Észak-Magyarország, 1987. december (43. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-21 / 300. szám
1987. december 21., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Olcsóbban már tizennyolcban A miskolci Ifjúsági Áruházban karácsonyi vásár van A kazincbarcikai olcsó áru boltnak nagy sikere volt már a nyitás napján is Manapság megnyerni egy pályázatot, mellyel 1,4 millió forint jár, nem kis dolog. Nem kis dolog, még egy jól prosperáló vállalatnak sem, főként, ha a mai gazdálkodási körülmények között, önállóan képtelenek új üzletházakat építeni, s sokat kell költenie a már meglévők karbantartására is. A megyénk 17 településén száz boltot működtető Borsodi Ruházati Kereskedelmi Vállalatnál Józsa Ti- borné igazgatóval beszélgettünk az idei, Belkereskedelmi Minisztérium által meghirdetett pályázatról. — Miért szánták rá magukat, ihogy színvonalas, elegáns divat-, Konzumex-bolt- jaik mellett olcsó hálózatlánc kiépitésére pályázzanak? — A Belkereskedelmi Minisztérium idei pályázat- kiírása nem volt szokatlan vállalatunk kereskedelmi profiljában. Megyénk gazdasági, társadalmi, kereseti viszonyaiból adódóan a ruházati szakmának sohasem volt könnyű dolga. Sok a kisnyugdíjas, a kevés keresetű, a nagycsaládos. Évek óta működött már öt olcsó boltunk — Miskolcon, Leninvárosban, Sátoraljaújhelyen és Ózdon kettő — amelyekben meglehetősen jó tapasztalatokat szereztünk. Az életszínvonal megtorpanása arra kénysze- rített bennünket, hogy a rétegigényeket kell kielégítenünk, kiszolgálnunk, ezért döntöttünk úgy, hogy 13 újjáalakított üzlettel nevezünk a pályázatra ez év májusában. Ez sikerült, és november végén a 18. olcsó boltunk is megnyitotta kapuit. — Mire futotta ebből az összegből? — Ezt költségtérítésként, profilváltoztatásra és reklámköltségre kaptuk. Az átrendezés idején zárva tartottunk, így bizonyos kiesés keletkezett. A jó bornak is kell cégér, az olcsó ruhának is a reklám, az új boltnak új berendezés, kirakat, erre is költöttünk. — Talán konkurálni akar a vállalat a kilós boltokkal? — Szó sincs erről, hiszen még a kilós boltok nem is léteztek, .amikor már mi olcsó boltot üzemeltettünk. Az árut a FÉR Kereskedelmi Vállalat alkalmi üzletágából és áralkuból szerezzük be. Akkor is leárazzuk, ha méretű iányos, azaz csak egykét darab van belőle. Ezenkívül alapanyagot hozunk be külföldről, itt keresünk rá termelőt, megvarratjuk, olcsóbban tudjuk előállítani, és színesíti a kínálatot. — Ügy tudom, nagykereskedelmi tevékenységet is folytathatnak, könnyít-e ez valamelyest az árubeszerzésben? — Amióta a beszerzési piacon ott vagyunk közvetlen a gyártónál, sokkal kevesebb a hiánycikk. Kis tételben is elhozzuk az árut, például a telt nők öltöztetésében pályázatot nyertünk. Beléptünk az Innovációs Centrum (Park) Rt.-be is. Külkapcsolataink bővítése célunk, igaz, jelenleg Bulgáriával és Lengyelországgal állandó az árucserénk. Nagy lehetőséget látunk a Szovjetunióval való kereskedésben. Szeretnénk tőlük alapanyagot vásárolni. A nagykereskedelmi tevékenység arra is jó, hogy a beszerzési és a termelői piacon ott tudunk lenni. — Érezték-e boltjaikban a kereskedelemben tapasztalható felvásárlást? — Szeptemberben és októberben valóban nagy forgalmat bonyolítottunk. Főként a nemesszőr-, bőr- és bébiáruk voltak kelendőek. Decemberben szinte nem is érezzük, hogy karácsony közeledik. Üzleteink bronzvasárnap is kinyitottak, de mindössze 760 ezer forintot vásároltak a vevők. Kevesen éltek a lehetőséggel, pedig az volt a szándékunk, hogy a nagy rohamot megelőzzük. — Hogyan oldották meg a létszámleépítést, és hogyan pótolják a nyugdíjba távozó kereskedőket? — Az előbbi volt a köny- nyebb dolog. Jelenleg 745- en dolgozunk a vállalatnál, 60 dolgozótól kellett megválnunk. Egy részük nyugdíjba ment. Sok a természetes cserélődés, a még mindig alacsony bér miatt mentek el. A pótlással bizony sok gondunk van. Igaz, 35—40 tanulót beiskolázunk évente, milliókat fordítunk rájuk, ösztöndíjat kapnak, aztán sokukról kiderül, nem erre a pályára valók. Meg kell válnunk egymástól. A miskolci Ifjúsági Áruházban és a kazincbarcikai Kazinc Áruházban leshetik el a gyakorlatban a tanulók a szakmát. A jö- vőré megnyíló Bükk Áruház lesz a tanáruházunk, ahol a kezdőket is úgy formálhatjuk, hogy a szó igazi értelmében váljanak jó kereskedőkké. Orosz B. Erika lövőnk éghajlata éghajlatunk jövője Milyen idő várható? Segítség a termelőknek Széles körű akcióprogramot dolgozott ki és fogadott el a Mészöv elnöksége, a kibontakozás támogatására. figyelembe véve, hogy a szövetkezet egyidejűleg gazdálkodó üzem és a tagság társadalmi szervezete. Sorra véve az ebből adódó lehetőségeket és feladatokat, részletesen foglalkoztak a kistermelők minőségi termelésének fokozásával. Megállapították, hogy a szövetkezeteknek érdekük fűződik a kistermelői termelési rendszerben előállított és feldolgozott, jó minőségű termékek koordinációjához, arínak hazai és exportértékesítéséhez. Ezeket figyelembe véve, és a lehetőségekkel számolva javasolták többek között a bogyós gyümölcsök termelésének fokozását. Megyénkben erre jó lehetőségek találhatók. Főleg a málna és a tüske nélküli szeder telepítésének szervezését szorgalmazzák. Erre az adottságok jók, és munkaerő is rendelkezésre áll. A csonthéjas gyümölcsök közül a tájjellegű, kiváló minőségű szomolyai cseresznye és a gönci, tájjellegű kajszibarack elterjesztését tartják indokoltnak. Az előbbit Mezőkövesd térségében, míg az utóbbit Gönc környékén, ahol az áfészek társulásában működő faiskola lehetőséget ad a nemzetközileg is keresett kajszitermesztés fellendítésére. Érdemes a méhészet fejlesztése is, mert rendkívül jövedelmező exportágazat. A magyar akácméznek világhíre van. A méhészeti szakcsoportok alkalmasak arra, hogy a jelenlegi termelésüket évi 8—10 százalékkal növeljék. Hasonló a helyzet a házinyúl tenyésztésével, illetve értékesítésével. Itt 3—4 törzstenyészet kialakítása szükséges. Szilva, barack, alma A külföldi piacokon nyersen is jól értékesíthető, valamint a konzervgyárak által feldolgozásra alkalmasnak ítélt fajtákat telepítenek az új nagyüzemi gyümölcsösökbe a tsz-ek és szakcsoportok megyénkben, az elkövetkező években. A piaci igényekhez igazodva választják ki azokat a fajtákat elsősorban kajszibarackból, szilvából, almából, amelyek a táj termőadottságainak megfelelnek. A többéves program során mintegy 1200 hektárnyi új gyümölcsöst telepítenek — bár gondot okoz, hogy nemcsak megyénkben, hanem országosan is hiányos a fajtaválaszték. — Ezért célszerű, hogy a későbbi ültetésekhez szükséges csemetéket már most megrendeljék a szaporító gazdaságoktól, hogy azok az igények kielégítésére fel tudjanak készülni. Ha nosztalgikus hangulatban vagyunk, sokszor mondogatjuk, hogy bezzeg régen még az időjárás is más volt. A tél „igazi” tél volt, kemény hideggel, méteres hótakaróval, amely a kellő időben megérkező tavasz leheletére olvadt el, s a szépen kizöldülő természet a rekkenő meleg nyáron, a kellemes őszben bőven nyújtotta terméséi az embernek. Szóval minden évszak „rendes” volt, most meg mintha megbomlóban lenne ez a rend, és más kedvezőtlen jelenségekkel együtt ez is arra figyelmeztet, hogy az ember beavatkozása megzavarja a természet harmóniáját. TÁPLÁL, VÉDELMEZ, - MÉGIS PUSZTÍTJUK Hosszú ideig tartó fejlődés eredményeként jött létre földünk állandó összetételű légköre, amely különbözik minden más bolygó és hold gázburkától, mivel fenntartásában az élővilág meghatározó szerepet játszik. A természet által kialakított rendbe azonban az ember egyre inkább beleavatkozik. Tevékenysége során mind több anyagot bocsát ki, amelyek ma már nagy léptékben is módosítják a levegő összetételét. Ha a Mars bolygón hozzánk hasonló értelmes lények élnének, akkor műszereikkel már ők is érzékelnék a föld légkörének változásait, elsősorban a széndioxid-szint emelkedését. Antarktiszi jégmintákba zárt levegőbuborékok analízise útján kimutatható, hogy az ipari forradalom kezdete óta a légköri szén-dioxid koncentrációja folyamatosan emelkedik. A múlt század vége óta a szén-dioxid mennyisége 23 százalékkal növekedett! A tudósok kezdetben úgy gondolták, hogy a szén-dioxid-szint emelkedését teljes egészében a szilárd tüzelőanyagok elégetése okozza, de a legújabb vizsgálatok igazolják, hogy az elmúlt kétszáz évben a légkör CCb mennyiségének növekedéséhez jelentős mértékben hozzájárultak a trópusi erdőirtások is. A jövőben azonban elsősorban az energiatermelés miatti növekedéssel kell számolnunk. Mennyiségét tekintve a szén-dioxid után a metán a legfontosabb nyomgáz. Ez a gáz természetes módon mocsaras területeken, illetve az állatok beleiben keletkezik, és innen kerül a levegőbe. Koncentrációja a XVIII. század elejéig lényegében állandó volt, majd egyre erősödő ütemben emelkedni kezdett. A kutatók egyetértenek abban, hogy a metán légköri szintjének emelkedése a mezőgazdasági és ipari termelés növekedésével, pontosabban a rizstermesztés, az állattenyésztés, valamint az olaj- és gázkitermelés intenzívebbé válásával magyarázható. Az utóbbi évtizedben derült ki, hogy a dinitrogén- oxid légköri szintje is emelkedik. Valószínűnek látszik, hogy a< növekedést a műtrágyázás okozza, bár az sem kizárt, hogy a szilárd tüzelőanyagok eltüzelése is kibocsátással jár. Az említett légköri gázok molekulái átengedik a napból érkező rövidhullámú sugárzást, és meghatározott sávban elnyelik a föld felszíne által kibocsátott hosz- szúhullámú sugárzást. Koncentrációjuk növekedése hozzájárul az úgynevezett üvegházhatás létrejöttéhez, amely hőmérséklet-változással jár. Megbomlott tehát az egyensúly, a légkör összetételének jelenkori változásai következtében csökkent hatásfokkal működik már a sugárzás természetes szabályozórendszere. Az emberi tevékenység végső soron éghajlatváltozást okozhat, a számítások szerint száz év múlva a szén-dioxid-kon- centráció növekedése az éghajlat háromfokos melegedését eredményezi, az említett többi gáz további két- fokos melegedést idézhet elő. AZ ÉVSZAKOK ELTOLÓDNAK A legnagyobb problémát várhatóan a szén-di- oxid-szennyeződés növekedése okozza, de igen lényegesnek tűnik a freon—12 és az ózon hatása is. A troposzférában, vagyis a földi légkör legalsó, az időjárást alapjában meghatározó rétegében lévő talajközeli ózon szintje a levegő nitrogén- oxid-, szén-monoxid- és szénhidrogén-tartalmának emelkedése hatására károsan növekszik, különösen az északi félgömbön. A freon-ré- szecskék (amelyek főként az aerosolos spray-kből, és a hűtőgépekből kerülnek a levegőbe) elbontják a magaslégköri ózont, a tudósok feltételezik, hogy az Antarktisz fölött nemrég fölfedezett ózonlyukat a freonok okozzák. Vagyis rést ütnek az élővilágot a káros sugárzástól védő sztratoszférikus ózonpajzson. A várható éghajlatváltozások súlyos következményeket okozhatnak. Eltolódnak az éghajlati zónák, például hazánk mezőgazdaságát is szárazság sújtaná, a melegedés hatására elolvadna a sarkköri hó és jég, ami a tengerszint változásával járna. Sokak szerint az évszakok eltolódása már megkezdődött. Amennyiben a légkört szennyező nyomanyagok kibocsátása a mostani mértékben nő, az előrejelzések szerint a tavasz lerövidül, májusra szűkül. A nyár hosszabb, melegebb és aszályos lesz. A szelíd ősz októbertől decemberig tart, az enyhe tél pedig januártól áprilisig, hó helyett esővel. A legtöbb csapadék tavasszal várható, árvízveszélyt is okozva. Mindez akkor következik be, ha a környezetszennyezés nem csökken, ám a szakemberek nem túl bizakodóak e tekintetben. I. E. Dunántúli karácsonyfák Miskolcon Még néhány nap, és itt a karácsony. Fő ékességét, a fenyő árusítását már az elmúlt héten megkezdték az üzletekben és a piacokon. Lesz-e elegendő mennyiség és választék? Ez iránt érdeklődtünk a Zöldértnél, a Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságnál és a Lillafüredi Erdészetnél. A Zöldért Vállalat, a különböző típusú fából eddig több, mint 17 ezer métert szállított ki, részben saját üzleteibe, részben az Unió Áfész boltjaiba, a Borsodi Élelmiszer-kereskedelmi Vállalat üzleteibe, továbbá néhány régi megrendelőjének, Szolnokra. Az ünnepig várhatóan ugyanilyen meny- nyiséget juttatnak még el az árusokhoz. A lúcfenyő méterét 59, az ezüstfenyő méterét pedig 198 forintért kínálják. A Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság területéről lúcfenyő, duglasz-, jegenye- és ezüstfenyő indult és indul útra. Elsősorban a régi ügyfelekhez: megyénk fogyasztási szövetkezeteibe, a nyírségi áfészekbe, és szőkébb pátriánk magánkereskedőihez is. Az erdőgazdaság a lúcfenyőt méterenként 35, a zöld duglaszt és a jegenyét 100, az ezüstfenyőt 140 forintért adja el az állami és a magánkereskedőknek. Az elmúlt évekhez hasonlóan, az idén is árusítják a BEFAG Lillafüredi Erdészetének fatelepén a lúcfenyőt és a jegenyefenyőt. A lúcot — három méter alatt — 40 forintért, három méter fölött 60-ért. A jegenyefenyő méteréért 110 forintot kérnek. A vásárlók egyébként december 23-ig kedvükre válogathatnak a frissen vágott fákból, amelyek Jávorkút, Répáshuta és Kurtabérc környékéről érkeznek. Talán figyelmet érdemel, hogy Borsod megye székhelyén és a környező településeken döntő többségben a Dunántúlról érkező fenyőfákat kínálják, miközben a közeli Bükk hegység karácsonyfáinak jelentős része a szomszédos Szabolcs megye üzleteibe kerül. Az okok boncolgatásától most eltekintünk. Egyébként mindkét szállíttató, azaz a Zöldért és a BEFAG illetékesei magyarázatot adtak eme gyakorlatra ... Még inkább figyelmet érdemel, hogy mennyire tartják a szabadáras fenyőt Egerben és az Alföld egyik nagyvárosában, Debrecenben. A Heves Megyei Zöldért 52 és 56 forint között árusítja a lúcfenyőt, Debrecenben pedig már 30 forintért is megvásárolhatják. Sőt, ahol a legdrágább, a maszekoknál, ott is maximum 50 forintot kérnek érte. Monos—Balogh
