéssel forgatom levéltá­runkban a meg'sárgult lapokat, ke­resem nagymúltú városunk histó­riájában a középkori várunkról szóló leírásokat. Az első írásos feljegyzés szerint a XIII. század első felében V. Ist­ván király építtette. A város 1261-es alapítólevelében már szere­pel és 1262-ben kapott toronyépí­tési engedélyt. 1351-ben Nagy La­jos király adományozta Koristovics Tódor litván hercegnek, aki ruitén telepesekkel érkezett a városba, templomot épít és a várat is re­noválta tja. 1380-ban újra királyi vár, majd tíz év után P-erényi Miklós tulaj­donába kerül, melyet az 1401-ben kelt adománylevél is megerősít. 1429 és 1430 években Pálóczy Má­té tulajdonává válik, a hozzá tar­tozó Borsi, Tornya, Thay és Ko­vácsi településekkel. A mohácsi vész idején Pálóczy Antal főispán tulajdona, aki a csatában „elvérzett”. Felesége, a szépséges Ráskay Magda, „Űjhely Vénusza” nem hisz férje halálá­ban, ment a sárospataki Perényi Péter is megjött a csatából, aki rövidesen szerelmével ostromolja a szép özvegyet, de az visszauta­sítja. Nem bizonyítható legenda sze­rint 1527-ben egy nyári éjszaka a várkaput belülről megnyitják és Perényi Péter harc nélkül elfog­lalja a várat, mert Ulrich spanyol lovag várkapitány szerelmi bosszú­ból játszotta át, miuitán a szép özvegy sorozatosan visszautasítot­ta, de tetténeik elkövetése után ön­gyilkos lett. Az ezt követő években belhábo- rúk színtere, melynek során több­ször gazdát cserél. Az ostromok idején Adrinál Simon deák vár­kapitány látszólag kapitulál, mely- lyel megóvta a várat a rombolás­tól. Később már ő ostromolta si­kerrel Paták várát, az ellene kül­dött sereget szétverte és visszavo­nult az erősebb újhelyi várba. A belháborúk idején Ser-édy Gáspár császári vezér is uralja, de Perényi Péter visszafoglalja a vá­rat, mély köziben erősen megron­gálódik. 1534-ben kassai mesterek a várat felújítják és új bástyát is emelnék. 1538-'ban Ferdinand ki­rály adománylevelében elismeri a Perényi család tulajdonjogát. 1545- ben János király seregei ostrom­mal elfoglalják, de 1558-ban Pe­rényi fia, Gábor visszaszerzi. Szin­tén nem dokumentálható adat sze­rint 1558-ban Telekessy Imre csá­szári vezér leroimboltatja és ezzel a hányattatott sorsú vár megszű­nik. Bizonyos, hogy a XVI. szá­zad második felének harcaiban már nincs szerepe, és a város véd­telenné válik. Ennyi évszázad után a költői szavak sem találóak már, hogy: „Vár állott, s most kőhalom”, mert azóta a romok is eltűnitek. A 334 méter magas Várhegy már csak a nevében őrzi városunk egykori vá­rának hírét. Mitró István Mire fntja a költségvetésből ? Tegnap Miskolcon ülést tartott Miskolc Város Tanácsa. A testület megtárgyalta és elfogadta azt a javaslatot, amely a város idei működési, fenntartási és fejlesztési tervéről ké­szült. A tanácstagok hosszú, tartalmas vita után adták ál­dásukat a javaslatra. A költségvetés elfogadása ellen négyen szavaztak, míg hat -tanácstag tartózkodott véleményének nyilvánításá­tól. Az ülésen tulajdonképpen arról folyt a vita, hogy a rendelkezésre álló pénzt ho­vá és milyen formában osz- szák el. A javaslat beter­jesztői, a tanácstagok és az ülésen megjelent tisztségvi­selők egyetértettek azzal, hogy a pénz kevés és fel- használása csak a legszigo­rúbb takarékossági elvek alapján történhet meg. Sár­vári Károly, a tanács vb pénzügyi osztályvezetője szóbeli kiegészítőjében egye­bek között elmondotta, hogy a városi költségvetéshez nyújtott állami támogatás évek óta folyamatosan csök­ken. A város lakói sokkal több, jogos igényt támaszta­nak az államigazgatással szemben, mint amire az eszközökből fedezetet lehet adni. A vitában a tanácstagok általában saját területük gondjait rajzolták meg, s kérték a bajok orvoslását. Mint minden tanácsülésen, ezúttal is szóba került a pe­remterületek ellátásának kérdése, a járda- és az út­építés. Palágyi Éva, a kö­zelmúltban megválasztott ta­nácstag a Miskolci Nemzeti Színház épületének tartha­tatlan helyzetéről beszélt, mint elmondotta, személye­sen meggyőződött arról, hogy a ház tetőszerkezete beázik, s ez veszélyezteti az előadá­sok megtartását is. A tanács Kovács László tanácselnök javaslatára az előterjesztésben foglaltakat elfogadta, mégpedig azzal a módosítással, hogy a park­építésre elkülönített össze­gek sorsáról a későbbiekben külön döntenek. így Miskol­con 1988-ban 4 milliárd 357 millió forintból- lehet gaz­dálkodni, fejlesztésre 1 mil­liárd 195 millió forint költ­hető el. Folytatódik a bel­város rehabilitációja és eb­ben az évben várhatóan át­adják a Tudomány és Tech­nika Házát, valamint az M.-HSZ bázislőterét. Meg­kezdődik a város fogadóka­puinak építése. A peremte­rületi fejlesztésekre a terve­zett összeg 8 százalékát, összesen 92,7 millió forint felhasználását tervezik. A tanács arra törekszik, hogy ebben az évben is tovább gyarapítsa a város ellátását, javítsa a lakosság szolgála­tát. U. J. államtitkári kinevezések A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa — 1988. ” március 1-jei hatállyal — Bánfalvi Istvánt szociális és egészségügyi minisztériu­mi államtitkárrá; dr. Varga Miklóst környezetvédelmi és vízgazdálkodási minisztériu­mi államtitkárrá kinevezte. (MTI) Tanácskozás a vetőmagról (Folytatás az 1. oldalról) hiszen eléggé furcsa a ter­meltetők és a termelők előtt egyaránt, hogy például a tört szemű borsóért, amelyet a disznók esznek meg — a fehérjeprogram támogatá­sáért — 200 forintot térít vissza az állam mázsánként, az egészségesért pedig, amit esetleg mi eszünk meg, nem jár felár! De hát van még idő sok dolgot tisztázni vetéstől be­takarításig. Bckccsi Szabó László Értékes előadások a Micro-CAD találkozón A csütörtökön kezdődött számítástechnikai és műsza­ki találkozó második napján is rengeteg érdeklődő keres­te fel a -miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemet. Erre a napra a hallgatók is oktatá­si szünetet kaptak, így tehát sok diák is részt vehetett a kiállítás bemutatóin és a tu­dományos konferencia elő­adásain — hiszen ez volt az első, diákok általi szervezett ilyen rendezvény, jó, hogy ott lelhettek. A számítástechnika műsza­ki alkalmazásairól tartott plenáris ülésen Vámos Tibor akadémikus „Nemzetközi helyzet, magyar valóság” címmel megtartott előadása a várakozásnak megfelelt, s alhogy -az ülés élőtt dr. Hor­váth Mátyás (Budapesti Mű­szaki Egyetem) összefoglaló­ként mondta: kíméletlen di­agnózis volt, a gyógyítás le­hetséges. Vámos Tibor többek között kifejtette, hogy a mai hely­zet azért kritikus, mert több dolog összecseng (a gazdasá­gi háttér bizonytalansága, el­maradásunk a világ műsza­ki élvonalától) —, de jó re­ményeink lehetnek, ha tu­dunk abban a közeg-ben lép­ni, amelyet a gazdaságilag integrálódó Európa diktál. Ehh-ez az ország stabilitása fontos, -és a jó piaci straté­gia, amihez jobban képzett szakemberek kellenek, pél­dául olyan mérnökök, akik közgazdasági ismeretek bir­tokosai is, nyelvtudással és piacismerettel is rendelkez­nek. A plenáris ülésen értékes előadást tartott még az NME két neves oktatója — dr. Tóth Tibor és dr. Páczelt István —, valamint az Ipari Minisz­térium előadói. Délután a konferencia három szekció­ülésen folytatódott, amelye­ken a hazai -előadókon kívül két kanadai professzor is sze­repelt. A tegnapi nap egyik fon­tos eseménye volt, hogy át­adták az egyetemi KISZ-bi- zottság és az Ipari Fejlesz­tési Bank Rt. által, az Ipari Minisztérium támogatásával létrehozott ,,Micro-CAD-Va- il-éte” alapítvány díját. Az 50 ezer forintos díj-at Péhl Ti­bor, ötödéves gépészmérnök- hallgató nyerte el a robotok telepítésének gazdaságossá­ga témakörben végzett tu­dományos munkásságáért. — szőke —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom