Észak-Magyarország, 1988. február (44. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-03 / 28. szám
1988. február 3., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Adóról, adózásról egy bűncselekmény kapcsán Érdekes mesterségek A képen látható faragott tárgyak keresett cikknek számítanak - mondja készítőjük, Egri Pálné. Fotó: Fojtán László Lapunk 1988. január 30-i számában, az elmúlt héten, szombaton rendőrségi információt tettünk közzé. Megírtuk, hogy a Borsod Megyei Rendőr-főkapitányság Gazdasági Rendészete a vizsgálati osztállyal karöltve nyomozást folytat Dankó Lajos, 54 éves adóellenőr, sárospataki lakos bűncselekményének ügyében. Az adóellenőrrel szemben — akit előzetes letartóztatásba helyzetek — alapos a gyanú, hogy munkája ifiorán több személytől jelentős összeget kért és kapott azért, hogy az eseleh- ként feltárt adóhiányok megtérítésétől eltekintsen, illetve azok összegét csökkentse. A cikk megjelenését követően telefonált szerkesztőségünkbe dr. Rózsa Ernő, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Borsod Megyei Igazgatóságának igazgatója. Elmondotta, szívesen tájékoztatja az Észak-Ma- gyarország olvasóit a bűn- cselekmény előzményeiről, valamint arról, miként ítéli meg a szervezet a korrupt adóellenőr tevékenységét, s mit tesz a hasonló esetek megelőzésére. — örömmel fogadtuk jelentkezését. A „hagyományok” szerint ugyanis a bűn- cselekménnyel érintett szervezetek inkább leplezik vétkes dolgozójukat, semmint újabb részleteket tárjanak a nyilvánosság elé. önök miért döntöttek ellenkezőleg? — Az általános forgalmi, és a személyi jövedelemadó bevezetése után reflektor- fénybe került szervezetünk. Arra gondoltunk, akkor járunk el helyesen, ha a nyilvánosság előtt ismertetjük álláspontunkat az üggyel kapcsolatban, s egyúttal hangot adunk szándékunknak: szervezetünk mélységesen elítéli a korrupciót, s minden eszközt megragad a vesztegetések megelőzésére, teljes kiküszöbölésére. Az adóhivatalt, a pénzügyi ellenőrzés intézményét nem most hozták létre, de 1988. január elsejétől lényegesen megnövekedtek feladataink. Munkánkat az igazságosabb teherviselés, a társadalmi-gazdasági stabilizáció szolgálatába állítjuk, s nem tűrhetünk meg magunk között gyenge jellemű, megtévedésre hajlamos embereket. Már kidolgoztuk, s folyamatosan korszerűsítjük a belső ellenőrzési rendszerünket, s el akarjuk érni, hogy senki, semmilyen formában ne játszhassa ki a szabályokat, (Tudósítónktól) Az elmúlt héten ülést tartott a Sátoraljaújhelyi NEB, melyen részt vettek dr. Fodor László és Tóth László, a terület országgyűlési képviselői is. Az ülésen beszámoló hangzott el az elmúlt évi munkáról. Nyolc témavizsgálatból öt megyei, három saját kezdeményezésű volt. Így például a termelőszövetkezetek alap- tevékenységen kívüli tevékenységének törvényességi helyzete; a közművelődési intézmények kihasználtsága; a lakásépítés költségei; a magánkereskedelem, valamint a magán-áruszállítás szerepe a lakosság ellátásában témákat vizsgálták. Saját kezdeményezésre vizsgálták a tömegétkeztetés helyzetét — különös figyelemmel a diákétkeztetésre —, az időskoriakkal való foglalkozást, az állampolgárok ügyeinek intézését, a helyi — időközben megszűnt — ruhatisztító kisszövetkezet szolgáltatását, valamint a várendelkezéseket. Az adóellenőr visszaéléseit is lényegében hivatalunk leplezte le, s mi tettünk feljelentést az ügyészségre. — Kérem, mondja el a további részleteket. — Az Észak-Magyaror- szágban közzétett információ nem ért bennünket váratlanul, nem okozott meglepetést. Dankó Lajos működésével szemben először nálunk lettek bejelentést. Egy kisiparos elmondotta, hogy az adóbevallását éppen az előzetes letartóztatásba helyezett adóellenőr készítette el korábban, amiért ő fizetett. Éppen ezért nagyon furcsának találta, hogy amikor egy következő revízió alkalmával áttekintették a könyveket, nagyobb összegű hiányt állapítottak meg nála. A kisiparos állítását Dankó Lajos valótlanságnak minősítette. A helyzetet haladéktalanul tisztázni kellett. A jelek mindenképpen bűn- cselekményre utaltak. Vagy az adóellenőr élt vissza hivatali beosztásával, vagy őt rágalmazzák hivatali munkájával összefüggésben. Mi nem tűrhetjük el sem a visszaélést, sem a rágalmazást. Ha az adóellenőr bűn- cselekményt követett el, viselnie kell annak következményeit, ha viszont tevékenysége miatt bosszúból megrágalmazták, úgy a büntetőjog eszközeivel is meg kell védelmeznünk. Megtettük a feljelentést az ügyészségre, ugyanakkor a Dankó Lajos által elvégzett ellenőrzések közül kiválasztottunk egyet, s szuperrevíziót ejtettünk meg. Ez sok hiányosságot tárt fel, egyebek között olyan adóhiányokra derült fény, amelyeket ő nem állapított meg. Ezért az Adófelügyelőség a hivatali kötelezettségek vétkes megszegése miatt eljárást indított ellene, s elbocsátás fegyelmi büntetéssel sújtotta. A fegyelmi határozat még nem jogerős. — A személyi jövedelem- adó a magasabb keresetű rétegtől — közöttük a kisiparosoktól, a kiskereskedőktől, a szerződéses vendéglátóegységek bérlőitől, s másoktól — viszonylag nagy összegeket von el. Nagy a csábítás a korrupcióra. Hogyan elő-’ zik meg a vesztegetéseket? — A szervezet kiépítésekor fokozott, kettőzött figyelmet kell fordítanunk a megfelelő. minden tekintetben megbízható, tántoríthatatlan munkatársak kiválasztására. közlekedési helyzetét. A tömegétkeztetési vizsgálat során 14 üzemi konyhát ellenőriztek. Megállapították, hogy javult a konyhák felszereltsége, javult az elszámoltatási fegyelem. A vizsgált konyhák kapacitásának kihasználtsága általában 113 százalék. Az étkeztetés közegészségügyi feltételeit általában betartják és — ugyancsak általában — a fő étkeztetések jól alkalmazkodnak az életkori sajátosságokhoz. Az időskorúakkal foglalkozó vizsgálat során megállapították: gondot okoz a túlzsúfolt szociális otthonokban a rászorulók elhelyezése. A vizsgált időszakban csak kilenc idős embert tudtak a jogos harmincnégy igénylő közül elhelyezni. A tömegközlekedés helyzetével foglalkozó vizsgálat megállapította, hogy az autóbusz-közlekedés kulturáltsága javult, bár még mindig akadnak hiányosságok. Gyakorta maradnak ki jáEzenkívül törekedtünk és törekedünk a felsőfokú végzettségűek arányának növelésére, a mérlegképes könyvelői képesítéssel rendelkezők felvételére. Állandó feladatunknak tartjuk dolgozóink folyamatos szakmai képzését, amelynek során az egyik legfontosabb követelmény a megfelelő erkölcsi, etikai követelmények megismertetése, elsajátíttatása. Ugyancsak mindennapos tennivalónak tartjuk mindezek mellett a revizorok munkájának felügyeletét, szakmai tevékenységük folyamatos ellenőrzését. Ezenkívül a helyszíni ellenőrzésekre revizorpárokat állítunk össze és úgy szervezzük a munkájukat, hogy az egymást követő ellenőrzéseket más-más revizori pár végezze el. Folytatom: a lakossági adóztatás és az azzal összefüggő ellenőrzési munka feddhetetlenségének és erkölcsi tisztaságának biztosítására felhasználható a megyei Adófelügyelőség igazgatósági szintű ellenőrzése is. A megyei igazgatóság lakosságadóztatási és felügyeleti osztálya azon túl, hogy elbírálja az Adófelügyelőség határozatai ellen benyújtott fellebbezéseket, a szakmai munka színvonalának javítására saját hatáskörben szuperrevíziókat tarthat. — Nos, ezek az intézményes garanciák. Többször hangsúlyozták már, hogy az adózás rendszerének kialakítása, az elvek helyes alkalmazása hónapokat vehet igénybe. Mit gondol, népszerű emberek lesznek az adóellenőrök? — Nem az a célunk, hogy az ellenőrök, a revizorok népszerű emberek legyenek, hanem az, hogy munkájukat tisztelet és elismerés övezze. A fejlettebb országokban az adócsalás az egyik legsúlyosabb bűncselekmény, neves politikusok pályája törhet ketté, ha megpróbálkoznak vele. Nálunk pedig még mindig majdnem bocsánatos bűnnek számít, 1989-től a helyi tanácsok jórészt a területükön élők adójából befolyt összegekkel gazdálkodnak. Ha valaki elcsalja az adóját, a közösséget rövidíti meg. Mindenképpen a társadalmi igazságosságot szolgálja tehát, ha senkinek se nézzük el a csalást, s mindenki jövedelmének arányában járul hozzá a közösség boldogulásához. rátok, a lépcsőzetes munkakezdés hiánya miatt alkalmanként túlzsúfoltak a buszok. Ä terület mezőgazdaságában a kedvezőtlen időjárás miatt nagy volt a termésvisszaesés. A borkombinát profilbővítéssel próbálkozik (sárgarépa-feldolgozó, üdítőgyártás). A területen több tsz pénzügyi problémákkal küzd, időközben a cigándi téeszt felszámolták. A kereskedelem az alapvető áruellátást biztosítja, de a kistelepülések ellátása szegényes. A szolgáltatások bővülését jelentette a városban az Autóklub mini-állomásának üzembe helyezése, továbbá a pálházi BEFAG szervizének létrehozása, a telefonhálózatnak a távhívásba történt bekötése és a városi kábel- televízió megindítása: A térségben megnőtt a munkaerő-felesleg, ezért megszervezték a tanácsi közmunkát. (Mitró) A hejőbábai Egri Pálnét másként képzeltem el. Ügy gondoltam: fekete ruhás, idős falusi néniké, aki naphosszat ül az asztalánál és farag, farag... Közben a valóság, hogy vidám, energikus, fiatalos középkorú asszony, aki főállásiban a helyi szociális otthon gondozója és „mellékesen" kézbe veszi a faragókést. — Nagyjából tizennyolc évvel ezelőtt történt, hogy elkértem a férjemtől a kést, add ide, megpróbálom! Faragtam egy fatányért — elég jól sikerült és szép lassan belelendültem — kezdi a beszélgetést. Majd körbemu- tat a lakásban: polcok, tükrök, tányérok és dobozok bizonyítják kézügyességét. Mindig a férfias szakmák érdekelték — vallja be —, ami a nőknek általában a kötés és horgolás, az neki a faragás, az asztalosmunka, vagy ha úgy tetszik, a hegesztés. — A férjem asztalos, ezért is vonzódtam ehhez a foglalkozáshoz. Komlón laktunk egy darabig, a férjem egy bányász barátjától tanult meg faragni. Én pedig figyeltem hogyan csinálja, és amikor úgy éreztem, menni fog, belekezdtem. Sokáig dolgoztak mindketten az egri háziipari szövetkezetnek, valósággal ontották a különböző díszdobozokat, polcokat, használati és dísztárgyakat. Nem szerette igazán ezt a munkát — mondja —, hiszen robot jellege volt. Az egyedi megrendelésekben jobban kiélhette a fantáziáját, alkotókedvét. Ráadásul az a dunántúli minta, amit Komlón tanult, itt Borsodban újdonAz Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsa a kisszövetkezetek érdekképviseletének, érdekvédelmének javítására kisszövetkezeti bizottságot hozott létre. A bizottság feladata, hogy jogi-gazdasági tanácsadással segítse a kisszövetkezetek munkáját, teret adjon javaslataiknak, közvetlen kapcsolatot teremtsen a hozzá forduló kisszövetkezetekkel. Jelenleg több .mint kétezer kisszövetkezet működik: szerepük évről évre nagyobb. ságszámba ment, akadt hát bőven megrendelőjük. Hogy mi kell ahhoz, hogy valaki, labdába rúghasson mint fafaragó ? — Természetesen erős kéz, főként csukló, szépérzék, és arányérzék, ügyesség — feleli —, persze nem kizárt a baleset. Előfordult, hogy úgy kicsúszott a kés, hogy megvágtam a csuklómat — nem veszélytelen munka ez. — Nagyon fontos, hogy milyen az alapanyag — magyarázza —, mert csak első osztályúból lehet szép tárgyakat faragni. A legszebb a gyümölcsfák fája; a cseresznye, a dió és a barkócabokor vezet, a legkönnyebben faragható a hárs. Mint sok más szakmában, a fafaragásban is gond az alapanyag beszerzése: egy köbméterért elkérnek tízezer forintot is, a legfontosabb azonban, hogy egyáltalán kapni lehessen. — Mi egyébként egy kimondottan kézműves család vagyunk — folytatja —, mint mondtam, a férjem asztalos, az apósom kádár volt, a fiam •keramikus. Nem volt véletlen tehát a választásom. Sokat köszönhetek ennek a foglalkozásnak. Nemcsak anyagiakban, hanem abban ■is, hogy örömöt okoz, ha egy-egy dobozt meglátok a kirakatban és tudom, hogy azt én készítettem. Most mégis szociális gondozóként tevékenykedik, január elsejétől visszaadta az ipart. Vajon miért? — Amikor Hejőbábára költöztünk. mái' egy ideig dolgoztam a szociális intézetben. Most visszahívtak és mentem. Sok volt az SZTK-járu- lék amit fizettem, nem érte tavaly több mint 40 milliárd forint termelési értéket állítottak elő, ami a szövetkezeti ipar összes termelésének egyharmadát adja. A kisszövetkezeteknél tevékenykedő mintegy 80 ezer dolgozó érdekképviseletét, érdekvédelmét eddig is az OKISZ látta el, de e feladatát a kis szervezetek nagyszáma, szerteágazó tevékenysége miatt nem tudta következetesen ellátni. A bízottmeg főállásban faragónak maradni. Az ipart most a férjem vette át, az asztalosszakmával karöltve jobban elmegy a fafaragás. Mert azért nem adtam fel, munka után neki is dolgozom, — Szakma-e a faragás, és ha igen, oktatják-e valahol? — Nem tudok róla, de én már sok embert megtanítottam rá. Az ajtónk mindig nyitva van, és ha valaki a faluból, vagy távolabbról beállít, szívesen megmutatom neki a csínját-bínját. A faragványok egyébkén t reneszánszát élik manapság Sokan kérik, hogy új házukban az előszobái tükör, vagy' éppen a fogas, a fürdőszobai polc kézi faragással díszített legyen. Nemhogy megrendelés híján vannak, hanem ellenkezőleg. alig győzik férjével a kívánságokat teljesíteni. — Az árban azért azt is figyelembe kell venni, hogy a megrendelő pénztárcája sem végtelen — mondja Eg- riné —, ezért nem lehet mindig elkérni annak az ellenértékét, amit egy-egy darabra ráfordítottunk. Mert ügyesség ide-oda, ez azért nagyon időigényes foglalkozás, sok türelem kell hozzá. A kérdésre, hogy vajon meddig folyatatja munka mellett is a faragást, mosolyogva válaszol: — Természetesen addig, amíg a kést a kezembe tudom fogni. Mert ez olyan foglalatosság, amit nem lehet elfelejteni, ha fa, kés és idő van, akkor mindig lehet művelni! ság létrehozásával most lehetővé válik a kisszövetkezeteket érintő kérdések megtárgyalása, sajátos problémáik folyamatos figyelemmel kísérése, a kisszövetkezeti formát érintő gazdasági és társadalmi változások naprakész követése. A bizottság tagjai hetenként két alkalommal — kedden és csütörtökön — ügyfélszolgálatot tartanak az OKISZ székházában a hozzájuk forduló kisszövetkezeteknek. (MTI) Udvartly József Kereskedelem, szolgáltatás, közlekedés ros vonzáskörzetének tömegM. Szabó Zsuzsa Tanácsadással segíti a munkát Kisszövetkezeti bizottság alakult
