Észak-Magyarország, 1988. január (44. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-30 / 25. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1988. január 30., szombat „A sajátosság méltósága” (Juhász Béla előadása Sütő Andrásról) A minap szép számú közönség gyűlt össze a TIT Kazinczy Klubjában (a szervezők kissé alábecsülték a várható érdeklődést, s így a helyiség bizony szűkös volt), hogy Sütő András életéről, munkásságáról hall­hassanak Juhász Béla irodalomtörténésztől, az Alföld főszerkesztőjétől. Szigligeti Ede 1858-ban irt Fenn az ernyő, nincsen kas című játékából írta forgatóköny­vét Kardos G. György, s abból Bohák György rendezett tévéjátékot, amely ma 20.05 órától látható az első műsorban. A 130 esztendős játék éles csipkelődése, a házassági manipu­lációk követelte megalkuvások, a „felfelé” való barátkozás, kapcsolódási szándék talán mai hazai társadalmi életünkben is fellelhető (szórvány)jelenség. A játék legfőbb szereplői Szilágyi Tibor és Moór Marianna, rajtuk kí­vül még további tíz ismert színművészt látha­tunk. Képünkön a játék egyik pillanata. Filmválaszték örvendetes jelenség, hogy Sütő András művészete — és vele együtt az erdélyi magyar irodalom egésze is talán — hangsúlyosabban a figyelem középpontjába ke­rült; tavaly köszöntöttük az írót hatvanadik születésnap­ja alkalmából, Miskolcról a Napjaink hasábjain épp egy másik erdélyi, Gyön­gyösi Gábor írt hozzá Si- kaszóra komor tónusú, lírai hangvételű levelet. Az el­múlt év egyik legfontosabb irodalmi eseménye az Álom­kommandó című Sütő-drá­ma közlése volt az Alföld­ben, ami művészi rangjához méltó gyorsasággal került színpadra, s a szerző a lap nívódíját is elnyerte, immár másodízben. Juhász Béla nem vállalko­zott arra, hogy rövid egy óra alatt teljes pályaképet ^adjon, hiszen az életmű je­lentőségét jelzi az is, hogy GörörAbei András a Kor­társaink sorozat legvasko- sabb monográfiáját készítet­te az íróról. Az átfogó jel­leg helyett a Sütő András körül kialakult mítosz ter­mészetével, tartalmaival, ki­alakulásának körülményei­vel foglalkozott részleteseb­ben. Ezáltal az erdélyi magyar irodaiam és kultúra egészé­ről is némi 'képet kaphat­tunk, s ez segített bennün­ket abban is, hogy oldja a beidegződést, ami az erdélyi magyar irodalmat kizárólag Sütő Andrásra redukálja. A politikai képzés korsze­rűsítésével foglalkozó orszá­gos tanácskozás kezdődött szerdán Tatabányán az MSZMP Politikai Főiskolá­jának rendezésében. A 19 megyéből, valamint a fővá­rosból azokat a tanárokat hívták meg az eszmecseré­A címben Idézett, Gál Er­nőtől kölcsönzött gondolat köré építette előadását Ju­hász Béla, s tette ezt teljes joggal, hiszen a gondolatban megfogalmazódó szemlélet- mód Sütő* András munkássá­gának, művészi mentalitásá­nak is cselekvőén vállalt vezéreszméje. Európa leg­népesebb kisebbsége él Er­délyben, s a sajátosság vál­lalása az ott élő magyar­ság legelemibb joga. A sajátosság, a kultúra folytonosságában megélhető identitás egészséges körül­mények között egy nép ter­mészetes létállapota, s a ha­talom, ha ennék csonkítá­sára vagy megsemmisítésére törekszik: soviniszta és em­bertelen. Az elszemélytele- nítő egyneműsítés, az ag­resszív .asszimiláció semmi­vel nem igazolható és nem jelent megoldást sem. Az együttélésben a sajátosság megőrzése és az előítélet­mentes odahajlás nyitottsá­ga együttesen alkotja az egyetlen értékes magatar­tást. Pusztakamarás, az er­délyi kis falu Sütő András számára arra is példát adott, hogy az egyszerű emberek igenis megtalálják egymás­hoz az utat. Az emberségen alapuló egymásra találás egyik leg­fontosabb feltétele, hogy az együttélők ismerjék egy­mást. A kisebbségben élő nép­csoport csakis így töltheti be a híd szerepét a nemzetek re, akik bekapcsolódtak a múlt év őszén kezdeménye­zett új típusú párlofctatásba, a vezetési ismeretek bővíté­sét szolgáló speciális tanfo­lyamok megszervezésébe és megtartásába. Mint a tanácskozáson el­mondották, a Politikai Főis­között. A kisebbség valódi, egyetemes küldetése a kö­zeledés élősegítése, de ezt a szerepét az asszimiláció ál­dozataként, önazonosságának vállalhatósága nélkül betöl­tenie szinte lehetetlen. „Nyelvében él a nemzet!” ;— s fokozottan igaz ez a nemzetiségre. Az anyanyelv­nek megtartó ereje van, a túlélésnek sokszor az egyet­len esélyét jelenti. Az egye­temes magyar próza fejlő­désében egyire határozottab- bá vált egy alternatíva, ne­vezetesen: a metaforikus és az intelléktuális közlő stílus kettőssége. A metafora, a költői kép őrzi leghűbben a nyelv eredeti teljességét, poétikus szépségét, színgaz­dagságát. Sütő András a metafori­kus nyelvezet legbravúro­sabb mestere, talán a leg­szebben író magyar művész. Az említett alternatívával kapcsolatos választása tehát korántsem csupán esztétikai kérdés, vagy egyszerű sti­lisztikai megoldás, hanem a túlélés esélyének legigénye­sebb íkiteljesitési kísérlete. Népéhez való hűségének, felelősségvállalásának, hu­manizmusának, erkölcsi nagyságának maradandó bi­zonyítéka. „Kell valaki, aki az üre­sen hagyott házak ablakait becsukja” — írta egy Ju­hász Bélához írott levelében Sütő András. Mintha ez a miskolci előadás mégis élesz­tette volna a reményt, hogy a jövő nem a pusztulás rögzítését, a megváltoztatha­tatlan tudomásul vevő gesz­tus fájdalmas kegyeletét tartogatja. Talán nem azt. A hazai közömbösség oszlatása ehhez .fontos segítség. Kö­szönet most érte Juhász Bé­lának! Mile Lajos kola az elmúlt év őszén, a képzés korszerűsítésének ré­szeként, a megyékben és fő­városban egyaránt szervezett a hagyományostól eltérő tanfolyamokat. Az időtarta­muk egy év, főleg önkép­zésre épülnek, a hallgatóik csak hetente egyszer vesz­nek részt előadáson, konzul­táción. Kalandok a vadnyugattól a Nílus vidékéig, társadalmi drámák, valamint látványos rajzfilmek kerülnek a mo­zinézők elé az első negyed­év végéig. Februárban Michael Caine és Cathy Tyson látható egy angol krimiben, amelynek címe: Mona Lisa. Ekkor ve­títik a mozik A simaragd ro­mánca második részét: a fő­szereplő-kettős, Jack és Joan — Michael Douglas és Kathleen Turner — újabb, ezúttal Afrikában játszódó kalandjairól szól ta Nílus gyöngye. Michael Crichton filmjében — oírne szerint — Feltámad a Vadnyugat. Már­ciusban mutatják be az iz­galmakban bővelkedő, for­dulatos hongkongi Rendőr- történetet, amelynek rende­zője s egyben főhőse Jackie Ctian. Kairó bíbor rózsája a cí­me Woody Allen vígjátéká­nak. Ebben is Mia Farrow a főszereplő, a sztori pedig a filmvászon nagy férfisztárja és egy kis elbocsátott pin­oérnő körül forog. A Házi­buliból megismert fiatal francia színésznő, Sophie Marceau ezúttal Jean-Paul Belmondo oldalán tűnik fel a Kellemes Húsvéti Ünne­peket című vígjátékban. A Reméljük lány lesz! olasz komédiában Liv Ullmann, Philippe Noiret, Bemard Blier, Catherine Deneuve és Giuliano Gemma játssza a főszerepeket. Februárban több társa­dalmi dráma is a mozikba kerül. A betörő' című szov­jet film egy nehézfiúról szól, a Betty Blue című francia alkotás pedig egy tragikum­ba torkolló szerelemről. Egy politikai fogolyként őrzött brazil tanárnak és írónak a bezártság, az elfeledés ellen, a s zell emi -e mb éri szabad­ságért vívott küzdelmét ér­zékelteti a Börtönemlékek. Ugyancsak februárban játsz- szák A vér minidig forró című kínai filmet, amely egy selyemnyomó üzemben játszódik. A tudományos-fai)tasztikus alkotások kedvelői március­ban találkozhatnak „Az utolsó csillagharoos”-sal egy amerikai filmben. A világ­autó a környezetre ártalmat­lan energiával működő ta­lálmány lenne, s éppen ezért dúl körülötte látványosan a küzdelem, az áprilisban mo­zikba kerülő NSZK-filmben. A gyerekek kedvencei, a vidám rajzfilmek sorában az első bemutató még január­ban a Bolka és Lolka meséi című nagyfilm lesz. Márci­usban Asterix és Obelix, a két jó kedélyű gall harcos a hatalomtól és a közélettől is visszavonulásra kényszeríti a megszégyenített Julius Cae­sart, — legalábbis az Asterix tizenkét próbája című film szerint. A televízió is vetí­teni kezdi tavasszal a Hupi­kék törpikék sorozat epizód­jait, ám a törpék kalandjait egy újabb, egész estés film­ben is láthatják a gyerekek a mozikban. Korszerűsödő képzés Ma este a képernyőn Egy kép 1987 októberéből: nyitás előtt fel­töltik az új Krúdy Gyula Könyvbolt raktárát. (Fotó: Fojtán) A könyvvel mindig találkozunk. Mindig és mindenütt. Az utcán járva könyvet lá­tunk a kirakatban, könyvet kínálnak a pa­vilonok, az állami könyvkereskedelem moz­góárusai a munkahelyen. Könyv kínáltatja magát az utcai asztalokon, újabban szinte minden sarkon, ládákon, ernyő alatt, káni­kulában és a hidegben is. A most követ­kező séta teli töprengéssel, kicsit gondolati. Bár gyakorlatban is nagyon sokszor végig­sétáltuk a Ikönyvkínáló helyeket. E gondo­lati sétán és töprengésben partnerem Bor­kúti László, a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat Borsod—Heves megyei boltcsoport­jának igazgatója. E boltcsoporthoz a két megyében 31 bolt tartozik, abból a mi megyénkben van 22. Miskolcon, a megyeszékhelyen 12 boltja van a vállalatnak. A tíz megyei boltban érdemi változás nem történt a közelmúltban, Mis­kolcon viszont bizonyos profilváltozás ment és megy végbe. Például a Nehézipari Mű­szaki Egyetemen levő könyvbolt lett az ellátó bázis, az látja el a viszonteladói te­endőket. Ezt a bolt sajátos helyzete indo­kolta. Ugyanis ebben a boltban szeptem­berben és októberben van kiemelkedően nagy forgalom, elsősorban az egyetemi jegy­Töprengő seta zetek beszerzéséből és egyéb, a tanévindu­lással kapcsolatos anyagokból. Az év másik tíz hónapjában kevesebb a munka, tehát az itt dolgozóknak több a lehetőségük a vi­szonteladókkal vaíó törődésre, s ez a for­galmukat is növeli. E profilváhozás jegyé­ben született egy új könyvbolt is a Széche­nyi utcán, amely Krúdy Gyula nevét vette fel,. és október 16-á,n nyílt. Ez elsősorban gyermek- és ifjúsági irodalomra szakoso­dott. S bizonyos mértékig ellátja a bizomá­nyosokkal való törődést ás. Az ugyancsak a Széchenyi utcán lévő idegen nyelvű és mű­szaki boltból fokozatosan kivonták, illetve kivonják a gyermek- és szépirodalmat, és teljes egészében elvették onnan a számítás- technikai anyagot, amit a november 15-én megnyitott Hunyadi utcai boltba helyeztek át a mezőgazdasági szakirodalommal együtt. A miskolci profiltisztítás, vagy átszervezés még ezzel nem ért véget, ugyanis a város peremén lévő lakótelepek könyvboltjainak forgalma erősen csökkenő tendenciát mutat, ami részben a lakosság összetételének vál­tozásából, részben az odai kései hazajárás­ból adódik. A boltok nyitva tartási idejé­ben szinte üresek a lakótelepék, rugalma­sabb nyitva tartási időt kellene alkalmazni, amit próbáltak is, de késő délután a for­galom elenyésző. Nos, 1987-be.n ilyen körülmények között is e 12 könyvboltban, Miskolc lélekszámát figyelembe véve, minden egyes lakosra, csecsemőtől az aggastyánig 500 forint érté­kű könyvvásárlás jutott. Vajon mit hoznak a gazdasági és kereskedelmi életünkben az új esztendővel beköszöntött és folyamato­san beköszöntő változások? Borkúti László töprengő válasza: „Leg­főbb feladat a várható piaci hatásokra fel­készülni.” Próbáljuk ezt a iköznyelvhez va­lamivel közelebb álló megfogalmazásra le­fordítani. A változó piac tulajdonképpen azt jelen­ti, hogy. szemben a korábbi állapotokkal, amikor ez a vállalat szinte monopolhely­zetben Volt, megjelent a konkurencia. Főleg az utcai kiskereskedők formájában. Aki csak jár a városban, láthatja ezt a pezsgő a könyv körül könyvkínálatot, tegyük hozzá, nagyon ve­gyes könyvkínálatot. És azt is tegyük hozzá, hogy az utcai könyvárusok sorában szinte könyökkel egymást érintve állnak a ma­gán-kiskereskedők, a különböző közvetítők, más vállalatok megbízottjai, vagy éppen ennek a vállalatnak a bizományosai. Be­szélnek közvetítő magánzókról, akik kész­pénzért közvetlenül a kiadóktól vásárolnak meg kasszasikereknek ígérkező kiadványo­kat, a hivatásos könyvkereskedelem teljes kikapcsolásával, és azt dobják piacra. Em­legetnek valakit, aki tízezres példányszám­ban veszi a kiadótól készpénzért a könyve­ket, és viszonteladóknak adja tovább. Üj dolog az is, hogy a kiadó vállalatokon be­lül működnek gazdasági munkaközösségek, amelyek szlptén produkálnak könyveket, és tőlük a legváltozatosabb csatornákon át jut tovább a könyv az utcai árusokig. Itt is megjegyzendő, hogy nem az irodalom javá­ról van szó. Ez a fajta burjánzó könyvke­reskedés sok új feladatot ad az állami könyvkereskedelemnek, és ezért — Borkúti László előbbi megfogalmazása szerint — legfőbb feladat a várható piaci hatásokra felkészülni, azaz felvenni a kesztyűt, amit ez az új konkurencia odavetett. Hogyan történik ez? Hogyan akar a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat ebben a nehézen áttekinthető helyzetben talpon maradni? A vállalat a továbbiakban még hatéko­nyabb propagandával kíván dolgozná. Pél­dául támogatja a Magyar Televíziót és a Magyar Rádiót a könyvet, az olvasást se­gítő műsorok készítésében. A televízióban a minap megindult Új Nyitott Könyv című, a kortárs magyar irodalmat kínáló sorozat egyik mecénása is. Azon kívül pedagógu­soknak és diákokn ak a tov ább iáikban 10 .százalékos kedvezményt kíván biztosítani. Ennek a mikéntje még kidolgozás alatt áll. Ezekkel együtt nem lesz könnyű a dolga. Jelenleg ugyanis a már meglévő kiadói szervezeteken, új társulásokon, kiadással foglalkozó tanácsi, tudományos és egyéb szervek ilyen jellegű tevékenységén kívül további kiadói munkával is kell számolni. A hírek szerint jelenleg 31 kiadói kérelem áll engedélyezés előtt. Ezek az új kiadói szervezetek igen nagy konkurenciát jelen­tenek az állami kiadó vállalatoknak. Ami annál is veszélyesebbnek tűnik, mert a do­táció, néhány fajta 'kiadványt leszámítva — például tankönyv —, az állami kiadóknál megszűnik. Ez elkerülhetetlenül ármozgá­sokkal, ne kerteljünk, drágulással jár. Drágább lesz-e hát a könyv? Március 31-ig nem változnak a nyomdai áraik. De utána minden bizonnyal. És nem csökken­ni fognak. -Napjainkban kicsit áttekinthe­tetlen az első negyedév kiadási helyzete. Áprilistól viszont szabadáras lesz a könyv, és emiatt igen sokféle és elkerülhetetlen­nek tűnő megalkuvás veti előre fenyegető árnyékát. Egyelőre áttekinthetetlen az 1987- es könyvkínálat is és feltételezhetően a ter­jesztői vállalatok között is nagy csata vár­ható. Tömegével érkeznek a terjesztőkhöz ajánlatok a különböző kiadóktól, az állami­aktól és az újaktól egyaránt. Ezekre nagyon gyorsan kellene reagálni, mert a gmk-ik és egyéb, nem állami kiadók, a hamarabb ren­delő terjesztőnek adják oda a könyvet. Az állami terjesztő viszont kötöttségei miatt nem tud ilyen gyorsan reagálni napjaink­ban. Szomorúan kell megállapítani, hogy az 1988-as évben eddig eltelt rövid idő alatt mintegy 50 százalékos visszaesés tapasztal­ható az állami könyvbolti forgalomban. Igaz, az eddigi megjelenés is hozzájárult ehhez a' csökkenéshez. Nem volt az elmúlt hetekben olyan új mű, ami indokolt volna egy felfokozott érdeklődést, A raktáron lé­vő, illetve korábban kiadott könyveket nem fogják átárazni. De az új kiadványok árai április után az új nyomdai árakhoz kell, hogy igazodjanak. Ennek ellenére a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat 1988-ban is rendez 50 százalékos vásárt, törekszik az új, kulturáltabb utcai árusítás lehetőségeinek megteremtésére, különböző beruházások út­ján; nem alkarja feladni a hiarcot. Tavaly minden miskolci lakos csak ennél a vállalatnál 500 forint értékű könyvet vá­sárolt — írtuk fentebb. Ezt az arányt sze­retnék tartaná legalább az idén is. Nem a forintösszeget, hiszen az ármozgásokkal az talán könnyebben elérhető, hanem a módo­suló árak mellett is legalább ilyen arány­ban eljuttatni a miskolciakhoz a szórako­zást, a tudást adó könyvet. Nem lesz köny- nyű . .. Benedek Miklós Fenn az ernyő nincsen kas

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom