Észak-Magyarország, 1988. február (44. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-04 / 29. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1988. február 4., csütörtök Nézőtéri meditáció Betty Blue és mások Jean-Hugues Anglade, Béatrice Dciie a Betty Blue francia film két főszereplője A lélek dolgairól A Borsodi Szemle legfrissebb száma MŰSOROK A miskolci premiermozik­ban változatlanul műsoron lévő, ismételten bemutatásra kerülő sokféle film mellett új művek is láthatók. Ezek egyike a Betty Blue című feiiratos francia film, amely­ről érdemes bővebben szólni. A Betty Blue az első kép­sorok után szexfilmnek lát­szik. Meglehetősen naturáli­sán ábrázolt szerelmi jele­net hosszú percei vezetik be a filmet; így ismerjük meg a roppant vonzó, nagyon szexis Bettyt, amint éppen a szerelemtől vonaglik. Az­tán csaknem száztíz perc múlva újabb vonaglását lát­juk, de akkor már fuldok­lók. Mert szerelmese, aki­vel az első filmkockákon boldog szerelemben pajzáin- kodik, megfojtja, hogy a to­vábbi szenvedésektől meg­mentse. A két vonaglás kö­zött játszódik le a film tör­ténete, amely mindvégig más hangulatú, mintsem ilyen tragikus véghez kelle­ne vezetnie. Betty nem hi­vatásos örömlány, egyszerű­en egy szertelen, hiszteroid alkatú fruska, aki szereti a szerelmet, a férfiakkal való kapcsolatot, s amikor ráta­lál Zordnak nevezett part­nerére, attól kezdve igen hűséges szerelemmel kapcso­lódik hozzá, természetesen egy pillanatra sem adva föl azt az elvét, hogy a férfi és nő kapcsolatában a testi szerelem döntő láncszem. Ezt gyakorolja szinte éjjel­nappal, az ilyenfajta látvá­nyokért a mozikba járók örömére. (Megjegyzendő, a hölgyek is örülhetnek, hiszen a partner férfi, s ő sem nyúz sok ruhát, mint ahogy Betty öltöztetésével se volt sok költséges baja a pro­dukciónak.) Persze, e film a szerelemről szól, de nem tisztán a testiről, hanem ar­A „Városunk művészei” sorozat gyakran okoz meg­lepetéseket a Bartók-terem közönsége számára. Leg­utóbb Sashegyi Ágnes (hár­fa) és Juhász Ferenc (brá­csa) hangversenye is ezt bizonyította. Sashegyi Ágnes hangsze­re, a hárfa, a legősibb hú­ros hangszer, ,,az emberi kultúra hajnalhasadásának egyik szimbóluma”. Diato- nikus hangszer lévén, egy hangnemhez kötötten for­dulhatott elő a régi zenei gyakorlatban. A hárfások azonban igen korán szüksé­gét érezték, hogy hangsze­rük a műzenei praxisban több feladatot kapjon. Erardnak, a kitűnő zongora­gyáros zseniális találmá­nyának, a hangoló pedálok­nak köszönhetően, az 1820- as évektől számítva, végre a zenekari partitúrák állan­dó szereplőjévé vált ez a hangszer is. Századunk első évtizedeiben, Párizsban, gyakrabban találkozhatott a vendégmuzsikus francia csa­ládoknál hárfával, mint zongorával és hegedűvel. A Lubik Hédy-tanítvány ról, hogy a két szertelen ember a szerelemben miként kapcsolódik egymáshoz, és változik meg. Különböző, nehezen magyarázható ka­landokon mennek keresztül, vándorolgatnak, míg gyer­mekáldást várnak, s amikor kitűnik, hogy az elmarad, Betty elméje elborul. Így ke­rül sor végső tragédiájára. A filmben sok nagyszerű megoldás van, helyenként felcsillan a vígjátéki humor, de egészében valahol a le­vegőben lóg ez az egész. E két ember alig-alig kapcso­lódik valakihez, legfeljebb időnként felbukkan egy-egy hasonlóan szexmániás ba­rátnő, de társadalomtól, kör­nyezettől szinte teljesen füg­getlenül élnek egymásnak és a szerelemnek. Hogy miből, azt sem tudni mindig pon­tosan, s történetük, jóllehet, sok fordulatot kínál, kicsit hosszabb a kelleténél, csak a szex látványa éltetheti so­káig. Ebből pedig az is ki­tűnik, hogy az erre talán legkíváncsibb korosztály, a serdülő ifjúság elől ez a film a nemkívánatosok közé so­roltatott. Nem annyira eré­nyei, mint látványos képso­rai fogják majd a közönsé­get Jean-Jacques Beineix rendező filmjéhez a nézőtér­re csábítani. E héten látható még A be­törő című szovjet bűnügyi film, Valerij Ogorodnyikov rendezése, amelyben egy test­vérpár sajátos bűnesetét lát­hatjuk, valamint a Börtön- .emlékek című brazil társa­dalmi dráma egy több, mint fél évszázad előtti esetről, amikor egy írót és tanárt po­litikai okok miatt bebörtö­nöznek, s börtönélményei ki­hatnak egész további életé­Sashegyi Ágnes igazi hárfás alkat. Kiváló hangszertech­nikai tudás birtokosa, de ezen túl szép tónussal is rendelkezik. A XVII. szá­zadi ismeretlen itáliai mes­ter darabja bennem hisz- torikus reminiszcenciákat ébresztett. A Partitát Sas- hegyj elegánsan és szórakoz­tatóan (!) játszotta, végig éreztetve a táncos jelleget. Donizetti: Lammermoori Lucia című operájának hí­res hárfaszólója dallamos melegséggel és színekkel tel­ten szólalt meg. A virtuóz Tournier-műben a pedál­kombinációk használatában a művésznő feltűnő lelemé­nyességet tanúsított. A hárfának mint szóló- hangszernek elég terjedelmes irodalma van. A modern szerzők is nagy kedvvel és értően alkalmazzák, amint az elhangzott Maros-mű sikere is bizonyította. Csak remél­hetem, hogy Sashegyi Ágnes következő koncertjén olyan szerzemények is megszólal­hatnak majd, melyek a gyö­nyörű hanghatásokra képes hárfát más hangszerekkel kombinálják, gondolok el­Bizonyára nem véletlen, hogy együtt szerepel a Bor­sodi Szemle legfrissebb szá­mában Gyárfás Ágnes ta­nulmánya és Tass Gyula cikke. Míg Gyárfás Ágnes egy tudománytörténeti érde­kességre (Bárány Péter le­írása a léleknek rendkívül va­ló állapotjáról) hívja fel a figyelmet, a gyakorló orvos Tass Gyula a gyógyítás egyik lehetséges módozatáról (A telefonos lelki elsősegély­szolgálatról) ad képet. A lélek állapota, elválto­zásai, betegségei minden­kor foglalkoztatták az em­bereket. Az idealista, azaz a dualista felfogás szerint az ember testből és lélékből áll, s ez utóbbi öntörvényei szerint viselkedik. Maga az orvostudomány csak viszony­lag késve kezdett foglalkozni vele, s még ma is élénk vi­ták vannak a diagnózisról is, a gyógyítás módozatairól is. Bárány Péter a 18. szárad végén íródott munkájában optimista ebben a kérdés­ben, azaz a lélek (kóros) el­változásait korrigálhatónak, gyógyíthatónak ítéli meg. A kor szelleme: a felvilágoso­dás, valamint Kant filozó­fiája (Bárány Péter az első magyarországi követői közé tartozik) magyarázza ezt. A felvilágosodás optimizmusa abból ered, hogy (már) megismerhetőnek tartja a természetet, s minthogy az embert is a természet' részé­nek tekinti, az emberi lélek működését is. Ma már tud­juk, hogy — akkor még — túlzó volt ez a derűlátás, de ez a szemlélet hatalmas lö­kést adott a tudományok fejlődésének, — mondjuk így: az analízisnek —, s no­ha számos tételt a mai is­mereteink alapján megmo­solyognak, de a gondolat felszabadító erejét nem vi­tatjuk. Ennek a recenziónak nem lehet feladata az elme- és lélekgyógyászat történeté­nek még a vázolása sem. Elég csupán utalni rá, hogy a tudomány az elmúlt év­században több ágra, sőt iskolára szakadt. Vannak je­lenségek, amelyeket nem lehet csupán természettudo­mányos módszerekkel leírni, elemezni, s mint minden emberrel foglalkozó tudo­A világ egyetlen közszem­lére bocsátott vörös gyé­mántját láthatják kedd óta a washingtoni természettudo­mányi múzeum látogatói. A vörös gyémánt rendkí­vül ritka, az egész világon sősorban Ravel és Debussy kamarakompozícióira, A hangverseny második félidejében Hargitai Miklós tanítványa, Juhász Ferenc brácsaművész mutatkozott be, zongorán közreműkö­dött Olsvay Endre. Kitűnő vonótechnika, di­namikus előadás, markáns, száguldó, de sehol sem ha­daró billentés: így lehetne tömören összefoglalni a két fiatal művész Brahms-in- terpretációját. A jól fölépí­tett Scherzo után követke­zett az ígéretes folytatás. Juhász partnere ezúttal ze­neszerzőként is bemutatko­zott (Bozay Attila tanítvá­nya). „Délibáb” című mű­vében Olsvay meditativ haj­lamait élte ki, melyben el­sősorban a fényeknek és árnyékoknak, egyszóval a színeknek adott elsőrendű jelentőséget. Hangulatos be­mutató volt. Schubert: Téli utazás ciklusából három dal hang­zott el: az Este, Az útjel­ző és A kintornás. Távol tartva minden szentimenta- lizmust, Juhász expresszív módon fejezte ki a schu­mány, az elme- és lélek­gyógyászat sem mellőzheti a társadalomtudomány, (filozó­fia, szociológia stb.) ered­ményeit. Az ember nemcsak természeti lény, de társadal­milag is determinált. A lé­lek sérülései, betegségei is ebből fakadnak, azaz a kör­nyezetéből, a szűkebben (család, munkahely, társas kapcsolatok) értelmezett mikrotársadalomból, s nem kevésbé a makrotársadalo- méból. Tass Gyula dolgozata, ha úgy tetszik, egy technikai eszközt ír le, hogyan siethet a társadalom, a szakember közbelépésével a bajbaju­tott segítségére. A dolog paradoxona éppen az, hogy a telefon, mint technikai eszköz egyszerre az elidege­nedés szimbóluma és gyógy­szere lehet. A bajbajutott ember is, a lelki vigaszt nyújtó orvos is megőrizheti az inkognitóját, hiszen nem látják egymást. Századunk embere éppen azért válik ki­szolgáltatottá és veszélyez­tetetté, mert a társadalom atomizálódott, igen sok a magányos, magára hagyatott ember. Ez már önmagában is betegség — elidegenedés­nek is nevezik —, s első­sorban nem orvosi, hanem társadalmi gond és feladat. Maga az orvostudomány csak akkor tud közbeavat­kozni, ha a bajbajutott em­ber, nevezzük betegnek, igényli is ezt a segítséget. Nem feladatunk ezt elemez­ni, de tudjuk, hogy maga az egészségügy, s azon belül is az elme- és lélekgyógyá­szat súlyos gondokkal küzd. Maga az apparátus, a háló­zat is fogyatékos, szegényes (felszerelés, szakemberhiány) s ennek (ezt már nem dr. Tass cikkéből tudom) szem­léleti okai is vannak, voltak. A telefonügyeletet mint amo­lyan lelki elsősegély-nyúj­tást mégsem szabad lebe­csülni, mert a szó szoros ér­telmében is életeket ment­het. Fejlettebb egészségügyi ellátással rendelkező orszá­gokban már régóta működik. Miskolcon éppen a napokban kezd működni. A téma „megér egy misét”, ezért később még visszatérünk rá. mindössze öt darab létezésé­ről tudnak, ebből négy ma­gántulajdonban van, és hol­létük hétpecsétes titok. Rit­kaságuk miatt, a vörös gyé­mántok hihetetlenül drágák. berti zene mélységeit és bo­nyolultságát. így, ebben a formában ezek a dalok rit­kán hallhatók. Bár ez a tö­kéletesen összedolgozott pro­dukció sem pótolhatta az igényes irodalmi szövegek drámai dikcióját, mégis a teljesség illúzióját keltette. A koncert zárószáma Bach: g-moll gambaszonátája volt. A brácsa, mely speciális hú- rozata folytán a hallgatót képes két-háromszáz évvel előtti hangulatba „átrin­gatni”, kiválóan alkalmas gamba-művek tolmácsolásá­ra. Sajnos, a művészeknek — föltételezhetően a fá­radtság miatt — nem ma­radt elegendő energiájuk a bachi értelem- és érze­lemvilág kifejezésére. Elő­adásuk erőtlennek hatott, elmaradtak vagy csak ke­vésbé formálódtak ki a zenei csúcspontok. A máso­dik tétel gyönyörű folyondár dallama sem bomlott ki tel­jes szépségében. Megítélé­sem szerint nagyon sokat használt volna a Bach-mű- nek, ha rögtön szünet utáni első számként hangzik el. A Bartók-terem közönsége ez alkalommal két ambició­zus és tehetséges fiatal mű­vészt ismert meg, pályafu­tásukhoz további sikereket kívánhatok csupán. Gergely Péter rádió KOSSUTH: 4.30: Jó reggelt! — 0.05: Műsorismertetés. — 0.15: Mai programok. — 0.20: Vállal­kozásban. — 0.30: A könnyűzene legszebb melódiái. — 0.15: Ének­lő Ifjúság. — 0.30: Bizalom a katonák között. — 10.05: Diák­félóra. — 10.35: Muzsika gyere­keknek. — 10.50: Verbunkosok, nóták. — n.34: Húsz év múlva. Alexandre Dumas regénye foly­tatásokban. — 11.54: Reklám. — 12.30: Ki nyer ma? — 12.40: Ró­lunk van szó! — 12.45: Vála­szolunk hallgatóinknak. — 13.00: Klasszikusok délidőben. — 14.05: Műsorismertetés. — 14.10: Archí­vumunkból. — 14.24: Wicslaw Ochman opcreltfelvétclciből. — 15.00: Rádiószínház. — 15.43: Hindemith: Várost építünk. Gyermekkantáta. — 16.05: Rév­kalauz. — 17.00: Napfelkelte előtt. M.ihail Zoscsenko önélet­rajzi elbeszélése. — 17.30: Kjét trió. — 18.15: Hol volt, hol nem volt... — 18.25: Könyvújdonsá­gok. — 18.28: Műsorismertetés. — 10.30: Esti Magazin. — 19.15: Lottósorsolás. — 19.20: Reklám. — 19.23: „Az étheren át...” —- 20.07: Emlékezés Tóth Aladárra. — 21.20: A Stúdió ii felvételei­ből. — 21.30: Utak és kutak... — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Kapaszkodó. — 22.55: Iskolapéldák. — 23.05: Operaest. — 0.10: Himnusz. — 0.15: Éjfél után. Zenés műsor hajnalig. PETŐFI: 4.30: Reggeli zenés műsor. — 8.05: Zenés játékok­ból. — 8.20: A Szabó család. — 8.50: Tíz perc külpolitika. — 9.05: Napközben. Zenés dél­előtt. — 10.35: Arról van szó! — 10.45: Láttuk, hallottuk. — 11.30: Világújság. — 12.00: Hírek. — 12.10: Fúvóstáncok. — 12.25: Néhány szó zene közben. — 12.30: A népművészet meste­rei... — 12.58: Műsorismerte­tés. — 13.05: Nosztalgiahullám. — 14.00: A meggyilkolt daru. — 15.00: Néhány perc tudomány. — 15.10: Operaslágerck. — 15.45: Törvénykönyv. — 16.00: Hang­képek a Zakopanéi nemzetközi folklórfesztiválról. — 16.40: Bc- hár György szerzeményeiből. — 16.58: Műsorismertetés. — 17.05: ipargazdák. — 17.10: A Benkó Dixieland Band játszik. — 17.30: Ha én lennék... — 18.30: Slá­gerlista. — 19.05: Operettkedve­lőknek. — 20.00: A Poptarisznya dalaiból. — 21.05: Pannon úton. — 21.35: Népdalkörök pódiuma. — 22.00: Barangolás régi hangle­mezek között. — 22.28; „Ahogy mi zenélünk...” 23.00: 1987. New York-i és londoni listaveze­tő kislemezek. — 0.15: Éjfél után. Zenés műsor hajnalig. BARTÓK: 6.05: Muzsikáló reg­gel. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.08: Időszaki kiállítások. — 8.13: Clementina. Vígopera. — 9.27: Századunk kamarazenéjéből. — 10.00: Zenekari muzsika. — 11.05: Pillanatkép. — 11.10: Magyarán szólva ... — 11.25: Görög mito­lógiai tárgyú operákból. — 11.58: Zenetörténeti értéktár. — 13.03: Műsorismertetés. — 13.05: Híd­fők a végtelenbe. — 14.04: Ze­nekari muzsika. — 15.10: Pop­hullám. — 16.10: Bemutatjuk új kóruslcmezünkct. — 17.00: Diák­félóra. — 17.30: Porgy és Biess. Operarészletck. — 18.30: A Ma­gyar Rádió román nyelvű nem­zetiségi műsora. — 19.03: Mű­sorismertetés. — 19.05: Hangver­seny. — 20.05: Operaáriák. — 20.20: Félreértések. — 20.47: Szimfonikus zene. — 22.29: Nap­jaink zenéje. MISKOLCI STÚDIÓ (a 268,8 m-cs közép-, a 66,8, a 72,11, valamint a 72,77 URH-n) 6.20—6.30 és 7.20—7.30: Reggeli körkép. Hírek, tudósítások, in­formációk, szolgáltatások Bor­sod, Heves és Nógrád megyé­ből. 17.30: Műsorismertetés. Hírek, időjárás. — 17.35: A Tiszától a Dunáig. Zenés magazin. — Köz­ben 18.00—18.15: Észak-magyar­országi Krónika. — 18.25—18.30; Lap- és müsorelőzetes. televízió 1. MŰSOR: 9.05: Táv-adó. A Pénzügyminisztérium és a Ma­gyar Televízió távoktatási soro­zata. — 10.05: Tclcdoktor. — 10.15: Szia, Mami! — 10.45: Kapás De­zső: Haszontalanok. Tv-játék. — 11.55: Képújság. — 17.10: Hírek. — 17.15: Hármas csatorna. — 18.00: Reflektor Magazin. —18.45: Reklám. — 18.55: Torna. —19.10: Esti mese. — 19.15: Lotlósorsolás. — 19.25: Reklám. — 19.30: Hír­adó. — 20.00: Reklám. — 20.05: A védelemé a szó. Tv-játék. — 21.00: Van öt perce? — 21.05: Környezetvédelmi magazin. — 21.50: Gyógyító esték. — 22.45: Híradó 3. 2. MŰSOR: 16.40: Képújság.— 16.45: Szlovák hírek. — 16.50: Te­lesport. — 18.40: A tenger min­denkió. 1. rész. — 19.30: Német nyelvű műsor. — 20.00: Képúj­ság. — 20.05: Kisfilmek a nagy­világból. — 20.55: A Mary Rose kiemelésének krónikája. — 21.35: Híradó. — 21.50: Hans-Christian és a Földrajzi Társaság. Svéd tévéfilm. •— 23.20: Képújság. mozi BÉKE: Betty Blue. Színes francia film. io év! Kiemelt 1. helyár! Kezdés: nio. fl2 és f9 órakor. — Szél járó. Színes ame­rikai kalandfilm. 14 év! Fel­emelt helyár! Kezdés: Í3 óra­kor. — Bounty. I—II. Mb. szí­nes amerikai kalandfilm. 14 év! Dupla felemelt helyár! Kezdés: f5 órakor. — BÉKE KAMARA: A betörő. Színes szovjet film. Kezdés: 11, f4 és f6 órakor. — BÉKE VIDEO: öldöklés San Franciscóban. Színes hongkongi kalandfilm. Kezdés: 9, f8 óra­kor. — KOSSUTH: Nő a volán­nál. Mb. színes amerikai ka­landfilm. Kiemelt 1. helyár! Kezdés: 9, 11 órakor. — Hupi­kék törpikék. Mb. színes belga rajzfilm. Kezdés: f3 órakor. — Betty Blue. Színes francia film. 18 év! Kiemelt 1. helyár! Kez­dés: D órakor. — FILMMÜZE- UMI ELOADAS: Love Story. Színes amerikai film. (1970). Kezdés: hn5 és 7 órakor. — HEVESY IVÄN FILMKLUB: Galambok. Színes szovjet film. Kezdés: f5 órakor. — Napló szerelmeimnek. I—II. Színes magyar film. 14 év! dupla helyár! Kezdés: f7 órakor. — TÁNCSICS: Ki korán kel, ara­nyat lel. M.b. színes csehszlovák ifjúsági film. Kezdés: f4 óra­kor. — 48 óra. Színes amerikai krimi. 14 év! Kiemelt 2. hely­ár! Kezdés: f6 és Í8 órakor. — TÁNCSICS KAMARA: Itt nem járnak idegenek. Mb. színes szovjet krimi. Kezdés: f5 óra­kor. — Hair. Színes amerikai musical. 14 év! Felemelt helyár! Kezdés: f7 órakor. — TÁN­CSICS VIDEO: Halálos játszma. I. Színes hongkongi film. Kez­dés: f3, f5 és f7 órakor. — SZIKRA: Az utolsó kézirat. Színes magyar film. 14 év! Kez­dés: £5 órakor. — A nindzsa színre lép. Színes amerikai ka­landfilm. 14 év! Kiemelt 2. helyár! Kezdés: f7 órakor. — FÁKLYA: Krokodil Dundee. Színes ausztrál filmvígjáték. Ki­emelt 1. helyár! Kezdés; 3, 5 és 7 órakor. — FÁKLYA KA­MARA: Péntek 13; (Latabár- show.) Magyar film. Kezdés: f5 órakor. — FAKLYA VIDEO: És hamarosan a sötétség. Színes francia kalandfilm. Kezdés: f3 és f7 órakor. — ADY MŰVE­LŐDÉSI UAZ; A Beverly Hills-i zsaru. Mb. színes amerikai kri­mi. 14 év! Kiemelt 1. helyár! Kezdés: 5 és 7 órakor. — NE­HÉZIPARI MŰSZAKI EGYE­TEM : öld még a sogunt! Mb. színes japán kalandfilm. 16 év! Kiemelt 1. helyár! Kezdés: 5 és 7 órakor. — HÁMOR, BÜKK: Macskafogó. Színes magyar rajzfilm. Kezdés; f6 órakor. — PERECES, BÁNYÁSZ: Az I-ak- ció. Színes szovjet vígjáték. Kezdés: 6 órakor. — KAZINC­BARCIKA, BÉKE: Vang Vu. a kung-fu hőse. Színes kínai tör­ténelmi kung-fu film. 14 év! Kiemelt 1. helyár! Kezdés: 4 órakor. — Tangók. Színes ar­gentin film. 14 év! Felemelt helyár! Kezdés: 6 órakor. — LENIN VAROS. DERKOVITS: Kobra. Mb. színes amerikai kri­mi. 16 év! Kiemelt 2. helyár! Kezdés: f6 és f8 órakor. — ME­ZŐKÖVESDI, PETŐFI: Tea Ar­khimédész háremében. Színes svéd—norvég film. 14 év! Kez­dés: 5 és 7 órakor. — SÁROS­PATAK, RÁKÓCZI: Bocsáss meg! Színes szovjet film. Kez­dés: f5 órakor. — Szállodai szoba. Mb. színes olasz film­vígjáték. 14 év! Felemelt hely- ár! Kezdés: 7 órakor. — SÁ­TORALJAÚJHELY. BÉKE: Sze­relem második vérig. Színes magyar film. Felemelt helyár! Kezdés: 5 és 7 órakor — Sze­rencs, RÁKÓCZI: Hol volt. hol nem volt. Magyar film. 14 év; Kezdés: 6 órakor. RÓNAI VIDEOMOZI A FOGOLY ÍTÉLETRE VAR Mb. színei olasz filmvígjáték Fsz.: Alberto Sordi, Elga Andersen Kezdés: 15. 17 és 19 órakor színház 4., csütörtök Csillagok a hajnali égbolton Schiller ifjúsági bérlet Este 7 órakor # Értesítjük T. Ügyfeleinket, hogy az 1988. évi ivóvíz- és szennyvizcsatlakozó igényeiket 1988. ÁPRILIS 30-IG az ügyfélszolgálati irodánkban szíveskedjenek bejelente­ni (Miskolc, Szabadság tér 4., gözfürdöudvar). A határidőn túli megrendeléseket nem áll módunkban elfogadni. MISKOLCI VÍZMÜVEK (benedek) Koncertkrónika Sashegyi Ágnes és Juhász Ferenc hangversenye (h. s.) Vörös gyémánt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom