Észak-Magyarország, 1988. február (44. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-25 / 47. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! II művelődési miniszter Miskolcon Köpeczi Béla, művelődési minisztert tegnap délelőtt fo­gadta dr. Ladányi József, megyei tanáoselnök és tájé­koztatta az alsó- és középfokú képzés helyzetéről, fejleszté­si lehetőségeiről. Délután 3 órától a Nehézipari Műsza­ki Egyetem rektora, dr. Ko­vács Ferenc tájékoztatta a minisztert az NME struktú­rájáról és oktatási területei­ről, valamint a fejlesztési ter­vekről. A tanácskozáson részt vett dr. Kun László, az MSZMP B.-A.-Z. Megyei Bi­zottságának titkára és Ko­vács József, az MSZMP Mis­kolc Városi Bizottságának titkára. A megbeszélés legérdeke­sebb mozzanata a jövőre, vonatkozó terveik ismerteté­se volt. Idézünk az előter­jesztésből: „A távlati gaz­daságfejlesztési tendenciák­kal összehangolt növekvő szakemberszükséglet, (az OT számításai szerint az 1990-es évek közepén a jelenlegihez képest másfélszeresére kell növelni a felsőfokú közgaz­dasági szakemberek, minde­nekelőtt az okleveles köz­gazdászok számát) kielégíté­se, a társadalomtudomá­nyok vonatkozásában szük­séges területi tudományos központok erősítése, a ré­gió megyéinek az orszá­gos átlagnál lényegesen ala­csonyabb szakember-ellá­tottsága (különösképpen a felsőfokú közgazdasági szak­emberek —- üzemgazdászok, közgazdászok — rendkívül alacsony létszámaránya), a demográfiai hullám hatása elodázhatallanul szükségessé teszi a társadalomtudomá­nyi, közgazdaság-tudományi képzés vertikális és horizon­tális kiszélesítését, a kép­zésben részt vevők számának növelését.” Ezt követően Köpeczi Bé­la a MAB-székhúzban talál­kozott tudományos életünk vezetőivel. Ülést tartott az Országos Béketanács elnöksége Szerdán ülést tartott az Országos Béketanács elnök­sége, és megvitatta a feb­ruár 10-i nyilvános béketa­nácsülés tapasztalatait, érté­kelte az idei munkaprog­ramhoz ott benyújtott ja­vaslatokat. Az elnökség egyöntetűen hasznosnak ítélte az OBT- ülés nyilvánossá tételét, s az érdeklődők részvételét, amely pezsgőbbé tette a vi­tát, és sok új ötlethez, kez­deményezéshez juttatta a mozgalmat. A húsznál több konkrét javaslat többségét az Országos Béketanács fo­lyamatosan beépíti tevékeny­ségébe. Így kapcsolatot te­remt a különböző állampol­gári kezdeményezésre létre­jött csoportokkal, klubokkal, s a jövőben a környezetvé­delem társadalmi kérdései­vel is foglalkozik. Magyar—szovjet szakszervezeti találkozó Február 22-én és 23-án Moszkvában tartották a ma­gyar és szovjet szaktanács titkárságainak találkozóját a két szaktanács elnökének, Gáspár Sándornak és Sztye- pan Salajevnek vezetésével. A két küldöttség őszinte és baráti eszmecserét foly­tatott a szakszervezetek he­lyéről és szerepéről, idősze­rű feladatairól a szocialista építőmunka jelenlegi körül­ményei közepette Magyar­országon és a Szovjetunió­ban. A szovjet szakszervezetek képviselői tájékoztatást ad­tak a szakszervezetek nö­vekvő szerepéről a szovjet nép előtt álló feladatok meg­oldásában, részvételükről a társadalmi élet különböző területein folyó átalakítás­ban. Megkülönböztetett fi­gyelmet fordítottak az ön­elszámolás, önfinanszírozás és a rentabilitás feltételei között dolgozó munkahelyi kollektívák és szakszerveze­tek munkájára, a szakszer­vezeti munka átalakítására, a szakszervezeti demokrácia és nyíltság szélesítésére. Többoldalú együttműködés szorgalmazása Balkáni külügyminiszteri értekezlet Az új-belgrádi Száva kong­resszusi központban szer­dán délelőtt megkezdő­dött a hat balkáni ország első külügyminiszteri talál­kozója, amelyen Albánia, Bulgária, Görögország, Ro­mánia, Törökország és a házigazda Jugoszlávia kül­döttsége vesz részt. A tanácskozást Budimir Loncsar jugoszláv külügy­miniszter nyitotta meg. Üd­vözölte a delegációk vezető­it, Reis Maliiét, az albán, Petar Mladenovot, a bolgár, Karolosz Papuliaszt, a görög, Ion Totut, a román és Me­sut Yilmazt, a török diplo­mácia vezetőjét. A találkozó résztvevőit ezután Lazar Mojszov, a jugoszláv államelnökség el­nöke köszöntötte. Beszédé­ben kiemelte a helsinki zá­róokmány jelentőségét, s kifejtette, hogy a balkáni országoknak e történelmi jelentőségű dokumentum el­vei alapján és szellemében kell kibontakoztatniuk és fej­leszteniük egyenrangú és kölcsönösen előnyös együtt­működésüket. Aláhúzta, hogy e térségnek fokozottan hozzá kell járulnia Európa és az egész világ békéjének és biztonságának megszilár­dításához. Meggyőződésem — mondotta végül Mojszov —. hogy a belgrádi találko­zó eléri célját: hozzájárul a balkáni országok közötti új politikai légkör kialakí­tásához, a kölcsönös bizalom erősítéséhez, közeledésükhöz, jószomszédságukhoz, több­oldalú együttműködésük megindításához. Ezután a tanácskozás ple­náris ülésen folytatódott. A résztvevők Karolosz Pa- puliasz javaslatára egyhan­gúlag Budimir Loncsart vá­lasztották meg az ülés el­nökévé, majd elfogadták a találkozó napirendjét. Uj szolgáltatás Ózd és vonzáskörzetének lakossága új szolgáltatással gyaiapodott. Az iparcikk-kölcsönző és Szolgáltató Vállalat a napokban a Béke-telepi Újváros téren megnyitotta kölcsönzöboltját. Fotó: K. M. Andrej Gromiko budapesti tárgyalásai Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára szerdán a Köz­ponti Bizottság székhá­zában találkozott Andrej Gromikóval, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagjával, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa El­nökségének elnökével, aki az MSZMP Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa meghívására hivatalos, baráti látoga­táson tartózkodik ha­zánkban. Kádár János az MSZMP székházában fogadta Andrej Gromikót, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnökét.. A szívélyes, őszinte, elvtársi légkörű megbeszélésen tájékoz- talták egymást a két ország helyzetéről, a két párt időszerű tennivalóiról, különös tekintettel az MSZMP országos pártér­tekezletének és az SZKP össz-szövetségi pártkonferenciájáncik előkészítésére. Hangsúlyozták, hogy a magyarorszagi gazdasá­gi, társadalmi megújulás és a Szovjetunióban megindult át­alakítás eredményes megvalósítása közös érdekünk. Megelégedéssel állapították meg, hogy az MSZMP és az SZKP, illetve a két ország kapcsolatai az elmúlt idő­szakban tovább bővültek, erősödött a 'bizalom, telje­sebb a megértés. Változat­lan közös törekvés, hogy a magyar és a szovjet nép ba­rátságának és sokrétű kap­csolatainak kiegyensúlyozott és kölcsönösen előnyös fej­lesztésével elősegítsük az időszerű gazdasági-politikai feladatok megoldását, és ki­alakítsuk az együttműködés korszerű, hatékony eszközeit. A megbeszélésen érintet­ték a nemzetközi élet né­hány kérdését is. Hangsú­lyozták a szocialista orszá­gok együttműködése további korszerűsítésének fontossá­gát. Kiemelték, hogy a nem­zetközi helyzet fokozatos eny­hülésében meghatározó sze­repe van a szocialista orszá­gok, s különösen a Szovjet­unió megegyezésre törekvő politikájának, következetes erőfeszítéseinek. Hangsúlyoz­ták a széles körű nemzetkö­zi párbeszéd jelentőségét a békéért és a haladásért ví­vott harcban. Á találkozón részt vett Né­meth Károly, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke és Rajnai Sándor, a Központi Bizottság tagja, hazánk szov­jetunióbeli nagykövete. Je­len volt Borisz Sztukalin, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnöke a délutáni órákban kereste fel Andrej Gromikót a szovjet vezető szállásán. A szívélyes, baráti, őszin­te légkörű találkozón véle­ményt cseréltek .a két or­szág társadalmi-gazdasági fejlődéséről, a kétoldalú kap­csolatokról. Grósz Károly tájékoztatta Andrej Gromi­kót hazánk belső helyzeté­ről. stabilizációs és kibonta­kozási programunk fő vo­násairól, a külgazdasági egyensúly megteremtése ér­dekében tett erőfeszítéseink­ről, a gazdaság szerkezeti átalakításának és a reform- folyamat meggyorsításának szükségességéről. Andrej Gromiko ismertet­te az SZKP Központi Bizott­sága februári ülésének ered­ményeit, megállapítva, hogy a plenum jelentős mérföld­kő az átalakítás menetében. Most a legsürgetőbb fel­adat. hogy az eddigi straté­giai irány alapján megkez­dődjék a célok gyakorlati megvalósítása. Andrej Gro­miko beszélt az oktatás je­lentős szerepéről, hangsú­lyozva fontosságát a többi között a tudományos élet és a káderképzés fejlesztésé­ben. Magyarországi látoga­tásáról elmondta: a Legfel­sőbb Tanács Elnöksége el­nöki tisztében első alkalom­mal látogatott külföldre, s ez utal a szovjet—magyar kapcsolatok jelentőségére. A kétoldalú kontaktuso­kat áttekintve kölcsönösen kiemelték: a fejlődés jelen­legi szakaszában megkülön­böztetett szerepe van a gaz­dasági és a műszaki-tudo­mányos kapcsolatok meg­újulásának. Gromiko a nap folyamán ünnepélyes külsőségek kö­zött, katonai tiszteletadás mellett megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét a Hősök terén. Ugyancsak a kegyelet és a megemlékezés virágait helyezte el a szov­jet párt és állam megalapí­tójának, Leninnek Dózsa (Folytatás a 2. oldalon) A Magyar Museum bicentenáriuma Huszonöt éves a Tompa-emlékgyűjtemény Immár 29 esztendeje, hogy megalakult Keleméi-, illetve Gömörszöllős székhellyel a Tompa Mihály Emlékbizott­ság, amely egyben honisme­reti kör is. Erre emlékeztek ■a .napokban a Hazafias Nép­front megyei honismereti mun kab i z attsá.gán a'k ü 1 ésén, abból az alkalomból, hogy 25 éve avatták fel a Tompa-em- 1 ék gyűjt emény t K eleméren. É. Kovács László ismertette a kör munkáját, kiemelve, hogy az emlékbizottság egy­ben baráti kör is. Különbö­ző témákban, több mint 200 előadást rendeztek az évek folyamán, de foglalkoznak természetvédelemmel és a népi építészet megóvásával is. A társaság létszáma elérte a 120-at, s örömmel regiszt­rálják az emlékház látoga­tóinak évről évre emelkedő érdeklődését. Ebben az évben emlékezünk Tompa Mihály halála 120. évfordulójára. A jubileumon emlékülést ren­deznek, kiadják Tompa életrajzát, és műveiből fak­szimile-válogatást jelentetnek meg. Ebben az évben felál­lítják Keleméren Tompa Mihály szobrát. Valószínű, hogy Miskolcon is idén avat­nak Tompa-szobrot. A munkabizottság éves programja összeállításáról is döntött. Idén lesz 200 éve, hogy Kassán megjelent a Magyar Museum, az első magyar irodalmi folyóirat. Tervezik a megyei levéltár közreműködésével az első szám fakszimile-kiadását. Májusban Göncön tartanak emlékülést, Kassán pedig koszorúzást. A szabadságharc közelgő 140. évfordulója kapcsán szó vo.lt a honismereti munka- bizottság feladatairól. Me­gyénk településein 69 emlék­helyet (szobrot, emléktáblát, obeliszket) tartanak számon. Jó volna, ha .valamennyit megkoszorúznák, legalább a helybeliek. Ebből az alka­lomból is terveznek kiadvá­nyokat megjelentetni, példá­ul 1848 és Zemplén címmel. Szó volt arról is, hogy egy­re több település szeretné (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom