Észak-Magyarország, 1988. január (44. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-05 / 3. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1988. január 5., kedd Képtávírón érkezett A Bangladeshi ellenzék Ersad elnök lemondásának kiharcolásá ra újabb kormányellenes megmozdulásokat hirdetett meg. A ro hamrendörök több helyen rátámadtak a tüntetőkre. Az izraeli légierő egy palesztin kommandó-akció megtorlásául dél-libanoni menekülttáborokat bombázott. Sokan meghaltak és megsebesültek. Míg nálunk tavasz van a télben, az Alpesekben már valódi tél uralkodik. Az Innsbruckot övező hegyeket már magas hó borítja. Erich Honecker levele Helmut Kohlhoz (MTI-tud.) — Az NDK-nak határozott érdeke fűződik ahhoz, hogy az európai nukleáris leszerelést újabb területekre terjesszék ki — irta Erich Honecker, az NDK vezetője Helmut Kohl nyugatnémet kancellárhoz intézett levelében, és' javasolta, hogy a rövid hatótávolságú nukleáris rakétáknál is nulla-megoldás elérésére törekedjenek. Az NSZEP KB főtitkára, az NDK államtanácsának elnöke hétfőn Berlinben közzétett levelében —, amelyet december l(i-án nyújtottak át Bonnban — hangsúlyozta, hogy mindkét német államnak ■ mindent meg kell tennie a közepes hatótávolságú atomrakéták felszámolásáról szóló szovjet—amerikai szerződés életbelépéséért, megvalósításáért. — Rendkívüli fontosságú — írta Honecker — az, hogy a felszámolandó, ötszáz és ötezer kilométer közötti hatótávolságú rakétákat ne helyettesítsék más fegyver- rendszerekkel. Az ötszáz kilométernél kisebb, rövid hatótávolságú atomfegyverek kérdése különösen érinti mindkét német államot. Az NDK konzultációkat folytat szövetségeseivel arról, hogy lemondhatnának-e ezeknek a fegyvereknek a korszerűsítéséről. „Ha az NSZK és szövetségesei ugyancsak készek lennének lemondani a korszerűsítésről ezen a területen, akkor az egyenlőség és az egyenlő biztonság elve alapján lépéseket lehetne tenni az aszimmetriák leszerelés révén történő felszámolása érdekében, egészen egy újabb nulla-megoldás eléréséig” — mutatott rá az NDK vezetője. Mint emlékezetes, Honecker újévi köszöntőjében javasolta, hogy mindkét német államot tegyék atomfegyverektől mentessé. Szorgalmazta, hogy a szovjet—amerikai szerződés értelmében felszámolandó közepes ható- távolságú rakéták eltávolítása után az 500 kilométernél kisebb hatótávolságú atomfegyvereket, beleértve a harcászati atomeszközöket is, vonják ki mindkét német állam területéről. Munkásgyűlések az idei tennivalókról (Folytatás az 1. oldalról) műszaki fejlesztésre, megkezdik egy új kohó építésének előkészületeit, hozzálátnak a konverteres acélmű és a folyamatos öntőmű rekonstrukciójához, üzembe helyezik a harmadik radiá- torsort és megkezdik egy profilgyártó gépsor felállítását is. A munkásgyűlésen felszólalt Berecz Frigyes ipari miniszter is, aki hangsúlyozta, hogy a dunaújvárosiak példája bizonyítja: a nehézségek ellenére is lehet sikeresen gazdálkodni, fejlődést elérni. A népgazdaságnak a jövőben is szüksége lesz a kohászüzemek által gyártott évi 3 millió tonna acélra. Nem kerülhet sor az ágazat felszámolására, visszafejlesztésére, vagy akár a termelés mérséklésére, hiszen nem az ágazat egésze van válságban, hanem az egyes vállalatok termelését kell gazdaságosabbá tenni, a termelési szerkezetet megváltoztatni. Lényegesen növelni szükséges a világpiacon kedvezően értékesíthető másod- és harmadtermékek, illetve a különleges minőségű acélok gyártásának arányát. Ennek érdekében az iparvezetés az idén is lehetőséget biztosít a jó minőségű érc importjára. Munkásgyűlést tartottak a Tatabányai Bányáknál is. Vas László megbízott igazgató ismertette azokat az intézkedéseket, amelyekkel — a szanálási eljárás részeként — ismét fizetőképessé válhat a vállalat. Az Ikarus mátyásföldi és székesfehérvári telephelyén is munkásgyűlésen szóltak a vállalat vezetői a tavalyi eredményekről és az idei gazdálkodás körülményeiről. A Budapesti Elektromos Művek központjában tartott munkásgyűlésen * Börcsök Dezső vezérigazgató bejelentette, hogy az idén már nyereségérdekeltségű vállalatként kell ellátni feladataikat. Ezért szigorúbb gazdálkodási feltételek között kell tovább javítani q főváros villamosenergia-ellátását. Miniszter az öbölnél F rank Carlueci, az^Egyesült Államok új hadügyminisztere, a földkerekségnek napjainkban egyik legneuralgikusabb térségébe, a Perzsa- vagy másképpen Arab-öbölhöz látogatott. A nemzetközi közvéleménynek több oka is van arra, hogy a szokásosnál is nagyobb figyelemmel kísérje ezt a körutat. Az egyik ok az, hogy a politikában is sokszor érvényes az a régi megállapítás, amely szerint „a stílus az ember”. Carlueci útja alighanem alkalmas lesz bizonyos összehasonlításokra is elődjével, Caspar Weinbergerrel kapcsolatban. A „Bicska Maxinak” nevezett Weinberger közismerten a szovjet—amerikai enyhülés első számú „áldozata”: a rendszeressé vált csúcstalálkozók idején egyszerűen tarthatatlan volt az a szélsőséges, kiélezett magatartás — és ennek valamennyi, mindig a durvaság határát súroló stílusjegye —, amit Weinberger képviselt. A Gőrbacsov-látogatás küszöbén kikényszerített hadügyminiszter-váltásról minden kommentátornak az volt a véleménye, hogy Carlueci új, hajlékonyabb vonalvezetést testesíthet meg elődje „nagy dorong” politikájával szemben. Mivel az öbölmenti körút bizonyos értelemben a State Department, az amerikai külügyminisztérium új főnökének „premierje” lesz, érthető, hogy az utazást kísérő figyelem ezúttal túlnő a meglátogatott sáv önmagában is nagy „helyi értékén”. Nem mindegy, hogyan kezeli Carlueci az öbölben állomásozó amerikai flottaegységek rendeltetését és jellegét. Ez a hatalmas katonai erő ugyanis bármelyik pillanatban nem a feszültség enyhítésének, hanem eszkalációjának (fokozatos növelésének) eszköze lehet. És legalább ennyire nem mindegy, mit mond (és hogyan mondja) a miniszter a meglátogatott országokban, Szaúd-Arábiá- ban, Kuvaitban, Bahreinben és Ománban. Ezek az országok a két harcoló fél közül az ugyancsak arab Irakot támogatják a nem-arab Iránnal szemben. Ez szívük joga, de más kérdés, hogy egy nagyhatalom, vagyis az Egyesült Államok jó szolgálatot tesz-e a béke reményeinek akkor, ha — mint a Weinberger-korszak- ban tette, még a hírhedt fegyverbotrány ellenére is — szintén ezt teszi. Lehet, sőt, valószínű, hogy egy kiegyensúlyozottabb, mindkét fél szempontját jobban figyelembe vevő politika nagyobb esélyekkel kecsegtetne. Erre utalhatott Velajati iráni külügyminiszter, aki kijelentette — és aligha véletlenül éppen Carlueci körútja előtt —, hogy „Irán kész a párbeszédre”. Gazdasági konferencia a Borsodnádasdi Lemezgyárban Gazdasági konferenciával kezdődött az idei esztendő a Borsodnádasdi Lemezgyárban, ahol Béres László, a vállalat igazgatója ismertette a gyár 1987. évi várható eredményét. Többek között kiemelte: a termelési érték eléri az 1,6 milliárd forintot, a nyereség pedig várhatóan 115 millió körül alakul. Az új gazdasági év legfontosabb feladatai között megemlítette a középtávú terv időarányos teljesítését, az elért fejlődési ütem megőrzését, valamint a vállalati vagyon gyarapítását. Mint mondotta: az 1988-ban életbe lépett új szabályozók átrendezik a vállalati gazdálkodást, jelentősen növelik a vállalati terheket. Ezért a lemezgyár kollektívájának az elkövetkezendő hónapokban áz eddigitől hatékonyabban, költségtakarékosabban, eredményesebben kell dolgozni. Fontos tennivaló az új típusú kerékpántgyártó üzem határidőre történő átadása, üzembe helyezése. — cs — lotmánymódosítási vita Jugoszláviában Szovjetunió: Merre folynak a folyók? (MTI-tud.) — Jugoszláviában az idei esztendő el; ső jelentős belpolitikai eseményeként országos vitára bocsátották a szövetségi parlament egy héttel ezelőtt elfogadott alkotmánymódosítási javaslattervezetét. A vita a Szocialista Szövetség (Népfront) szervezésében négy hónapig tart. Eredményeit a tartományokban és a köztársaságokban május 15-ig, szövetségi szinten pedig június 1-ig összegezik. A dokumentum ezután ismét visszakerül a parlament elé, amely végleges formába önti és november 29-én, a köztársaság napján — a jugoszláv nemzeti ünnep alkalmából — lépteti majd életbe. A jelenlegi jugoszláv alkotmányt 1974-ben fogadták el Módosítását tavaly már(MTI) — Rejtélyes eredetű és célú gyilkosság történt Párizsban. A hétfő kora hajnali órákban ismeretlen tettesek agyonlőtték a nyílt utcán Siegfried Wielsputz, 31 éves nyugatnémet attasét. ciusban az államelnökség kezdeményezte. A javasolt változtatások jóval mélyrehatóbbak, mint amilyeneket akkor’ gondoltak. Szinte az alkotmányos rendszer minden területét, elsősorban pedig a társadalmi tulajdont, a vállalati gazdálkodást, a bankrendszert, a vegyesvállalatokat, a szabad munka- vállalást, az önigazgatási érdekszerveződést, a népgazdasági tervezést és a föderáción belüli viszonyokat érintik. A cél a vállalatok helyzetének megerősítése, önállóságuk növelése, a szocialista demokrácia intézményes fejlesztése, a törvényesség szilárdítása, a köztulajdon fokozott védelme, valamint a köztársaságok és a tartományok felelősségének a közös érdekek érvényesítésében váló fokozása. majd elmenekültek. A diplomata kabátzsebében a Kurd Nemzeti Felszabadítási Front egyik röpiratát találták a nyomozók, de a francia kurd bizottság szóvivője erélyesen cáfolta, hogy az ő művük lenne az akció. (MTI — Panoráma) — A moszkvai vízgazdálkodási tervezőintézet bekerült a történelembe: ez az az intézmény, amely terveket készített és hatalmas munkálatokba fogott a szibériai folyók vizének megfordítására és délre vezetésére. A munkálatokat környezetvédők tiltakozásai nyomán tavaly az SZKP KB határozatára leállították. Mi történt azóta az intézetben? — erre a kérdésre kereste .a választ a napokban a Pravda. Az intézet eddig saját fő feladatának a „folyók megfordítását” tekintette. Bár ez a feladat most megszűnt, de — amint a Pravda hangsúlyozza — továbbra is az intézmény kezében maradt a korábbi hatalom, továbbra is tőle függ országszerte az öntözés és talajjavítás, dönt folyók, tavak és tengerek sorsáról. „Nincsenek biztosítékok, hogy ilyen körülmények között az intézet nem talál mégiscsak lehetőséget annak bebizonyítására, hogy a terv jó volt. Vagy ami még súlyosabb, nem hozza a társadalmat olyan helyzetbe, hogy a dédelgetett elképzelés végrehajtása elkerülhetetlenné válik” — figyelmeztet a Pravda. A feladat megszűnt, maga a szervezet azonban él és virágzik. 23 milliárd rubelt költ el évente. Kidolgozta az országos talajjavítási és vízgazdálkodási tervet, az ország mezőgazdasági célú vízellátásának általános rendjét, regionális terveket készített, megszabta a Kaszpi-, Fekete-, Azovi- és Baltitenger medencéjének vízvédelmével kapcsolatos intézkedéseket, elfogadta a Baj- kál, az Arai és az Iszik- kul környezetvédelmi tervét. A Pravda újságírója számára azonban figyelmeztető jel, hogy az intézménynél zárt párttaggyűlésen vitattak meg mindebből sok mindent. A 400 párttag nem akarta megosztani elképzeléseit az 1300 pártonkíyülivel. A beszámoló mértékkel kritikus és önkritikus volt, szó esett benne tervtúlteljesítésről, a nőtanács munkájáról, a kisegítő gazdaság eredményeiről, csak arról nem, hogyan irányítja a pártszervezet az intézmény belső átalakítását. A peresztrojka nem szerepelt napirenden. „Ezt a gyűlést akár tíz évvel ezelőtt is tarthatták volna” — jegyezte meg a Pravda. Egyetlen szó sem esett az intézetet érintő központi bizottsági határozatról sem. Arról, hogy milyen tanulságokat kell abból levonni a munkára, az intézet tevékenységére, és általában az ország vízgazdálkodására. Az pedig; még véletlenül sem került szóba, hogy elsősorban a lelkiismeretlen és gi- gantomániás tervezőmunka keltette fel a figyelmet, váltotta ki a közvélemény és a környezetet felelősen védők ellenkezését a tervvel kapcsolatban. Az intézet végső soron sok milliárd rubel sorsáról dönt. Tevékenysége minden szovjet embert közvetlenül érint, ugyanakkor teljesen kizárja a nyilvánosságot. Egyetlenegy kimutatás nem készült arról, milyen egy itt tervezett, majd végrehajtott vízépítési munkának a hatékonysága. A központi bizottsági döntés után sietve összegyűjtöttek elég feladatot ahhoz, hogy az intézmény létét indokoló feladat megszűnte után se kelljen megválni egyetlen dolgozótól, ne változzék meg az állománytábla, ne csökkenjenek a fizetések. Továbbra is folyik a második Volga—Don-csatorna tervezése, jóllehet, ennek a csatornának az lenne a feladata, hogy tovább ossza az észak-kaukázusi területek irányába a Volgába „átvezényelt” évi 19 köbkilométer vizet. Az intézet továbbra is osztja, vezényli az ország vízkincsét. Nem egy illetékes párttisztségviselőnek is az a véleménye, hogy az intézet azért került nehéz helyzetbe, mert „hozzá nem értő írók egy csoportja hűhót csapott a folyókkal kapcsolatos elképzelés körül”. Az év kellős közepén kellett gyorsan más munkákkal lekötni -a létszámot, de most már nincs gond — mondják. Megfeledkeznek arról, hogy az akadémia öt tagozata — köztük a geológiai és geofizikai, a geokémiai és bányászati, valamint a gazdasági is — a terv ellen foglalt állást. „Sajnos, a felsőbb pártszervek egyetlenegyszer sem vizsgálták, hogy a KB határozatát hogyan dolgozta fel az intézet párt- szervezete. Ehelyett mind .az intézetnél, mind a kerületi pártbizottságon semmibe veszik a nyilvánosság szerepének erősítését célzó kongresszusi útmutatást, s közvetve megkérdőjelezik a KB döntését” — írja aggodalommal a Pravda. Párizsi merénylet
