Észak-Magyarország, 1987. december (43. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-03 / 285. szám
1987. december 3., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Ü! Amiről már tudunk Semmi sem aggasztja ma annyira a lakosságot, mint a jövő évre várható infláció. Az 1988-ra tervezett áremelkedés mértéke messze a legmagasabb a forint megteremtése, tehát 194(i óta, nemcsak a tervezett, hanem a bekövetkezett éves inflációs rátákhoz képest is. A terv kiszivárgása, majd bejelentése alaposan megzavarta a piacot, értve ezalatt mind az áruk piacát, mind a pénzpiacot. Már a nyáron feltűnően emelkedni kezdett a kiskereskedelmi forgalom, az Országgyűlés őszi ülésszaka után pedig ez olyan mértéket öltött, amit okkal nevezünk felvásárlási láznak. A pénzügyi kormányzat — látva, hogy sokan kiveszik a bankból megtakarított pénzüket — különféle kamatprémiumokkal igyekszik mérsékelni a nyugtalanságot. Miután az értékpapírok piaca is megingott — többen akartak kötvényt eladni, mint venni, esni kezdett a lakossági kötvények árfolyama, és a forgalmazóknál készletek halmozódtak fel — a Budapest Bank felszólította a kötvénykibocsátókat különféle piacmentő akciókra. Eddig l!)-féle kötvényre ajánlottak fel a kibocsátók kamatprémiumot 1988-ra, vagyis toldották meg a jövő évi, átlag 11 százalékos kamatot 1—4 százalékos prémiummal. TÖBB SZÁZ ÁRUCIKKNÉL Mindezek a bonyodalmak mérsékeltebbek lennének, ha a lakosság egyértelmű tájékoztatást kaphatna arról, hogy mely fogyasztási cikkek ára milyen mértékben emelkedik. Az árhatóságok azonban egyelőre nemigen nyilatkoznak, mondván, hogy még javában folyik az árak alakítása. Az információ hiánya azonban ésszerűtlen lépésekre is készteti a fogyasztókat, amire a legjellemzőbb példa a televízió- készülékek iránt megnyilvánuló kereslet. Miután a színes készülékek hiánya általánossá vált, és árukat alaposan megemelte az eladóknak juttatott csúszópénz, csak ezután vált ismertté, hogy a magyar gyártmányú készülékek ára előreláthatóan nem is fog emelkedni. A napokban megjelent a Magyar Közlöny 52. száma, benne a belkereskedelmi miniszter rendelete több száz árucsoport jövő évi induló árának képzéséről. Jobb forrás hiányában most erre támaszkodva igyekszünk tájékoztatást adni a várható tendenciákról. A rendelet mellékletéből kitűnik, hogy január elsején nem változik egyebek között a szén, a benzin, a gázolaj, a tüzelőolaj, a PB- gáz. a pörkölt kávé. a palackozott bor, a só, a tea ára. Olcsóbb lesz például a szemüveglencse, a szemüvegkeret, az autóabroncs-köpeny, az egészségügyi gumiáru, a sportszer, a gyapjúfonal, a pamutszövet, a rövidáru, a vatta, a tampon. A termékek egy körénél változatlan marad a hazai gyártmányú, és a szocialista importból származó választékok ára, növekszik viszont a tőkés behozatalból származóké. Ez mondható el egyebek között a csokoládéról, a palackozott sörről, a cigarettáról. Csak a magyar gyártmány ára marad változatlan például a kerékpárok, a háztartási elektromos fűtő- és hűtőkészülékek, főzö- és sütőkészülékek, a porszívók, a kávéőrlők, a turmixgépek, a rádiók, a televíziók, a lemezjátszók, a magnetofonok esetében; ezek importált típusai drágulnak. Csak néhány százalékkal emelkedik a bútorok, a fényforrások, a festékek, a játékok, a készételek, a gyorsfagyasztott ételkonzer- vek ára, ennél nagyobb, 10 százalékot meghaladó mértékben drágul például a mész, a betontermék, a villanytűzhely, a mosógép, az autószifon- és habszifonpah- ron, a tanszer, az irodaszer, a cukorka, a kakaópor. JELENTŐS SZÓRÓDÁSOK Ám a főbb cikkcsoportokon belül is szóródást jelez a rendelet mellékleteként kibocsátott táblázat, mert míg a bútorok átlagos áremelkedése 10 százalék alatti,' addig a gyermekbútorok 35—45 százalékkal drágulnak. Sőt, azokon belül a gyermekágy, az etetőszék ára a jelenleginek háromszorosa is lehet. Míg a hazai gyártmányú tanszerek átlagosan 19 százalékkal lesznek drágábbak, addig az iskolai rajztáblák ára a jelenleginek négy és félszeresére ugrik. Rendkívül nagymértékű áremelés várható néhány csecsemő- és gyermekruházati cikknél, függetlenül attól, hogy hazai vagy import termékről van szó. A közzétett táblázatból úgy tűnik, hogy a pelenlcázónadrág és a szövött pamut csecsemő- ruházat ára megkétszereződik, és majdnem ilyen mértékben drágul a bébi- és gyerekcipő, a hasonló méretű csizma, papucs. A gyermekruhák közül a pamut alsóruhák áremelkedése várhatóan 16 százalék körüli lesz. ennél egy árnyalattal kisebb a pamutalapú gyermek felsőruházati cikkeké. Ezzel szemben a felnőtt méretű ruházati cikkek ára esetleg csökken, vagy alig változik. Míg az öblítőszerek 6—20 százalékkal, a tisztítószerek 5—14 százalékkal drágulnak, addig a kozmetikai és testápolási cikkek ára 4—5 százalékkal csökken, kivéve a tőkés importból származókat. amelyeknél 3 százalékos áremelkedést jelez a táblázat. Mindezek az árváltozások a hatóságilag megállapított árindexekből következnek, vagyis abból a szorzószámból, amellyel a vállalatok a jövő januári árakat képezhetik az idei november má- sodiki árak alapján. Hozzá kell azonban tenni, hogy az így képzett árakat az állami és a szövetkezeti kereskedelem csak a jövő év első negyedének végéig köteles tartani; utána ezéket az árakat a piaci viszonyoktól függően módosíthatja. Tekintve, hogy az év elején a kereslet biztosan jelentősen csökken, elképzelhető, hogy a vállalatok, a szövetkezetek áprilistól sem emelik, sőt valószínűleg csökkentik a szabad árakat. (A magánkereskedők, a szerződéses boltvezetők már január elsejétől szabadon mozgathatják az induló árakat.) KONTRA ÁR-ÁR SPIRÁL Mindez nem vonatkozik a hatósági árakra, amelyekről egyelőre nem sikerült részletesebb információhoz jutni; ezek kidolgozása sem fejeződött be. Annyit lehet tudni, hogy a hatósági áras termékek köre jelentősen szűkül, és a legszükségesebb alapvető termékekre korlátozódik. Jelenleg a kiskereskedelmi forgalom mintegy 3«—40 százalékát alkotják a hatósági áras cikkek; ez az arány — a számítások szerint — jövőre 20—22 százalékra mérséklődik. Az árváltozások — jobbára áremelkedések — közvetlen oka az általános forgalmi adó bevezetése, valójában azonban az adó csak eszköz. A gazdaságpolitika célja, hogy a korábbi ráfordításarányos árakat értékarányos árakkal helyettesítse, ha nem is most egyszerre, de fokozatosan. Azok az árak ugyanis, amelyek elismerik a ráfordítás — a termelés, a forgalmazás — minden költségét, nem ösztönöznek a költségek leszorítására, és rosszul orientálják mind a felhasználókat, mind a fogyasztókat. Más kérdés, hogy az árreform bevezetése megkövetelné a bérreformot is — ami alatt az ésszerűbb bérarányokat. és a vállalatok bérmegállapítási szabadságát értjük — ami. mint ismeretes, a jövő évre marad. E két reform időbeni elválasztása az. ami igazán és okkal aggasztja a közvéleményt. A pénzügyi kormányzatot pedig inkább az, hogy vajon képes less-e kézben tartani az árakat, vagy netán beindul egy olyan öngerjesztő folyamat, amit a közgazdászok ár-ár spirálnak neveznek. A két számjegyű inflációnál ugyanis azok a vállalatok. amelyek nem emelnek árat. veszteséget szenvednek, tehát mindenki legalább az átlagos inflációt akarja követni. Ha ezt a törekvést a kormányzat nem képes visszafogni, akkor megalapozatlan drágulás következik be. ami tovább gyűrűzve a gazdaságban, újabb áremeléseket indít el. Ma még nem látható, hogy elkerülhető lesz-e ez a veszély. G. Zs. Lapszemle Meghívó a jövőbe Aki nézte a televízió híradóját november 18-án es* te, az a távolbalátó készülékével hipp-hopp Kanada nyugiiti partvidékére ugorhatott, Vancouver egyik elővárosában bemehetett a városházára, s láthatta, hogy itt a számítógépek az ügyfél bármilyen kérdésére tudják a választ: ez a gépi világ gyorsan és zökkenő- mentesen szolgálja megalkotóját, az embert. Véletlenül ugyanaznap jelent meg a Computerworld — Számítástechnika legfrissebb száma, amelyben egy cikk — Meghívó a jövőbe címmel — Vancouver egyik elővárosába, a tévében is látott Burnaby-be viszi el olvasóit, betekintést enged a világ egyik Iegkoncepciózu- sabb igazgatási rendszereként emlegetett térinformatikai adatbázisba. Hogy mit tud a térinformatika? Nos, például egy konferencián — nevezzük talán tanácsülésnek — a la-, kosok azt firtatták a város vezetőinél, hogy vajon a vízvezeték hány százaléka készült — a közhit szerint rákkeltőnek számító — azbesztcementből. Hagyományos közműnyilvántartás segítségével még ott is tíz hétig tartott volna a válasz, így azonban tíz. perc elteltével a kérdező szeme előtt kirajzolódott a közműhálózat térképe, s azon pontosan követni lehetett az azbesztcement nyomvonalát, irányát, arányát. A Computerworld — Számítástechnika egy másik cikkében eg\ ausztrál publicista az ember—gép kapcsolat alakulásának történelmi vetületéről filozofál. Ennek lényege, nem attól lesz „barátságos” egy robot, egy számítógép, ha az emberre hasonlít, hanem attól, ha az ember számára érthető, követhető a vezérlése, ha optimálisan segíti az embert. Negyvenhárom éve szabadult fel Miskolc I •r