Észak-Magyarország, 1988. január (44. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-18 / 14. szám
1988. január 18., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Megyénk postai múltjából (II.) Cári csapatok Kistokajban Teltek az évek és lezajlott az 1848 49-es polgári forradalom, szabadságharc, megtörtént a trónfosztás, a királynak tett eskü elvesztette érvényét. Zákó János forradalom alatti tevékenységéről biztosat nem tudunk. Lehetséges, hogy személye azonos azzal a Zákó nevű honvéd őrnaggyal, aki 1849. január végén és február első napjaiban a 34. honvéd zászlóalj parancsnokaként Tárcái, Bodrogkeresztúr, Tokaj védelmébenvisszaverte Schlick osztrák tábornok tiszai átkelési kísérletét és ezzel megakadályozta, hogy az osztrák sereg a Debrecenben székelő kormány ellen felvonulhasson. A szabadságharc végső erőfeszítése, a cári csapatok bevonulása Zákót már családja körében és régi hivatalában találja. Az átvonuló cári csapatok Tokaj elővárosának számító Kistokajban felégették a lakásokat, köztük a postaállomást is, ami tetemes kárt okozott Zákó- éknak. Az anyagi káron kívül további csapás érte a családot; édesanyjuk 1850. február 1-jén történt elhalálozása. valamint fiának a császári seregbe történt besorolása. Az anyagi gondok hatására Zákó 1850. április 9-én a tokaji városi tanácshoz fordult; Sámuel nevű gyermekének bevonulás alóli mentesítését kérte támogatni: „Tisztelt Városi Tanács! Miután Őfelsége királyunk Ferenc József f. év március 12-én kelt rendelete nyomán kegyesen megengedni mél- tóztatott az egyetlen fiuk el- eresztését. Az iránt kérem a Ns. város rendezett tanácsát, hogy miután a cs. seregbe besorozott Sámuel fiam egyetlen, egy magam pedig 60 éven felüli öreg özvegy, s több leány gyermek atyja lennék, kinek gondviselése egyedül a besorozottra háraimlanék, s eként nekem öreg napjaimba istá- pom, ez iránti bizonyításokat kiadni szíveskedjenek.” A főbíró pártfogásába vette az ügyet írván: „A bentfoglalt kérelem igazságon épülvén a jegyzői hivatal által a kért bizonyítvány kiadandó. Április 9. 1850. P.ramer Antal h, főbíró.” Ezenkívül a számításba vehető indokokat nyolc pontba foglalva papír- cédulára feljegyezte a jegyzői hivatal részére: „1. 60 éven felülin öregség, 2. 4 családja van, mind leány, 3.' postaadminisztrátor, fiára nagy szükség van a hivatalnál, 4. a háborús időben a legszorgalmasabban kiszolgálta az ausztriai kormányt, 5. a muszkák minden vagyonából kirabolták, 6. a fiúra igen nagy szükség vagyon a postahivatalnál a segítségére, mivel más egyéni nem tarthat csekély fizetéséből, 7. több darab szőlője vagyon, öregsége rniá utána nem láthat, 8. a fia csak 2 hónapig szolgált, besorozáskor 20 éves volt, semmi ütközetben nem volt.” A feljegyzés alapján megszületett a fogalmazvány: „Mi alólírottak Zemplén megyében kebelezett Tokaj városának főbírája Tóth Samu. albírája Krajnyák Mihály és rendezett tanácsa a mai napon városunk közdolgainak intézésére tartott tanács gyűlésünkön illendően megkeresvén, hivatalos kötelességünk szerint egyetemlegesen bizonyítást adunk és teszünk a felől, miszerint Zákó Sámuel cs. kir. rendes katonasághoz besorozott honvéd édesatyjának egyetlen fia, hogy édesalyja 60 éven felüli öregségében legközelebb hitvesét is elveszítvén, amellett reá egyetlen fián kívül még három neveletlen leány gyermekének nevelésének és élelmezésének terhe is súlyosodván, részint ezen okból, részint azért, mert a helybeli posta adminisztrátora ...” (itt a szöveg a lap alján megszakadt, folytatása nem került elő) Zákó Sámuel katonai mentesítéséről levéltári adatot nem találtam. Feltételezhető, hogy nem adtak helyt a kérelemnek. Talán ezért is 1851. év őszén Zákó János merész elhatározással közvetlenül az uralkodóhoz fordul, hogy milyen célból, az a bodrogkeresztúri járási főszolgabíró átiratából a tokaji bíróhoz világosan kitűnik: „Tokaj város bírójának! Bizonyos körülményeknél fogva felsőbb helyről annak ki nyomozása kí- vántatván, hogy 1849-ik évben augusztus 24-én a tokaji postahivatalnak feldulása mi módon, ki által történt és ezen ténynek oka legalább ki lehessen? Eziránt ön jegyzőkönyvbe foglalandó rendszeres nyomozást tegyen és azt német nyelven szerkesztve 3 nap alatt ide mutassa be. Bodrogkeresztúr január 7. 1852. Fülek! György s. k. főszolgabíró.” A jelentés elment, a fogalmazvány az irattárban maradt. Zákó János kérelme nyomán Bécsben alaposan vizsgálódhattak, merész beadványát. az esküszöveg módosítását, netán katonai ténykedését, végül kárának megté- ríttetését súlyos szolgálati vétségnek tekintették, aminek eredményeképpen 1852. március 6-án „a szolgálati bizalom elvesztése miatt a postaszolgálat minden további alkalmazásából kizáratott”. Az esküt kivevő Zsigray Antal sem úszta meg szárazon az ügyet. Királyt elek postaállomást és hivatalt 1852-ben (júniusban) egyszerűen megszüntették, a helység postaellátásáról, szállításáról a tokaji posta gondoskodott, mely viszont, posta- hivatallá és postaállomássá lépett elő az új postai szervezeti változás alapján. Az elbocsátott Zákó helyett Ho- monnáról 1852. nyarán Tokajba helyezték át Bazony Ferenc postakiadót (expedi- tort). Ez lehetett Szerviczky tokaji postamester utolsó ténykedése, mivel a homon- nai levélszedőség Tokaj ellenőrzése alatt dolgozott, lévén mindkét helyen Szerviczky földbirtokos is. Szerviczky felmondását nem sikerült az osztrák hivatalos lapban megtalálni. 1853-ban utódja Spiellenberg Gábor kamarai ügyvéd, a tarcali cs. kir. gazdasági hivatal ügyésze lett. Zákó ügye időközben tovább bonyolódott, 1853. május 10-én Balogh Sándor bodrogkeresztúri alszolgabíró átírt a tokaji főbírónak; „Tokaji lakos Zákó Jánosnak az orosz seregek által okozott kára megtérítése tárgyában Őfelségéhez benyújtott folyamodványára keletkezett rendelvénynél fogva annak tudása szükségeltetik, hogy miben és mi áltat károsodott a nevezett folyamodó, ennek mielőbbi beküldésére utasítsa.” A felhívásra adott válasz 1853. május végén készüli el. A megtalált fogalmazvány már határozottan megjelöli a kár okát, mibenlétét, valamint összegét: „Alulírott Zákó János úrnak megkeresésére bizonyítjuk, hogy 1849. év augusztus 24. napján, mikor a cs. kir. muszka sereg Tokajba jött és a forradalmi magyar sereggel pár órai csatározásba bocsátkozott, akkor Kistokaj városába több házat, azok közt a postahivatalt is és annak Zákó János postakezelőnek minden nemű házi vagyonát, élelmiszerét, marháit, ruhaneműjét nemcsak feldúlták, hanem a szó teljes értelmében kipré- dálták, elorozták, úgy any- nyira, hogy még egy székről ... a posta kezelésére a maga és családja fenntartására képtelenné vált. Bizonyítjuk továbbá, hogy ezen feldulásra okot nem szolgáltatott, miután hivatalát a legnagyobb veszélyek között sem hagyta el, hanem azt minden viszontagságok között is pontosan teljesítette, melyről kiadjuk jelen igazolásunkat. Bevallása szerint a hivatalba tartozó szerek eszközökből 510, a háza romlása és a termékének felemésztéséből 526, családja, illetve neje javainak elorzásából 2249 forint károsodása történt. Arra vonatkozóan, hogy a kár megtérítését Zákó megkapta-e és milyen összegben, levéltári adatot nem találtam. Mi lett Zákó sorsa? Újra a sátoraljaújhelyi megyei levéltár nyújtott erre adatot. Az 1869. évi adókimutatásban található a 388. házszám megjelölés alatt Rochlitz Dávid tokaji postakiadó, aki 1814-ben született, neje Zákó Emília ugyancsak tokaji születésű egyének szerepelnek tulajdonosként. Családjukban egy fiú és három leány van, valamint egy rokon Zákó János, aki 1793- ban született Egerben. Itt húzódott meg a 76 éves, sok nehézséget megért postás elődünk, kinek nevét egy munkabrigád őrzi két évtized óta Tokajban. Dr. Kamody Miklós Egészséges ivóvíz Az egyre keményebb, jobban behatárolt feltételek mellett is, a megyei tanács folytatja a községek egészséges ivóvízzel való ellátására kidolgozott programját. Megyénk közismerten azon vidékek közé tartozik, ahol jelentős számú községében emberi fogyasztásra kevésbé alkalmas a kutakból nyerhető ivóvíz. A mái- korábban megalakult. vízműtársulások és a kivitelezésre meghirdetett, majd pedig elfogadott versenytárgyalás eredményeként jelenleg 29 településen dolgoznak az ivóvízhálózat kialakításán. Az ellátás megyénk szinte valamennyi tájegységében települt községre kiterjed. A zempléni részeken például vezetékes ivóvizet kap Alsóés Felsőberecki, Erdőbénye, a bodrogközi részeken, ahol közismerten a legrosszabb minőségű megyénkben az ivóvíz, Kenézlő, Zalkod, Bod- roghalom. Megyénk alföldi jellegű vidékén többek között Sajószöged, Sajóörös. Nagy- cséc.s és megépül Mezőcsáton a vezetékhálózat második üteme. Idegenforgalmi jelentősége is van annak, hogy a lakossági hozzájárulással megvalósul az ivóvízellátás Telkibányán, ahol korábban szinte egész ' utcasorok váltak nép- telenné, mert nem volt ivóvíz. Ugyancsak megoldják a vízellátást Füzér községben is, amely egyre több turistát fogad. Folytatják az idén a Borsodi Sörgyár kapacitás- bővítő beruházást, amelyet a múlt évben kezdtek el. A gyár által kibocsátott lakossági kötvény mellett a pályázat útján nyert hitel képezi a bővítés pénzügyi fedezetét. A rendelkezésre álló összegből kereken félmillió .hektoliterrel növelik a gyár termelését. Az eredeti elképzelések szerint a szakaszosan megvalósuló termelésnövelés a jövő évben fejeződik be.. Az ütemezésnek megfelelően tavaly már egy jelentős lépést megtették a bővítésre. Elkészült ugyanis a debreceni palackozó. Ezzel mintegy 150 000 hektoliterrel tudták bővíteni a termelést. A folytatás az idén sem marad el, s a tervek szerint a múlt évinél mintegy 100 000 hektoliterrel több sört tudnak majd adni a fogyasztóknak. A kapacitásbővítés az idén a Borsodi Sörgyár területén folytatódik. A kapacitásbővítést szolgálja a szabadba telepített 10 darab, egyenként 6000 hektoliteres erjesztő. A főzésre új, energiatakarékos technológiát valósítanak meg. A gyárban a szűk kereszt- metszetnek számító palackozót is bővítik, s új, NDK gyártmányai töltősort állítanak munkába. A munkálatok során tehát gyakorlatilag a teljes gyártási sorát bővítik, egyben új, korszerűbb, energiatakarékos technológiára térnek át. A termelés idei felfuttatásánál már ezeket az újonnan belépő termelésbővítő kapacitásokat is figyelembe vették. A gyártás növelése a lakossági igényeiket is figyelembe véve lehetővé teszi, hogy több sörféleségből, így például a Spatenből is a korábbinál nagyobb meny- nyiséget állítsanak elő. Mennyit spóroltunk? Enyhe idő — kevesebb gond (Folytatás az 1. oldalról) nek az elmúlt esztendő. Decemberben sokat takarítottunk meg, mégpedig a tervezett költség felét. Ezt a pénzt utak javítására, útje- lek festésére, a jelzőtáblák felújítására és a közutak környezetétiek rendben tartására fordíthattuk. Dolgozóink egy részét átcsoportosítottuk, hiszen kevesebb ügyelet kellett, nem volt szükség az utak szórására. Több olyan munkát is el tudtunk végezni, amelyekre csak tavasszal kerülhetett volna sor. A Borsod Volántól Hajdú Lajos főmérnök tájékoztatott: — Számunkra nem a költségmegtakarítás oldaláról jelentett előnyt az enyhe idő. A nyereségünket tudtuk túlteljesíteni, ugyanis az év utolsó heteiben az időjárás nem zavarta a szokásos nagy hajrát. A vállalatok is kihasználták a kedvező körülményeket és olyan munkát is elvégeztették velünk, amelyekre egyébként csak ebben az esztendőben kerülhetett válna sor. A megnövekedett szállítási igényiek, miatt több tehergépkocsit vontunk be a munkába. így szállítást teljesítményeink meghaladják a tervezettet. A nagyobb forgalom ellenére 3 —3,5 szá Zaláikkal kevesebb energiát használtunk fel, mint 1986 decemberében. Ez azzal magvarázható, hogy lényegesen kevesebb költséget igényelt a járművek hidegindítása, jobb volt az üzembiztonság, nem kellett a fagybrigádokat sem mozgósítanunk, így több idő maradt a kocsik javítására. Felkészülten várjuk a vállalatok megrendeléseit. A Borsodi Hőerőmű Vállalattól Kelényi Ferenc üzemviteli főosztályvezető válaszolt kérdéseinkre: — Szénfogyasztásunk az elmúlt éveknek megfelelően alakult, mert ugyan kevesebb hőenergiát kellett adnunk a fogyasztóknak, ugyanakkor maximális villamosenergia- termelést kérték tőlünk. Ennek az energiapolitika az oka, ugyanis valamennyi szénnel működő erőműtől csúcsteljesítményt kértek, hogy vissza lehessen fogni az olajtüzelésű erőművek termelését. Ez népgazdasági szinten mindenképpen jelentős megtakarítás. Szén- készleteink rég voltak olyan nagyok, mint ezekben a hetekben. A bányáktól annyi szén érkezik, hogy nem tudjuk mindet felhasználni, így napról napra gyarapszik a készletünk. Kertész Klára, az Északmagyarországi Tiizép osztály- vezetője: — A forgalomból nem lehetett arra következtetni, hogy rég nem látott melegnek örülhettünk az elmúlt hónapokban. A vásárlók rohama nem csökkent, sőt fokozódott, mert nem hitték el, hogy a tüzelők árai változatlanok maradnak. Szerencsére telepeink bírták a rohamot, így senki nem maradt tüzelő nélkül. Az viszont igaz, hogy vevőink nem mindig azt a tüzelőféleséget kaptáik, amit vásárolni szeretteik volna. Fónagy István Plusz 100 ezer hektó Növelik a Borsi Sörgyár
