Észak-Magyarország, 1988. január (44. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-19 / 15. szám

1988. január 19., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Mezőgazdasági beruházások Kevesebb gép- több építkezés A legfrissebb adatok szerint tavaly a mezőgazdaság kö­rülbelül 32 milliárd forintot fordított beruházásra. Ez egy­két milliárd forinttal megha­ladja az előirányzottat. Mondhatni tehát, hogy túl­teljesült a terv. A kevébé derűlátók az értékelésnél vi­szont óvatosságra intenek, abból a megfontolásból, hogy a forint inflálódása gyorsabb ütemű volt, mint amire egy évvel korábban számítani le­hetett. ELFOGADHATÓ ÖSSZEG Vagyis: egyáltalán nem biztos, hogy annyi minden megvalósult ebből az összeg­ből, mint amennyire koráb­ban gondoltak a szakembe­rek. Ettől függetlenül azon­ban megállapítható, hogy a 32 milliárdos beruházás el­fogadható egy olyan eszten­dőben, amikor a tsz-ek, ál­lami gazdaságok pénzügyi helyzete nem volt éppen jó, s amikor már világosan lát­ható, hogy új és növekvő kö­vetelményeket állít a gaz­dálkodók elé az új adórend­szerrel és szabályozókkal in­duló 1988-as év. Azt viszont • mindenképpen negatív irányú változásnak kell tartani, hogy a beruhá­zásokon belül tovább csök­kent a gépvásárlás aránya. Az elmúlt évben az agrár­ágazat beruházási forintjai­nak már csak 48 százalékát fordította eszközeinek lecse­rélésére, a többit építésre, különféle létesítmények meg­valósítására költötte. A kívá­natos arány — a- magyar fejlettségi viszonyok között — az lenne, ha a beruházási keret kétharmadát adnák az üzemek eró- és munkagépek beszerzésére, illetve különfé­le más korszerű technikák megvásárlására. De vajon miért építkez­nek inkább a gazdaságok? Nyomatékosítja ezt a kérdést, ha hozzátesszük, hogy jelen­leg a mezőgazdasági gép­park nagy része már idős, elhasználódott, állandó ja­vításra szoruló. A válasz mégis egyszerű. A gépvásár­lási kedvet erősen lelohasz- totta, hogy az igazán korsze­rű technikát jelentő töltés eszközökhöz az ország szű­kössé vált devizakerete miatt sokkal nehezebb volt hozzá­jutni. De van egy belső oka is az építőberuházások elő­térbe helyezésének. Neveze­tesen az, hogy számos üzem csak a különféle építkezések beindításával tudta, tudja foglalkoztatni időközben nagyra nőtt építőbrigádjait. ÜJ ÁLLATFÉRÖHELYEK A legtöbb beruházás ter­mészetesen ma is három for­rásból valósul meg. Az el­múlt év azt tükrözte, hogy tovább növekedett a hitelék szerepe — ami üdvözölhető —, csökkent viszont az álla­mi támogatásé, ami most már ágazati szinten átlago­san nem haladja meg a 15 százalékot., az 55 százalékos saját erő mellett. Számos üzemet viszont kellemetlenül érintett az 1987. közepén ki­hirdetett hitel- és támogatá­si stop. Mert bizony még szép számmal lettek volna beruházásra vállalkozó gaz­daságok, ám már év közben kimerült az e célra elkülö­nített pénzkeret. Ezt azért fontos visszaidézni, mert ha­sonló évközi stopra az idén is lehet, majd számítani. A beruházások között to­vábbra is kiemelt szerep ju­tott az állattenyésztő létesít­ményeknek, a legnagyobb fejlődésen a szarvasmarha­ágazat ment keresztül. Az elmúlt időszakban a szarvas­marha-férőhelyek összesen 5(1 ezerrel, azon belül a tejelő teheneké 27 ezerrel gyara­podott. A sertésférőhelyek­ből 100 ezerrel lett több, aminek nagyobb hányada a hizlaldákban van. Növekedett — 35 ezerrel — a tartható juhállomány is, ez azonban még messze áll az optimális­tól. Évtizedek óta nem bővült ilyen gyors ütemben a ba­romfiágazat: 273 ezer négy­zetméternyi nevelőépület ké­szült el az idén. Változatla­nul nagy a szemestermény- tárolók építése iránti igény: a befogadótér félmillió ton­nával bővült. Persze, nem minden területen ilyen jelen­tős a fejlődés, a szárítókapa­citás például nem nőtt a szükségletnek megfelelően, üzemi útból sem épült ele­gendő. ERŐDÍTMÉNYEK HELYETT Egyáltalán nem mindegy, hogy az elkészült és átadott új létesítmények mennyibe kerültek, milyen technikai színvonalat képviselnek. Ha általánosítunk, a műszaki megoldásokról megállapít­ható, hogy az többnyire el­éri az európai nívót. Ez el­sősorban persze azokra a be­ruházásokra igaz, amelyek világbanki kölcsönnel való­sultak meg, mivel itt a hi­telek odaítélésének alapkö­vetelménye a korszerű tech­nika és technológia beépíté­se, alkalmazása. Az árak e területen ismét emelkedtek. Néhány évig ugyanis számos agrárlétesít­mény építésekor sikerült az ipari anyagok és az energia árának növekedéséből szár­mazó terheket „eltüntetni”. Ez elsősorban az ésszerűsíté­seknek, a takarékosságnak köszönhető. A ’70-es években például, amikor belonerődít- ményeket építettek a tehe­neknek, egy férőhely költsé­ge meghaladta a 100 ezer forintot. Ugyanaz a hely né­hány éve már csak a felébe került, ma viszont megint eléri a százezer forintot. És más területen is ugyanez ta­pasztalható. A bekerülési költségek általános emelke­désének viszont van egy ked­vező hatása: érezhetően gyorsabban készül el egy- egy beruházás: 10—15 száza­lékkal kevesebb nap telik el az első kapavágástól a kulcs­átadásig, ami nyilván lerö­vidíti az új létesítmény meg­térülési idejét is. H. I. Biztató az induló árukész­let a Keravillnál. A decem­beri rekordforgalom után fo­lyamatosan érkezik a boltok­ba az utánpótlás, hiszen az idei szerződések, jelentős ré­szét már megkötötték a szál­lítókkal. Az Orion, a Video­ton, továbbá az import szí­nes és fekete-fehér televízi­ókból, a szovjet zseb- és tás­karádiókból, a csehszlovák villanybojlerekből, az NDK- gyártmányú hagyományos, továbbá automata és félau­tomata mosógépekből,- cent­rifugákból, valamint a bel- iöldi kerékpárokból megfe­lelőnek ígérkezik a kínálat. A Keravillnál az árut te­lefonon is meg lehet rendel­ni, s a vevő a vételárat ott­hon egyenlítheti ki, illetve otthon kötheti meg' a rész­letvásárlási szerződést azok­ra a termékekre, amelyekre van OTP hitelvásárlási lehe­tőség. A minta utáni árusí­tás már régóta népszerű, s a házhoz szállítás a hőtáro­lós kályha kivételével díjta­lan. A műhelyekben meghatározott ütemterv szerint javítják az erő- és munkagépeket. A géppark, sajnos elöregedett, kijavításuk­hoz egyre több alkatrész szükséges, amit az importkorlátozások miatt nehéz beszerezni, Fotó: Balogh Imre (Folytatás az 1. oldalról) .időben tudtuk befejezni, s így a kikelt növények ősz­szel megerősödhettek. Re­ménykeltők az egyenletes tő­számú, szépen zöldellő bú­zatáblák. A vetést már mű­velőutas technológiával vé­geztük, s ez az eljárás vár­hatóan hozzájárul az ága­zat eredményességének fo­kozásához. Az állattenyész- tésünk is jól felkészült a télre. Az épületeiken időben elvégeztük a szükséges ja­vításokat, s az állatok mi­nőségi szelekciója is meg­történt. A termeléshez szük­séges abrak, és tömegtakar­mány biztosított. Miután az enyhe télben az állatok ki­sebb takanmányhányadot for­dítanak az úgynevezett ön- fenntartásra, jelentős a meg­takarítás. Kétségtelen, a számviteli apparátus niggy erőpróbája az éves zárás, mérlegkészítés, amely a szö­vetkezetünkben jó ütemben halad. Az új szabályozórendszer megismerése, illetve megfe­lelő alkalmazása komoly elemző munkát kíván a ti­Mérlegkészítés idején szakarádi termelőszövetke­zet üzemgazdasági csoport­jától. Erről (is) ad számot Filimon József, a közös gaz­daság elnökhelyettese. — Jelenleg folyik az új bérszabályozási rendszer ki­dolgozása, illetve a bruttósí­tás hatásának elemzése, a zárszámadási és tervezési munkálatok végzése, illetve az önelszámoló egységek ér­tékeléséneik, tervezésének irányítása. A növénytermesz­tésről elmondhatom, hogy tavaly ősszel a tervnek meg­felelően — 1574 hektáron, de az aszályos időjárás mi­att jelentős költségtöbblet­tel — jó magágyat tudtunk az őszi búza vetőmagnak el­készíteni. Optimális időben, és mennyiségben végeztük el a vetést, ám a csapadék hiánya miatt a kelés egye­netlen, foltos és hiányos volt. December elejéig a ve­tésterület mintegy 65—70 százalékán kelt ki a búza, de a kikelt növény fejlett­ségi állapota nem volt ki­elégítő. A decemberi enyhe csapadékos időjárás hatásá­ra a vetési terület 85 száza­lékán az állomány ..beállott- sága”, fejlettsége jónak mi­nősíthető. A kelésben lévő táblák sorsa ugyanakkor je­lenleg kritikus állapotban van. Továbbra is enyhe idő­re lenne szükség, illetve egy hirtelen lehűlés esetén, csak 20—30 centiméter vas­tagságú hó mellett lehetne elkerülni a jelentős fagy­kárt. Ennek ellenére úgy gondoljuk, a kenyérgabona- téblák most jóval kedvezőbb helyzetben vannak szövet­kezetünkben is, mint tavaly. Jó évet zárt az állattenyész­tés, hiszen mindhárom ága­zat — szarvasmarha, sertés, juh — tavalyi gazdálkodása nyereséget hozott a közös gazdaságnak. Néhány ered­ményünkre különösen büsz­kék vagyunk. így például: az egy tehénre jutó átlagos tejtermelés meghaladta a 4500 litert. Ez azért fontos, mart az állomány egyhar- mada magyartailka, s két­harmada csak a tejelő jelle­gű keresztezett állat. Ked­vezően alakultak a kiesési veszteségek, s a hízóbikák átlagos havi súlygyarapodá- sa, ami elérte a 33 kilogram­mot. Egy kiló súlygyarapo­dáshoz átlagosan 3,8 kiló, 1 liter tej előállításához pe­dig 34 dóka abrakot hasz­náltunk fel. Juhászaiban az egy anyára vetített bárány- szaporulat 161 százalékos, s ez a szám önmagáért beszél, összességében: jól sikerült óv után bizakodva kezdtük az idén a gazdálkodást. Balogh Andrea A ,,tonna-szemlélet” ideje lejárt A nyitás a BÉM-nél kényszer Amikor Tóth Lajossal, a Borsodi Ércelőkészítő Mű vezetőjével leülünk beszél­getni, megegyezünk: hagy­juk a keserű .múltat, fonto­sabb a hogyan tovább ... — A lényeg, hogy a múlt év végre fordulatot hozott a gazdálkodásunkban. Ha csekély nyereséggel is, de eredményesen zárjuk 1987-et — kezdi, majd sorolja, mi minden játszott ebben közre. Alaptevékenységük, a vas­érc zsugorítvány gyártása terén erőteljesen szigorítot­ták a technológiai folyama­tokat, finomították annak egyes elemeit. Ezzel és más szerencsés körülmények köz- rejátszásával érték el, hogy a vastartalmat 46 százalék­ról 50-re növelték — a két vevő, az ÓKÜ és az LKM legnagyobb örömére. Több pénze ugyan ettől nem lett a BÉM-nek, de már azt is nagy eredménynek könyvelik el. hogy a növekvő alap­anyag- és energiaárak elle­nére sikerült csökkenteni a zsugorítvány önköltségét. Most már „csupán” 50—60 forintot fizetnek rá minden tonnára. S hogy mégis, mi­től váltak nyereségessé? —7 Természetesen nem az érczsugorítványtól — mond­ja Tóth Lajos —, hanem az úgynevezett melléktevékeny­ségtől. Tornaszentandrási bányánk termékei, különbö­ző szolgáltatásaink hoztak valamit a konyhára. Na és az,^ hogy csökkentettük a gyárunk területén dolgozó cégek számát, hetven, nem éppen kitűnő dolgozónknak pedig felmondtunk. Ez utób­bi intézkedésnek nagy ha­tása volt a munkafegyelem­re. * Elmondani és leírni mind­ezt egyszerű, véghezvinni annál kevésbé. Mert ahogy Tóth Lajos mondja, sokan néztek rá ferde szemmel, amikor mintegy másfél éve kijelentette: vége a tonna- szemléletnek és annak az elképzelésnek, hogy csupán az alaptevékenységből éljen meg a vállalat. — Én belátom, hogy nem könnyű egy olyan embernek, egyik napról a másikra vál­tani, aki húsz-harminc éve nálunk van. Hiszen az em­berek tudatában keményén rögzült, hogy „gyártani és gyártani, tonnaszámra a zsugorítványt”. Odáig már elértünk, hogy mint a mago- lós diák, tudják a leckét, miszerint kényszer a váltás, de ahhoz, hogy ez minden­kinek a vérévé váljon, még idő kell. Hogy elébe menjenek az időnek, ez év elején megvá­sárolták az Országos Érc- és Ásványbányák Vállalat perkupái bányáját. Megpá­lyázták a megyei tanácsnál az elmaradott térségek fej­lesztésére kínált pénzt és kaptak belőle 13 millió fo­rintot. A vállalat vezetése úgy véli, nem csináltak rossz boltot. Nemcsak mun­kát adtak hatvan, korábban is Perkupán dolgozó ember­nek, hanem megalapozták néhány nagyon is piacképes termék előállítását. Mert nem akarnak megállni a dí­szítőkövek, finom őrlemé­nyek gyártásával. Tervezik, hogy bútorba beépítve, tehát magasabb feldolgozottság! fokon jelenítik meg a pia­con. De törik a fejüket ben­zinkút üzemeltetésén, a ki­használatlan munkásszálló átalakításán ... mindenre hajlandók a nyereség érde­kében. — Nekünk kényszer a nyi­tás és úgy érzem, az üzem nagysága, az, hogy évente 3—4 milliárd forint a bevé­telünk, 1300—1400 embert foglalkoztatunk, azt jelenti, hogy ekkora üzemnagyság még képessé tesz a rugalmas váltásra. * Ezt sürgeti, hogy az alap- tevékenységben mindmáig sok a kérdés. A BÉM éven­te 3—3,5 millió tonna érc- zsugoritványt képes gyárta­ni. Ezzel szemben a megye két kohászata közül eddig csak Ózd kért 900 ezer ton­nát, az LKM .még nem fedte fel kártyáit. így aztán nem tudni, mennyi gépre, alkat­részre lesz szükség a BÉM­ben az igények kielégítésé­hez. Kiadja-e bérbe speciális kocsiparkja egy részét a MÁV-nak', vagy neki magá­nak lesz rá szüksége ... — Sok bizonytalansággal kezdtük az idei évet. Éppen ezért örülünk a megvásárolt bányának, mert az biztos pénzt hoz. Az év második felében már megjelennek a piacon a díszítőkő és a kü­lönböző mikroőrlemények, köztük púder alapanyag; mezőgazdasági mészport már tavaly is termeltünk — mondja az igazgató. Régi törekvése a BÉM- nek, hogy önálló leányválla­lattá váljon a mostani Ko­hászati Alapanyagellátó Vál­lalat egyik műve helyett. Tóth Lajos a kérdésre taga- dólag rázza meg a fejét. — Egyelőre a szabályzók értelmében szó sem lehet ró­la. öt évig meg kell állnunk a saját lábunkon, bizonyítva, hogy életképesek vagyunk. Az ötéves ciklus első eszten­deje 1988., ezért is igyek­szünk a felszínen maradni. Mert távlatilag nem mond­tunk le az önállósulásról, bár így is nagy szabadsággal dolgozunk. A BÉM kényszerből és sa­ját jól felfogott érdekéből tűzte zászlajára a mind gyakrabban használt „szer­kezetátalakítás” kifejezést. A több lábon állás politikáját jelentő mellék- és kiegészítő tevékenységtől várják a nye­reséget, a zsugorítványgyár- tástól az önköltség megtérü­lését. Az árhatóságon kívül ez a két kohászattól függ, ezért a sajókeresztúri gyár­ban azt remélik: a jobb vasgyártási alapanyagért az idén végre több pénzt is kapnak, nemcsak erkölcsi el­ismerést. M. Szabó Zsuzsa lavuló kínálat tévékből és háztartási gépekből

Next

/
Oldalképek
Tartalom