Észak-Magyarország, 1988. február (44. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-27 / 49. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! XUV. évfolyam, 49. szám 1988. február 27. Szombat Ara: 2,20 Ft Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának lapja Megemlékezés Miskolcon A csehszlovákiai fordulat ünnepén Az ünnepség elnöksége A csehszlovák munkás­osztály 1948. február 25-én aratott februári győzelmé­nek 40. évfordulója tiszte­letére ünnepi nagygyűlést tartottak tegnap az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Me­gyei Bizottsága székházában. Dr. Kun László, a me­gyei pártbizottság titkára köszöntötte — a magyar és a csehszlovák himnusz el­hangzása utón — Ondrej Du rejt, Csehszlovákia rend­kívüli és meghatalmazott nagykövetét, Rudolf Blahót, a Kelet-szlovákiai Kerületi Pártbizottság titkárát, Dudla Józsefet, a megyei párt­bizottság első titkárát, dr. Ladányi Józsefet, a megyei tanács elnökét és a megje­lent vendégeket. Köszöntő­jében méltatta az évfordu­ló jelentőségét, mely for­dulópontot jelentett Cseh­szlovákia életében. Dudla József történelmi visszatekintéssel kezdte be­szédét, majd szólt megyénk és a kelet-szlovákiai terület jó kapcsolatáról, mely je­lentősen hozzájárult népe­ink együttműködésének erő­sítéséhez. Ondrej Durej kö­zös gondjainkról és felada­tainkról beszélt, az együtt­működés új, magasabb fo­kú formáiról, melyek a két ország gazdasági és szelle­mi erejének integrációját eredményezik majd. Rudolf Blaho beszédében számok­kal is igazolta az elmúlt negyven esztendő fejlődését, kiemelve, hogy az ipari ter­melés tizenháromszol • akko­ra jelenleg, mint 1948-ban volt. Az ünnepi nagygyűlést a sátoraljaújhelyi Szlovák Tannyelvű Általános Isko­la kamarakórusának műso­rával zárták. Illést tartott az Elnöki Tanács Andrei Gromiko székesfehérvári programja Fejér megyében folytatódott pénteken Andrej Gromiko magyarországi programja. Az SZKP KB Politikai Bizottságának tag­ja, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnök­ségének elnöke — aki hivatalos, baráti lá­togatáson tartózkodik hazánkban — Székes­fehérvárott megtekintette a Videoton Elekt­ronikai Vállalat központját. A szovjet ve­zetőt a gyárlátogatásra elkísérte Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke. Jelen volt Rajnai Sándor, hazánk moszkvai és Borisz Sztukalin, a Szovjetunió budapesti nagy­követe. A magas rangú szovjet politikust és kí­séretének tagjait Bcrecz Frigyes ipari mi­niszter, Barts Oszkárné, az MSZMP Fejér Megyei Bizottságának első titkára, Sziklai Antal megyei tanácselnök, valamint a vá­ros és a Videoton vezetői fogadták a vál­lalat székházában. A kölcsönös üdvözlések után a vendégek rövid tájé­koztatót hallgattak meg a 425 ezres lélekszámú ország­részről, az itt élő embereket leginkább foglalkoztató kér­désekről. A megye fejlődésé­nek bemutatása mellett Barts Oszkárné szólt a békés épi- tömunka jelentőségéről is. Biztosította a vendégel arról, hogy Fejér megye lakossá­ga azonosul a Szovjetunió békejavaslataival,' támogatja az új gondolkodás szellemé­ben fogant kezdeményezése­ket. A vállalat hagyományos termelési aga a közszükség­leti elektronika; szovjet li- cencek alapján, a '60-as évek elején honosodott meg az eletotrotec h ni'ka i kultú ra. Csaknem 20 éves múltra te­kint vissza a számítástechni­kai berendezések előállítása, amely a szocialista országok számítástechnikai kormány­közi .negállp iodása alapján fejlődik. Andrej Gromiko a maga és kísérete nevében megkö­szönte azt a meleg, baráti fogadtatást, amelyben Fejér megye vezetői és a nagyvál­lalat irányítói részesítették. Andrej Gromiko vidéki út­ja üzemlátogatással ért vé­get. Gromiko látogatása a Videoton gyárban Délután a magyar—szovjet együttműködés újabb ered­ményeit rögzítő dokumentu­mokat írtak alá az Ország­házban. A Legfelsőbb Tanács El­nöksége elnökének magyar- országi látogatásáról szóló közös közleményt Németh Károly és Andrej Gromiko írta alá. A szovjetunióbeli magyar kulturális, tudományos és tá­jékoztatási központ létreho­zását és tevékenységét rög­zítő megállapodást magyar részről Barity Miklós külügy­miniszter-helyettes, a Szov­jetunió képviseletében Va- gyim Loginov külügyminisz­ter-helyettes látta el kézje­gyével. A testület az Alkotmány 22. paragrafusának (2) be­kezdése alapján az Országgyűlést 1988. március 16-án (szerdán) 10 órára összehívta. A Minisztertanács javasolja az Országgyűlésnek a kö­vetkező napirendi pontok megtárgyalását: törvényjavas­lat a közúti közlekedésről; a szövetkezetekről szóló 1971. évi III. törvény módosítása; a mezőgazdasági termelő­szövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény módosítása; az élelmiszerekről szóló 1976. évi IV. törvény módosítása. Borsó, lóbab, fénymag Tanácskozás a vetőmagról Az Elnöki Tanács, a Mi­nisztertanács előterjesztésé­re törvényerejű rendeletet hozott a növényvédelemről, ennek térvezetét az Ország- gyűlés településfejlesztési és környezetvédelmi bizottsága, továbbá mezőgazdasági bi­zottsága is megvitatta. Az Enyhe a tél. Hó csak ritkán borítja a földeket, az erdők, ligetek fáit. Ám aki nemcsak a puska ravaszát húzza meg, annak megvannak a vadásztár­saságok területén mindennapi tennivalói. Az első ezek közül az etetés. Ahhoz, hogy az öz és a vaddisznó ne máshol keressen élelmet, állandóan fel kell tölteni a vadetetőket. Riportunk a 12. oldalon. új jogszabály figyelembe ve­szi a növényvédelemben el­ért újabb tudományos ered­ményeket, meghatározza az e kérdéssel összefüggő hatósá­gi feladatokat, és kimond­ja: a növényvédelmet az emberi környezet és a ter­mészet védelmével össz­hangban kell végezni. A törvényerejű rendelet 1988. május 1. napján lép ha­tályba, egyidejűleg az 1968. évi 32. sz. törvényerejű ren­delet, valamint a 44/1968. (XII. 6.) korm. sz. rendelet, a 7/1976. (IV. 6.) MT sz. rendelet és az 50 1983. (XII. 28.) MT sz. rendelet 40. paragrafusa hatályát veszti. Az új jogszabály végrehajtásáról a mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszter gondoskodik. A testület a továbbiakban kinevezésekről döntött, majd bírókat mentett fel és vá­lasztott meg. (MTI) Nem rossz üzlet a vető­magtermesztés. Ez a megál­lapítás azon a vetömagter- mesztési tanácskozáson hang­zott el. amelyet a megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetsége, az Északma­gyarországi Vetőmag-termel­tető és Felvásárló Vállalat, a Szerencsi Cukorgyár és a Sörárpa Termesztési Társa­ság közös szervezésében tar­tottak meg Szerencsen a ter­melő gazdaságokkal közösen. Farkas Attila, a TESZÖV titkárhelyettese bírálta az akadozó vetőmagellátást, (borsó, burgonya) és felhív­ta a termelő gazdaságok fi­gyelmét rá, hogy a fejlett gazdálkodó szervezetek az állattenyésztés szolgálatába állítják a növénytermesztő ágazatokat. A néha eladha­tatlan növényi termékek vagy a termelő, vágj' a fel­vásárló nyakán maradnak. Nj'ugaton viszont ezekből félkész, vagy készárut gyár­tanak. de nem hagyják tönkremenni. Lőrinc József professzor, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tanára megyénk sa­játságos sörárpa-termesztési helj'zetéröl, a fejlesztés fel­adatairól beszélt. Ebben a szűkös közgazdasági helyzet­ben üdítően hat, hogy a ve­tőmagtermeléssel foglalkozó szövetkezetek, gazdaságok — Nagy János főkönyvelő sze­rint — számíthatnak bizo­nyos pénzügyi könnyítésekre a Vetőmag-termeltető és Ér­tékesítő Vállalat részéről. Ezért javasolható a vető­magtermelés azokban a gaz­daságokban, ahol viszonylag sok a kézi munkaerő és ne­hezebb pénzüg.yi helyzetben vannak. Ezek a partnerek a szokásos fizetési módon — módokon felül (fedezeti iga­zolás, átutalás) fizethetnek váltóval, vagy kereskedelmi hitelszerződésben rögzített feltételek mellett például a vetőmag értékét a megter­melt; és szerződött termés­ből (például: borsó) is le­vonhatja a termeltető. Varró Imre, a Vetőmag­termeltető Vállalat igazga­tóhelyettese felhívta a bor­sodi gazdaságok vezetőinek figyelmét rá, hogy kalászos vetőmagból a jelenlegi szint forgalmazása reális, jó kilátásunk van tavaszi' árpa exportálására Törökország­ba, ugyanakkor óva intett a szerződésen kívüli borsóter­mesztés veszélyeire, mivel hamarosan érezhető lesz a túltermelési válság, hiszen Kanadából mintegy 400 ezer tonna borsó „behajózik” Eu­rópába. Persze a 4350 hek­tár leszerződött terület ter­mésének biztos piaca van. Ugyanakkor több növény vetőmagjának termesztését javasolta, amelyek biztos jö­vedelmet hoznak a partne­reknek (olajlen, lóbab, fény­mag, fűmagvak). A termelő gazdaságok ré­széről akadt jó néhány ké­tely, bizonytalanság, de még kérdés is, amit a taktahar- kányi Petőfi Tsz képviselő­je, Nagy László is felvetett: egyes növények magter­mesztésénél (például: borsó) a szövetkezetek is úgy ér­zik, hogy a termeltető mo­nopolhelyzetben van. A sza­bályozókkal is gond van, (Folytatás a 2. oldalon) W— monnrai

Next

/
Oldalképek
Tartalom