Észak-Magyarország, 1988. január (44. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-09 / 7. szám

1988. január 9., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 13 * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA SZÁMÍTÓGÉP A Z ISKOLÁBAN Ismerkedés a TV-Computerrel (5.) Mielőtt hozzákezdenénk egy kört rajzoló program megírásához, rajzoljunk egy derékszögű háromszöget! Az átfogó egyik végpontjának koordinátái (U; V). a három­szög álfogója R, vízszintes befogója X. A 60-as sorban a két befogó, a 70-es sorban az átfogó mentén jutunk el az átfogó egyik végpontjából a másikba. .1.0 GRAPHICS 2 20 U=500:V=500 30 R=200 40 FOR X=-R TO R STEP 5 50 Y=SGR(RA2-XA2) 60 PLOT U „ V J U+X - V r U+X , V+Y 70 PLOT U,VíU+X,V+Y 80 NEXT Változtassuk X értékét —R- től -j-iR-ig. A sok háromszög egy fél ellipszist fest a kép­ernyőre. (Ez a program csak két sorában különbözik az előzőtől. A 40-es és a 80-as sort kell átírni.) 10 GRAPHICS 2 20 U=500:0=500 30 R=200 40 FOR X=-R TO R STEP 5 50 Y=SQR<RA2-XA2) 60 PLOT U,VMJ+X,V?U+X,V+Y 70 PLOT U,ú;U+X,ú+Y 80 NEXT Azért kaptunk az előző programmal ellipszist, mert a képernyőn 100 egységgel adott függőleges szakasz rö- vidébb, mint egy 100 egység­nyi vízszintes szakasz. Ezért szorozzuk 1.5-tei Y értékét. .1.0 GRAPHICS 2 20 U=500:U=--500 38 35 40 50 70 72 74 76 78 80 A K es L változók érté­keitől függ, hogy milyen el­lipszist kapunk. Az XI és Y1 változókban az előző pont koordinátáit tároljuk. A lé­pésköz változtatásával gyor­síthatjuk vagy lassíthatjuk a kirajzolást, és ettől függően durvább, illetve finomabb görbét kapunk. Most úgy rajzolunk derék­szögű háromszöget, hogy az átfogó egyik végpontjának koordinátáján (U; V) kívül adott az átfogó R, és a víz­szintes befogó melletti szög; FI. A szöget radiánban kell megadni, pi rádión = 180 fok, tehát, pi 4 radián = 45 fok. A háromszög tehát egyenlő szá­rú derékszögű háromszög lesz. 10 GRAPHICS 2 20 ü-500:V=500 30 R=200:«=l:L=1.4 40 FI--PI/4 50 X=K*R#C0S(FI):Y~L*R*STN(FI) 60 PLOT U„VMJ+X.V;LI+X.y+Y 70 PLOT IJ,V;U+X,V+Y Most csak az átfogókat raj­zoljuk ki, azaz egy kör su­garait. A szöget kell csak változtatni. 1.0 GRAPHICS 2 28 U=500: V--500 30 r=20b:k=i:l-i.4 40 FOR FI=0 TO 2*PI STEP 0.1 50 X=K*R*C0S(FI>:Y=L*R*SIN(FI) 70 PLOT !J,U;U+X,U+Y 80 NEXT 10 GRAPHICS 2 20 U=500:V=50S 30 R=200:PLOT U-R,V 40 FOR X=~R TO R STEP 5 50.Y=1.5*SQR(RA2~XA2) 70 PLOT MJ+X,V+Y 80 NEXT A képernyőn látszik, hogy a félkör két szélén a körív helyett Szakaszokat rajzol a program. Ezeken a helyeken X értékének változtatásával az Y értéke sokat változik. A körív középső része „szép'’. Ebből az ívből fogjuk rajzol­ni a teljes kört úgy, hogy azt 90 fokkal elforgatjuk. A 90 fokos elforgatást a kö­vetkező programmal mutat­juk be. A programot úgy sor­számoztuk, hogy az előzőt ne kelljen kitörölni. RUN 200 paranccsal indítható, és va­lamelyik billenlyűt le kell nyomni, hogy a következő merőleges szakasz megjelen­jen. 200 GRAPHICS 2 21.0 U*500:V=500 220 R1=80:R2=120:K=1.4 230 PLOT U,V;U+R1,V+K*R2 240 GET 250 PLOT U:,U;U-R2,0+K*R1 260 GET 270 PLOT U,V?U-RÍ,V-K*R2 280 GET 290 PLOT U,0;U+R2,V--K*R1 300 GET Vegyük észre, hogy az RÍ és R2 változókat mindig fel­cseréljük, és az egyik elője­lét megváltoztatjuk. Írjuk át a félkört rajzoló programun­kat ! 4 Az elűző programból már könnyű egy másodperceket mutató órát készíteni. A SET IN.K-utasítással a „tinta” szí­nét a háttér színére állítjuk, ekkor törli az előző vonalat, vagy láthatóvá tesszük a „tinta” színét, ekkor húzzuk a vonalat. 10 GRAPHICS 2 20 U=50B:U=500 30 R=200:K=1:L=1.4 40 FOR FI=PI/2 TO -1.54PI STEP -PI/30 50 X=K«RfCOS(FI):Y=LíR*SIN<FI> 55 SET INK 1 40 PLOT U.li:U*X.V*Y 62 FOR T*0 TO 300:NEXT 65 SET INK 0 70 PLOT U.UIU+X.V+Y »0 NEXT Ezek után a kört rajzoló program a következő: 10 GRAPHICS 2 20 U-500:0-500 30 R=200:K“l:L»i.3:S»0.2 40 FOR FI-0 TO 2*PI+S STEP S 50 X--K*R*C0S(FI) :Y=L*R*SIN(FI) 55 IF FI--0 THEN X1=X:Y1=Y 60 PLOT U+Xl,V+Y.t!U+X,V+Y 70 X.t=X:Yl-Y 80 NEXT Végül egy olyan szubrutint írunk, amivel különböző vo­naltípusokkal olyan ellipszi­seket tudunk rajzolni, ame­lyeknek nincs minden pontja a képernyőn. A program száz kört, ellipszist, illetve ívet rajzol av képernyőre. Az el­lipszisek, körök középpont­jait, a sugarakat a véletlen- szám-függvény segítségével állítjuk elő. Dusza Árpád R--2001 K~i " L-1. XI=-07*R : Y1=SQR (FiA2-XIA2) FÜR X«-0.7*R T0 0.7*R STEP 5 Y == S Q Fi. (RA2--XA2) PI...(3T U+K * X1, V+L*Y1 r ü+K*X, U+1..*y PLOT U-K*Y1,V+L#X1?U-K*Y?V+L*X PL(3T U-K*X1, V-L*Yi ?ü--K * X, V -L*Y PLOT U+K#Y1 „ V-L*X1 ? U+K*Y , V--L *X X1 “X: Y1. “Y NEXT A suba-lyuki állkapocs RUD-77-es - Rudobányán megtalált - koponyamaradvány A csontleletek mutatják így váltunk emberré A hazai paleontológu­# sok Magyarországon három olyan ősi lak­helyre is rábukkantak, ahol az emberré válás folyamatának fontos bizonyítékai lapultak a föld mélyében vagy a szik­laodúkban. A leghíresebb ezek közül Rudabánya. Kordos László fiatal kutatónk 1985-ben itt lelte meg azt a RÚD—77-es jelzéssel ellátott koponya­maradványt, amely egykor 10 millió éve egy embersza­bású ősmajomé volt. (Az „il­letőt” egyébként egy öreg .nősténymajommal azonosí­tották.) Ilyen lelet mindösz- sze három van a világon! Szintén igen fontos lánc­szemként tartja nyilván a tu­dományosság a nagyközön­ség által is jól ismert vér- tesszőllősi leletegyüttest. Ezt az 1960-as években a jeles őslénytani szaktudós, Vértes László tárta fel, s állapítot­ta meg róla, hogy egy körül­belül 250—300 ezer évvel ez­előtt élt előemberé leheteti. Ez az ősünk már valóban megérdemli, ha magunkhoz hasonlítjuk, hiszen kőeszkö­zöket használt, tüzet gyúj­tott, és állandó telephelyén még egy kőasztalt is rend­szeresített az elejtett vadak feldarabolására. A harmadik hazai lelet 50 —70 ezer évvel ezelőttről való. 1932-ben a bükki Su­ba-lyukban bukkant rá Ka- dic Ottokár. Vastag kopo­nyafaláról, nagy előreugró szemöldökíveiről arra lehet következtetni, hogy ez az élő­lény immár a Neander-völ- gy.i emberként ismert cso­portba tartozott, az értelmes ember egyik korai — igaz, később kihalt — típusát tes­tesítette meg. (A suba-lyuki csontok egyébként egy fel­nőtt nő és egy gyermek ma­radványai. Mellettük pedig sok-sok olyan csonteszköz is feküdt, amellyel számos munkaműveletet lehetett el­végezni, vadászó-, feldolgozó­eszközként használni.) Az itt bemutatott három fontos leletcsoport ' minded­dig külön-külön volt látha­tó. A közelmúltban azonban a három „gazda", nevezete­sen a Magyar Áilami Föld­tani Intézet, a Magyar Nem­zeti Múzeum és a Termé­szettudományi Múzeum ösz- szefogott, és a nemzet mú­zeumában együttesen bocsá­totta közszemlére a rudabá- nyai, a vértesszőllősi és a suba-lyuki leleteket. Ilyen paleontológiái tárlatunk még sohasem volt, s nyilván ezt követően sem nyitnak meg sokáig ilyesmit, mert a RÚD—77-esre is, meg a má­sik két előember maradvá­nyaira is roppant mód vi­gyáznak. Nyilván nem kell hosszabban magyarázni, mi­ért, ezek a koponyadarabok, fogsortöredékek fölbecsülhe- tetlenül értékes kincsei a hazai tudományosságnak. Különösen a legutoljára meglelt rudabányai együttes — egészen pontosan mond­va az ott begyűjtött százegy csonttöredék és nyolc fog — páratlanul nagy kincs, s rá­adásul olyan, amit a nem­zetközi szakirodalom még nem jegyez; tud ugyan róla, de értéke szerint még nem ismért el. Hírének keltése most van folyamatban: az idegen nyelvű publikációk ezekben a hónapokban ké­szülnek el, s jutnak majd oda mindazbknak az aszta­lára, akik az emberré válás folyamatát kutatják, igye­keznék egy láncolatba igazí­tani a mintegy 30 milliónyi év irdatlanul nagy időtöme­géből fönnmaradt leleteket. Árulkodó hősugarak Az infravörös technika • fejlődése új lehetősé­geket nyitott a tudo­mányos kutatásban, az or­vostudományban, az iparban. A szuperérzékeny hősugár­zás-ellenőrző műszerek lehe­tővé teszik a tanulmányo­zandó tárgy különböző pont­jai hőmérsékletének megha­tározását kontaktus nélküli távméréssel; és ami a leg­fontosabb: követni tudják a hőeloszlást a tárgyak felüle­tén. Az emberi test felületi hő­eloszlásának „letapogatásá­ra” készült termovizorokban az infravörös sugarak látha­tóvá alakítása folyamatosan, pontról pontra történik az optikai elemek leképzési irá­nyainak változtatásával, te­hát forgó, vagy billegő tük­rökkel, prizmákkal. A ké­szülékekkel kapott hőtérké­pek — termogrammák — alapján következtetni tud­nak az orvosok a szervezet különböző elváltozásaira, be­tegségeire. Az onkológiában alkalmasak a termovizorok a tejelválasztó és a pajzs­mirigy daganatainak, a csont- szarkómának és egyéb daga­natos betegségeknek a ki­mutatására, és a pontos di­agnózis megállapítására. A „hőlátás” a törések, a zúzó- dások, az ízületi gyulladás diagnosztizálásában, továbbá az égések és fagyások hatá­rainak megállapításában is igen jó eredményeket hozott. A termo vízi ós módszernek a szív- és érrendszeri rendel­lenességek kimutatásában, valamint a hasi gyulladásos folyamatok észlelésében is jó hasznát veszik. A módszer igen hasznosnak mutatkozik a szülészeti és nőgyógyászati gyakorlatban is. A termovizorokat nemcsak az orvostudományban, ha­nem számos iparágban is hasznosan alkalmazzák. Se­gítségükkel lehetővé válik az ipari és lakóépületek, távfű­tővezetékek és egyéb beren­dezések és távvezetékek hő­viszonyainak folyamatos fi­gyelemmel kísérése stb. De termovizorokkal leleplezhető például az elektromotorok rendellenes melegedése is. Mesterséges vér Tíz éve tartó állatkísér­letek során nemrégiben már emberi életet mentett a mesterséges vér: Japán­ban, a Fukuskima-klini- kán egyliternyi, különleges fluorszénhidrogén-emul- zióval mentettek meg az elvérzéstől egy 65 éves be­teget. Prosztataműtét után 40 percen át pótolta a kü­lönleges keverék a nehe­zen hozzáférhető, 0-ás vér­csoportú vért. Az ideigle­nes vérpótlást azóta más esetekben is eredményesen felhasználták. A vérpótló maximálisan 60 százalék­nyi oxigént köthet meg, a konyhasóoldat viszont pél­dául csak 3 százaléknyit. Mielőtt az újfajta mester­séges vért forgalomba hoz­nák Japánban, még leg­alább 150 betegen kell ki­próbálni. Kábító hangok Egyesült államokbeli és dán kutatók úgy vélik, hogy a fogas cetek alrend­jébe tartozó állatok, köz­tük a delfinek, zsákmány­állataikat nemcsak felku­tatják az általuk kibocsá­tott és — visszaverődve — érzékelt ultrahangokkal hanem erős hanghullá­maikkal szinte el is kábít­ják őket. Azt is megfigyelték, hogy a delfinek hosszabb ideig keringenek a halra­jok körül: hangbesugár­zással — vélhetően — ad­dig zaklatják őket, amíg a halak teljesen ki nem me­rülnek, el nem veszítik tá­jékozódási képességüket, s a delfinek könnyű prédájá­vá nem válnak. * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA [épünkön egy ipari célú termoviior látható

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom