Észak-Magyarország, 1988. január (44. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-13 / 10. szám

1988. január 13., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 7 ' i sí sí::*® Sportaktíva Miskolcon Nevel, jellemet formál, szórakoztat TISZTA ESZKÖZÖKKEL A MOZGALOMÉRT TÖBB MEGBECSÜLÉS A FELKÉSZÜLTEKNEK REFORM ELŐTT AZ UTÁNPÓTLÁS mennyire elhagyják magu­kat, s a mozgáshiány miatt veszélyeztetik egészségüket. Elmondotta: a diáksport­nak az utánpótlási bázis megteremtésében jelentős szerepe van, amelyhez szak­mai és szervezeti támogatás szükséges. Érdemes a klubok képviselőinek nyitott szem­mel járni a diákolimpia kü­lönböző szintű versenyeit, mert ezeken a viadalokon megjelenik a tehetségek egy része. Szeretnék megrefor­málni az utánpótlás-nevelés jelenlegi rendszerét. Növelni akarják a szakemberek fel- készültségét és megbecsülé­sét. Elszomorító, hogy akad­nak vezető edzők, akik saját egyesületük háza táján nem ismerik az ifjúsági együttes­ben feltűnő ügyes sportoló­kat, pedig idejük lenne a feltérképezésre. Nagy fontos­ságot tulajdonított a sport- centrumok létrehozásának. Követésre érdemes példaként említette a fővárosi Őrnagy utcai iskolát, ahol Budapest tehetséges fiataljai tanulnak, 12—13 fős osztályokban, s az oktatás rendje (!) igazodik az edzésekhez, a gyakorlá­sokhoz. A tapasztalatok sze­rint jó a gyerekek tanulmá­nyi eredménye, gyors a fel­fogóképességük és a fizikai állapotuk is jóval meghalad­ja az átlagot. Az államtitkár hangoztatta: felértékelődik a szabadidő- sport jelentősége. A mozgás öröm! — ennek a felismerése egyre több ember életének szerves részét kell jelentenie. Az idén az ÁISI-I új akciót A sportaktiva elnöksége mogatást biztosított két bor­sodi egyesületnek. Ebből az összegből a DVTK 1 millió forintot kapott, a többit az Ózdi Kohász fordíthatta sportcélokra. A DVTK 1986- ban a központi keretből 8 millió forintos támogatásban részesült, az 1987-es eredmé­nyek alapján ez az összeg 5,1 millió forintra csökkent. Befejezésül hangsúlyozta: a helyi sportpolitikának össz­hangban kell lennie az or­szágos célokkal, s minden indít Olimpiai Napok — 1988 elnevezéssel. A szintet el­érők valamennyien elisme­résben részesülnek. Szólt a versenysportról, s elégedetten állapította meg: nincs okunk a panaszra, az 1987-es ered­mények biztatóak, a fellen­dülés a teljesítményelv beve­zetésének is köszönhető. El­mondta, hogy az ÁISH 1,3 millió forintos rendkívüli tá­érdekeltet arra kért: lépjenek fel a feketepénzek és a bun­dák ellen, mert a morális tisztaság biztosítása sarkala­tos pontja honi sportmozgal­munknak. Ezt követően Porkoláb Al­bert megyei tanácselnök-he­lyettes adott áttekintést Bor- sod-Abaúj-Zemplén sportjá­ról. Megjegyezte, hogy az elmúlt években a megye Tegnap Miskolcra látogatott Deák Gabor államtitkár, az Ál­lami Ifjúsági és Sporthivatal elnöke. Délelőtt a megyei tanács ifjúsági és sportosztályának tevékenységével ismerkedett, majd az Avas-déli lakótelepen levő 42-es Számú Általános Iskolát ke­reste fel, ahol Horváth József igazgató adott áttekintést az in­tézményben folyó munkáról. Az államtitkár elsősorban a Diák Sportegyesület működésének tapasztalataira volt kiváncsi, majd megtekintette a testedzést szolgáló létesitményeket. Délután a párfszékházban fogadta a vendéget Dudla József, d£ MSZMP Borsod Megyei Bizottságának első titkára és dr. La­dányi József, a megyei tanács elnöke. Deák Gábor ismertetőt hallgatott meg Borsod életéről, tájékozódott a gondoktól. Ezt követően a pártbizottság tanácstermében sportaktivára került sor, amelyen a megye egyesületeinek irányitói, szakvezetők, szövet­ségi tisztségviselők, iskolaigazgatók, testnevelők és vállalati veze­tők vettek részt. A megjelenteket Dudla József köszöntötte, s hang- áplyozta: Akár az élet más területein, hazai sportéletünkben is változások következtek be. Helyi nehézségeinket aligha oldhatja meg az ÁISH, ezekre itt kell választ találni. Az eszmecserék bi­zonyos esetekben feltételteremtö szerepet játszhatnak, s értékes tapasztalatokkal gazdagíthatnak.-mEzután Deák Gábor tar­tón vitaindító előadást. Be­vezetőjében leszögezte, hogy ä|,.miskolci sporlaktíva hoz­zájárulhat az alapvető kér­désekben a közös gondol­kodáshoz. Aktuális sportjjo- litikai kérdésekről szólva arra keresett választ: miben változott a párt sportpoli­tikájának hangsúlya és mi­lyen feltételek között kell céljainkat megvalósítani? k aktíva előtt A kezdési megelőzően sportvezetőkkel beszélget­tünk. Azt tudakoltuk, hogy mit várnak, mit remélnek az aktívától, s ha szót kap­nának, ,mlre íiívnák fel az ÁISH figyelmét, milyen kérésük lenne? Vitányi Mihály, sátoral­jaújhelyi sportfelügyelő: — Szeretném, ha a tettek és a gyakorlat között ki­alakulna valamiféle egység. Hízom abban Is, hogy használható információkat kapok a sportfinanszíro­zásról. Pásztor Imre, az Ózd Városi Tanács :v. B. osz­tályvezetője: — Gyorsabb, pontosabb, a kor követel­ményeihez jobban alkal­mazkodó információáram­lást várok a jövőben. Menyhért László, a Bor­sod Megyei jCézilabda Szö­vetség elnöke: — Az el­következendőkben nagyobb figyelmet kell fordítani az utánpótlás-nevelésre, és to­vább kell szélesíteni az is­kolai sport alapjait. — A gazdasági életben és társadalmunkban lejátszódó reformokat sportreformnak is követnie kell — hangsú­lyozta. — Ennek alapjait az 1984-es politikai bizott­sági állásfoglalás fektette le. A gyakorlat elszakadt a társadalmi elvárásoktól. Napjainkban az egészség- megőrző, edzettségi funk­ciónak kell előtérbe kerül­nie. A sportnak nevelő, jellemformáló, szórakoztató szerepe van, de nem mond­hatunk le nemzetközi jó hí­rünk gyarapításáról sem. Tudomásul kell venni, hogy a sport egyben üzlet is, ezért a teljesítményelvnek kell kifejezésre jutnia, pá­rosulva a szakszerűséggel. Hazai sportéletünk fej­lesztésének három fő célki­tűzése van: egészségesebb társadalmi sportmodell ki­alakítása; a demokrácia és a rend erősítésével tiszta viszonyok teremtése; a di­áksport és a szabadidősport erősítése; az élsport ered­ményeinek megőrzése és fej­lesztése. Tagadhatatlan, hogy céljainkat nehezebbé váló anyagi feltételek között kell megvalósítani. Keve­sebb sportlétesítmény épül, elhúzódik a meglévők pót­lása, felújítása, ugyanakkor számolni lehet a szervezeti bázisok gyengülésével is. Mivel a lakosság életszínvo­nala csökken, kevesebb idő és energia jut a sportra, a mozgásra. Céljainkat ezért józanabbul kell megfogal­mazni, ezek eléréséhez több munkára, korszerű gondol­kozásra és kezdeményező magatartásra lesz szükség. Ha panaszkodunk, semmi nem oldódik meg. A felme­rült kérdésekre igényes, ki­elégítő választ kell adni, olyat, amely magában hor­dozza az előremutató ösz­tönzést. Számolhatunk az igények átrendeződésével. Előfordulhat, hogy valaki teniszezni szeretne, de kép­telen hozzá megteremteni a feltételeket. Ilyen esetben barátságot keli kötni a ko­cogással, amely jóval keve­sebb „beruházást” igényel, s magasabb életszínvonalú társadalmakban elfogadott, napi gyakorlatként jelent­kezik. Az államtitkár beszélt ar­ról a tevékenységről, amely a sport szerkezetének át­alakítására irányul. Jó len­ne elérni, hogy felértéke­lődjön az egészségfejlesztés. Elmondta, hogy pillanatnyi­lag 250 DSE, illetve 1964 DSK működik hazánkban. Borsodban 12, valamint 148 ezek száma. A tény töpren­gésre késztető, mert az arány kedvezőtlen tenden­ciát mutat. A jövő útja a DSE-k létrehozása, a tarta­lékok ott találhatók. Köve­tésre méltónak nevezte a leninvárosiak példáját, akik 6 DSE-t alakítottak. Figyel­meztető jel, hogy a lélek- szám csökkenése fizikális gyengüléssel jár együtt. Saj­nálatos, hogy har.mincesz- tendős, életerős emberek „Csendélet" a szünetben H szilien fii lop Péter, a MÁV Miskolci Járműjavítójának igazgató­ja, az MVSC társadalmi elnöke: — örülök annak, hogy tiszta és főleg ellenőrizhető lesz a sportfinanszírozás, a most életbe léptetett legalizálás követ­keztében. Február 15-ig nagy munka vár ránk, éspedig azért, mert nem dicsekedhetünk önállósággal. „Egy részlegként” kell aprópénzre váltanunk a rendező elveket. Hiszek abban, hogy az elkövetkezendő napokban ez Budapesten és itt, Mis­kolcon is megtörténik. versenyzői rendre értékes ajándékokat tettek a közös asztalra; a bázisok, még soha nem voltak ilyen nehéz hely­zetben, mint jelenleg; a pon­tozásos rangsorban Borsod általában az első-második helyet foglalta el és soha nem volt negyediknél rosz- szabb. A közvéleményben en­nek ellenére mégis az rög­ződött, hogy nincs élvonalbeli labdarúgócsapat, kézilabdá­ban és röplabdában sincs NB I-es reprezentánsa a me­gyének, s kívánnivalót hagy maga után a vívó, a torna, az úszó, valamint atlétika sportágak eredménylistája is. Büszkeséggel tett említést a 4 műjégpályáról, s a nemzet­közi szintű sportolókról. El­mondta, hogy a 26 szakszö­vetség döntő többsége szín­vonalasan tesz eleget vállalt feladatának. A hozzászólásokat dr. Ju­hász György, a Borsodi Épí­tők Volán társadalmi elnöke kezdte. Beszámolt arról, hogy a klubnál jól funkcionál a zárt pénzügyi elszámolás. Ez azt jelenti, hogy a szakosz­tályokat más és más bázis­szervek támogatják, s a pénz­ügyi elszámolás is „feléjük fordul". Náluk nincs tehát egymás zsebébe nyúlkálás, átcsoportosítás, közös kalap. Sürgette, hogy fel kell szá­molni a magyar sportban; lé­vő etikai konfliktusokat. Bráz György, a Leninvárosi Városi Tanács V. B. osztály- vezetője kiemelte, hogy a most alakuló formát meg kell tölteni tartalommal, rendez­ni kell a diáksportban dol­gozók jelenlegi szerény tisz­teletdíját, és jó lenne, ha mihamarabb láthatóvá vál­nának a sportfinanszírozás rendjével kapcsolatos sza­bályzók. Sztadinger Csaba, a KISZ Borsod Megyei Bizott­ságának titkára hangsúlyoz­ta; a mozgás létkérdés. Élet­módot és szemléletet kell változtatni, s ehhez a prog­ramhoz a KISZ sok kezde­ményezéssel kíván hozzájá­rulni. Csinos József, az SZMT titkára arról szólt, hogy az egészség megőrzése érdekében intenzív propa­gandára van szükség. A szak- szervezetek egyik funkciója — többek között — a sport­munka, melynek hatékony­sága kifejezésre juthat a munkaképesség megőrzésé­ben. Leszögezte: sajátos esz­közeikkel fellépnek a moz­gásszegény életmód ellen. Tóth Lajos, a DVTK társa­dalmi elnöke mondta, hogy sokat kellett várni a mosta­ni, már-már kikényszeritett intézkedésekre. A DVTK az út- és stíluskeresés idősza­kát éli, s eközben gazdálko­dásukat olyannyira sikerült rendezniük, köszönhető ez vállalkozó szellemüknek, hogy hosszú idő után — kifejezé­sét használva — „nyeresége­sek lettek". Nagy tetszést aratott felszólalásának az a része, melyben az úgyneve­zett feketepénzekkel és az érdemen felüli juttatásokkal foglalkozott. Fehérvári Ist­ván őrnagy, az MHSZ me­gyei titkárhelyettese szerint az eddigiektől nagyobb fi­gyelmet kell fordítani az el­méleti és fizikai felkészítés­re, a honvédelmi nevelésre. Dr. Csótai József, a Nehéz­ipari Műszaki Egyetem test- nevelési tanszékének vezető­je egy kérdéssel kezdte: „Ho­gyan valósítsák meg a cé­lokat ?” Válasza: „Ügy, hogy a szakmának meg kell adni azt a szerepet, ami megille­ti." Megítélése szerint nélkü­lözhetetlenek a viták, a vé­leményeket ütköztetni kell, mert a helyes döntések csak így születhetnek meg. II tanácskozás végén Demkó István, az MSZMP Borsod Megyei Bi­zottságának sportügyekben illetékes munkatársa: — Jóleső érzés tölt el, hi­szen „egy asztalhoz” lültek a párt-, állami, tömegszer­vezeti, gazdasági és társa­dalmi szervek képviselői, itt voltak a fegyveres testü­letek, az iskolák, a klubok, a diáksportkörök és -egye­sületek munkatársai, dol­gozói, s ilyenre inagyon ré­gen nem volt példa Bor­sodban. a fö hangsúly a két legfontosabb területre, a diáksportra lés a sport - finanszírozásra terelődött. Tisztább lett a .kép, elkez­dődhet — vagy talán in­kább folytatódhat >— a hét­köznapok felelősségteljes munkája. A felvetett problémákra, gondolatokra az államtitkár adott választ, s „pontot” tett a nyitott kérdésekre is. A sportaktíva Dudla József összefoglalójával, zárszavával ért véget. Doros László Kolodzey Tamás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom