Észak-Magyarország, 1988. január (44. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-20 / 16. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1988. január 20., szerda Eddig — Napjainkban A közeljövőben Ma este a képernyőn Majd holnap... Januárban a miskolci színházban Januárban vagyunk, nagy­jából a színházi évad köze­pén, valami kevéssel túl. Gyarmati Bélával, a Miskol­ci Nemzeti Színház igazgató­jával azt vesszük számba, eddig mit valósított meg a színház az éves bemutatási tervéből, mit csinál a teát­rum ilyenkor, januárban. A visszapiHántás nem okoz nagy nehézséget. A bemuta­tásra tervezett tizenegy da­rab — hat nagyszínházi, egy gyermek-, két játékszíni stú­dióelőadás és két kamara- színházi produikoió — közül eddig hatot ismerhetett meg az érdeklődő közönség. Be­mutatásra került a nagy­színházban Szorrwry Dezső színműve, a II. Lajos király, Alekszandr Gorin drámai já­téka, a Csillagok a hajnali égbolton, valamint Jacobi Viktor népszerű operettje, a Sybill. Itt mutatták be — az évad nyitányaként — a gyermekeknek szánt mese­játékot, a Kvantum Fantum csapdája című darabot is, míg a Játékszínben Fernan­do Arrabal drámája, Az épí­tész és az asszír császár, a Kamaraszínházban pedig A vád tanúja című Agatha Christie írta bűnügyi játék előadásai várták és várják a nézőket. Ez a jelen idejű megállapítás ma is érvényes, sőt jövő időben is, mert va­lamennyi eddig bemutatott darab még műsoron van és nem egy közülük még so­káig látható. Ezzel kapcso­latos érdekességként megem­líthető, hogy a II. Lajos ki­rály előadásában a király­nét játszó Molnár Zsuzsa szerepét a hátra levő előadá­sokra Fráter Kata vette át. Ugyanis Molnár Zsuzsa most más szerepre készül: gyer­meket vár. De a Csillagok a hajnali égbolton című darab­ban tovább játssza szerepét. Január a kívülálló nagy- közönség szemével nézve eseménytelen időszaknak tű­nik. Nincs a színházban új bemutató, a fentebb emlí­tett produkciók, meg a kato- wicei Teatr Slasky vendég­játékai várják a nézőket. Ám valójában igen lázas munka folyik. Napjainkban két da­rab előkészületeivel találkoz­hatunk. Mind a próbák, mind a műszaki előkészítő munkák igen lázasan folynak a nagyszínpadon várható nagyszabású játék, Georg Büchner drámája, a Danton halála bemutatására Szőke István rendező irányításával, a Játékszínben pedig Dezsé- nyi Péter próbál. Itt Arthur L. Kopit tragibohózatát ké­szítik elő. Ennek a címe: Jaj, apu, szegény apu, be­akasztott tégedet a. szek­rénybe az anyu, s az én pi­ci szívem olyan szomorú! (Kicsit szokatlanul hosszú, de majd megszokjuk.) Már folynak egy további darab előkészületei is, legalábbis szereposztás már van a Csongor és a Tündér című rockopera bemutatására. Il­lés Lajos és Görgey Gábor művét Szűcs János állítja színpadra. E darabot koráb­ban Szegeden már bemutat­ták, de mind a zeneszerző, mind a szövegíró most átírta, így a miskolci premier csak­nem teljesen ősbemutató jel­legű. Természetesen nem látja a néző, illetve a nagyközönség a már a következő évadot előkészítő szervezési és egyéb munkákat. A Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának ko­rábbi, lapunkban is ismerte­tett és a színház munkájá­nak javítását célzó állásfog­lalása alapján kezdődtek meg az 1988—1989-es színhá­zi évad előkészületei, külö­nös tekintettel a zenei tago­zat újrateremtésére. A kö­zelmúlt napokban a Sybill előadásában hármas beugrás vált szükségessé a címsze­replő megbetegedése miatt. Mindez több szerepátvétellel, manőverezéssel volt megold­ható. A jövőben ez nem for­dulhat elő, fontosabb szere­peket ebben a műfajban eleve kettősben szeretnének kiosztani. Ehhez persze több erre alkalmas színész is keli. A tánc-, ének- és zenekar felfrissítése nem mehet egyik napról a másikra, ám sze­replőikről már az évad elejé­re gondoskodni kívánnak. Egyébként előbbre hozzák a tavaszi éves szerződések kö­tését is, hogy hamarabb ki­alakulhasson a stabil művé­szi állomány, világos legyen, mit, milyen műsort lehet ar­ra tervezni és a színészeik is tudják, ki, mit játszik majd az új évadban. Nem a színház munkája, de elválaszthatatlan attól a Széchenyi utca rehabilitá­ciója. Ugyanis a közeli időik­ben úgy dolgoznak az útfel­újítással a színházépület kö­rül, hogy nehézkes lesz a megközelítése. Nem a színház dolga, de számos ódiumát a társulat kénytelen viselni. Ezen túl kell esni, s az eset­leges kényelmetlenségeikért a nézők megértését kérik, Viszont elválaszthatatlan az útépítéstől a színház épületé­nek állaga. Az épület mű­emlék. Nem műemlék jelle­gű, hanem műemlék! Éppen 'ezért érthetetlen — ezt nem a színházigazgató mondja, hanem az újságíró jegyzi meg —, hogy az Országos Műemléki Felügyelőség nem fordít rá több figyelmet és főleg nem nyújt segítséget anyagiakban. Most már el kell végezni az épület teljes külső felújítását és immár halaszthatatlan a tetőzet ja­vítása. Januárban vagyunk, a színházi évad közepén. De a gondok már nagyrészt a kö­vetkező évadot vetítik előre. Nem annak árnyát, hanem hihetőleg reményteli jegyeit. Még ha anyagi nehézségek vannak is, meg az épület is ad nem kevés gondot.. . (benedck) Dolgozókat alkalmaznak A sajósenyei Református Egészségügyi Otthon szakkép­zett gondozók jelentkezését vár­ja, szellemi fogyatékos gondo­zottal mellé. Teljes útiköltség­térítést, vagy bennlakást bizto­sítunk. Jelentkezni személyesen lehet. A Diósgyőri Édesipari Gyár azonnali belépéssel alkalmaz 1 fő közgazdasági végzettséggel, legalább 5 éves szakmai gya­korlattal rendelkező nő dolgo­zót, statisztikusi munkakörben. Jelentkezés a Diósgyőri Édes­ipari Gyár munkaügyi osztá­lyán, reggel 7 órától 9 óráig. Miskolc, Fürdő u. 4. A Miskolci Mezőgép Vállalat 2. sz. gyáregysége (Mezöcsát, Vörös Hadsereg út 85. sz.) ál­lást hirdet műszaki csoportve­zető és gyártástechnológus mun­kakör betöltésére. A munkakö­rök betöltéséhez felsőfokú, il­letve középfokú végzettség szük­séges. Bérezés megegyezés szerint. Miskolcról külön mű­szakos autóbuszközlekcdés biz­tosított. Jelentkezés írásban, vagy személyesen, a gyáregység főmérnökénél. A KÉV-METRO Miskolci Építési Igazgatósága felvesz az alábbi munkakörökben: mélyépítésben jártas munkahelyi technikust; mélyépítésben jártas művezetőt; díszburkolatok készítéséhez bur­koló; villanyszerelő; EC—215. minősített ívhegesztő szakmun­kásokat. A munkahelyi tcchni­Kortórs bolgár író mű- 0 vének hazai tévéadap­tációja látható ma este 21.20-tól a második műsor­ban. (Javasolható: előtte ér­demes megnézni a Századunk című történelmi sorozat ese­dékes folytatását.) Mihail Ve- licskov műve, a Majd hol­nap . . . fanyar, groteszk ele­mekkel átszőtt „kegyetlen ko­média” amelyet Vitézy László alkalmazott televízióra és ren­dezett belőle ötvenperces té­véjátékot. A játék szereplői közül látható képünkön Rajho­na Ádám és Almási Éva, a harmadik szereplője pedig Varga Mária, akit nemrég Anouilh A pacsirta című drá­májának főszerepében is lát­hatott a tévénézők sokasága. Pályázati (elhívás amatőr művészeti csoportok támogatására A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tanács V. B. műve­lődési osztálya 1988-ban új­ra pályázatot hirdet a me­gyében működő amatőr mű­vészeti csoportok részére. A pályázat célja, hogy se­gítséget nyújtson a csopor­toknak a művészeti műhely­munkához, az amatőr tevé­kenység új formáinak nép­szerűsítéséhez, működési fel­tételeik javításához, szerep­léseikhez. Pályázhat leg­alább egyéves folyamatos működés esetén bármely, a megye területén működő gyermek-, ifjúsági vagy fel­nőtt amatőr művészeti cso­port, szakkör, alkotókor, művelődő közösség. A tá­mogatás odaítélésekor meg­különböztetett elbírálásban részesülnek a kistelepülése­ken, nehéz körülmények kö­zött is színvonalas közmű­velődési tevékenységet vég­ző együttesek. A pályázat alapján a támogatást a fenntartó szerven keresztül kapja meg a csoport. Az odaítélt támogatás felhasz­nálásáról a tárgyévben kell gondoskodni, s abból nem fizethető "sem bérjellegű, sem reprezentációnak minő­sülő kiadás. Pályázni lehet: 1. A cso­port működéséhez szüksé­ges eszközök, felszerelések beszerzésére, pótlására, meg­építésére, kölcsönzésére. 2. Útiköltség-térítésre (nemzet­közi, országos, táj-, megyei jellegű fesztiválokon, bemu­tatókon, szakmai programo­kon való részvétel esetén). 3. A csoport, szakkör, alko­tóközösség munkájának mű­vészi színvonalát emelő ki­adásokra (pl.: koreográfus, kus és művezető beosztásokban fizetés megállapodás szerint. Is­kolai követelmény: technikusi végzettség. A burkoló szakmun­kások esetében magas kereseti lehetőséget biztosítunk, külföldi munkavállalással. Jelentkezése két személyesen, vagy írásban az igazgatóság főmérnökéhez le­het benyújtani. (Miskolc, József A. u. 45. sz.) Az „AVAS” Építőipari Kisszö­vetkezet jó kereseti lehetőséggel felvételt hirdet az alábbi szak­mákban : kőműves, villanyszere­lő, lakatos, víz-gáz-fűtésszerelő, asztalos, segédmunkás. Jelent­kezni lehet munkanapokon 7—12 óráig. Miskolc, Báthory sor 63. sz. telephelyünkön. Az Unióker Kereskedelmi Leányvállalat ipari osztálya ra­kodólap készítéséhez azonnali belépéssel munkavállalókat al­kalmaz. Jelentkezés: Diósgyőr, Gyertyán u. 22. sz. (Papírgyár mellett.) zeneszerző meghívása, kísér­leti program megvalósítása stb.). A pályázatnak tartalmaz­nia kell: — A pályázó cso­port nevét, működési he­lyét, fenntartójának megne­vezését és számlaszámát. — A művelődő közösség rész­letes munkatervét (költség- vetéssel együtt), amely egy évre meghatározza a kitű­zött célok elérése érdekében vállalt feladatait. — A cso­port vezetőjének nevét, lak­címét, foglalkozását, munka­helyét (ahol a munkaköny­vé van), a csoport vezeté­sére vonatkozó működési engedélyének kategóriáját, számát. Mióta vezeti a kö­zösséget, milyen összegű tiszteletdíjért? — A csoport létszámát, összetételét (élet­kor, foglalkozás, iskolai vég­zettség, a közösségben való közreműködés ideje szerin­ti megoszlásban). — Az ed­digi működés rövid leírá­sát (kitüntetések, minősíté­sek, szakmai díjak felsoro­lásával), az elmúlt év nyil­vános szerepléseit. — A cso­port milyen célra, s mek­kora összegű támogatást igényel — részletes indok­lással, előzetes költségter­vezettel, az egyéb források megjelölésével. — A pályá­zatot a csoport szakmai ve­zetője és a fenntartó szerv képviselője írja alá. A pályázat beadásának határideje: 1988. febsuár 10. A pályázatokat 2 példány­ban a Borsod-Abaúj-Zemp­lén Megyei Tanács V. B. művelődési osztálya (3541 Miskolc, Pf.: 184.) címére kell elküldeni. A támogatás mértékéről az adott művé­szeti ág szakembereiből ál­ló bíráló bizottság javasla­ta alapján születik döntés. A pályázat eredményéről a pályázók — a fenntartó szerven keresztül — 1988. március 31-ig írásos értesí­tést kapnak. A határidőn túl beérkezett, illetve a fel­hívásban megfogalmazottak­nak nem megfelelő pályáza­tokat a bíráló bizottság a döntésnél nem veszi figye­lembe. Az 1987-ben szakmai in­dokok alapján elutasított pályázók 1988-ban azonos programmal nem nyújthat­ják be újra kérelmüket. A pályázatban kitűzött célok megvalósítását és a támo­gatás rendeltetésszerű fel- használását folyamatosam el­lenőriztetni fogom. Borsos Árpád osztályvezető Törvényre várva Az egyesületi jelenség Társadalmunk életének egyik — s nem mellékes — jelensége, hogy gombamód­ra szaporodnak a társasá­gok, egyesületek, klubok. Érdekes lenne összehasonlí­tani — természetesen ez egyáltalán nem lehetséges a teljesség igényével —, hogy egy-egy korban a létező egyesületek működése és az állam intézményeinek tevé­kenysége hogyan is alakult. Mennyi az átfedés, az azo­nosság, a párhuzamosság vagy az interferencia? A kép változó lenne, de bizo­nyos általános szabályok és törvényszerűségek azért ki- tapiníhatóvá válnának. AZ EGYESÜLETEK GENEZISE Az egyesület eredendően városi jelenség. A falvak­ban csak a polgári-kapita­lista korban jelenik meg. Karinthy nyilván azt írná, hogy már a régi rómaiak is ismerték. Valószínű. Mégis úgy kell tekintenünk őket, mint a francia forradalom utáni kor gyermekeit. Így érvényes ez a magyar XIX. századra, arra a nemzedék­re, amelyre később ráakasz­tottuk a reform jelzőt. írók, művészek, politikusok jelle­mezték e kort, olyan sze­mélyiségek, akiknek kisu­gárzása van, embereket vonzanak. Az irodalomtörté­net számos jelentős neveze­tes „asztalt” ismer, ilyen volt például a Pilvax kávé­ház. Volt egy pad a Város­ligetben, ahová Deák Ferenc ült le pihenni, sétái közben. Néhány év múlva egyre többen sétáltak arra, s a pad a „Deák-párt” bölcsője lett. A társaságok élete az ál­lam és a társadalom közöt­ti bizalom fokmérője. Mi történik akkor, ha ez a bi­zalom megszűnik? Termé­szetesen az állam ekkor fel­oszlatja az egyesületeket. Ez az állam számára jelent ku­darcot. Akár bevallja, akár nem. Tanulságként álljon itt röviden a Horthy-rendőrség által 1930 májusában betil­tott Wesselényi Reform Klub története — melyet Kemény Bertalan dolgozott fel. (Egyesületi élet Buda­pesten, 1948 előtt...) A Wesselényi Klubot a bu­dapesti egyetemista ifjúság alakította 1929. november 7- én. A társadalmi ellentmon­dásokra érzékeny fiatalok megdöbbentő realitással ér­zékelték az akkori helyze­tet, és tettekre hívták a tár­sadalmat. Követelték a nagybirtokok felosztását, óv­tak a revizionizmustól, s hir­dették a Kárpát-medence testvér nemzeteinek össze­fogását Kossuth szellemé­ben, a kelet-közép-európai népek gazdasági együttmű­ködését követelték. Így szól­tak az országról: „az elmu­lasztott reformok szülik a forradalmat. . .” Pethő Sán­dor 1930-ban arról beszélt; mennyire nem tölti be a szerepét a magyar parla­ment. A társaságot betiltó ■rendelkezés, amely ostoba és megmagyarázhatatlan, két nap múlva érkezett. Való­színű, hogy a feloszlatott klub talán politikusabban, de változatlan elkötelezett­séggel élt tovább a faluku­tatók között, a Márciusi Frontban, a szárszói konfe­rencián . .. Az egyesületi szerződés legkorábbi szakaszában a szalonok és az asztaltársa­ságok voltak rendszeresen találkozó, többé-kevésbé már zárt csoportok, amelye­ket hasonló gondolkodású, érdeklődésű és érdekű em­berek alkottak. Nevezhetjük ezeket a társaságok pre (ko­rai) formájának is. A társadalmi szerveződés rendszerint nem áll meg ennél a szakasznál. A kö­zösségek magukban rejtik a továbbfejlődés csíráját, az egyesületek még formálisan társaságok, de túlnőnek ezen. Országos szervezetek alakulnak, vagy azonos pro­filú egyesületek lépnek szö­vetségre. Ezt a folyamatot nevezhetjük poszt-szakasz­nak. FENNTARTÁSOK ÉS FÉLELMEK Az állam úgy vélheti, hogy pártok alakulnak, leg­alábbis ezeknek az embrio­nális formájával van dolga. Egyébként is, mondjuk kis­városi szinten egy-egy vá­rosszépítő egyesület konflik­tusba kerülhet a helyi ta­náccsal. A bürokraták még nagyobb fenntartással fogad­hatják például a környezet- védőket, különösen, ha a környezetvédő egyesületek laza, országos szövetséget alkatnak. A bürokrácia azonnal politikai veszélyre gyanakszik, pedig nagyon téved. Tény, hogy az új igények, az új társadalmi célok va­lamilyen módon mindig egyesületi formációban je­lennek meg. Ezért aztán ott, ahol az állam kiépített in­tézményrendszerének a sta- tikussága — változtathatat- lansága — dogma, ott min­den egyesületi formáció az államelle" -sség gyanúját keltheti. Az egyesületekkel szem­beni gyanakvás „kulturál­tabb” formája, ha üres, és főleg hazug szavak hangza­nak el arról, hogy az egye­sületek elpazarolják a tár­sadalmi energiákat, szétfor­gácsolják az erőket. Nyil­vánvaló, hogy a bürokrácia számára a legjobb a nemlé­tező egyesület, elviselhető egy-egy országos nagyegye­sület, ám elviselhetetlen a törvényes egyesületi szabad­ság. A spontánul szerveződő egyesületekben ezért nagy az érzékenység, néha a gya­nakvás is. Ennek pedig az ország látja kárát. A KONSZENZUS KÖRVONALAI A jelenlegi egyesületi jog­szabályaink — s ezért vár­ják nagyon sokan a beha­rangozott egyesületi tör­vényt — a dualizmus korá­ra mennek vissza. Nem a liberális 1918-as köztársasá­gi, vagy az 1919-es tanács- köztársasági gyakorlatra. Pedig tény, hogy az egye­sületek mozgékonyabbak, innovatívabbak, mint akár ideális esetben a minimális bürokráciával terhelt állami intézményrendszer. Kívánatos lenne azért, hogy az egyesületek az ál­lam és a társadalom közöt­ti konszenzus (ha úgy tet­szik, kompromisszum) meg­testesítőjeként jelennének meg. (Létezésüknek egyet­len kritériuma az alkotmá­nyosság.) Mi ez a konszen­zus? A társaságok alapsza­bálya, és az állami hatóság (a felügyeleti szerv) jóvá­hagyása. Ezen a két pillé­ren épül az a híd, amely az egészséges párbeszéd alapja is. Így az alapszabály és annak jóváhagyása ga­rantálhatja a társadalom és az állam együttműködési szándékát. Olyan egyetértés alakulhat ki, amely hasznos mindenkinek, s mindkét fél előnyökhöz juthat általa. R. L.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom