Észak-Magyarország, 1988. január (44. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-15 / 12. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1988. január 15., péntek Téli bérlet A Miskolci Szimfonikus Zenekar koncertje Á főposta bejárata A miskolci 1-es Számú Postahivatal rekonstrukciós munkálatai­nál a kaput is gondosan felújították. Fojtán László felvétele Kiállítás nyílik ma délután A szovjet energetika fejlődése Borsodi múzeumokban Mérsékelt, differenciált belépődíjak Egyelőre nem módosítanak Január 11-én este a Mis­kolci Szimfonikusok hang­versenyét hallhattuk a szín­házban. Vezényelt Jancso- vics Antal, közreműködött Grigorij Szokolov zongora- művész. A koncert nyitószáma Rimszkij-Korszakov: „Nagy orosz húsvét” címet viselő nyitánya volt. A liturgikus témákból építkező nyitány­ban Rimszkij-Korszakov né­pének mélyen transzcen­dentális és ugyanakkor konlemplativitásra hajlamos, fantáziadús legenda- és me­sevilágába egyszerre röpí­tette a figyelmes hallga­tót. Még konkrétabban: „ze­néjében inkább nemzete passzív hajlamai rezonál- nak”, szemben a Muszorgsz­kij képviselte tragikus-he­roikus belső művészi világgal. Jancsovics Antal a legna­gyobb körültekintéssel igye­kezett megmutatni a parti­túra színgazdagságát. Kife­jező és ösztönösen jó mu­zsikálást ■produkált, melyben segítségére volt a zenekar is. Nézetem szerint mind­össze a forma határozott összefogásával maradt adós. Mozdulatai nyomán jó ka­rakterek születtek. Nagyon jó érzékkel közelítette meg a keleties koloritot, de en­nek a néhol a partitúra ál­tal is csábító túlkapásait biztos arányérzékkel redu­kálta. A hangverseny következő száma Chopin: e-moll zon­goraversenye volt. A szólis­táról, Grigorij Szokolovról túlzás nélkül leírhatom: poéta a szó legnemesebb értelmében. Mert mást nem lehet mondani arról a mű­vészről, aki játékában ele­gáns és választékosán fi­nom, aki tévedhetetlen me­móriával rendelkezik és íz­léssel alkalmazza a legel- rejtettebb hangsúlyokat is. Zongorajátékában Chopin dallamai oly szabadon, oly visszafojtott szenvedélyes­séggel keltek életre, mintha maga Chopin állt volna a művész fölött. És rögtön di­csérnünk kell a zenekart és karmesterét, akik alázatosan vállalták a kíséret igen bo­nyolult, ám ezúttal csöppet sem hálátlan szerepét. Te­gyük hozzá még, hogy a helyes arányok kialakításá­ban Jancsovicsnak fölbe- csülhetetlen érdemei voltak. Végezetül bámulatra méltó volt az a nyugalom és meg­fontoltság, mely társulva a varázslatosan könnyed és törékeny billentéssel, Szoko- lovot egészen magasrendű formáláshoz is hozzásegítet­te. Ki kell emelnem a má­sodik tételből a fafúvók re­mek teljesítményét, név sze­rint Halász István, Apró László és Bákonyi Tamás nagyszerű zenei megoldása­it. A basszusok meleg és pontos (!) játéka is élmény volt számomra. Szokolov és partnerei mél­tán robbantották ki a kö­zönség ovációját. A zongo­raművész három (!) ráadást adott. Chopin: e-moll pre- lűdjét, Sztravinszkij: Orosz táncát a Petruskából és Bach—Zilolti: h-moll pre­lúdiumát játszotta a publi­kum szűnni nem akaró tap­sa eredményeképpen. Szünet után Borodin: II. szimfóniája szólalt meg a Miskolci Szimfonikusok elő­adásában. Bevallom, hogy a Chopin-zongoraverseny él­ménye sokat „elvett” Boro­din művének értékeiből. Rögtön a nyitó tételben át- éreztem ugyan a mondani­való súlyát és fenségét, a hiányos, illetve robusztus hangszerelés miatt azonban dallamélményeim a mini­málisra csökkentek. Jan­csovics Antal karmesteri munkája nyilvánvalóan nem pótolhatta a szimfónia köz­ismert hiányosságait, ösz- tönszerűen kifejező mozdu­lataival a „tempók lénye­gét” dirigálta. A harmadik és negyedik tételben a „szí­nező” mozdulatok révén szép szólóállások tették vál­tozatosabbá a faktúrát. A szimfóniát hallgatva végig azt éreztem, hogy Bo­rodin sikerültebb művével vagy más szovjet-orosz szerző kvalitásosabb darab­jával kellett volna befejez­ni ezt a koncertet. Gergely Péter A Szakszervezetek Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Ta­nácsa és a budapesti Szov­jet Kultúra és Tudomány Háza A szovjet energetika fejlődése címmel fotó- és könyvkiállítást rendez Mis­kolcon, a Szakszervezetek Rónai Sándor Művelődési Központjának színháztermi előcsarnokában. A kiállítást ma délután két órakor .nyit­ja meg Vladiszlav Arszeny- jevics Muszin, a Szovjet Kultúra és Tudomány Há­zának igazgatóhelyettese. A tárlat január 30-ig látogat­ható naponta 10-től 18 órá­ig' Az új esztendő első nap­jaiban az országos lapokban és a televízióban is meg­jelent néhány közlemény egyes fővárosi múzeumok belépődíjainak jelentős eme­léséről. Az adott intézmé­nyek vezetői a különböző költségek drágulásával, a kiállítások rendezési árának emelkedésével indokolták a módosítást, amire egyébként felügyeleti szervük, illetve főhatóságuk, a Művelődési Minisztérium rendelkezése adott módot. Nem érdekte­len azt ig tudni, hogy az árhatóság a múzeumi szol­gáltatást, illetve a múzeu­mok gyűjteményeinek meg­tekintését szabadáras ka­tegóriába sorolta még az elmúlt esztendőben. Tekintettel arra, hogy Bor- sod-Abaúj-Zemplén megye igen gazdag múzeumokban és múzeum jellegű intézmé­nyekben, okkal érdeklődhet­tünk a Borsod-Abaúj-Zemp- lén Megyei Múzeumi Igaz­gatóságon az itt várható be­lépődíj-változások felől. (A megyében lévő múzeumok a sárospataki Rákóczi Vár­múzeum, a monoki Kossuth Lajos Emlékmúzeum, vala­mint a szakmúzeumok — kohászati, ércbányászati — kivételével e megyei szer­vezethez tartoznak.) Kérdé­sünkre dr. Szabadfalvi Jó­zsef megyei múzeumigazga­„A magyar film tíz éve” címmel .a párizsi filmmúze­umban filmsorozat indult az 1977—87-ben készült leg­jobb magyar játékfilmekből. Az első estén Mészáros Már­ta Napló szerelmeimnek cí­mű alkotását vetítették. A továbbiakban összesen 25 játékfilmünket játsszák feb­ruár 3-iig a Georges Pompi­tó a következőkben tájékoz­tatott : — Tudunk a budapesti múzeumokban, illetve né­hány budapesti múzeumban eddig végrehajtott belépő­díj-emelésről. Ennek a jog­alapon kívül bizonyára meg­van a gazdasági indoka is. A gazdasági indokoltság ná­lunk is jelentkezik, s ter­mészetesen ránk is vonatko­zik a minisztérium engedé­lyező rendelkezése. Mind­ezek ellenére nálunk az a döntés született, hogy az or­szág több azonos szerveze­téhez hasonlóan, csak mér­sékelten élünk az emelési lehetőségekkel, s ezt a mó­dosítást is csak fokozatosan hajtjuk végre. Ez a gyakor­latban azt jelenti, hogy az első negyedévben nem vál­toztatjuk a belépők árait, azt követően is a szükség­letnek megfelelően, a mú­zeumi intézményeink jelle­gének megfelelő differenci­áltsággal és a lehetőségek szerint legmérsékeltebben emeljük a díjakat. Termé­szetesen az illetékes űrható­ság előzetes jóváhagyásával. Alapvető törekvésünk, hogy múzeumi kiállításaink to­vábbra is a legszélesebb kö­zönségrétegek művelődéséi szolgálják és e törekvésünk hatékonyságát ne csökkent­se a majdan kényszerűen bevezetendő ármódosulás (bm) dou kulturális központ vetí­tőtermében. Köztük lesz az Oscar-díjas Mephisto, a Csontváry, az Egymásra nézve, a Szamárköhögés, a Hol volt, hol nem volt, Az utolsó kézirat a Malom a pokolban, a Szerencsés Dá­niel, a Társasutazás, a Te rongyos élet. Magyar filmek Párizsban Árazás után Mi újság a holtokban ? (Folytatás az I. oldalról) Nagykereskedelmi Vállalat­nál. A munkát igyekeztek a legrövidebb időn belül be­fejezni — tudtuk meg dr. Molnárné Takács Zsuzsától, kereskedelmi igazgatóhelyet- testc‘1 —, így 1988. január 4- én már megkezdhették a ki­szállítást. Az első napon mérsékelt volt a kiskereske­delem érdeklődése, 5—6—7- én azonban már egyre töb­ben jelentkeztek. A készlet összetétele megfelelő, a vá­laszték, az alsóruházati cik­kek ismétlődő hiányától el­tekintve jó. S hogy az ellá­tásra se legyen panaszuk a kiskereskedőknek, a Rövi- köt dolgozói ezekben a na­pokban jó néhány túlórát is vállalnak. Időben befejezték a leltárt a Borsodi Ruházati Kereske­delmi Vállalatnál is. — Üzleteink egy részénél az elmúlt év december 27-e és 31-e között, a másik cso­portban pedig 1988. január 2-a és 6-a között áraztak a dolgozók — mondja Orbán Gábor, a vállalat áruforgal­mi osztályvezetője. — Nagy munka volt, hiszen vala­mennyi cikk ára megválto­zott. Ez azt jelentette, hogy — a szerződéseseket is be­számítva — százhúsz bol­tunkban összesen százhar­mincmillió forint értékű portékát kellett számba ven­ni. Az áruk kiszállítása fo­lyamatos a héten, noha zöm­mel a raktáron lévő cikkek indultak még útra, ugyanis a gyártók csak január tizen­ötödike körül frissítik fel a készletet. MÁSFÉL MILLIÓ MÍNUSZ Milyen a kereslet és a kí­nálat megyénk élelmiszer- üzleteiben? Borsodi Élelmiszer Keres­kedelmi Vállalat; Tóth Já­nos kereskedelmi igazgatóhe­lyettes: — Az év első napjaiban 120 boltban leltározott a vál­lalat, mert a 100 szerződéses üzletünk önmagának oldot­ta meg ezt a feladatot. Ez a túlmunka 1,4 millió forint­ba került nekünk. Január 4- től gyakorlatilag minden egységünk nyitva van, és fokozatosan megkezdtük az áruk feltöltését. A napi élel­miszerekkel nincs gondunk, talán a vegyi áruk választé­kánál még nem teljes a kí­nálat, de ez megoldódik a későbbiekben. A szállítóktól még mindig a régi áron ér­kezik a cikkek jó része, így ezt a dolgozóinknak kell új árra átdolgozni. Természete­sen tárgyalásokat kezdtünk a vá Hala tokkal, hogy ezt a pluszmunkát vagy honorál­ják, vagy végezzék ők. A kereslet nagyon gyér, úgy tűnik, még tart az ünnepre bevásárolt készlet vevőink­nél. Miskolci Élelmiszer Keres­kedelmi Vállalat: Ambrískó Dezső, kereskedelmi igazga­tóhelyettes: — A városban és környé­kén üzemelő 180 boltból, mindössze harminc szerződé­ses, így 150-ben leltározott vállalatunk. A nagyobbak már január 3-án kinyitottak, de a raktárakban még folya­matosan dolgoztak az eladók az átárazáson. A kereslet lanyhának mondható, sokan sorakoznak viszont az üveg­visszaváltásnál. Legnagyobb gondot az új árak alkalma­zása jelenti, hiszen a pénz­tárosoknak idő kell. amíg beletanulnak, így kérjük a vásárlókat, hogy ne szégyell­jenek utánaszámolni, szólni, de egyben a türelmüket is kérjük. A vállalatok még a régi ár szerint számlázzák a ci kkeket, on nők megvál­tozásához hosszú hónapokra, de lehet, hogy egy évre is szükség lesz. Csemege Kereskedelmi Vállalat, Győri kapui ABC: Boros István üzletvezető: — A leltározást már las­san el is felejtjük, de az ad­minisztrációval sok bajunk van. Hogy a szállító válla­latok az új fogyasztói ára­kat nem tüntetik fel, az még csak hagyján, de az át­adási árat sem vezetik fel a szállítóleveleikre, úgyhogy ezzel sok a gond. Tartós hi­ánycikkekről most nem be­szélhetünk, teljes az árukész­letünk, a kereslet viszont gyengécske. Az eladók és a pénztárosok naponta vizsgáz­nak az új áraik /alkalmazá­sából, ez kicsit döcögősen megy, időbe telik, amíg a több ezer cikket újra ta­nulják. ÁRA VAN A KINÖTTNEK — A leltározás után még nincs sok árunk, de nagy az érdeklődés, főként azóta, hogy vevőink tudomást sze­reztek arról, hogy a gyer- meikruhákat maximált áron vásároljuk meg — mondta Szőke Béláné, a miskolci Bi­zományi Áruház igazgatója. Vállalatunk már jó .előre gondolt arra, hogy a csecse­mő- és gyermekruhák árai­nak emelkedése miatt növek­szik majd az igény a hasz­nált iránt, amelyet olcsóbban vehetnek meg a szülők ná­lunk, ezért úgy határoztak, hogy magasabb áron vehet­jük meg ezeket. — Minden gyermekruhát átvesznek? — Ez nem jelentheti a minőség romlását, ezért azo­kat a kinőtt, de még jó ál­lapotban levő gyermekruhá- kat vásároljuk meg, amelye­ket még más szülő szívesen ráad gyermekeire. Az viszont igaz, hogy nyári ruhát átve­szünk most, és tavasszal még télikabátot is, ami eddig nem volt szokás. Becsüseink még a múlt év utolsó nap­ján megkapták a tájékozta­tást az újonnan forgalmazott cikkek áráról, így ennek ará­nyában állapíthatják meg a használtak vételárát is. (monos—orosz) Válogatás

Next

/
Oldalképek
Tartalom