Észak-Magyarország, 1987. december (43. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-02 / 284. szám
1987. december 2., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Társadalmi alapítvány - az AIDS ellen Az AIDS-ellenes alapítvány azért jött létre, hogy a szerzett immunhiányos tünetegyüttessel foglalkozó intézmények, szervezetek tevékenységét sajátosan kiegészítve. társadalmi és anyagi támogatást nyújtson. Célja: az AIDS megelőzése, továbbterjedésének meggátolása, a betegséggel kapcsolatos felvilágosítás meggyőzőbbé és hatásosabbá tétele, és az érintett személyek humanitárius segítése. Az alapítvány induló vagyoni alapjául Fisch Miklós svájci állampolgár kétezer dolláros felajánlása szolgált. Az alapítvány ideiglenes székhelye 1073 Bp., Lenin kft. S)—11. sz., működési területe pedig az egész ország. Első lépésként a budapesti Fórum Szálló december l!!-án tombolával egybekötött bált rendez — elsősorban külföldieknek, amelynek bevételét, előrejelzések szerint közel félmillió forintot szintén az alapra fordít. Az alapítvány társadalmi, a feladatok teljesítéséért kész együttműködni minden olyan szervezettel, közösséggel, személlyel, amely, illetőleg aki a közös célokért munkálkodik. Erről a feladatról kérdeztük dr. Makara Péter szociológust, az [AIDS-ellenes társadalmi bizottság szakértőjét. — A társadalmi alapítvány -r- amint ön sajtótájékoztatójában mondta — elsősorban humanitárius, cmberban Bosszankodom. Tudom ez magánügy. De bosszankodá- som tárgya az iskolai technikai foglalkozás, amely azt hiszem, rajtam kívül még jó néhány szülőt és gyermeket érint. Hogy megértsék füstölgésem okát, kicsit visz- sza kell mennem az időben. Mai harmincasok sem oly l égen voltunk általános iskolások. Igaz. akkor ezt a manuális készséget fejlesztő órát gyakorlatinak nevezték. Mit is csináltunk? Megtanítottak bennünket gombot varrni, a varrógépet használni alapfokon, kötni, horgolni, hímezni. Apró, elö- reszabott köténykéket varrással dolgoztunk össze, majd pelenkaöltéssel beszegtük. Főztünk, sütöttünk, szendvicset készítettünk, amelyet tanárainkkal közösen fogyasztottunk el. Őket persze nem bosszúból hívtuk meg. A fiúk tőlünk küráti célokat szolgál. Mit ért ezen? — Két, nagyon fontos elhatározásunk kristályosodott ki. Egyik az, hogy a nép körében kezdeményezésünk emberarcú legyen. Semmiféle adminisztratív intézkedésnek nem vagyunk hívei. A másik: hangsúlyt helyezünk a jótékonyságra — a kanilativitásr.a — és tőlünk semmiféle információ nem szivároghat ki. Ugyancsak ragaszkodunk ahhoz, hogy személyes kérés alapján foglalkozzunk ' a veszélyeztetettekkel, vagy a már megbetegedettekkel. Messzemenően figyelembe vesszük az emberi jogokat. — Mint szociológus, hogyan tudná meghatározni az AIDS terjedésének jövőjét — futurológiáját, és az ezzel kapcsolatos feladatokat? — Nincs okunk bízni abban, hogy a betegség nem terjed tovább. Valószínű, hogy a következő évtized elejére a keringési zavarok, a daganatos betegségek mellett a harmadik leggyakoribb halálozási ok lesz, ha nem az első. A jövőt csak a ma kutatásából tudjuk felrajzolni, ez azonban rendkívül hiányos, két szempontból nyugtalanító! Egyik: nem ismerjük a veszélyeztetett csoportok tagjait, létszámát. Már önmagában is hibának tartom azt, hogy nem homoszexuálisokról, nem prostituáltakról stb. beszélünk. Pedig ezek veszélyeztetett1 csoportok, na meg az ifjúság. Az utóbbiak azért, mert lön, ugyanilyen, számukra hasznos dolgokat tanultak; villanyt szereltek, szögeitek, fűrészeltek, fúrtak-faragtak. Ezzel szemben a mai gyerekek — a koedukációnak köszönhetően, fiúk, lányok együtt fúrnak-faragnak, s mindennapjainkban elengedhetetlenül fontos dolgokat készítenek. Így például csináltunk a közelmúltban a háztartásban nélkülözhetetlen vízimalmot, üres flakon, szög és dugó felhasználósával. Azóta is ez hajthatná az erőművet a fürdőszobában, ha tökéletesen sikerült volna. Sajnos csak négyest kaptunk rá. Merthogy éppen nem volt olyan BIP-es mo- sogatós flakon — melyet a szexuális szokásaikat nagyon kevéssé, vagy alig ismerjük. A másik: oktatási rendszerünkkel baj van. Különösen igaz ez az egészségügyi felvilágosításra. Semmit sem tanítunk a szexuális kultúráról, és talán még nagyobb hiány az, hogy az emberi kapcsolatok tartásáról alig van fogalmuk a fiataloknak. Feladatunk tehát a meg- jegecesedett előítéletek oldása. Ebből a nyugtalanító mából nagyon nehéz a holnap képét megrajzolni. Sok a ha . . . Ha feltalálhatják az AIDS gyógyszerét ... Ha nem, akkor mit tegyünk? Le kell számolnunk a tabukkal, és világosabbá, elérhetőbbé kell tenni a felvilágosító műveket. (Nem szabadna 110 —90 forintért árulni a könyvesboltokban.) Egy mondattal: meg kell változtatni az emberi infrastruktúrákat. Ami a kérdése második felét illeti: hisszük azt, hogy a társadalmi alapítvány nem élhet kisközösségek nélkül. Talán a legfontosabbnak tartom: kapcsolatot keresni a periférián élőkkel, vagyis azokkal, akik anyagi "gondjaik miatt válnak a homoszexuálisok partnerévé, prostituáltakká. Szeretnénk ugyancsak kapcsolatot találni például a taxisofőrökkel, akik legjobban ismerik ezeket az embereket. Nem feledkezhetünk meg a megbetegedettek humánus gyógykezeléséről sem, és arról, hogy ők is halálukig emberek. R. I,. tökéletes mű megkívánt —, s ezért egy másmilyet vitt a gyerek. Csak hat helyen vágta el a kezét, mire befejezte a csodamalmot, a kemény műanyag ugyanis nehezen engedelmeskedett. A múlt héten aztán még ennél is érdekesebb, fontosabb dolgot készítettünk. Tutajt. Hét darab összekötözött, de előtte simára csiszolt farúdra erősítettük a zászlót, a vitorlát, és a kormányt. Nekem tetszett, Heyerdahl is megirigyelhette volna. Erre öt alát kaptunk, kétszer aláhúzva, mert az előírt költözéstől eltérő módon csomóztuk össze a rudacskákat. Úgy gondoltuk mindegy. csak megálljon Nyelvtanulás félálomban A Mezőgazdasági Ügyvitelszervezési és Számítás- technikai Közös Vállalat szervezésében újszerű nyelv- tanfolyamokat indítanak. A módszert és a hozzá szükséges fölszerelést a vállalat az NSZK-ból szerezte be; háromszáz gépet vásároltak, és ezek egy részét — megrendelésre — vállalatokhoz, gazdaságokhoz, intézményekhez helyezik ki. Elsőként az angol nyelv oktatására rendezkednek be. Külföldi tapasztalatok alapján azt az emberi adottságot használják ki, hogy közvetlenül az alvás előtti állapotban az agy befogadó- képessége többszöröse az ébrenlét alattinak. Az új gép, amely magnetofonból, a hozzá csatlakozó fejhallgatóból és úgynevezett maszkból áll — ez utóbbi adja a fényjeleket, érzékelve a légzésszám alapján a test ernyedtségét —, lényegében a hallgatóval félálomban közli a tudnivalókat. Ezzel a módszerrel egy hét alatt a kísérletre kiszemeltek csaknem 1200 kifejezést ismertek meg, és harmadára tartósan emlékeztek. A MÜSZI a készúlékek egy részét értékesíti, ám tulajdonában is megtart ilyen gépeket, és ezekkel tanfolyamokat indít. Az angol után más világnyelvek oktatását is tervezik. (MTI) végre, de az iskolában .nem ígv gondolták. Ugye nem kerüLte el figyelmüket a többes szám. Ez nem véletlen. Ugyanis az egész családnak dolgoznia kell egy-egy ilyen feladaton — akár beismeri a többi szülő, akár nem — mert ezt egy gyermek képtelen egyedül megcsinálni. Fontosnak tartom a kollektív munka erejét, de úgy hiszem, ezt a tantárgyat azért vezették be. hogy valamicskét ügyesed- jenek az apró kezek. Szó sem volt a szülök esténkénti foglalkoztatásáról. Ügy érzem, itt talán megvalósíthatnák a pedagógusok az egyéni tanmenetkészítés lehetőségét. Lehet, hogy több munkával járna 33 órát jól kitölteni, de értelmesebb, hasznosabb lenne, s végtére is a gyerekek érdekeit szolgálná. Orosz B. Erika Csapolják a Balatont Az őszi esőzéseket követően megemelkedett a Balaton vízszintje, ezért megnyitották a Sió zsilipjét, még a jég beállta előtt megcsapolják a tavat. A terv szerint mintegy 40—50 millió köbméter vizet engednek le a Dunába, s így 7—3 centiméterrel csökkentik a vízszintet. A vízszint-szabályozásra azért van szükség, hogy helyet készítsenek a téli csapadéknak, és megóvják a károsodástól a parti területeket és objektumokat. A nagy mennyiségű vízcsere ezenkívül frissíti a tó készletét is. A Sió duzzasztását felhasználják vízi járművek mindkét irányú úsztatására. Elsőként a Bajai Vízügyi Igazgatóság Csongrád nevű vontatója két, egyenként 350 tonnás uszályt szállított fel javításra a Balatonfüredi Hajógyárba. A motoros vontató már vissza is tért a Dunára. A hét elején a BKV öt dunai átkelőhajója úszott fel Siófokra, majd a zsilipen át a balatoni kikötőbe. A hajók a téli javítás után a Sió jövő évi első duzzasztása után vonulnak vissza szolgálati helyükre. a Dunára. (MTI) A láthatatlan rejtve marad A láthatatlan jövedelmek továbbra is rejtve maradnak; januártól sem az új adórendszer és semmilyen új gazdasági kényszer nem teszi azokat konkrét számokban kimutatható valósággá. Így az adórendszer egyik deklarált elve, a közös teherviselés mór a bevezetés első hónapjaiban csorbát szenved, s várhatóan újabb társadalmi feszültségek. ellentmondások, indulatok forrása lesz. Ezek, a talán sommásnak ható gondolatok motoszkáltak a fejemben, miközben hétfőn este a Kossuth rádió Közvetlen kapcsolat című vitaműsorát hallgattam. Szó, ami szó a bérből és fizetésből élő ember számára ez a tény nem éppen szívderítő, sőt joggal mondhatjuk: elko- morító. Az adózott jövedelemből persze valószínűleg jóval kevesebb borravalónak szánt összeget emelünk ki jövőre a zsebünkből. Igaz, a borravaló a láthatatlan jövedelmek között valószínűleg a legkisebb tétel, jóval magasabb összegekre rúghat a csúszópénz, a hálapénz, s a kenőpénz, amely arra szükségeltetik, hogy olajozottakban forogjanak a kerekek a hivatalban, üzletben. Vajon jövőre megszűnik-e a hiány, s megszűnnek-e mindazok az okok. amelyek miatt e pénzek egyik zsebből a másikba vándorolnak? Végrehajtjuk-e a bérreformot (lásd: egészségügy) és lesz-e elegendő áru az üzletekben? (Lásd: autóalkatrészek.) Igennel ezekre a kérdésekre ma már egy kisiskolás sem válaszolna. Az adóhivatal mindenesetre mossa a kezét. A hétfői műsorban elhangzott, ha a láthatatlan jövedelmeknek legalább a 10— 15 százalékát sikerülne feltárni, a szakemberek már elégedettek lehetnének. Az Egyesült Államokban is csak 50—60 százalékra tehető az arány, pedig ott az adóhivatal könyörtelenebb, mint nálunk volt a bakó. S hogy mekkora összegekről van szó? A különböző felmérések alapján csak becslések születtek. Körülbelül 100 milliárd forintnyi láthatatlan jövedelem cserél gazdát hazánkban egy év alatt, amely a lakosság összes jövedelmének egyha- toda-egyhetede, a közvetlenül munkáiból származó bevételeknek pedig egyhar- mada-egynegyede. A műsorban szót kapott egy belgyógyász orvos, aki elmondta. nem lesz olyan balga, hogy az önadózásban egyetlen fillér paraszolvenciát se valljon be. Ám önmagának sem lesz ellensége, a teljes összeget titokban tartja, s adóhivatal legyen a talpán, amely megállapítja, hogy a kórházi folyosó félhomályában milyen vastag boríték csúszik a zsebébe. Biztos vagyok benne, hogy ezt a bújócskát nem ő játssza egyedül. Újra és újra ugyanaz a gondolat jut eszembe. A láthatatlan jövedelmek akkor szűnnek meg, a csúszó- és egyéb pénzekkel kapcsolatos társadalmi feszültségek akkor mérséklődnek, illetve válnak semmivé, ha gazdaságunk szekere kidöc- cen a kátyúból, s nem a hiány, hanem a bőség jellemzi majd életünket. Szándékaink, munkánk éppen ennek elérésére irányulnak. (udvardy) A Fővárosi Művészi Kézműves Vállalat Veres Pálné utcai műtermében restaurálják a törött, hiányos — többnyire antik — porcelán dísztárgyakat. Banki program a fizetési nehézségek feloldására A Magyar Hitel Bank Rt. igazgatósága programot fogadott el a tartós fizetési nehézséggel küzdő gazdálkodó szervezetek helyzetének rendezésére. Ezzel kapcsolatban ifj. Nyers Rezső, a Magyar Hitel Bank Rt. ügyvezető igazgatója az MTI munkatársának elmondotta: a legutóbbi központi intézkedések hatására a bank rákényszerül arra, hogy gyors ütemben felülvizsgálja a legfontosabb tennivalókat a nehéz pénzügyi helyzetbe került partnereinél. Az MHB már korábban is jelentős erőfeszítéseket lett az ilyen vállalatok pénzügyi helyzetének rendezésére. A bank indította el a felszámolási eljárást a Veszprém Megyei Állami Építőipari Vállalat és több más kisebb szervezet ellen. Jelenleg partnerei között 50—60 olyan vállalat van. amelyek jövedelmezősége nem megfelelő, fizetési nehézségekkel bajlódnak. Ezek egy része olyan nagy ipar- vállalat, amelyeknél nem az idén jelentkeztek a nehézségek. Többnyire korábbi állami döntések következtében olyan jelentős fejlesztéseket hajtottak végre. amelyek nem bizonyultak sikeresnek. Ezeknek a vállalatoknak pénzügyi helyzetével azálla- mi szervek több alkalommal foglalkoztak, mivel a pénzügyi rendezés meghaladja a bank lehetőségeit. Olyan nagyvállalatokról van szó, mint például a két borsodi kohászati üzem. A bank szakemberei most ismét feltérképezik e vállalatok helyzetét, és javaslatokat dolgoznak ki a pénzügyi egyensúly helyreállítására. A nehéz helyzetbe került kis- és középvállalatok esetében is részletesen megvizsgálják a pénzügyi stabilitás megteremtésének lehetőségeit. A bank arra törekszik. hogy ahol lehet, ótt saját erőből rendezzék a veszteségeket, s teremtsék meg a jövedelmező gazdálkodás feltételeit. Ehhez a pénzintézet különböző módon segítséget is nyújt. Ha kell, a rendezéshez hitelt folyósít, szakemberei műszaki-gazdasági tanácsokkal látják el a gazdálkodókat, sőt részt vesznek a szervezési feladatok megoldásában is. A közeljövőben az MHB-nál külön szakértői csoportot is létesítenek a bajba került vállalatok helyzetének gyors rendezésére. Távlati elképzelés, hogy a búnk — ha ezt igénylik — válságmenedzsereket közvetít a vállalatokhoz. A'válság- menedzserek kiképzésére külföldi egyetemek szakértőit veszik igénybe. Amennyiben nincs lehetőség a pénzügyi helyzet gyors rendezésére, az érintett vállalatoknál a bank hamarosan megindítja a felszámolási eljárást. Erre néhány esetben még az idén sor kerül. (MTI) Gépipari termékek Opelekért Kedden a ' MOGÜRT székházéban hosszú lejáratú keretmegállapodást írt alá Tóth László Pál, a MOGÜRT Külkereskedelmi Vállalat vezérigazgatója és Lova Khoram, az egyesült államokbeli General Motors (GM), illetve a Motors Trading Corporation elnökhelyettese. Jelen volt Marjai József miniszterelnök-helyettes is. A keretmegállapodás előirányozza a GM konszern magyarországi vásárlásainak bővítését és a partnerek harmadik piaci együttműködésének kiszélesítését. A megállapodás fontos eleme, hogy a GM licencek, know-how-k átadásával közreműködik a hazánkban készülő járműipari alkatrészek és szerelvények fejlesztésében. Az 1992-ig szóló szerződés szerint a magyar gépipari termékekért cserébe a MOGÜRT az NSZK-ban készülő Opel személygépkocsikból hoz be, 1988-ban várhatóan ötszázat—ezret. A szerződés lehetőséget biztosit az áruszállítások, így a gépkocsik importjának fokozatos növelésére is.
