Észak-Magyarország, 1988. február (44. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-01 / 26. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! ÉSZAK Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának lapja Szalonna, Hernádkércs A siker már nemcsak remény Zárszámadások hét végén Bár a tervezettől egymil­lió forinttal kevesebb ered­ményről számolhattak be a küldöttközgyűlésnek, a több, mint négymillió forintos nyereséggel mégis elégedet­tek a hernádkércsi Béke Termelőszövetkezetben. Ez­előtt pár évvel még az el­rettentő példák között emle­gették a szövetkezet gazdál­kodását, ám az új vezetés helyes döntéseinek, s a tag­sági szorgalomnak köszön­hetően rátértek arra az út­ra, amelyet Csákány Béla elnök beszámolójában úgy nevezett, hogy stabilizáció. Az elmúlt évi termelést az jellemezte, hogy sikerült takarékosabbá tenni a költ- • séggazdálkodást, növelni a személyi jövedelmeket, s korszerűsíteni a termelési szerkezetet. Két új ipari tevékenység indult be, ame­lyek árbevétele, s várható nyeresége tovább erősítheti a gazdaság megszilárdulását. A növénytermesztés ered­ményességét kedvezőtlenül befolyásolta az időjárás. A repce teljesen kifagyott, a búza, tavaszi árpa, kukori­ca aszálykárt szenvedett. Az abraknövény a tervezett 5,5 tonnás hektáronkénti hozam helyett például csak 3,7 ton­nát adott. Az alacsony ter­mések indították arra az el­határozásra a szövetkezet vezetőségét, hogy idén a kje- nyérgabona-, s kukoricate­rület erőteljes csökkentésé­vel, olyan növényeket ter­meljenek, amelyek árbevé­telé, s termésbiztonsága na­gyobbnak ígérkezik. Tavasz- szal ezért kerül be a vetés- szerkezetbe ismét a fény­mag, s ,a borsó, amíg a cukor­répa, s a kapor teljesei! új nöVény. A változást az is in­dokolja, hogy ~a nagyüzem áttért a korszerű, folyékony műtrágyázásra, így haté­kony, költségtakarékos táp­anyag-utánpótlási háttérrel rendelkezik. Tavaly, egy tár­sulás keretén belül újra­élesztettek egy rég megszűnt tevékenységet, a zöldségter­mesztést. Egyelőre még kis (Folytatás a 2. oldalon) Menedzserképzés Magyarországon növekvő az igény a jól képzett me­nedzserek iránt. Számos kül­földi cég, menedzserképző intézet, főiskola, egyetem képviselője kereste fel hazán­kat, hogy bekapcsolódjon a vezetőképzésbe. Közülük a Magyar Gazdasági Kamara többel is előrehaladott tár­gyalásokat folytat, együttmű­ködés kialakításáról. Ennek eredményeként ha­marosan megalakul a ma­gyar—amerikai menedzser- képző iskola, amelynek lét­rehozásában részt vesz a Kamara mellett a Magyar Hitel Bank, a Szenzor Szer­vezési Vállalat, és egy ame­rikai egyetem. Az oktatás céljára a Magyar Hitel Bank már megvásárolta a budafo­ki Törley-kastélyt, hozzálát­tak a felújításához. A ter­vek szerint a kastélyban már az ősszel megkezdődhet az oktatás. Az elképzelések alapján 4—6 amerikai pro­fesszor vesz részt, a magyar oktatók mellett, a szakem­külföldi szakértőkkel berek képzésében. A több­hetes tanfolyamon amerikai módszereket alkalmaznak a képzésben. Olyan ismeretek­kel látják el a résztvevő­ket, amelyek segítségével igen jól eligazodhatnak az amerikai üzleti életben. Ez lényeges olyan vállalatok számára, amelyek növelni kívánják az Egyesült Álla­mokba irányuló kivitelüket. A Magyar Gazdasági Ka­mara a közelmúltban tár­gyalást folytatott a Német Kereskedelmi és Iparkama­rák Csúcsszövetségével is, a menedzserképzésben kiala­kítandó együttműködésről. A tervek szerint az NSZK- ban hamarosan magyar szakemberek is részt vehet­nek a menedzserképző tanfo­lyamokon. Még az idén 10, később évenként 30 szakem­bert kívánnak kiküldeni, akik az elméleti oktatás mellett több hetet töltené- nek el jelentős iparvállala­toknál, hogy megismerked­jenek a gyakorlatban alkal­mazott vezetési módszerek­kel. Szó van arról is, hogy a későbbiekben az elméleti ok­tatást Magyarországon szer­vezik meg. Ez olcsóbb len­ne, s ugyanakkor a hazái intézetek is hozzájárulhat­nának a külföldi módszerek­hez. (MTI) MINŐ (egy) üzem ,v\\ v ...... vX\\X;£> ^ fjjjlllP WMpl» A környék hogyomá- nyoihor hivtn o nem«*- bikkl Nógrádi Sándor Ter- melő«6tfetk«i*t U a bá­rói cipőgyártásból kap­csolta ipari réstlegének kiépítését, irodaháránok legfelső- szintjén építet­ték ki - mint képünk is mutatja - esztétikusán őrt a* üromcsornokot, ahol tényleg őröm dol­gozni. Ölvén asszonyt, s leányt foglalkoztat ez a részleg, amelyet a minő­ségi cipőgyár, a MINŐ lát el munkával. Az el­múlt évben annok elle­nére, hogy a cipőfelső- rész-gyártás nem tartozik (Folytatás a 2. oldalon) Fiatal közgazdászok országos konferenciája Szombaton Salgótarjánban megkezdődött a fiatal köz­gazdászok országos konferen­ciája. A kétnapos eszmecse­re első napján Fejti György, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára tartott elő­adást a politikai intézmény- rendszer fejlesztéséről. Rámutatott, hogy a társa­dalom intézményrendszeré­ben szükséges változások (Folytatás a 2. oldalon) Évkezdés — új szabályozókkal Űj esztendő, új tervek, rá­adásul megváltozott szabá­lyozók léptek életbe 1988- ban. Sok még a bizonytalan­ság a vállalatoknál, több he­lyütt várakozó álláspontra helyezkedtek, hiszen jó né­hány rendelkezés, végrehaj­tási utasítás értelmezésé­ben eltérőek a vélemények. Meg aztán az is előfordul, hogy nincs kialakult terve egyik-másik termelőüzemnek, gazdálkodó szervezetnek. Ugyanakkor tapasztalható: az eddig jól gazdálkodó vál­lalatok, szövetkezetek nagy részében bizakodással, opti­mizmussal vágtak neki az évnek. Okkal, joggal tehetik, hiszen eredményeik megfe­lelő alapot jelentenek a to­vábbi sikeres munkához. KONJUNKTURÁLIS HATÁSOK A konjunkturális hatások­ra rendkívül érzékeny építő­ipar is keresi a helyét a gazdaságban. A tapasztala­tok arról győznek meg; azok a vállalatok, szövetkezetek tudnak ezután is a rostán fennmaradni, amelyek rugal­masan és időben alkalmaz­kodnak a piaci igényekhez. — Számunkra kifejezetten hasznos a versenytárgyaláson alapuló vállalkozási forma — mondja Bán Józsefné, a Mezőkövesdi Építőipari Szö­vetkezet elnöke. — így le­hetőségünk nyílik rá, hogy a számunkra leginkább ki­fizetődő munkákat vállaljuk el. Ez viszont olyan köte­lezettséget ró ránk, hogy a lehető legjobb minőségű munkát végezzük, és min­den esetben határidőre tel­jesítsük vállalásainkat. Vagy­is, kölcsönös érdekek vezet­nek bennünket, építőket és megbízókat egyaránt. — Abban, hogy a szövet­kezetnek van-e elegendő munkája, bizonyára döntően közrejátszik a város és von­záskörzetében lévő fejleszté­si lehetőség... — Ezt kár lenne tagadni — jegyezte meg Gáspár Márton műszaki vezető. — Az eddi­gihez hasonlóan a jövőben is a beruházási, pénzügyi lehe­tőségek határozzák meg mű­ködésünket. Elegendő utalni a városban és a környező. községekben végbemenő la­kásépítésre: például az utób­bi öt évben mintegy 140 millió értékben építettünk családoknak otthont. De nagy megrendelőnk volt éve­ken át az Autóvillamossági Felszerelések Gyára is: 1983—1987 között csaknem 180 millió forint értékű be­ruházást végeztünk a mező­kövesdi gyáregységnek. LEHETŐSÉGEK 1988-BÁN — Sok vállalat panaszko­dik, hogy évx'ől évre csök­kennek az építőipari beruhá­zások. A szövetkezetnek lesz-e elegendő munkája 1988-ban? — Nincs okunk panaszra — újságolta Bán Józsefné. — Folytatjuk a mezőségi sertéstelep rekonstrukcióját, ami húszmillió forint kö­rüli értéket jelent. Jelentős feladat a városi sportcsarnok építése is a maga huszon­négymilliójával. Azután itt van a múlt évben megkez­dett 32 bányászlakás idei be­fejezése, ugyanakkor ben­nünket bíztak meg az OTP épületének bővítésével is. — S vannak további biz­tató kilátások egyéb mun­kákra — vette át a szót a műszaki vezető. — A meg­bízók által kiírt versenytár­gyaláson a mi szövetkeze­tünk is érdekelt, egyebek között az áfész húsüzemének tervbe vett rekonstrukciójá­ban, megpályázzuk továbbá az Egri úton létesítendő élelmiszer ABC-áruház ki­vitelezését is. Az idei enyhe tél kegyeibe fogadta az építőket, -nem kellett heteket-hónapokat tétlenkedniük, szinte megsza­kítás nélkül dolgozhattak a különböző létesítményeken. (Folytatás a 3. oldalon) Áremelés után csökkent a forgalom Vasárnapi kenyerünk és tejünk A háziasszonyok legtöbbje már a szombati bevásárlás­kor gondoskodik a család kenyér- és tejellátásáról, de ezeknek a termékeknek a beszerzése gyakorta vasár­napra marad. Nos, akkor sincs gond, hiszen vasárnap délelőtt jó néhány vendég­látóhelyen kapható pótlás. Hol és mit leíhet vásárolni Miskolcon? Az első állomás a vasgyá­ri piac. A gyanútlan vásárló ugyanis elsősorban a piacot keresi fel — tudván, annak amúgy is szokásos vasárnapi nyitva tartásáról. Ám. innen csalódottan távozik. A vá­sárcsarnok ajtaja ugyan nyitva, de benne, a sok-sok üzlet közül csupán egyetlen zöldséges várja a vásárlókat. Viszont készségesen útba­igazítja: a Stadion étterem „rendelkezésre áll” ez ügy­ben. Valóban, a presszó vé­gében, valóságos „tejbüfé” található, ahol Krajcsy Já- nosné felszolgáló a követke­zőket mondja: — Hatvan liter sima tejet és 156 félliteres (fél-) tar­tós tejet rendeltünk, a száz­húsz kiló kenyér mellé. Kif­liből és zsömléből keveseb­bet, az már el is fogyott. (Az időpont délelőtt fél tíz.) Sokan visznek süteményt, mert az mindig friss, hiszen itt van a cukrászüaem a szomszédban, onnan kapjuk. Reggel héttől akár délután kettőig is kínáljuk a porté­kákat. Ha elfogy, akkor pót­szállítmányt kérünk, erre azonban ritkán kerül sor. Ide szaladt le kenyérért meg kávéért Dolovicsné Baba Erika is: — Váratlanul jöttek teg­nap vendégek és elfogyott a kenyér. A gyerekek pedig éhesek. Itt lakunk a közel­ben, a Fazola utcában. Nem akartam a szomszédoktól kérni, így hát idejöttem a Stadionba. A tréningruhás fiatalem­ber. Ganyi Lajos viszont — mint elmondta — törzsven­dég: — Én minden vasárnap itt vagyok. Kell egy kis mozgás, no meg legalább nem kell sorakoznom a tejért, a kif­liért, Két kisgyerekünk van, egy ötéves fiú, meg egy há­roméves kislány, úgy hogy (Folytatás a 2. oldalon) mmm u na

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom