Észak-Magyarország, 1987. december (43. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-31 / 308. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 6 1987. december 31., csütörtök MÚLTÚNK MÚLTUNK JELENE JÖVŐJE — Az ez évi számadás készítésekor ne feledkezzünk meg a teljes egészében, vagy részben vállalati, illetve egy házi pénzforrásokból megkezdett, vagy már befejezett műemlékvédelemről sem. — Sajószentpéteren hozzáláttak a 14. századi református templom helyreállítási munkájához. Tiboldda- rócon gyakorlatilag befejeződött az ÉÁÉV tulajdonában lévő klasszicista Bott- lik-kastély felújítása ... Ezeken kívül hadd említsem meg, hogy tart és jövőre befejeződik a Rákóczi u. 11. szám alatti volt görög kereskedőház helyrehozatala, itt az OMF kirendeltsége kap majd helyet, s ugyancsak tart a Herman Ottó Múzeum Papszer utcai épületének rendbetétele is. Fáj- ban a hányatott sorsú Fáy- kastélynál megtörtént ez évbein a munkaterület átadása. Ez a kastély az OMF 50 százalékos költségvállalásával és az OMF kivitelezésében születik újjá, elkészülte után pedig a megyei tanács szociális otthona lesz. Hasonlóképpen OMF kivitelezésben és 40 százaléknyi költség magára vállalásával történik majd Miskolcon a Tanácsház tér 13. szám alatti Almásy-kúria helyreállítása, ahol a megyei közművelődési és módszertani központ kap majd helyet. — Évek óta szenvedéllyel beszélünk, írunk a tokaji zsinagóga pusztulásáról, ám ez ideig mindhiába. — Itt úgy érzem, ez évben nagy előrelépés történt. A zsinagóga állagvédelmére a megyei tanács ötmillió forintot biztosított, és ehhez jön még jövőre újabb kétmillió forint. Az ÉÁÉV már fel is vonult, s tudomásom szerint már gyártják a tetőszerkezetet. A tervekben úgy szerepel, hogy a zsinagóga gazdája a városi tanács lesz, s az épületben több célú színházterem, s a tetőzet alatt kialakítva kiállítóterem kap helyet. — Értékes, de ugyanakkor állagilag teljesen leromlott. kastélyainknál úgy tűnik — a Fáy-lcastély kivételével —, idén sem következett be pozitív fordulat. Kázsmárk, Szirmabesenyö, Golop, Cekeháza sorsa egyre aggasztóbb. — Ezeknél az épületeknél a legnagyobb nehézség az, hogy eddig komoly anyagiakat is szívesen áldozó, hasznosító nem jelentkezett. Sajnos az épületek külleme annyira elhanyagolt, hogy aki meglátja (s rágondol, mennyit kellene ráköltenie), bizony elretten még a szándéktól is. Ha volna a tanácsnak e kastélyok egy bizonyos „kipofozására” 30— 40 milliója, nagyobb esély lenne hasznosítót, s ezzel együtt végleges megoldást találni. — Értékeltük az idei évet. s most térjünk át a holnap kezdődő újra. Mire számíthatunk 1088-ban? — Egyik-másik, elsősorban áthúzódó helyreállításainkról már az előbbiekben szóltam. Ezeken kívül jövőre szeretnénk előbbre lépni a diósgyőri vár környékének rendezésében. Ennek keretében a Matula út 2. szám alatti népi lakóház helyreállítása megkezdődik. S szeretnénk beindítani a koronauradalom épületeinek fokozatos rekonstrukcióját is. Várhatóan befejeződik a rátkai sváb tájház helyreállítása és berendezése. Napirenden szerepel az emődi, a tiszalúci, a sajóvelezdi parasztház helyrehozatala, tájházzá alakítása. Az egyházi épületek közül háromnak a rekonstrukciója van előkészítés alatt: a szikszói református, a korláti református és a bodrogkeresztú- ri katolikus templomé. Bízom benne, hogy tovább lépünk a kácsi vízimalom ügyében is. Jövőre készen lesz száz színes, és 50 fekete-fehér fotóval a reprezentatív megyei műemlékképeskönyv. S ugyancsak jövőre szeretnénk megjelentetni a megye városainak anyagi segítségével a képes műemlékjegyzéket, amely a megye 000 műemlékéről, műemlék jellegű épületéről közöl majd ismertetőt és fotót. S a megyei műemléki albizottságnak eltökélt szándéka, hogy jövőre reflektor- fénybe kell állítani a történelmi kertek, kastélyparkok ügyét is, s hozzá kell kezdeni azok pontos felméréséhez, felújításához, rendbetételéhez. Hajdú Imre Fotó: Fojtán László Ai egyik neuralgikus pontunk továbbra is az edelényi kastély, amely már ki tudja, mióta hasznosítót keres. Műemlékvédelmünk büszkesége: a pácini kastély. Megyénk a mintegy 600 műemléki védettséget élvező történelmi, építészeti emlékével az ország műemlékekben gazdag tájaihoz, körzeteihez tartozik. Ám ameny- nyire öröm az, hogy szűkebb pátriánk, történelmi múltunk olyan jellegzetes, pótolhatatlan emlékeinek színtere, melyek az ország gazdasági, társadalmi, kulturális fejlődésének tárgyi bizonyítékai (hisz építészeti, történeti, régészeti, képzőművészeti, iparművészeti, néprajzi szempontból kiemelkedő vagy jelentős alkotások ezek), legalább annyira gond is, mivel mindezek védelme, gondozása, méltó hasznosítása gyakran bizony erőinket meghaladó terheket ró a műemlékeink védelméért felelős szervekre, intézményekre. Mivel az utóbbi években különösképpen nem dúskálunk anyagiakban, könnyen arra az egyenes következtetésre juthat az értékeinkért aggódó állampolgár, hogy a műemlékvédelemre szánt sohasem elég pénz napjainkban tovább apad, s régi épületeink állagát illetően egyértelmű lepusztulásnak, állagromlásnak lehetünk (majd) szemlélői. Nos — s mindezt megnyugtatásként mondhatjuk —, mind ez ideig ilyen jelenségnek nem voltunk tanúi. Az utóbbi években is esztendőről esztendőre (az infláció mértékét meghaladóan) nőtt az a pénzösszeg, amelyet értékes épületeink védelmére fordíthatunk itt a megyében, sőt az előrejelzések szerint ez a folyamat 1988-ban sem szenved törést. De hogy mindezt konkrét példákkal is bizonyíthassuk, arra kértük Olajos Csabát, a megyei tanács építési és vízügyi osztályának csoportvezetőjét, hogy most, az évzárás időszakában készítsük el együtt Bor- sod-Abai j-Zemplén megye 1987. év műemlékmérlegét, s ismertessük meg olvasóinkat az 1988. évi konkrét tervekkel, feladatokkal. — Mindenekelőtt állítsunk össze egy gyors leltárt: hol, s mivel gazdagodott, gyarapodott 1987-ben a megyei műemlékegyüttes? — A legszámottevőbb gazdagodás — talán erre vagyunk a legbüszkébbek — az ez évben befejezett helyreállított pácini Mágóchy— _ Alaghy—Sennyey reneszánsz várkastély, amely országosan is párját ritkító érték. A gyönyörű míves helyre- állítás mellett sikerült megtalálnunk az épület lehető legmegnyugtatóbb hasznosítási formáját is, hisz’ benne a Bodrogközi Múzeum kapott helyet. Az év másik két nagy, jövő évre is áthúzódó műemléki beruházása a szerencsi Rákóczi várkastély felújítása, és a kékedi volt Melczer-kastély építése. A szerencsi vár műszaki átadása jövő év végén várható, s 1989-től ebben a hatalmas épületegyüttesben kap helyet a Zempléni Múzeum, a városi művelődési ház és a városi könyvtár, valamint a már évek óta, egyébként is ott működői Huszárvár Szálló. A várhatóan ugyancsak jövőre elkészülő kékedi kastélyban pedig a megyei tanács továbbképző központját alakítják majd ki. — E három, tényleg nagy beruházás mellett nyilván több, kevésbé látványos, ám ugyanakkor hasonlóan értékes állagvédelmi, felújítási munka is történt a rövidesen magunk mögött hagyott évben. — Természetesen az Állami Tervbizottság által biztosított pénzből megkezdődött az edelényi kastély, és a sárospataki vár helyreállítási, rekonstrukciós munkája is. Az előbbinél a munka nem annyira látványos, mert szerkezetmegerősítést, szigetelést jelent. Az edelényi kastélynál mindenképpen a hasznosítás megnyugtató módját kellene végre megtalálni, mert ez minden bizonnyal felgyorsítaná a rendbehozatal ütemét. Egyébként 'Edelényben idén is, és jövőre is biztosítunk 5—5 millió forintot a kastélykerti sportpálya kitelepítésére. Hisz’ ha ez befejeződik, akkor mód nyílik a történelmi kastélypark rendbehozatalára, felújítására is. Sárospatakon a Vöröstorony és a városfalak helyreállítási munkái kezdődtek meg ez évben. — Mi újság Ónodon? — Ónodon a vár feltárási, építési munkái 1987-ben is tovább folytatódtak. Nyáron a KISZ Miskolc Városi Bizottsága ismét működtette építőtáborát, s e munkálatokhoz az Országos Műemléki Felügyelőség, illetve a megyei tanács egy-egy millió forintot biztosít. Ónodon eddig elkészült a külső várfalnak több mint egy- harmada. Folyamatosan történik a régészeti feltárás is. Az az elképzelés, hogy a vár két átellenes • saroktornyát lakhatóvá építtetjük újjá, s ezekben kiállítást rendezünk be. S a tervekben szerepel a palotarésznek is a részleges helyreállítása. — Ónodhoz hasonlóan a regéd várnál is tevékenykedtek idén a KISZ-esek. — Valóban a Bükki Nemzeti Park és az Encs Városi KISZ-bizottság szervezésében a fiatalok kitisztították a fákkal, bokrokkal sűrűn benőtt várkörnyéket. Ezt a jó kezdeményezést a jövőben is folytatni kell. Ezért ebben a kérdésben megkeressük az OMF-et, hogy a további társadalmi munkákhoz szakmai irányítást, segítséget biztosítson. S ha már a váraknál tartunk, elmondom, hogy a füzén várhoz építendő felvonó tervét a Borsodi Szénbányák Vállalat szocialista brigádjai társadalmi munkában elkészítették, s nagyon szeretnénk, ha jövőre meg is épülne ez a felvonó, ez ugyanis konkrét lehetőséget teremtene a füzéri vár felújítási munkálatainak megkezdésére. A Szabad Magyarország írta Negyven évvel ezelőtt, három évvel Miskolc felszabadulása után lapelődünk, a Magyar Kommunista Párt észak-magyarországi lapja, a Szabad Magyarország az MKP új jelszavát tűzte fejléce mellé: „Arccal a termelés felé!” A jelszó mintha ma is érvényes lenne! Lapozgatok az 1947-es esztendő decemberi lapjaiban. A músodikai szám 18 ezer forintos totó főnyereményről is hírt ad. Öten találták el a tipposzlopot. Az idei 51. játékhéten a 13-asok- ra fizetlek 24 ezer forintot. Hát. ha ezt nézzük, nem so-i kát változott a világ... Sőt! Ugyanez a lapszám a drótgyár 104 százalékos termeléséről is beszámol: „Ma már csak itt-ott látni romépületeket, a termelés elérte a 38-as színvonalat az anyaghiány és a szállítási nehézségek ellenére. Egy-egy gép percenként 500 darab szöget készít el. Minden dolgozó 5—15 mázsái szenet is kapott.” Karácsonyra játékokat hirdetnek: egy sakk-készlet 6,98-ba, egy felhúzhatós teherautó 19,80-ba, egy sípoló gumibaba 11,80-ba, egy háromkerekű tricikli párnázott üléssel 96 forintba került. A színházban Rahmanov világhírű-színművét, a Viharos alkonyat-ot mutatták be a város felszabadulásának tiszteletére. A fűszereseknek a Kisoszban gyűlést tartottak, a fényűzési adóról. Szép az újság, érdekes és izgalmas. December 4-én a gazdasági rendőrség nagy fogásáról ír az akkori hírlapíró: „350 000 tojást rejtett el a "tojáskirály«! 120 mázsa búza a strandkabinban.” Az autós csempészbanda tagjaira halált kért az ügyész ... Aztán mintha ma lenne: „Emeli a családi pótlékot az OTI..Tíz forinttal kaptak többet a gyermekesek. A közalkalmazottak segélyben -részesülték, s új ötfilléres alumínium pénzérmék bevezetését fontolgatták, mert akkor „megszűnnének a fiillérh.iány miatt olyan gyakori kikere'kíté- sek.” A december hatodikai; szombati lap öles betűkkel közli: „Példátlan árdrágító támadás a kisemberek ellen!” A cikk szdrint -az Anyag- és Árhivatal antiszociális rendelete következtében alaposan megdrágulnak a textíliák, s Nagymis- kolc dolgozói joggal elvárják, hogy a hivatal tarthatatlannak bizonyult árdrágító rendelkezéseit mielőbb vonja vissza. A Széchenyi út 7-es szám alól Lővinger Györgyné ugyanekkor megbízható minőségű szöveteket, selymeket kínál elérhető, áron. A budapesti rádió aznap reggel nyolctól, éjfélig adott műsort, hallható volt a falurádió népfőiskolája, volt hangos heti híradó, s görögkeleti istentisztelet is. Másnap arról olvashattak az előfizetők, hogy a magyar Ruhr-vidéken a borsodi bányászok megnyerik a munkaversenyt, napi 830 vagon szenet termelnek ki, s ez több minden addiginál. December 9-én nyílt meg az MMTE fedett teniszpályája, amelyet a tüzérlaktanya lovardájából alakítottak ki. A városi drogériában 450-es édességtartalmú szabadni kínáltak, a Pannóniával szemközti nyakkendőüzemben a használt nyakkendőből újat varázsoltak. A Kultúra nyomdában Kincses naptárt árultak korlátlan mennyiségben, míg a totó ezen a héten „csak” 9500 forintot fizetett. Az Uránicj filmszínház a szezon legjobb angol filmjét, a Lídiát vetítette. Az újság következő napi számai még mindig a textiláremelést taglalják, s egy cikkben megemlítik, hogy „40 ezer textilutalványt napokon ‘belül kiosztanak Borsod dolgozóinak.” A karácsonyi ünnepekre való tekintettel kéthavi főzőlisztet — amely „minden bizonynyal tiszta kenyérgabona liszt” — osztott ki a város. Decemberben Miskolc ellátatlanjainak 110 mázsa margarint és 90 mázsa olajat utaltak ki, a fejadag 35 deka. Ugyanakkor a gazdasági rendőrség 1300 vagon elrejtett gabonát talált. Negyven évvel ezelőtt, negyvenhétben négynapos volt a karácsonyi munkaszünet, s így a december 21-i vasárnap vált munkanappá. Az üzletek aranyvasárnap déli 12- kor nyitottak, este hatig várták a vevőket. A gyárakban — adja tudtul egy írás — „nem lesz általános szénszünet.” A december 13-i szombati szám hatalmas betűkkel tudatja mindenkivel, hogy rövidesen megszűnik a kenyér kettős árrendszere. Ezt budapesti tudósítójának telefonjelentéséből veszi az újság. A vasgyár kedvezményes áron 650 pár cipőt juttatott a dolgozók gyermekeinek. A típusibakancsok új fogyasztói ára december 14- től 77—126 forint. Az Avas fásítása is megkezdődött 47-ben, „a városi kertészet 30 ezer darab facsemetét ültet ki Miskolc hegyére, de a facsemetéket lopják!” December 17-én készültek el az ózdi vasgyár I-es kohójának kőműves munkáival, Havalent János, Együd József, Rubint László és Mankó Lajos kitűnő munkát végzett. A 20—i szám már a szilveszteri záróráról ír: „a belügyminiszter rendelete értelmében a nyilvános étkező és szórakozóhe- lyiségek reggel 6-ig tarthatnak nyitva, január 1-én pedig éjfél után 2 óráig. Ugyanez ideig lehet muzsikálni a nyilvános helyiségekben.” S még valami: „1948. május 1-re deficitmentes lesz a magyar nehézipar!”, az akkori ráfizetést „nagy részben az okozza, hogy a külföldi kohókoksz és vasérc beszerzési ára sokkal magasabb, mint az azokból előállított készvas eladási ára.” December 21-én, éjjel mínusz 12 fok volt Miskolcon, hó, szintúgy mint mostanság, akkor sem esett. Hőmérsékletet azonban nem sokáig tudtak mérni, mert „a Meteorológiai Intézet feljelentést tett ismeretlen tettesek ellen, akik az intézel maximum- minimum hőmérőjét december 26-án, az esti órákban ellopták.” S végül tallózás az 1947-es esztendő utolsó lapszámából: a Korona Szálló összes termeiben hangulatos, nagy szilveszter estet rendeznek, a zenét Bordás Jóska és cigányzenekara, a tánczenét a Tangóharmónika Jazz szolgáltatja. Az Uránia Budapestet megelőzve a Fehér gorilla című dzsungelfilmet vetíti, a miskolci államvédelmi osztály pedig rémhirterjesztöt, kegyetlenkedö csendőrt és nyilas községvezetőt fogott el. .. I. S.
