Észak-Magyarország, 1988. január (44. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-23 / 19. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Emelik a pályakezdők alapbérét Alkotói díj a legjobbaknak Ösztönzik a kutató-fejlesztő munkát Ózdi esélyek Araikor Ózdom meg- C kondultak a vészharangok, hirdetve a város gondjait a hiányzó munkahelyek miatt, akkor a Villamoskészülékek és Szerelési Anyágok Gyára, közismertebb nevén, az EL-CO, az első cégek egyike volt, amelyik fölajánlotta munkahelyteremtő készségét. A Borsodi Szénbányák Vállalat visszafejlesztési elhatározása is kapóra jött a cégnek, mivel különösebb beruházás nélkül átvehette a bezárásra ítélt Farkaslyuki Bányaüzem felszabaduló létesítményeit. A fővárosi székhelyű vállalat pályázatot nyújtott be a Farkaslyukon működő gyárának fejlesztésére. Hasonló tartalmú pályázatot adott be a Kontakte is, ahol felvételünk készült. A két ózdi cég esélyeiről szól -írásunk, amely a 3. oldalon található. Munkakörülmények, bruttósítás a postánál Csütörtökön megyénkbe érkezett Gricserné Heszky Enikő, a Postás Szakszervezet Központi Vezetőségének főtitkára. A látogatás során a főtitkár a Borsod-Abaúj- Zemplón megyében dolgozó postások munkakörülményeiről tudakozódott, majd csütörtökön este a Miskolci Postaigazgatóság szak- szervezeti tisztségviselőivel találkozott. A tájékozódás alkalmával fölkereste a 22 millió forintos beruházással megépített szerencsi körzetmesterséget, a korszerűsített sárospataki postahivatalt, s megtekintette a sátoraljaújhelyi távközlési berendezéseket. Az esti fórumon, amelyen részt vett Básti János, a Szakszervezetek Borsod Megyei Tanácsának vezető titkára, Gricserné Heszky Enikő meghallgatta a szakszervezeti tisztségviselők véleményét a Miskolci Posta- igazgatóságon végrehajtott bérbruttósításról, a szak- szervezeti tagdíjfizetés új módszerének tapasztalatairól. (Részletes tudósításunk lapunk 2. oldalán olvasható.) Kedvezmények az ifjúsági betétszámla-tulajdonosoknak Az OTP-fiókok és a takarékszövetkezetek jelenleg mintegy 800 ezer ifjúsági betétszámlát .kezelnek, s ezekben megközelítőleg 14 ■milliárd forintot helyeztek el a fiatalok. Ez évtől — pénzügyminiszteri rendelet alapján — többféle .kedvezmény illeti meg azokat az .ifjúsági betétszámla-tulajdonosokat, akik lakásvásárlásra takarékoskodnak. Az OTP-nél ebben az esetben a kamat nagysága az első öt évben évi 6,25 százalék, a hatodik évtől visszamenőleg évi 12 százalék. Emellett az 1988. január 1-je után elhelyezett betéteti 20 százalékát — legfeljebb 7200 forintot — az ügyfél levonhatja az éves adójából. Aki a kedvezményekre, igényt tart, attól az OTP nyilatkozatot kér a lakásvásárlási szándékról. Az ehhez szükséges nyomtatványt rövidesen — egy tájékoztató kíséretében — elküldik az ifjúsági betétszámla-tulajdonosoknak. Aki a nyilatkozatot visszaküldi, s a későbbiekben felveszi számlájáról a pénzt, annak ezt követően 90 napon belül az adóhatóságnál adásvételi szerződéssel, építési engedéllyel vagy más módon igazolnia kell, hogy lakáshoz jutás céljára fordította a megtakarított összeget. Ha nem így történt, az adókedvezményt, valamint az adófizetés elmulasztása miatt annak további 40 százalékát az adóhatóságnak be kell fizetnie. Ha a fiatalok nem lakásra gyűjtenek, nyilatkozatot nem kell tenniük, számukra azonban nem járnak külön kedvezmények, s a kamat mértéke is más: öt évig évi 5 százalék, a hatodik évtől visszamenőleg évi 9,6 szá zalók. Természetesen mód van arra is, hogy aki csak a későbbiekben dönti el hogy ifjúsági betétszámláján gyűjtött pénzéből lakást kíván venni, később tehet erről nyilatkozatot, s akkortól jár számára az adókedvezmény, s visszamenőleg a magasabb kaimat. (MTI) A Műszaki és Természet- tudományi Egyesületek Szövetsége országos elnöksége mellett működő érdekképviseleti munkabizottság a szövetség budapesti székházában tegnap, pénteken fórumot tartott, ahol áttekintették a műszaki értelmiség anyagi és erkölcsi megbecsülésének javítására tett MTESZ-javaslatokat, s ezzel kapcsolatosan hozott kormányintézkedéseket. Elsőként dr. Tóth János, az MTESZ főtitkára szólt a reálértelmiség helyzetéről. Többek között elmondta: a szövetség mint társadalmi szervezet, a ’80-as évektől számos alkalommal hangot adott annak a véleményének, hogy ellentmondást lát a műszaki, gazdasági, agrár, és természettudományi értelmiségnek a gazdasági építőmunkában betöltött növekvő szerepe, az ezzel összefüggő felelőssége, valamint társadalmi, anyagi, erkölcsi megbecsülésének jelentős csökkenése között. Ennek feloldása halaszthatatlan, fontos politikai és népgazdasági érdek. Erre irányult az MTESZ minden eddigi javaslata, amit az illetékes párt- és kormányzati szervek elé terjesztettek. — Erőfeszítéseket tettünk mindenekelőtt azért — húzta alá a főtitkár —, hogy teljesítményével összhangban fokozódjék az értelmiség anyagi, erkölcsi elismerése, növekedjék a műszaki pályák vonzereje. Tóth János a továbbiakban emlékeztetett rá: a gazdaságilag fejlett országok úgy verekedtek ki magukat a recesszióból, hogy rendkívül sokat költöttek kutatásra, fejlesztésre, felértékelték, megfizették a szellemi munkát. Ezzel szemben nálunk leértékelődött a műszaki tevé- kehység és sajnos, még mindig romlanak a kutatási-fejlesztési szféra anyagi, személyi feltételei. Van-e kiút? Természetesen van — hangsúlyozta a főtitkár. — A pénzünk ugyan kevés, de van műszaki gondolat, tehetség, amit feltétlenül hasznosítanunk kell. Ezért kötelességünk továbbra is kiállni a tudás becsületének, az értékmentő munka rangjának, a reálértelmiség valódi teljesítményét kifejező presztízs helyreállításáért. A fórum további részében Halmos Csaba államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke ismertette a műszaki értelmiség anyagi-erkölcsi megbecsülésének javítását szolgáló kormányzati intézkedéseket. Mint mondotta, a hosszú évek során kialakult problémák megoldása alapvetően a gazdálkodó szervek feladata. Az ő hatáskörükbe tartozik a dolgozók különböző csoportjai közötti bér- és kereseti arányok kialakítása, az aránytalanságok megszüntetése, és nekik kell gondoskodni az ehhez szükséges forrásokról is. A felhalmozódott feszültségek miatt azonban mégis szükség van központi intézkedésekre is. A kormány és a SZOT irányelveket adott ki az alkotó műszaki értelmiség anyagi és (Folytatás a 2. oldalon) Bécsi utótalálkozó Csehszlovák reform (MTI) — Csehszlovákiában az elkövetkező két évben csökkentik a központi apparátus létszámát. A nagykereskedelmi és felvásárlási árak 1989-es reformjánál nem emelik a kiskereskedelmi árakat. A rossz minőségűt szállító vállalatoknak nemcsak az így okozott kárt, hanem a nyereségkiesést is meg kell téríteniük. Egyebek mellett ezt hangoztatta Rudolf Rohlicek miniszterelnök-helyettes, a tervirányítási kormánybizottság elnöke pénteken, a Rudé Právóban. Rohlicek olvasói kérdésekre válaszolva elmondta, hogy az állami és gazdasági szervekben 1988^ban és 1989-ben, két lépcsőben hajtják végre a szervezeti változtatásokat. A gazdasági egységek átalakításának konkrét útmutatóját már kidolgozták, s még az idén kijelölik a központi szervek új működési körét is. A miniszterelnök-helyettes ezzel összefüggésben utalt arra, hogy csökkenteni fogják mind a központi szervek, mind azok dolgozóinak számát. Pontos számadatokat nem adott meg — a közvélemény 30—50 százalékos leépítésről beszél —, ugyanakkor kijelentette, nem elég csak jelképesen, néhány százalékkal megnyirbálni az apparátus létszámát. Elmondta azt is, a felszabaduló munkaerő elhelyezésére most dolgoznak ki programot. A nagykereskedelmi és fel- vásárlási árak 1989 januárjára tervezett reformjával kapcsolatosan Rohlicek azt hangsúlyozta, hogy „az átalakítás anyagi következményeit” a forgalmi adóból, (Folytatás a 2. oldalon) Tegnap, január 22-én, pénteken megyénkbe látogatott Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter. Délelőtt Miskolcon a megyei pártszékházban fogadta őt Dudla József, a megyei párt- bizottság első titkára és eszmecserét folytattak a környezetvédelem, valamint a vízgazdálkodás időszerű kérdéseiről. Ezt követően Maróthy László az Aggteleki Nemzeti Parkba látogatott. ' Jósvafőn Buzetzky Győző, a Nemzeti Park igazgatója tájékoztatta a vendéget munkájukról, fejlesztési elképzeléseikről. Ezután a miniszter a Tengerszem Szálló társalgójában a sajtó képviselőivel találkozott, és válaszolt azokra a kérdésekre, melyek a környezetvédelem és a vízgazdálkodás területén az új minisztérium munkájára vonatkoztak. Szóvolt az egész országot érintő kérdésekről ugyanúgy, mint Borsod megye gondjairól, a megoldás lehetőségeiről. A délutáni órákban Maróthy László Aggtelekre utazott át, s itt lement a Ba- radla-barlangba, elsősorban azért, hogy felkeresse az itt táborozó barlangkutatókat, akik — mint lapunkban beszámoltunk róla — tíznapos táborozás után, vasárnap délben jönnek ismét a felszínre. A miniszter, aki maga is szívesen tesz barlangi túrákat, elbeszélgetett a táborozó fiatalokkal, a minisztérium barlangász szakembereivel, majd több mint négyórás gyalogtúra után Jósvafőn ért ki a barlangból. Maróthy László és kísérete az esti órákban elutazott Jósvafőről. (sz—i) Bécsben pénteken megkezdődött a Helsinki típusú utóta- lálkoxónok tervek szerinti utolsó szakasza. A képen: Alois Mock osztrák külügyminiszter szól a delegátusokhoz. (TEIE- FOTÖ). mnmammammsni nil bi II — iimiii ■ mii n ii i ii ............. t -> 75 F órum a műszaki értelmiség helyzetéről II kornyezMelmi miniszter Aggteleken
