Észak-Magyarország, 1988. február (44. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-13 / 37. szám
1988. február 13., szombat ÉSZAK -MAGYARORSZAG 7 Gyakori beszédtéma mostanában nálunk az időjárás, a tavasziasan enyhe tél. Az idősebbek hiába keresgélnek emlékezetükben, a mostanihoz hasonló, tartósan hó és fagy nélküli telet aligha találni. Még a meteorológusoknak is ugyancsak messzire kell visszanyúlniuk a múltba, hogy a valamivel több mint százéves, rendszeres kimutatásokban az idei téli adatokra kicsit is emlékeztető feljegyzésekre hivatkozhassanak. Milyen volt- a fél Zemplénben 280 esztendővel ezelőtt? A Szikra mozi és épülete Miskolc második belvárosa? A múlt század második fele előtt inkább csak emlékiratokban. naplókban találunk utalásokat az időjárásra. A naplóírók magánéletük vagy a történelmi események megörökítése kapcsán közölnek olykor-olykor időjárásra vonatkozó adatokat is. Néhány ilyen feljegyzésre bukkantam, amikor a Sárospataki Nagykönyvtár kézirattárában olvasgatni kezdtem ifjabb Csécsi Jánosnak, a kollégium bines tudós professzorának a Rákóczi-sza- badságharc eseményeit megörökítő, fiatalkori naplóját. Az ebben a korban szokásos hosszú latin cím így kezdődik: Memonia Rerum Qua- rundam Belli Hungarici ad- versus Domum Austriacam. Azaz: Emlékezés az Osztrák Ház (az osztrák császárság) ellen folytatott magyarországi háború egyes eseményeire. Az 1703. június közepén kezdődött kuruc szabadság- harc történetét havonkénti feljegyzésekben íra meg ifj. Csécsi János, akinek ez a naplója még nincs magyarra fordítva. A szabadságharc menetének ismertetésé közben ki—kitér az időjárási viszonyokra is, amelyek ugyancsak befolyásolták a harcok kimenetelét. Különösen gyakran találkozhatunk időjárási adatokkal az 1708—1709-es téli hónapokban. Az előző nyárról és őszről szóló feljegyzéseiben arról panaszkodik, hogy hónapok óta nem esett egy szem eső sem. A föld „hallatlanul" kiszáradt, s emiatt „universam Hungáriám eges- tas est afflictura". vagyis „egész Magyarországot éhínség fogja sújtani." Decemberre — az első naptól az utolsóig — eső, sár volt jellemző. így telt 1708 karácsonya is. Hó helyett mindenütt sár, víz, pocsolya. Rákóczi fejedelem Patakról Munkácsra indult udvartartásával együtt, de emberei, lovai egyaránt kimerültek a szörnyű utazásban. Ezzel szemben 1709 januárjában hirtelen akkora fagyok következtek, hogy a folyók, még a nagyobbak is szinte a meder fenekéig beálltak, a fák gyökerestől kiszáradtak, az állatok, emberek ezrével pusztultak, haltak, egyszóval hihetetlenül kemény, csontig haló fagyok voltak a hónap végéig. Februárnak mindjárt az elején hirtelen rohamos olvadás kezdődött. A tengernyi víz az utakat, szántóföldi vetéseket elárasztotta, veszélyeztetve a termést. A Bodrog hömpölyögve kiöntött, magával sodorva a pataki tahidat. Víz alá került az egész Bodrogköz, így hát hiába szeretett volna a fejedelem v.iszatérníi Patakra, kénytelen volt továbbra is Munkácson .maradni. A víz- és sártenger egész márciusban tartott, sőt áprilist is ez jellemezte. Rákóczi Munkácson „in aresto", azaz fogságban érezte magát a kellemetlen időjárás miatt, s csak május 2-án indulhatott vissza Patakra. Innen -ellátogatott Sátoraljaújhelybe, Szerencsre s Fónyon át Kassára, ahol megtekintette az erődítéseket. Később Szerencsről kiindulva, Hernádnémetinél hadiszemlét tartott megfogyatkozott serege fölött. Patákon 1710. október 18-ig tartózkodott, majd Ungvárra, Munkácsra távozott, s 1711. február 21-én örökre elhagyta hazáját. Űtja Lengyelországon. Franciaországon át a szultán kegyel emikeny erére — Rodostóba vezetett. Két kisteherautó várakozott hétfőn reggel Miskolcon, a Szikra mozi bejárata előtt. A nyitott kocsin a gépház időjárástűrő műszaki felszerelései tornyosultak, a zárt fur- ■ gonban biztosan a kényesebb eszközök kaplak helyet. A közönségcsalogató plakátokat, a filmjeleneteket ábrázoló fényképeket már nem láttam. Előző nap tartották az utolsó mozielőadást, a vásznon Piedo- ne afrikai pofonjait láthatta a közönség. Végleg kimúlt tehát az évek óta vegetáló újgyőri mozi — rövidesen elszállítják a nyikorgó széksorokat, ösz- szeseprik az utolsó maku- kahalmokat, a gépész, s a jegyszedők más munkahelyen öltik fel kék köpenyüket. Ám a bejárati ajtóra nem helyeznek széles vas- pántot, súlyos lakatot. A mozi átalakul, a nézőtérből áruházi eladótér lesz, s ahol a filmvásznon pergő cselekményeken izgult a közönség, ott takarékos családanyák válogathatnak majd a kiárusításokon. Nem zárják lakatra a bejáratot azért sem, mert éles viták, egyeztetések, leváltások után eldöntötték: a III 1-as és a III/7- es lakóterületi alapszervezet helyiségei az épületben maradnak, ugyanúgy, mint a pártvezetőség irodája. És nem fenyegeti már veszély az Oprendek Sándor pártklubot sem, amelyet szinte foggal-körömmel védtek a környék idősebb kommunistái. A sok valótlan információ, vagy rémhír után valószínűleg megnyugtató hír ez a lakóterületi pártalapszervezet tagjainak, a nyugdíjasklub törzsvendégeinek. Közbeeső megoldás született, amely figyelembe vette a helyi kívánságokat, emellett megoldódott a romló épület megóvása, s nem mellékes, hogy a térítési díjból befolyó milliókat a megye többi párthelyiségének felújítására fordíthatják. Az elmúlt év nyarán persze közel sem volt eny- nyíre megnyugtató a helyzet. Jól emlékszem Ková- csik Sándorra, a megyei pártbizottság szakelőadójára, amint izzadó homlokát törölgetve igyekszik meggyőzni a rendkívüli lakó- területi párttaggyűlés résztvevőit arról, hogy szó sincá a helyiségek kiárusításáról és senkinek sincs szándékában a kommunisták feje felől eladni a tetőt. „A legjobb megoldást keresssük” — állította, s minden ékesszólására szükség volt a háborgás levezetése érdekében. Nem volt könnyű megértetnie, hogy a párthelyiségek, pártházak fenn tartásakor, vagy esetleges megszüntetésekor ma már figyelembe kell venni a célszerűségi és gazdaságossági szempontokat is. Hasonló helyzetben volt dr. Járai János, a megyei pártbizottság pártgazdasági és ügykezelési osztályvezetője, aki a következő taggyűlésen, a másik alapszervezetben részletezte a kérdést. — A gazdálkodás — mondta a napokban Járai János —, az eszközök takarékos és ésszerű fel- használása nemcsak az ipar, a mezőgazdaság, hanem a pórt feladata is. A közelmúltban, pontosabban 1985-ben egy részletes, alapos felmérést készíttettünk a megyében található párthelyiségek és pártházak hasznosításáról, az otthont adó épületek állapotáról. Tavaly januárban összesen 361 helyiség szolgálta a mozgalmi munkát. Néhány leromlott épület már méltatlannak bizonyult a pártmunkára, A helyiségek karbantartása, felújítása a gazdálkodás, a mi feladatunk. Sajnos közel sincs annyi pénzünk, amennyire szükség volna, ám a párthelyiségek megszüntetésekor, az épület cseréjénél, az újabbak létrehozásánál nem az anyagi szempontok döntenek legelőször. A kérdés az, hogy az adott helyiség alkalmas-e a kor követelményeinek megfelelő tevékenységre, s mit kell tennünk, ha esetleg nemleges választ kapunk. A Szikra mozi épületében található alapszervezeti helyiségek, a Hazafias Népfront irodái, termei ebből a szempontból különleges helyzetben voltak. A párttagok évek óta panaszolták, nem érzik igazán otthon magukat az épületben. A mozi közönsége. a legtöbb esetben riasztóan viselkedett. A lakóterületi pártalapszervezet tagjai többször kérték, hogy intézkedjünk, tegyünk már valamit. Ezért tartottam furcsának, hogy amikor a konkrét elképzelésekről beszéltünk, sokan szinte hisztérikusan reagáltak, s a demagógia is lábra kapott. Miről is volt szó? A Szikra mozinak otthont adó épületet 1920-ban emelték. Évtizedek óta vetítenek benne filmeket, s itt kaptak helyet ugyancsak évtizedekkel ezelőtt a párthelyiségek. A mozi az utóbbi esztendőkben leromlott, kihasználatlan volit. A pártmunkára pedig más — véleményünk szerint —, alkalmasabb helyiséget ajánlottunk fel. Az volt ugyanis a tervünk, hogy az egész épületet átadjuk egy olyan szervezetnek, amely képes a fenntartásra, és a helybéliek ellátását is szolgálja. Sajnos, a párttagokhoz rossz információk jutottak el, a valóságnak nem megfelelő hírek pedig megzavarták az embereket. A párttaggyűléseken aztán tisztázódott, a helyiek ragaszkodtak a megszokott környezethez, s ragaszkodtak klubjukhoz. Így a, közbeeső megoldáson törtük a fejünket, amely 1987 utolsó hónapjaira megszületett. Ez a megoldás pedig a következő: az épületből körülbelül hatszáz négyzet- méter a Borsodi Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat bérletébe megy át. A mozi nézőterén egy olcsó cikkeket forgalmazó áruházát rendeznek be, egy megépítendő emeleti karzaton a nagykereskedelemtől, illetve a vállalatoktól érkező áru szortírozását oldják meg. A pártalap- szervezeteknek megmaradnak az irodák, s nem szűnik meg a klub sem. . A filmvetítéseket áthelyezik a Marx téri Vasas Művelődési Központba, valamint az Ady Művelődési Házba. A Marx téren rövidesen átadják a Bükk Áruházat, a közelben található a piac. Minden esély megvan tehát arra. hogy Üjgyőr Miskolc második belvárosává váljon. Udvardy József Hegyi József Zúzmarús február Jeles napok „Aj olyan napot, melyhez évszázadok óta állandósult hiedelem vagy szokás ................ E gy statisztikai felmérés szerint 1967-ben 97 újszülött kapta e nevel. Soknak nem mondható, ám én kevésnek sem találom, hisz nem eg.y hozzá hasonló ősi nevel a ma újszülöttei, nevűik megválasztásakor még ennyire sem tisztelnek. Igen, a Bálint ősi név, jéles eleink, Török Bálint, Balassi Bálint, s mások viselték. A latin Valentinus név leszármazottja. Az alapszó a valeo — „erős vagyok" ige, illetve ennek valens (valentis) — „ép, erős, egészséges" melléknévi igeneve. A Valent bői (latin a rövid á-nak felel meg) Bálenl, majd az e hang zártabb ejtésével Bálint lett. E nap kapcsán két Bálintot is emlegetnek az egykori naplánlvészítök. Egyikük az itáliai ókeresztény vértanú Bálint áldozópap, kinek legendája a következő: II. Claudius császár keresztény- üldöző rendelkezései nyomán Bálint papot, elfogták, s egyenesen a császár elé vitték. Az bálványimádásra szólító fel a papot, aki azonban gyújtó beszédével, s érveivel a császárt gondolkodóba ejlelte. Az ítélet meghozataléBálint ig Bálint őrizetét Róma város prefektusára bízták, aki erre a. feladatra egy Asz téri us nevű tisztet jelölt ki. A liszt házába vitte Bálintot, ahol a pap hangos imádkozásba kezdett. A pogány tiszt az imából csak a világosság szót jegyezte meg. s szivébe fájdalom hasított, mert hisz kislánya már két éve, hogy elvesztette szemevilá- gál. Azi mondta Bálintnak, hinni fog neki. ha leánya szemefényét visszaadja. Erre Bálint erősen imádkozó kezdett, s a legenda szerint a vak kislány visszanyerte szemev Hágát. A csoda híre kiszivárgott, .s a császár rettentő haragra gerjedt a tisztje megtérését hallva. Aszteriusl és családját éppúgy mint Bálintot, kivégeztette. Volt egy másik szent életű Bálint is, egy püspök, akinek ereklyéi a passaui székesegyházba kerültek. E két pap alakja összemosódott. főleg a germán népek tudatában. Bálintot gyógyító szentként tartották számon, ám érdekes, hogy nem a szembetegségek, nem a vakság elleni védőszent- ként, hanem a nyavalyatörések elhárilójál tisztelték benne a német nyelvterületeken. Ebben nyilván az játszott szerepet, hogy a Valentin név első szótagjának, valamint az „eskór" nevének, a Tallnak hasonló hangzása van. A hazai Bálint-napi szokásoknak sincs se szeri, se száma. Egyes német ajlkú falvakban akiket frász, vagyis nyavalyatörés gyötör, azok megfogadják, hogy Bálint napján egész életükben böjtölnek. A mohácsi sokácok e napon csak egyszer esznek, vagy zsírtalanul főznek Ők a szívbetegségek esetén hívják Bálintot segítségül Egyes szőlős vidékeken e napon a gazda még napfelkelte előtt megkerüli a birtokol. hogy a tolvajokat, madarakat távol tartsa a szőlőtől. Horvát néphagyomány szét int a madarak e napon tartják a mennyegzőjükel. Megyénkben, a hangonyiak szerint Bálint-napkor — a közelgő tavasz jeleiként — visszatérnek a vadgalambok. Máshol Bálintot a verebek védőszentjeként is emlegetik, mert hogy e naptól már a verebeknek is kezd kedvezni az időjárás. Voltak falvaik, ahol e napon a kőművesek misére mentek, hogy a magas állványokon dolgozva Bálint oltalmazza meg őket a leszéd ülés tői. No, de ennyi hagyomány, legenda után térjünk vissza napjaink Bálintjaihoz, s Csokonai 1798-ban írt versének néhány sorával kívánjunk nekik boldog névnapot. „Egy illy öFömnappal örömképpen bánjunk, A mi Bálintunknak minden jót kívánjunk. A vigasság minden ábrázatban üljön, A jó kedv a boros kanosokba kerüljön. Egyszóval a kedvet ki-ki úgy megcsapja. Amint azt mindentől várja Bálint napja. De még csak azt mondom, hogy igyunk, vigadjunk, A borból holnapra egy cseppet se hagyjunk." (hajdú i.) Fotó: L. J.
