Észak-Magyarország, 1988. február (44. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-12 / 36. szám

Vífág proletárjai, egyesüljetek! j—iwth iwrwii \ivKTimh mimmmgpwawwm 'inn r irwiiiwayaaBjEianni! nw wi#mi hhihiii wim in wimn miwwi i> w n mmaagsammEomammamamm Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának lapja iiw'mwiiMMtwMimniiiBiiiMWPMBBWHWwii’iiiiiiiwr'iíi'n ininwi — minn■nnimp»T> i iriwmT^v»v.ran»iAs.*jAiaMw Ez még töltelékáru. Hagyományos termék, hagyományos áron. A szalámi állítólag jobban fog fizetni. Szalámi Borsodból A kormány mmikamóilszerérííl, munkastílusáról Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács csütörtöki üléséről a kormány szóvivője a következő tájékoztatást adta: A Minisztertanács áttekintette és megvitatta a kor­mány munkamódszerével, munkastílusával kapcsolatos javaslatokat. A kormány tájékoztatót hallgatott meg a hitelmeg­szorításokkal kapcsolatban a bankok és a kormány- szervek között kialakult megállapodásokról. Felhívta a figyelmet arra, hogy mind a bankoknak, mind az ál­lami intézményeknek nagyobb felelősséggel és körül­tekintéssel kell eljárniok a meghozott határozatok ér­vényesítésében. A kormány tudomásul vette, hogy megállapodás született a Tatabányai Szénbányák szanálásának rész­leteiben. Felhívta a figyelmet a határidő pontos be­tartására. A Minisztertanács jóváhagyta tagjainak, valamint az országos hatáskörű szervek vezetőinek 1988. évi nemzetközi programját. Ugyancsak jóváhagyta a KGST Végrehajtó Bizottságának moszkvai ülésén részt vett magyar delegáció jelentését. Napirenden a szoros integráció EGK-csúcsértekeziet Brüsszelben Megkbidődött o köxSspiaci tagországok soron kívüli csúcsértekezlete, amelynek feladata, hogy döntsön a kö­zösség 1992-re tervezett integrációja megvalósításának feltételeiről. A tizenkét tagország állam- illetve kormányfőinek ta­nácskozása eredetileg csak júniusban lett volna esedékes. A decemberben Koppenhágában megtartott csúcsértekez­leten azonban nem sikerült megállapodni a napirenden lévő - s az 1992-re tervezett szoros integráció megvalósí­tásához elengedhetetlenül fontos - kérdésekben. Nem akármilyen vállalko­zásba kezdett a prügyi Ti­számén te Termelőszövetke­zet gesztorsága alatt műkö­dő Prügyhús szakcsoport, amikor a regionális, kis tel­jesítményű vágóhidak közül elsőként szalámigyártásra vállalkozott. Eddig ennek a komoly szakértelmet igény­lő terméknek a gyártására csak azok a nagyvállalatok rendezkedtek be, ahol a megfelelő háttér, a hagyo­mányos — mint Szegeden — eljárásokon alapult. A kis­vállalkozás itt a Taktaközön két éve alakult. A huszon­ötmillió forintba kerülő üzem fennállása két éve alatt már 20 millió forint hasznot hozott, ,s a jó fűsze- rezésű, házias készítményei­nek köszönhetően, ezek­Kis­vállalkozásban elsőként re mind a kereskedelmi vállalatok, mind megyénk lakossága igényt tart, S ke­resi ezeket a húsipari készít­ményeket. Bár a paletta, a gyártmányskála széles, hi­szen 35-féle terméknek dol­gozzák fel az ide bekerülő sertéseket, a kedvezőtlen pia­ci árnövekedés, keresletcsök­kenéssel párosulva arra késztette a szakcsoport tag­jait, hogy olyan termékekkel jelentkezzenek a boltokban, amelyek még jelenleg a hi­ánycikklistán szerepelnek. Fazekas József, a szakcso­port elnöke két úi gyártmá­nyukat kínálta tegnap kósto­lásra, a fővárosból, a me­gyéből ide érkező kereske­delmi szakembereknek, üz­letkötőknek. — Fantázianevén prügyi csípősnek, s prügyi cseme­gének kereszteltük azt a két szalámifélét, amelyet már hétfőn meg lehet vásárolni a megye boltjaiban. Száz mázsa már elkészítve, rak­tárban várja a szállítást, mert nem akarunk úgy jár­ni, hogy nagy garral meg­hirdetünk egy akciót, s pár nap múlva elfogy a pultok­(Folytatás a 2. oldalon) Nemzetközi világgazdasági konferencia A világgazdaságban vég­bemenő szerkezeti átalaku­lásról és struktúraváltásról rendez nemzetközi konfe­renciát a Magyai- Tudomá­nyos Akadémia Világgazda­sági Kutatóintézete február 16-án és 17-én — tájékoz­tatta a sajtó képviselőit Simái Mihály akadémi­kus, igazgatóhelyettes csü­törtökön, az MTA székházá­ban. Elmondta: intézetük megalakításának 15., és előd­jének, az Afroázsiai Kutató Központ létesítésének 25. évfordulója alkalmából ma­gyar és külföldi szakembe­rek — szocialista, fejlődő és fejlett tőkés országokbe- li társintézetek, nemzetközi szervezetek képviselői — kifejtik véleményüket arról, hogy a világgazdaság vár­ható alakulása miként hat az egyes országok, köztük hazánk gazdaságának fejlő­désére. A szakma képvise­lői ez alkalommal köszöntik majd Bognár József akadé­mikust, az intézet alapítóját, az MTA Világgazdasági Ku­tatóintézete igazgatóját, aki tavaly töltötte be 70. évét. A kétnapos konferencia megnyitóján Bognár József előadásában elemzi az utób­bi negyedszázadban tapasz­talt világgazdasági és tár­sadalmi tendenciákat és ezek hatását a közgazda­ságtudomány, főleg a ma­gyar közgazdasági gondol­kodás fejlődésére. A konfe­rencián több neves külföl­di közgazdász is előadást tart majd. (MTI) A résztvevők ezért úgy döntöttek, hogy a nyáron esedékes újabb csúcsérte­kezlet előtt közbeiktatnak egy soron kívüli tanácsko­zást. Erre jöttek most ösz- sze a tagországok legmaga­sabb szintű vezetői. Ahol az öt, gyanakvóra és dühösre dresszírozott kutyát próbáljuk jobb be­látásra bírni, itt volt az áfész központi palántame- velője 15 éven keresztül. Nagy szenzáció volt akkor, hogy Mezőkövesden és környékén országosan kö­vethető, fóliás zöldségter­mesztő modell létesül. Üj megélhetési forma az itt élőknek, gazdaságos szak­csoporti munka az áfész- nek, jó ellátás a vásárlók­nak, permanens kísérlet a Kertészeti Egyetem szak­embereinek — ennyi min­dent jelentett az 1972- ben létrehozott modellgaz- daság. Tizenöt-húsz vállal­kozó szellemű kiskerttulaj­donos alakította meg a szakcsoportot. Mi történt azóta? Nos, ez a központi pa- lántanevelő 400—500 ezer forint veszteséggel volt csak üzemeltethető pár év­vel ezelőtt, ezért az áfész bérbe adta. Akik bérlik: Darnyik János és Murányi István. — Mi mindössze egy fó­liasátorban nevelünk pa­lántát, ez benne foglalta­tik a szerződésben. El “kell látnunk palántával a szak­csoport tagjait, sőt más áfészek szakcsoportjainak, magánosoknak is jut be­lőle. A többi nyolc sátor­ban primőrt nevelünk. — Majd’ három hete a boltban van a fejes salá­tánk. Szép a petrezselyem­zöldje, a retek, ,nő a kar­fiol, fejes káposzta, kara­lábé. — Mennyiért adják most a korai, friss zöldséget? — A fejes salátát 10 fo­rintért, a petrezselyemzöld csokra 2,50, a hónapos re­tek csomója 6—8 forint. — Második éve bérlik a telepet, beválnak a számí­tásaik? — Különben nem csinál­nánk — mondja Darnyik János, aki közben ker­tész üzemmérnök képesí­tést szerzett. — Az idei enyhe tél már kárpótol. Koncz József, a Mezőkö­vesd és Vidéke Áfész fel- vásárlási osztályvezetője el­mondja, hogy Mezőköves­den, Egerlövőn, valamint Borsod ivánkán, Négyesen, Szentistvánban és Mezőke- i csztesen százötven-kétszáz ember . foglalkozik fóli­ás zöldségtermesztéssel. A megtermelt zöldség java részét „felveszi'' a 21 köz­séget és Mezőkövesdet ma­gában foglaló áfész bolt­hálózata, ha nagyon bő a termés, jut a dél-borsodi primőrből Miskolcra és Budapestre is. Tizenhat év alatt na­gyon sokat fejlődött a technika, elterjedt már a vízfüggönyös, energiataka­rékos módszer is. (Folytatás a 3. oldalon) Zöldnézőben Dél-Borsodban Koós Lászlóék az életnívót őrzik a fóliással.

Next

/
Oldalképek
Tartalom