Észak-Magyarország, 1987. december (43. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-28 / 305. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! XLIH. évfolyam, 305. szám 1987. december 28. Hétfő Ara: 1,80 Ft rv-'11 Ujjji| 11 HU WI’WIII UHUIM WT W TlinniV'TWFT1—r TWMWrCTnKffTmmT1"HT~iT 1 1—(T~ 'T-flHT'lii Pl 111 'l| IHITlll¥TBIOTIfl>rinlWITBIWtilTBWWTTnWIWIliriirTÍfflTlliriTOTHi Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zempién Megyei Bizottságának lapja Dinamikusabbá váló kapcsolatok A Minisztertanács közleménye az 1988. évi fogyasztói árszínvonal alakulásáról, adóreformmal összefüggő központi árintézkedésekről és a szociálpolitikai juttatások emeléséről Az Országgyűlés 1987. szeptember 16— 19-i ülésén elfogadott kormányprogramnak megfelelően a gazdaságirányítás 1988-ban a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítását, a gazdasági szerkezet korszerüsitésének meggyorsítását, a gazdasági haté­konyság növelését helyezi előtérbe. Ennek megfelelően a kor­mány olyan népgazdasági tervet dolgozott ki, amelyben jelen­tősen csökken a költségvetés hiánya, csökken a termeléshez és a fogyasztáshoz eddig nyújtott támogatás és kedvezmény. A kor­mány határozott törekvése, hogy az ár-, a bér- és a p'énzügyi politika összehangolásával a tervben előírt keretek között tart­sa a vásárlóerő és az árualap alakulását. A gazdaság növeke­désének lehetősége korlátozott, ugyanakkor az egyensúly javí­tásának követelménye olyan jelentős, hogy rövid távon elkerül­hetetlen a lakosság reáljövedelmének és ezzel fogyasztásának csökkenése. Ennek terheit döntően az aktiv keresők viselik. A kormány ezen általános célok megvalósításához szigorú pénzpolitikát, a gazdaságos termelést és a műszaki haladást se­gítő ösztönzörendszert, valamint társadalmi érdekekből a gyer­mekes családok, az időskorúak, a többszörösen hátrányos hely­zetűek számára viszonylagos védelmet nyújtó támogatási rend­szert működtet. I. Az 1988. évi fogyasztói árszínvonal az 1988. január 1-jén bekövetkező intézke­dések hatására 7,0 százalék­kal emelkedik. A januári árváltozások az Országgyű­lés által elfogadott és meg­hirdetett új általános for- galmiadó-mértékekből és a támogatások csökkentéséből adódnak. Az élelmiszerárak átlago­san 10,7 százalékkal — ezen belül a húsfélék árai ugyan­csak 10,7 százalékkal, a tej­termékek árai 27,0 százalék­kal — emelkednek. A fel- nőttruházati termékek (ide értve a lakástextíliákat, mé­terárukat, rövid- és divat­árukat is) árai átlagosan 11 százalékkal csökkennek. A gyermekruházati cikkek árai 33 százalékkal, ezen belül a csecsemőruházati termé­kek árai nagyobb mérték­ben emelkednek. Az ipar­cikkek körében például át­lagosan 6,5 százalékkal nö­vekednek a vas-műszaki cikkek, 11,5 százalékkal a háztartási vegyi cikkek árai. A bútorok árai megközelítő­leg 5 százalékkal, ezen be­lül a gyermekbútoroké en­nél ■ lényegesen nagyobb mértékben emelkednek. Az 19117-ben már bekövet­kezett áremelkedések 1988-al érintő hatása 4,7 százalékot tesz ki, ami a lakosság ki­adásaiban már érvényesül. A január 1-jét követően, év közben várható áremelkedé­sek további 2,7 százalékkal növelik a fogyasztói árszin- tet. így a fogyasztói árszín­vonal 1988 egészében 15 szá­zalékkal növekszik. Az árváltozások — a csa­ládok létszámától, jövedelmi viszonyaitól, a vásárlások összetételétől függően — dif­ferenciáltan érintik az egyes háztartások, kiadásait. Az alapvető fogyasztási javak­ra jutó többletkiadások, egy főre számítva, havi 350—550 forint között szóródnak. Évközi áremelkedéssel azokon a szabadáras terüle­teken lehet számolni, ahol jelentős az import részará­nya, ahol a termelésforga.l- mazás költségei növekednek, ■illetve ahol ez a kereslet— kínálati viszonyok alakulá­sából szükségszerűen követ­kezik. Az árhatóságok az árszabályok betartását egész évben szigorúan ellenőrzik. Az eddigi gyakorlatnak megfelelően az árváltoztatást év közben megvalósító vál­lalatok. jelentősebb cikke­iket érintő árváltoztatások esetén pedig a kormányzati szervek kötelesek a lakossá­got tájékoztatni. A fogyasz­tói árak alakulásáról rend­szeres és részletes informá­ciót kell közzétenni. A január 1-jén életbe lépő árváltozásokról a központi sajtó december 30-án ad részletes tájékoztatást. II. A kormány kiemelt figyel­met fordít a szociális biz­tonság védelmére. Ennek megfelelően a pénzbeli tár­sadalmi juttatásokat — a kereseteket lényegesen meghaladó mértékben — 22 százalékkal növeli. Az in­tézkedések minden nyugdí­jast és minden gyermekes családot érintenek. Fedeze­tet nyújtanak az alapvető javak áremelkedéséből kő­vetkező többletkiadások döntő részére. Az egyes jut­tatások emelése differenciált lesz. (Folytatás a 2. oldalon) Nyikolaj Rizskov. az SZIvP KB P,B tagja, szovjet miniszterelnök a Dagens Ny­heter című svéd lapnak adott interjújában az afga­nisztáni politikai rendezés­sel kapcsolatban leszögezte, hogy „az nem távoli terv. hanem a közeli jövő lehető­sége". Hozzáfűzte, hogy Af­ganisztán 29 tartományából már csak 12-b'en tartózkod­nak szovjet csapatok. A Szovjetunió kész arra, hogy meglegyen minden tőle tel­hetőt az afganisztáni prob­léma gyors és igazságos ren­dezése érdekében. A szovjet kormányfő mindamellett hangsúlyozta, hogy „a ren­dezés csak akkor valósulhat meg, ha teljes mértékben megszűnik a 'külső beavat­kozás Afganisztán belügyei- be". A közepes és rövidebb ha­tótávolságú rakéták felszá­molásáról kötött szovjet— amerikai szerződést méltatva Vasárnap a Pénzügymi­nisztériumban sajtótájékoz­tatót tartottak az 1988. ja­nuár 1-jén életbe lépő új útlevél-rendelkezésekről és a külföldre utazás pénzügyi feltételeiről. LadvánsZky Károly bel­ügyminiszter-helyettes a kül­földi utazásokról és az út­levélről a közelmúltban al­kotott törvényerejű rendelet­re utalva elmondta, hogy minden magyar állampolgár alapvető joga a külföldre Nyikolaj Rizskov hangoztat­ta. hogy a szovjet—amerikai csúcstalálkozó ,,a stratégiai támadófegyverzet ladifkalis csökkentésének megoldásá­ban is kedvező távlatokat nyitott”. Ez a kérdés közpon­ti helyet foglal el a szovjet —amerikai kapcsolótokban, a fegyverkezési verseny megszüntetésének egész fo­lyamatában — tette hozzá. Megállapította, hogy a szovjet—amerikai kapcsola­tok „dinamikusabbá váltak, snőtt a bizalom, s hogy a Washingtonban elért megál­lapodások alapján további előrelépést lehet remélni". Nyikolaj Rizskov kijelentet­te: a Szovjetunió minden területen javítani akarja kapcsolatait az Egyesült Ál­lamokkal. de „ennek nem szabad, s nem ,is lehet egy­irányú utcává válnia, ez kétoldalú folyamat”. A Dagens Nyheternek adott interjúban Nyikolaj utazás. Ez a jog csak kivé­telesen, például az állam biztonsága, a közrend és mások jogainak indokolt vé­delme érdekében korlátoz­ható. A Magyar Közlöny 61. számában megjelent tör­vényerejű rendelet, valamint a belügyminiszter végrehaj­tási rendeleté alapján az út­levél érvényessége öt évre szól, s a korábbihoz képest fontos változás, hogy az a világ összes országába, több­szöri kiutazásra jogosít fel. Egy-eg.v utazás időtartama 90 nap lehet. ,x ez indokolt esetben meghosszabbítható. Ezzel egyidejűleg az eddigi egyszeri kiutazási engedé­lyek a magánútleveleknél megszűnnek. Az 1984. janu­ár 1-je óta kiadott útlevelek továbbra is érvényben ma­radnak. tehát a lakosságnál lévő mintegy négymillió, még érvényes útlevél cseré­jét nem tervezik, azok az érvényességi idő lejártáig felhasználhatóik. Az érvé­nyes útleveleket 500 forin­tért terjesztik ki a világ összes országára, többszöri kiutazásra jogosítva, s ugyancsak 500 forintba ke­rülnek az új útlevelek. Min­den magyar állampolgár, te­hát a gyerekek is külön út­levéllel kell hogy rendel- kezzenek. de a niég érvé­nyes útlevelek, amelyekben a gyermek is szerepel, to­vábbra is felhasználhatók. Az útlevelek érvényesítését, illetve az újak kiadását ezentúl a rendőrkapitánysá­gokon lehet igényelni, vágy­ét az eddigi 20 helyett 135 helyen az országban. Az út­levelek ügyintézésében meg­szűnik az utazási irodák sze­repe. A rendeletben szabá­lyozták a ki- és beutazások statisztikai adatszolgáltatási rendszerét is. a kitöltött statisztikai lapokat mindén esetben ál kell adni a ha­tárőrségnek. Patkó András pénzügymi­niszter-helyettes és Fekete •lános, az MNB első elnök­Rizskov — januárban esedé­kes svédországi látogatása kapcsán — különös figyel­met szentelt a szovjet—svéd kapcsolatoknak. Leszögezte: „Sajnálatos, hogy a kapcso­latokra hatást gyakoroltak, s még most is hatnak rájuk az ellenséges körök, a Szov­jetunióval való jószomszédi viszony ellenfelei. Nem ke­vés kárt okozott a két or­szág kapcsolataiban az ügy­it e veze ti t en geralatt járó­kampány, amelyet azzal kapcsolatban- idítottaik Svéd­országban. hogy 1981 őszén véletlenül svéd vizekre té­vedi egy szovjet tengeralatt­járó, amit őszintén sajná­lunk.” Rizskov leszögezte: A szovjet haditengerészet egy- > ségei világos utasítást kap­tak. hogy ne .közelítsék meg Svédország területi vizeinek határát, s ezt. feltétlenül be­tartják. helyettese arról szólt, hogy az útlevél-rendelkezésekkel összhangban január 1-jével megváltoznak a külföldre utazás valutáris feltételei mind a rubel-, mind a kon­vertibilis elszámolású orszá­gok esetében. A rubelelszá­molású országokba utazók külföldi fizetőeszközt ezen­túl minden kötöttség nélkül, igényeik szerint vásárolhat­nak. Hasonlóképpen keret­kötöttség nélkül válthatók meg forintért ezekbe az or­szágokba a vonat-, autó­busz-, repülő- és hajójegyek. A miniszterhelyettes kifej­tette. hogy az utazásokkal kapcsolatos pénzügyi és vámfeltételek minden vo­natkozásban ked vezőbb e k lesznek. A konvertibilis el­számolású országokba há­romévenként — jelenlegi ár­folyamon — 19 ezer forin­tért vehető fel turistaellát­mány. Ezt azonban több, maximum hat részletben le­het felvenni, hiszen a határ- átlépés előfeltétele, hogy a kiutazó legalább 3000 fo­rintnak megfelelő hivatalos eredetű, kiviteli engedéllyel igazolt valutával rendelkez­zen. Hivatalos eredetűnek számít a turistaellátmány keretében megvásárolt, az utazási számláról, a deviza- számláról. valamint az újon­nan bevezelésre kerülő kü­lön utazási számláról felvett konvertibilis fizetőeszköz. A miniszterhelyettes ki­téri az. említett külön uta­zási számlákra is. Az. Elnö­ki Tanács törvényerejű ren­deletét alkotott, hogy ha magyar állampolgárok a tu­lajdonukban lévő konverti­bilis, az. MNB hivatalos va­lutaárfolyam listáján szerep­lő fizetőeszközt 1988. január 1. és 1988. március 31. kö­zött az- arra felhatalmazott szerveknek vételre felajánl­ják. annak legfeljebb 75 szá­zalékát névre szólóan nyi­tott „külön utazási számlán' Megyeszerte megkezdődtek termelőszövetkezeteinkben, s állatni gazda­ságainkban a gépjavítások. Kiemelt fontossága feladat ez, hiszen közis- meit az utóbbi években egyre kevesebb pénz jutott üzemeinkben a gépvá­sárlásokra, így a géppark elöregedett, leamortólodott, százforintos eszmei értékű erő-, s munkagépekre vár az a feladat, hogy növekedjen a szántókon megtermelt gabono hozama, s hogy minden talajmunka, vetés, vegyszerezcs, betakarítás időben elvégeztessék. Természetesen óriási mértékben növe­kedtek a téli gépjavítás költségei, hiszen egyre több alkatrészt kell a traktorokba beépíteni. Növeli a gondokai, hogy egyre kevesebb import alkatrész érkezik hazánkba, pedig a termelési technológiák javarészt nyu­gatról származó gépeken alapulnak. A nehézségek ellenére eddig zavar- talonul halod o felkészülés, amit a szikszói Béke Termelőszövetkezetben készült képeink is bizonyítanak. Fotó: Balogh Imre Vasárnap a Pénzügyminisztériumban Sajtótájékoztató a külföldre utazás feltételeiről Kedvezőbb pénzügyi és vámfeltételek (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom