Észak-Magyarország, 1987. november (43. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-05 / 261. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1987. november 5., csütörtök Filmlevél Vezeklés A meghurcolt Baratyeli-család a Vezeklésben. Költői vádirat a minden­kori és mindenholi diktatú­ra és zsarnokság ellen. így lehetne összefoglalni Tengiz Abuladze grúz filmrendező kétrészes, Vezeklés című filmjének meghatározását. De természetesen ez a szűk­szavú megjelölés nagyon ke­veset mond el erről a cso­dás alkotásról. E film há­rom évvel ezelőtt készült, ám a közönséggel csak ké­sőbb találkozott. El kellett, hogy jöjjön a Szovjetunió­ban a gorbacsovi korszak, annak másfajta szemlélete, és a szovjet filméletben 1986-ban elindult változások sora, amely számos értékes filmet szabadított ki a bá­dogdobozokból, az elzárt archívumokból, és lehetővé tette a bemutatást, nem utolsósorban új szellemű szovjet művek születését. Tengiz Abuladze neve a magyar nézőknek ismerős­ként csenghet, nemcsak a mozikban vetített filmek alapján, hanem a hazai te­levízióban éppen most lát­ható életműsorozata. Ez a mostani filmje, az 1984-es Vezeklés szinte összefoglalá­sa lehet eddigi munkásságá­nak, és legpregnánsabb ki­fejezője mindannak a szel­lemi feszültségnek, amely a szovjet filmművészetben te­ret kért, tilalomfákat dön­tött le, és mondhatni, új világot nyitott. A Vezeklés nagyon sajá­tos szerkezetű film. Egy na­gyon laza keret fogja át: egy idős ember újsághírben olvassa a környék egykori nagyurának halálhírét, és néhány szót vált erről egy éppen serénykedő háziasz- szonnyal. E keretben ennek az asszonynak az emlékei térnek vissza és a játék a játékban többszörös alkal­mazásával elevenedik meg az a történet, amely népme­séi motívumok és a zsar­nokság alatt élő emberek világának ötvözetéből, de nagyon is markáns utalá­sokkal meghatározható dik­tatúrákra meséli el egy diktátor tündöklését és ha­lálát egy általa meghurcolt és megsemmisített család nézőpontjából. A rendező grúz. Kézen­fekvő a kapcsolat a Grúziá­ban történtekkel, a korábbi szovjet személyi kultusszal, diktatúrával, hiszen Sztálin is Grúziából való volt, és a film diktátor alakjában az ő számos vonása is felis­merhető. De nemcsak az övé. Van ebben az ember­ben Hitlerből, Mussoliniból, Bérijéből és másokból, nem­csak külsőségekben, maga­tartásban, szokásokban, ezért szól ez a film a min­denkori és mindenholi dik­tátorról, illetve diktatúráról. Ami pedig a népmeséi vo­nalat illeti, a zsarnokot nem fogadhatja be a föld, nem lehet nyugvása a sír­ban. Az ártatlanul meg­gyilkolt szülők felnőtt gyer­meke többször kiássa a ha­lottat a sírjából és odavi­szi az apa diktatúráját foly­tatni kívánó fiának a kert­jébe. S amikor ezért perbe fogják, a bírósági tárgyalás keretében visszavetítve ele­venedik meg a Variam Ara- bidze névre hallgató diktá­tor és családja, illetve a Baratyeli-család egymásba fonódó története, mintegy jelképezve egy szűk uralko­dói kör, és a haladó társa­dalom közötti viszonyt, a kegyetlenséget egyik oldal­ról, míg a kiszolgáltatottsá­got a másikról. Nincs ebben a filmben konkrét utalás Grúziára. A történés idejére sem. Szán­dékoltan vannak jelen anakronizmusok — például a fogdmegek páncélos vitéz­nek vannak öltöztetve —, ezért érezzük a sztálini ön­kényen messze túlmutató- nak, sőt e film sokkal in­kább szól az egykori dikta.- túrákat ma folytatni, vagy csak mentegetni kívánók ellen, mint konkréten az eredeti diktátor világáról. Azt hiszem, történelmi is­mereteink, és mindennapi ismereteink nyomán behe­lyettesíthetjük e filmbe sok­sok ország történéseit, sze­mélyiségeit a szovjet közel­múlttól a népi demokráciá­kon át, különböző harmadik világbeli, vagy latin-ameri­kai diktatúrákig. . Két óra és negyven perc a film vetítési ideje, még­sem érezzük soha hosszú­nak. A drámai feszültség egy pillanatra sem lankad, az egymásba belejátszó em­lékek hatványozottan erősí­tik föl a bennük rejlő drá­mát, sokszor kell ökölbeszo­rított kézzel néznünk, any- nyira nagy hatású, lenyű­göző képsorok peregnek előttünk. Mihail Agranovics fényképezése ragyogó. És kitűnő színész Avtangyil Maharadze, aki a diktátort és annak a fiát játssza te­nyérbemászó hitelességgel. Benedek Miklós A hét másik új szovjet bemutatója A halott Ember levelei, Konsztantyin Lopusanszkij sci-fi-je. Ebből való képünk. Ludasim, pajtásim... Népdalok között Két ismeretlen dallam. A harmadik viszont ismerősen cseng: „Kinek nincs kedve itt lakni, Menjen menny­országba lakni. Építsen az égre házat, ott nem éri sem­mi bánat...” Az egyik legkedvesebb népdalom. Mezőségi. (Mint később megtudom, Fekete­lakról.) Ismerős az előadó is, legalábbis névről. Vissz­hangzik a Budapest Sport- csarnok, közösen éneklünk. Táncháztalálkozó ’87. Az este „meglepetése” Kallós Zoltán. Nem nagyon szökött így sze­repelni, ez valamiféle kivé­tel. Köszönhető talán a jó hangulatnak, a kitűnő együt­teseknek, előadóknak, s nem túlzás, ha mindehhez a jó közönséget is hozzáveszem. Mégis ő itt a legnagyobb, legilletékesebb. Kolozsvárott él. Válasz­úton, egy kis mezőségi fa­luban született. Sokáig tap­solunk, de ráadást már nem énekel ... Kallós Zoltán a táncháztalál közön. „Fordulj kedves lovam napszentület felé ...” Ha a táncházakba járó fiataloktól megkérdezzük, hogy melyik vidék táncát, zenéjét szeretik a legjobban, általában a válasz: a me- zőségit. Ezért is volt érde­kes Kallós Zoltán válasza a rádióban feltett kérdésre, mármint hogy miért éppen moldvai, gyimesei, s a me­zőségi dallamokat gyűjtötte: — Volt bennem egy bizo­nyos rátartiság, mezőségi lé­vén. Hisz, ha bármikor, bár­hol a magyar népművészet­ről esett szó, főleg Erdély­ről, akkor csak a székely jö­hetett számításba, esetleg a kalotaszegi. Hát, ezért kezd­tem el gyűjteni a Mezősé­gen. Képzeljük el, mi kerül­hetett volna elő erről a vi­dékről még Kriza idejében, hisz’ még most is olyan da­lokkal, szokásokkal találkoz­hatunk, amit Székelyföldön már elfelejtettek. Ügyhogy egy cseppet sem alább való a mezőségi népművészet, sem a tárgyi, sem a szellemi, mint a székely, vagy a ka­lotaszegi. „Idegen földre ne siess, amíg hazádban megélhetsz, Ne menj messze fődre lak­ni, míg hazádban meg tudsz élni.” — Hogyan vigyázzunk er­re a kincsre, a magyar nép­dalra? — tette fel a kérdést a rádió munkatársa. — Nem véletlen, hogy Ko- dályék szerint már az óvo­dában kell kezdeni a zenei nevelést. A népdaltanítással is az a helyzet, ami szoro­san összefügg a mozgáskul­túrával. Épp ezért maradt meg Erdély-szerte és Ma­gyarországon is a kettő el­választhatatlanul. Nem vé­letlen, hogy annyi gyerekjá­ték van, amely tánccal van egybekötve. Mert a gyerekek élvezik. Van egy anyanyel­vűnk, kéne lennie egy ze­nei anyanyelvűnknek, egy magyar mozgáskultúrának is. Egy csomó zenei és táncdia­lektus területünk van, me­lyeket nem szabad elfelej­teni, minél szélesebb körben kell terjeszteni a fiatalok között. „Ludasim, pajtásim, hol az én lúdjaim? ...” Bartók-gyermektáncház, Miskolc. A gyerekekről cso­rog a víz. Farmernadrág, fe­hér ing, kitéve, ujja felhajt­va. Táncolnak, ugrálnak, énekelnek rendületlenül... Folkfesztivál, Diósgyőr. Nép­zenei koncertek, telt házak­kal. Egyre több tehetséges fiatal együttes. A mi kultúránk. A mi népzenénk. Mutogatjuk kül­földieknek, de leginkább minket fog meg. Mert mi értjük, (kell, hogy értsük) legjobban ezt az egyszerű, őszinte zenét, a csodálatos, egyedi dallamvilágot, külön­leges előadásmódokat. Keser­vesek, vagy vidám, fergete­ges ritmusú dalok, érdekes hangszerek... Kétezer valahányban is lesz még magyar népzene!... Ugye, lesz? Dobos Klára Ma este a képernyőn így — győzni fogunk! Mihail Satrov kétrészes tévéjátéka látható ma 20.15-től az első műsorban, hazai feldolgozásban, Félix László rendezésében. E történet 1923 őszén játszódik, amikor Lenin csaknem egyeszten- dei távoliét után visszatért a Kremlbe, de csak néhány órát töl­tött ott, mert Gcrkiba kellett utaznia, ahol haláláig gyógyke­zelték. A játék ezt a néhány moszkvai órát idézi meg, s Lenin szemszögéből pergeti vissza a forradalom óta eltelt évek lap­jait. E művet a szerző még a gorbacsovi változások előtt írta, több kitétele akkor még politikai merészségnek tűnt. A játékban Lenint Kozák András jeleníti meg, rajta kívül még igen sokan szerepelnek. Képünkön az egyik jelenet; a kép közepén Mécs Károly. MŰSOROK rádió KOSSUTH: 4.30: Jó reggelt! — 8.05: Műsorismertetés. —8.15: Mai programok. — 8.20: Miről ír a Társadalmi Szemle új szá­ma? — 8.30; Connie Francis és Dean Martin énekel. — 9.20: A szovjet kultúra hónapja. — 9.30: A bécsi utótalálkozó egy éve. — 10.05: Müvek és előadók. — 10.35: Labirintus. — 10.50: Ver­bunkosok, nóták. — 11.26: Ti­zenkét szék. — 11.54: Reklám. — 12.30: Ki nyer ma? — 12.40: Ró­lunk van szó! — 12.45: Inter- mikrofon. — 13.00: Klassziku­sok délidőben. — 14.05: Műsor- ismertetés. — 14.10: Vers, te maradtál. Fenyő László versei. — 14.25: Zenei Tükör. — 15.00: Pillangó. — 15.43: Nóták. — 16.05: Révkalauz. — 17.00: Könyvszemle. — 17.30: Zeneka­ri muzsika. — 18.00: Kritikusok fóruma. — 18.15: Hol volt, hol nem volt... — 18.25: Könyv­újdonságok. — 18.28: Műsoris­mertetés. — 18.30: Esti Maga­zin. — 19.15; Lottósorsolás. — 19.20: Reklám. — 19.23: Közve­títés a Madách Kamaraszín­házból. — 21.11: Hanglemez MK. — 21.13: Kocsár Miklós népze­nei feldolgozásaiból. — 21.40: Biotechnológusok világtalálko­zója Hannoverben. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Hangszerek, hangszínek. — 23.09: Operaest. — 0.10: Him­nusz. — 0.15: Éjfél után. PETŐFI: 4.30: Reggeli zenés műsor. — 8.05: Citerafelvételek. — 8.20: A Szabó család. — 8.50: Tíz perc külpolitika. — 9.05: Napközben. — 12.00: Hírek né­metül, oroszul és angolul. — 12.10: A szovjet kultúra hónap­ja. — 12.25: Útikalauz üdülők­nek. — 12.30; Nemzetiségeink zenéjéből. — 12.58: Műsoris­mertetés. — 13.05: Nosztalgia­hullám. — 14.00: Arckép emlé­keinkből. Mányai Lajos. — 15.05: Néhány perc tudomány. — 15.10: Operaslágerek. — 15.45: Törvénykönyv. — 16.00: Beszél­getés Mihály Andrással. — 16.58: Műsorismertetés. — 17.05: Ipar­gazdák. — 17.10: Gerry Mulli­gen és Scott Hamilton dzsessz- együttese játszik. — 17.30: Ta­nakodó. — 18.30: Slágerlista. — 19.05; Slágerbarátság 2. — Köz­ben 20.00: Leonyid Martinov ver­sei. — 20.05: A Slágerbarátság folytatása. — 20.50: Gróf Beth­len István politikai pályája 1902 —1921. — 21.05: Rólunk van szó! — 21.10; Kabarécsütörtök. — 22.20: Bihari-verbunkosok. — 22.30: A szovjet kultúra hónap­ja. — 23.20: Prince nagylemezei. — 0.15: Éjfél után. MISKOLCI STÚDIÓ (a 268,8 m-cs közép-, a 66,8, a 72,11, valamint a 72,77 URH-n) 6.20—6.30 és 7.20—7.30: Reggeli körkép. — Hírek, tudósítások, információk, szolgáltatások Bor­sod. Heves és Nógrád megyé­ből. — 17.30: Műsorismertetés. Hírek, időjárás. — 17.35: A Ti­szától a Dunáig. Zenés maga­zin. — Közben: 18.00—18.15: Észak-magyarországi Krónika. — 18.25—18.30: Lap- és müsorelő- zetes. televízió 1. MŰSOR: 9.00: Tévétorna. — 9.05: Teledoktor. — 9.15: Szia, Mami! — 9.45: Az igazi kéx. NDK tévéfilm. — 11.05: Képúj­ság. — 16.35: Hírek. — 16.40: Sorstársak. — 17.05: A szovjet­hatalom védelméért. Szovjet do_ kumentumfilm. — 17.35: Tájkép. — 18.05: Tévébörze. — 18.15: Kép­újság. — 18.20: Álljunk meg egy szóra! — 18.30: Reklám. —18.40: Miki és Donald. Amerikai rajz­filmsorozat. — 19.05: Esti mese. — 19.15: Lottósorsolás. — 19.20: Reklám. — 19.30: Híradó. — 20.10: Reklám. — 20.15: Így győz­ni fogunk. Tévéjáték. — 23.00: Híradó 3. 2. MŰSOR: 16.45: Képújság.— 16.50: Tévétorna. — 16.55: Pan­non Krónika. — 17.55: Magyar- ország—Olaszország. EB-selejte- ző férfi kosárlabda-mérkőzés. A szünetben: Reklám. — 19.30: A jegesmedve. — Mítosz és va­lóság. Svéd dokumentumfilm. — 20.25: Telesport. — 21.15: Betű- reklám. — 21.20: Híradó 2. — 21.35: Johanna világa. Dán té­véfilm. — 22.15: Dokumentum­film az assisi fesztiválról. — 23.00: Képújság. mozi BÉKE: A halott Ember leve­lei. Színes szovjet tudományos­fantasztikus film. 14 év! Kez­dés: nlO, f 12 és f3 órakor. Ki­csorbult tőr. Mb. színes ame­rikai bűnügyi film 16 év! Ki­emelt. 2. helyár! Kezdés: f5, f7 és f9 órakor. — KOSSUTH: Ve­zeklés I—II. Színes szovjet film. 14 év! Dupla helyár! Kezdés; ló órakor. Focizzon, aki tud. Mb. színes szovjet filmvígjáték. Kez­dés: 5 órakor. A zsaru szava. Színes francia krimi. 14 év! Ki­emelt, 1. helyár! Kezdés; f3, 7 és 9 órakor. — IIEVESY IVAN FILMKLUB; A kém. Mb. színes jugoszláv film. 14 év! Kezdés: f7 órakor. — IIEVESY VIDEO: Kegyetlen utca. Színes ameri­kai film. 18 év! Kezdés: fio és fl2 órakor. — TÁNCSICS: Az elcserélt cárevics. Mb. színes szovjet mescfilm. Kezdés: f4 órakor. Krokodil Dundee. Szí­nes ausztrál vígjáték. Kiemelt, 1. helyár! Kezdés: f6 és f8 óra­kor. — TÁNCSICS KAMARA: Tánckar. Színes amerikai mu­sical. Felemelt helyár! Kezdés: f5 és 17 órakor. — TÁNCSICS VIDEO : Csillaghajó invázió. Szí­nes amerikai film. Kezdés: f3, f5 és f7 órakor. — SZIKRA: Napló szerelmeimnek I—II. Szí­nes magyar film. 14 év! Dupla helyár! Kezdés: 6 órakor. Szex­misszió. Mb. színes lengyel film. 14 év! Kezdés: 4 órakor. — FÁKLYA: Kék villám. Mb. szí­nes amerikai politikai krimi, 14 év! Kiemelt, 1. helyár! Kezdés: 3 és 5 órakor. Téli este. Színes szovjet film. Kezdés; 7 órakor. — FÁKLYA KAMARA: A szen­vedély hatalma. Színes holland film. 18 év! Kezdés: f5 órakor. — FÁKLYA VIDEO: A csendőr nősül. Színes francia film. Kez­dés ; f3 és f7 órakor. — ADY MŰVELŐDÉSI HÁZ: Tex és a Mélység Ura. Mb. színes olasz kalandfilm. 14 év! Felemelt hely­ár! Kezdés: 5 órakor. Búcsúzás I—II. Színes szovjet film. Dup­la helyár! Kezdés: 7 órakor. — NEHÉZIPARI MŰSZAKI EGYE­TEM; Az én kis falum. Mb. szí­nes csehszlovák komédia. Kez­dés; 5 és 7 órakor. — HÁMOR, BÜKK: A bátor lovacska. Mb. argentin színes mese. Kezdés: f6 órakor. — SZIRMA. RADNÓ­TI; Bounty I—II. Mb. színes amerikai kalandfilm. 14 év! Dupla, felemelt helyár! Kezdés: 6 órakor. — PERECES, BÁ­NYÁSZ: Bounty I—II. Mb. szí­nes amerikai kalandfilm. 14 év! Düpla. felemelt helyár! Kezdés: 6 órakor. — KAZINCBARCIKA, BEKE; Érzékeny búcsú a fe­jedelemtől. Színes magyar tör­ténelmi film. 16 év! Kezdés: 4 órakor. Agyúgolyófutam. Mb. színes amerikai vígjáték. Ki­emelt 1. helyár! Kezdés: 6 óra­kor. — LENINVAROS, DERKO- VITS: Country Texasban. Szí­nes amerikai, zenés film. Ki­emelt 1 helyár! Kezdés; f6 és f8 órakor. — MEZŐKÖVESD, PETŐFI; Barátom. Ivan Lapsin. Színes szovjet film. 14 év! Kez­dés: 5 órakor. Cutter útja. Mb. színes amerikai film. 14 év! Fel­emelt helyár! Kezdés; 7 órakor. — SÁROSPATAK, RÁKÓCZI: Miért kell szárny az embernek? Mb. színes szovjet film. 14 év! Kezdés: f5 és 7 órakor. — SA- TORALJAÜJHELY, BÉKE: Visz- sza a jövőbe. Mb. színes ame­rikai, tudományos-fantasztikus kalandfilm. Kiemelt, 1. helyár! Kezdés: 5 és 7 órakor. — ÖZD, BÉKE: Cinkosok. Színes szov­jet film. Kezdés; 5 és 7 órakor. — SZERENCS. RÁKÓCZI: Dr. Minorka Vidor nagy napja. Szí­nes magyar gyermekfilm. Kez­dés: 6 órakor. — ENCS: Az ün­nepség. Színes olasz film. Kez­dés : 6 órakor. — EDELÉNY, MÁJUS 1.: Malom a pokolban. Színes magyar film. 14 év! Kez­dés: f6 órakor. A műsorváltoztatás jogát fenn­tartjuk! RÓNAI VIDEOMOZI MOZISIKER—VIDEOPREMIER FEKETE TOLLÚ, FEHÉR MADAR Színes szovjet film a szeretctröl és a békéről Kezdés: 15 órakor FEKETE FARMER Amerikai kalandfilm Fsz.: Brock Peters, Nancy Kwan Kezdés: 17 és 19 órakor színház 5.. csütörtök Cseresznyéskert A Gdanski Tengerparti Színház vendégjátéka Este 7 órakor Relnxák kaphatók BEIGE, SÖTÉTBARNA ÉS EZÜST SZÍNBEN. Fogy. ár: 635 Ft/nm. 90 cm, 120 cm és 150 cm-es méretben. Cím: Szolgáltató ház Kazincbarcika, Szemere Bertalan tér. MH: 139451

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom