Észak-Magyarország, 1988. január (44. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-30 / 25. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! XLIV. évfolyam, 25. szám 1988. január 30. Szombat Ára: 2,20 Ft J Központi Statisztái Hivatal jelentést a gazdaság és a társadalom 1987. évi fejlődéséről Állandó megújulást! Medgyesi Péter a megyei párt-vb ülésén Ülésezik a megyei párt-végrehajtóbizottság Tegnap D'üdla József első titkár vezetésével ülést tar­tott a megyei párt-végre- hajtóbizottság és megtár­gyalta azt a tájékoztatót, amely a párt vezető szere­péről, a politikai intézmény- rendszer továbbfejlesztéséről folytatott pártviták megyei tapasztalatait összegezte. A végrehajtó bizottság mun­kájában részt vett Medgye­si Péter miniszterelnök-he­lyettes, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának tagja is, aki a reggeli órákban érke­zett Miskolcra. Sokszínű, gyakran szenve­délyes viták zajlottak ezek­ben a napokban a pártalap- szervezetekben. A párttag­ság többsége taggyűléseken, kisebb része pártcsoport- üléseken ismerkedett meg a tézisekkel. Az utóbbi évek­ben e vitaanyag váltotta ki a legnagyobb aktivitást. Megközelítőleg a párttagság 50—55 százaléka fejtette ki véleményét, mondott javas­latot. A vita még nem zá­rult le. Márciusban a Köz­ponti Bizottság tárgyalja a témát, majd nyilvánvalóan szóba kerül az országos párt­értekezleten is. Egyébként a téma természetéből adódik, hogy szinte állandóan napi­renden kell tartani az élet, a valóság változásának függ­vényében. Az alapszervezetekben fo­lyó viták során néhány párttag kételyének adott hangot: vajon az illetékes vezetők megismerik-e majd a párttagság véleményét, nem kozmetikázzák-e meg azt az összesítések során. Nos, a megyei párt-vb által elfoga­dott összegzés — ezt egyéb­ként később lapunkban tel­jes terjedelmében közread­juk — és a testület vitája meggyőzheti a kétkedőket: a vitáról, a párttagság vé­lekedéséről hű képet kap­nak a felsőbb szervek. Igaz, hogy kevés idő volt a tézisek megismerésére, a vélemények kialakítására — ezt több párttag kifogásol­ta —, ezzel együtt is nagy felelősséggel, komolysággal szóltak a kommunisták a té­zisekről, a gyakorlatról, a halaszthatatlan tennivalók­ról. Visszatérő gondolata volt a testületi ülésnek: a témát illetően gyökeres vál­tozásra van-e szükség, vagy elég csupán az igazítás. Az az álláspont alakult ki az eszmecsere során, hogy az új helyzetben nem lehet a régi módon érvényesíteni és erősíteni a párt vezető sze­repét, s ezt nem lehet egy kampánnyal letudni. Folya­matos párbeszédre van szük­ség a párttagsággal és az a valósággal, a gyakorlat­tal kölcsönhatásban válto­zik, fejlődik. Ezt hangsú­lyozta felszólalásában Med­gyesi Péter miniszterelnök­helyettes is, aki nagyra ér­tékelte a megye párttagsá­gának őszinte és felelősség- teljes véleménynyilvánítását, a nagy aktivitást. Kitért ar­ra, hogy nem mindegy: a (Folytatás a 2. oldalon) Az 1987. évi gazdasági fo­lyamatokban szerény, a fő célok tekintetében a terve­zettnél kisebb javulás követ­kezett be. A népgazdaság külső egyensúlyi helyzete az előző évinél kedvezőbben ala­kult, de a javulás az elő­irányzottat nem érte el. A gazdasági növekedés élénkült. A termelés növekményének nagyobb része a belföldi fel- használás és nem a kivitel céljait szolgálta. A termelés és a kivitel szerkezetében csekély változások következ­tek be, azok mértéke, ese­tenként iránya sem felelt meg az egyensúlyi és a ha­tékonysági követelmények­nek. A gazdaságban létreho­zott többletjövedelem túlnyo­mó része áremelkedésből származott. A rubelelszámolású fizetési mérleg többlettel zárult, a nettó adósság ebben az irány­ban csökkent. Konvertibilis valutákban á nettó adósság- állomány tovább nőtt. Az adósságnövekedés mérsékel­tebb volt az előző évinél. A fizetési mérleg hiánya ugyanis kevesebb lett, ez részben a külkereskedelmi forgalom alacsonyabb beho­zatali többletéből, részben az idegenforgalom nagyobb be­vételi többletéből adódott. Az adósságszolgálat — kamat és törlesztés — terhei némileg mérséklődtek. Az állami költ­ségvetés bevételei a kiadá­soknál jobban emelkedtek, a hiány kisebb lett a tervezett­nél és az előző évinél. Ebben szerepe volt az év közben megtett intézkedéseknek is. Az anyagi és nem anyagi ágak teljesítményét kifejező bruttó hazai termék volume­ne 2,5—3 százalékkal emel­kedett, értéke előzetes, be­csült adatok alapján —mint­egy il200 milliárd forint volt. Az anyagi tevékenységet tük­röző nemzeti jövedelem 2— 2,5 százalékkal nőtt. A bel­földi felhasználásra fordított termékek és szolgáltatások mennyisége az előirányzott csökkenés helyett kb. 2 szá­zalékkal emelkedett. Többet fordítottak fogyasztásra és beruházásra az előző évinél, a készletek mennyisége nem nőtt. A fogyasztás növekedé­séhez hozzájárultak az év második felében fellendülő iparcikkvásárlások. A lakos­ság megtakarítási hajlandó­sága csökkent. A belföldi felhasználás értéke több volt a termelésénél. A népgazda'- ság behozatali többlete kb. 6 milliárd forintot tett ki, szemben az előző évi 15 mil­liárd forinttal. Az ágazatok és a gazdál­kodó szervezetek teljesítmé­nye tovább differenciálódott. A kisebb termelő- és szolgál­tató egységek, különösen a szövetkezetek és a magánte­vékenységet folytatók aktivi­tása, a létszám és a teljesít­mény alapján is, az átlagos­nál élénkebb volt. A beruházások előző évben kezdődött élénkülése folyta­tódott: a népgazdasági beru­házások összege 291 milliárd forint volt, folyó áron 12 szá­zalékkal, összehasonlító áron mintegy 6 százalékkal több az előző évinél. Ezen belül a vállalati beruházásokra for­dított összeg 18 milliárd fo­rinttal, 14 százalékkal nőtt. A többletkifizetésre a gazdál­kodó szervezetek növekvő sa­ját forrásai adtak lehetősé­get. Az állami támogatás összege a finanszírozási for­rások között csökkent, a be­ruházási hitelé kismértékben nőtt. A központi beruházá­sokra és a tanácsi beruházá­sokra kifizetett összeg ugyan­csak számottevően, 6, illetve 4 milliárd forinttal emelke­dett. A lakosság és a ma­gánszektor beruházása kb. 56 milliárd forint volt, értékben több, volumenben kevesebb, mint az előző évben. Az üzembe helyezett beru­házások értéke lassabban nőtt, mint a pénzügyi telje­sítés. a befejezetlen beruhá­zások állománya nagyobb, mint 1986 végén. A népgaz­daság állóeszköz-állománya gyarapodott, az anyagi ágak­ban gyorsabb ütemben, mint a termelés. A gazdaságilag elmaradott térségek fejlesztését az ille­tékes megyei tanácsok első­sorban új munkahelyek lét­rehozásával segítették. A be­ruházásokat az e célra létre­hozott alapból és a tanácsok egyéb forrásaiból finanszí­rozták. Az aktív keresők száma egy év alatt 18 ezer fővel, 0,4 százalékkal csökkent, és az év végén 4867 ezer fő volt, ez a népesség 45,9 százaléka. A szocialista szektor aktív keresőinek száma 36 ezer fő­vel csökkent, a magánszek­toré 18 ezer fővel nőtt, az utóbbiak aránya az aktív ke­resők között 5,4 százalékról 5,8 százalékra emelkedett. Az anyagi ágakban 55 ezer fővel, 1,4 százalékkal keve­sebben, a nem anyagi ágak­ban 37 ezer fővel, 3,6 szá­zalékkal többen dolgoztak 1987 végén, mint egy évvel korábban. A létszám az ipar­ban, az építőiparban, vala­mint a mezőgazdaság és er­dőgazdálkodásban csökkent. Az iparban foglalkoztatott nyugdíjasok és bedolgozók száma gyorsabb ütemben mérséklődött, mint a teljes munkaidőben foglalkoztatot­také. Az építőiparban a lét­számcsökkenés az állami épí­tőipari vállalatoknál követ­kezett be, a szövetkezeteknél nőtt a foglalkoztatottak szá­ma. A mezőgazdaságban és er­dőgazdálkodásban elsősorban a szövetkezeti közös gazda­ságokban fogyott a létszám. A csökkenés mind az alap- tevékenységen, mind az alap- tevékenységen kívül foglal­koztatottakra jellemző volt. A közlekedésben és a keres­kedelemben az aktív keresők száma a magánszektorban nőtt, a szocialista szektorban csökkent, összességében több volt az előző évinél. A nem anyagi ágakon belül a lét­szám _ növekedésének közel kétharmada az egészségügyi és a kulturális szolgáltatás­ban dolgozók számát gyara­pította. A foglalkoztatási helyzetet az jellemezte, hogy a gazda­ság egészében több volt a (Folytatás a 2. oldalon) Tizenöt éves szünet után látogatott ismét Csehszlovákiába a nyugatnémet kancellár. A képen: Helmut Kohl (balra) találkozott Milos Jakessai, a CSKP KB főtitkárával. A hét eseményei képekben A nevadai amerikui atomkisérleti telep megtekintésére szovjet szakértői csoport érkezett az USA-ba. A képen: a delegáció vezetője nyilatkozik Las Vegasban. Számos közel-keleti vonatkozású esemény zajlott ezen a héten: Mubarak az Egyesült Államokat kereste fel, Gen­scher nyugatnémet külügyminiszter pedig Izraelben ta­nácskozott. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom