Észak-Magyarország, 1988. február (44. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-06 / 31. szám

1988. február 6., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Akik megízlelték a Bódva vizét... Fenol ellen van orvosság? Nem lesz vasát a Bodrogközben Kérdezzen - az faatmmmM válaszol Kérdés: A bodrogközi és hegyközi keskeny nyomtávú vasútvonal felszámolásával az áru- és személyszállítás költsége igen komoly mértékben megnövekedett, amely a lakos­ság életszínvonalára és a térségben gazdálkodó egységek eredményes tevékenységére is kedvezőtlenül hat. Lesz-e, s ha igen, mikor a Bodrogközben, a Hegyközben normál nyom- közű vasútvonal? - érdeklődik Enyedi Miklós Miskolc, Bajcsy-Zs. u. 24. szám alatt lakó olvasónk. Válaszol: Hernádi István, a MÁV Miskolci Igazgatóságának igazgatója. — A fenol ipari termék, nem természetes anyag. A borsodsziráki szövetkezet de- koritrészlegén kívül sem a vízgyűjtő területen, sem a Bódva folyása mentén nincs üzem, amely ezt a veszélyes mérget használná akár alap-, akár adalékanyagként. Legutóbb 1988. január 26- án észleltünk szennyezést, ennek eredetéről kétségbe­vonhatatlan bizonyítékaink nincsenek. Ellenben felelős­séggel kijelenthetem, az em­lített dekoritgyártás a Bód­va potenciális szennyezője lehet. Mire alapozom a vé­leményemet? A vízügyi ha­tóság adatai szerint az üzem mögött levő terület tala­jában fenol található. Na­gyobb esőzést követően, a méreg a talajvízen keresz­tül a folyóba mosódhat. Feltételezhető, hogy január 26-án a fenol bemosódással szivárgott a Bódvába. — Vitatkozom, nem foga­dom el ezt az álláspontot. Mi azon a napon az üzem területétől jóval magasab­ban fekvő ponton vízmintát vettünk a folyóból. A min­tákban kimutatták a fenolt, ami szerintem kétségbevon­hatatlan bizonyítéka annak, hogy nem tőlünk származott a szennyezés. Elismerem, 1987 decemberében az üzem­ben megsértették a techno­lógiai fegyelmet, s onnan jutott a fenol a Bódvába. A többi esetről azonban nincs tudomásunk, s méltánytalan­nak tartom, hogy bennünket kiáltanak ki bűnösnek. Ez az ügy hátrányosan érinti a szövetkezet jó hírnevét, rombolja 1300 ember mun­kájának presztízsét. Mi mil­liókat költünk a környezet- védelemre. A tagság érdeké­ben és nevében utasítom te­hát vissza a vádakat. Fonth Zoltán, az ÉRV technológiai osztályvezetője a sajóecsegi vízműben mondta el véleményét. A borsodsziráki Bartók Béla Mezőgazdasági és Ipari Ter­melőszövetkezet álláspontját Botya Péter elnök ismertet­te. A vita még nem dőlt el, lapunk sem vállalkozhat az igazságosztó szerepére, csu­pán tényeket és véleménye­ket ismertetünk. NÉGY NAPIG TARTOTT 1987. december 16-án na­gyobb mennyiségű fenol ju­tott a Bódvába. A mérgezés váratlanul érte az ecsegi vízművel, mert a szennye­ződés megjelent a miskolci ivóvízrendszerben. A fenol a vízkezelés után klórfenol­lá alakult, s a csapokból fo­lyó víz — átható szaga, kü­lönösen visszataszító íze miatt — fogyasztásra alkal­matlan volt. A vizet leen­gedték, majd átmosták a rendszert. Az ecsegi műben csak akkor kezdődhetett meg a termelés, amikor a Bódvában mért fenolkon­centráció a megengedett ér­ték alá süllyedt. Mindez négy napot vett igénybe. 1988. január 26-án éjszaka ismét riadót fújtak a víz­műben. Az ügyeletesek je­lentették, hogy az ivóvíz is­mét kellemetlen ízű, s így természetesen ihatatlan. A műben 1 óra 35 perckor ál­lították le a gépeket, s csak 18 órakor indíthatták meg újra azokat. Az ÉRV sajó­ecsegi vízműve naponta 12— 13 ezer köbméter vizet pum­pál a miskolci ivóvízrend- szerbe. -Ez a mennyiség pó­tolhatatlan, más forrásokból nem biztosítható. A szeny- nyezés ellenőrzését Sajó- ecsegen, a vízműben ma kezdetlegesnek tűnő, de rendkívül megbízható mód­szerrel oldják meg. A labo­ráns rendszeresen megkós­tolja a kezelt vizet. A mun­ka folytatásáról, vagy a mű leállításáról az ízlelési pró­ba dönt. — A szennyezett víz iha­tatlan — teszi hozzá az ed­dig hallottakhoz — Kolcszár Sándor, az ÉRV kazincbar­cikai üzemigazgatóságának műszaki vezetője —, tehát nemcsak egészségügyi, ha­nem termelési és fogyasztási problémáról van szó. Az ecsegi vízműből nemcsak Miskolcra, hanem Kazinc­barcikára, Sajószentpéterre is adunk ivóvizet. A fenol ellenőrzésére egyetlen ma­gyarországi víztermelő bázis sem készült fel, mert nem volt rá szükség. Az ecsegi vízmű harminc esztendeje dolgozik, ám ezt a fajta szennyezést csak az elmúlt két-három évben észleltük. A fenol kimutatása közel sem egyszerű művelet, labo­ratóriumban két óra szüksé­ges hozzá. Műszert csak kül­földről, tőkés országból sze­rezhetnénk be, többmilliós költséggel. A megoldás egyébként sem lehet a mű­szer megvásárlása, hanem ar­ra kell törekedni, hogy fel­tárjuk a szennyezés forrá­sát, s mindent megtenni megszüntetésére. Pillanat­nyilag teljes bizonytalanság­ban élünk. Nem tudható, mikor kerül fenol ismét a Bódvába. HÚSZ EMBER, HÚSZMILLIÓS TERMELÉS A sziráki elnök és két ve­zető munkatársa, Szadai Já­nos, valamint Matesz András kalauzolásában tekinthettem meg a Bartók Béla Terme­lőszövetkezet dekoritlapüze- mét. Elmagyarázták számom­ra a technológiát, s részle­tezték, hogy az egyetlen de­cemberi esetet kivéve, miért lehetetlen a tőlük kiinduló környezetszennyezés. Az ipa­ri részleget 1984-ben létesí­tették, a gépsort az Észak­magyarországi Vegyi Művek­ből vásárolták. A dekoritle- mezt Magyarországon csalta szirákiak gyártják, máshol nem rendezkedtek be ilyen jellegű termelésre. Ha ter­veik valóra válnak, a későb­biekben korszerűbb termék, az integrált áramkörök el­helyezésére szükséges alap­lap készítését kívánják Bor- sodszirákon meghonosítani, amelynek évtizedekig biztos lesz a piaca. A dekoritlapot a jármű- és a hajógyártás rendeli tőlük — 1988-ban húszmillió forintért. Az üzem jelenleg körülbelül húsz em­bernek ad munkát. — Az elmúlt év decembe­rében — eleveníti fel az eseményeket — Botya Pé­ter, — az egyik dolgozó sú­lyosan megszegte a technoló­giai utasításokat. A fenololdat az egyik dolgozó gondatlan­sága miatt kijutott a szabad­ba, és az üzem vízelvezető rendszerén, valamint a fin- kei árkon keresztül a Bód­vába szivárgott. Azonnal fe­gyelmi eljárást rendeltem el, a vétkes dolgozó súlyos bün­tetésben részesült. Ezt az esetet kivéve azonban nincs tudomásom róla, hogy akár később, akár korábban ben­nünket terhelne a felelősség a környezetszennyezés miatt. Mit teszünk az ismétlődés elkerülésére, a szennyezés megelőzésére? Nos, a vízügyi igazgatósággal közösen centi­méterről centiméterre átte­kintettük a technológiai fo­lyamatot, s ahol szükséges­nek látszott, beavatkoztunk. Kicseréltük az üzemből ki­folyó víz elvezető rendszerét, a fenol hőkezelésére szolgá­ló autóklávok biztonsági be­rendezéseit megerősí tettük. Az alapanyagot tartalmazó hordók őrzését tovább szigo­rítottuk, a fenolos desztillá- tum csak az üzemvezető je­lenlétében engedhető le. Ter­vezzük, hogy a hűtővizet sem engedjük ki az üzem terü­letéről. Huszonöt köbméteres hűtőtartályt helyezünk el a részleg melleit, a vizet zárt rendszerben cirkuláltatjuk. Így már vízjogi-vízfelhaszná- lási engedélyre sem lesz szükségünk. A LEGFRISSEBB MÉRÉSEK A Bódva fenolszennyezé­seivel kapcsolatos mérések­ről, intézkedésekről már vas­tag ügyiratcsomó állt össze az Észak-magyarországi Víz­ügyi Igazgatóságon, a Bor­sod megyei vizek tisztaságán és felhasználásán őrködő ha­tóságnál. — A Bódva — mondja dr. Pados Imre igazgató — Észak-Magyarország leg­tisztább vízfolyása. Cseh­szlovákiában ered, első osz­tályú vízminőséggel lépi át a határt. 1984 februárjáig a mezőgazdaság veszélyeztette csupán, a földekről nagyobb esőzések és a hóolvadást kö­vetően került bele nitrát vagy ammonium. Az említett időpontot követően azonban több alkalommal fedeztünk fel benne fenolszennyezést, s 1987 decemberében követke­zett be az az emlékezetes eset, amikor az ecsegi víz­mű négynapos leállásra kényszerült. Az ellenőrzések minden kétséget kizáróan megállapították, hogy a fe­nol a sziráki dekoritüzem- ből jutott a folyóba. A szeny- nyezés elhárítása után mind technológiai folyamatban, mind pedig az üzem köze­lében található területen egyaránt igyekeztünk meg­találni a szennyezés forrá­sát. Méréseink egyértelmű­en bizonyították, hogy a gyártáshoz használt vizek alkalmanként szennyezetten jutnak ki az üzem területé­ről, s a dekoritrészleg kö­zelében található terület ta­laja is tartalmaz a megen­gedettnél nagyobb mennyi­ségben fenolt. Legutóbb 1988. február 1-jén és'2-án vet­tünk az üzem hűtővízcsator­nájából mintát. Ez a minta 1,6 milligramm/liter fenolt tartalmazott. A mérés meg­győzött bennünket, hogy a méreg a megengedettnél jó­val magasabb koncentráció­ban is elhagyhatja az üzem területét. Valószínű, hogy rö­videsen újabb bejárást ren­delünk el az ügyben érintett szervezetek képviselőivel kö­zösen. Ennek alkalmával szóba kerülhet az üzem mun­kájának felfüggesztése is, ami azzal a következmény­nyel jár, hogy a dekoritgyár- tást mindaddig nem kezdhe­tik meg újra, amíg biztosíté­kot nem kapunk arra, hogy egyetlen gramm fenol sem jut ki a részlegből. * A Bódva szennyezésének ügyében kíváncsiak voltunk Gavallér István. véleményé­re is, aki a Környezetvédel­mi és Vízgiazdálkodási Mi­nisztérium Észak-magyaror­szági Felügyelőségének igaz­gatója. Ö a következőket mondotta: — Az eset kitűnő példa arra, hogy miért nem sza­bad megkerülni a környezet- védelmi hatóságokat. A szi­ráki üzem vízjogi engedély nélkül működik. Ha a telepí­tés előtt azt benyújtják, vagy megkérdeztek volnla bennün­ket, valószínűleg nem adtuk volna áldásunkat a dekorit- gyártó gépsor áthelyezésére. Ilyen veszélyes méreggel dol­gozó üzemet, egy különösen fontos vízbázis közelébe nem szabad telepíteni, vagy olyan berendezésekkel kell ellátni, amelyek ezerszáza­lékos biztonsággal kizárják a mérgezés lehetőségét. A Bódva vize Észak-Magyar- ország természeti kincse. Nem szabad megengedni, hogy ezt a kincset bárki ve­szélyeztesse. Udvardy József Sem a keskeny, sem pe­dig a normál nyomközű vasútvonal megépítése nem szerepel a MÁV tervei kö­zött. Legalábbis 2000-ig nem. Ennek igen egyszerű oka van: nincs rál pénz. Ebből pedig igencsak sok kellene, ha az illetékesek egyszer — A jogosultságnak van­nak olyan feltételei, ame­lyek a nyugdijasra, s ame­lyek a házastársra vonat­koznak. Mind házastársi pótlékra, mind házastársi jövedelempótlékra a nyug­díjas a vele együtt élő há­zastársa után akkor jogosult, ha a felesége az öregségi korhatárt betöltötte, vagy munkaképesség-csökkenése a 67 százalékot eléri, és a fe­leség nyugellátása, keresete, jövedelme 1987-ben a havi 2450 forintot nem haladta meg. A nyugdíjas élettársa e feltételek esetén is akkor jogosult házastársi, illetve jövedelempótlékra, ha az — Két éve már, hogy nem üzemeltetjük a Szomo­rú-völgyben lévő őrházun­kat. Ennek több oka is van. Már több mint egy évtize­de annak, hogy felsőbb szervek megszüntették az úthasználati díj szedését. Azt követően, tulajdonkép­pen már csak társadalmi szolgáltatásként láttuk el a le- és a feljövő autóforga­lom ellenőrzését, az őrök fizetését biztosítva. Itt fel­hívnám a figyelmet arra, hogy annak idején sem volt joguk az őröknek kutatni Az egyik publikációnk ar­ról szólt, hogy a gyermek­lábbelik ára január elejétől kétszeresére, háromszorosá­ra nőtt. Tételesen felsorol­tuk, hogy melyik boltban, milyen méretben, mennyi­vel drágultak a kicsiknek szánt cipők. A tényt nem magyaráztuk és nem magya­rázkodtunk. A másik írás egy nyugdíjas olvasónk véle­kedését adta közre, mely úgy döntenének, hogy mégis meg kell építeni a vasutat. Az ágyazat, á sín, a jár­műpark, az állomásépületek, a szociális létesítmények, s a sok-sok kiegészítő beru­házás több tízmillió forin­tot emésztene fel, erre pe­dig a MÁV-nak belátható együttélés egy év óta meg­szakítás nélkül fennáll. Ha a feleség, illetve élet­társ az említett feltételek­kel rendelkezik, akkor a nyugdíjasra előírt feltétel határozza meg, hogy milyen pótlék illeti meg. A nyug­díjas akkor jogosult házas­társi pótlékra, ha saját jo­gú nyugellátásának összege 1987-ben a havi 3550 forin­tot nem érte el. A házas­társi pótlék összege 1987- ben havi 900 forint volt, il­letve, ha az ellátásban ré­szesülő nyugdíja a havi 2650 forintot meghaladta, akkor az az összeg, mely az ellátást havi 3550 forintra a járművekben, ellenőrizni, hogy az autósok lehoznak-e esetleg természeti értékeket, így fenyőket, csemetéket, lombokat. Az őrház eredmé­nyessége tehát nem volt teljes ebből a szempontból, s a szűkülő gazdasági lehe­tőségek is megkérdőjelezték a szolgáltatás működésének szükségességét. Természetesen a védelem ezzel nem szűnt meg a te­rületen. A 17 védterület er­désze azóta fokozottabb, erősebb védelmi szolgálatot lát el. Emellett a Bükk­szerint nem lesz tizenöt szá­zalékos az áremelkedés.. . Az első esetben a gyermek­cipőkről volt szó, és nem másról. A második esetben a hivatalos szervek által is prognosztizált, átlagos és egyetemleges 15 százalékos árszínvonal-emelkedésről. A két dolog természetesen ösz- szefügg, de nem ugyanaz. Egy agglegény költségveté­sét nem terheli a csecsemő­holmik árának növekedése. időn belül nem lesz pénze. Egyelőre tehát más mód nem kínálkozik: továbbra is a közúti közlekedési eszkö­zöket kell igénybe vennie a lakosságnak, s a térség­ben gazdálkodó vállalatok­nak. kiegészíti. A házastársi pót­lékhoz még havi 180 forint jövedelempótlékot is folyó­sítani kell. Ha a nyugdíjasnak kizáró­lag azért nem jár házastár­si pótlék, mert saját jogú nyugdíjának összege meg­haladta a havi 3550 forin­tot, akkor a havi 180 forint házastársi jövedelempótlék­ra volt jogosult. Az emlí­tett összeghatárok 1988-ban — az évi emelés mértéké­nek megfelelően — 330 fo­rinttal emelkedtek. A házas­társi pótlékok ugyancsak 330 forinttal, a házastánsi jövedelempótlékok 210 fo­rinttal. fennsík további szennyezé­sének megóvása érdekében, a Bükki Nemzeti Parkkal karöltve, kidolgozott prog­ramunk van. A Bánkúira vezető út megépülését kö­vetően, hónapok kérdése lesz annak a négy megállí­tó- és parkolóhelynek a megépítése, mely erdő- és természetvédelmi értékeink megóvása érdekében a for­galom ellenőrzését fogja el­látni. Ez legkésőbb 1989-re várható, s ezzel nagymér­tékben tudjuk majd növelni védelmi munkánkat. A vegetáriánust hidegen hagyja, hogy mondjuk a bélszín kilónkénti ára ma már tíz napidij összegével egyenlő. Nem lehet, nem szabad sommásan ítélni, s ollóval (azaz kiollózott és önkényesen egymás mellé ragasztott cikkekkel) kriti­zálni ... És különben is: miért a rossz, de igaz hírt hozó hírvivőn veri el a port a kedves olvasó ?! Többen kérdezték: Kinek jár házastársi pótlék és kinek házastársi jövedelempótlék? ! v-. s'''' Válaszol: Bobák Kornél, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Társadalombiztosítási Igaz­gatóság nyugdijosztály-vezetője: K. Zsolt miskolci olvasónk a szomorú-völgyi sorompónál levő őrház sorsáról szeretne többet megtudni. Kérdései: Az őrház megszüntetésének milyen okai voltak? Az erdészet azóta hogyan, milyen eszközökkel tudja érvényesíteni az erdő- és természetvédelmi érté­kek védelmét? Válaszol: Szegő Lajos, a lillafüredi erdészet igazgatója: immmm Egy közérdekű, de névtelen levél szerzője két, a lapunkban megjelent cikket tett a borítékba. Kérdezett és felszólított: A 15 százalékos áremelés 15 százalék-e? Hasonlítsák össze a két írásukat.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom