Észak-Magyarország, 1987. november (43. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-10 / 265. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1987. november 10., kedd [ i t ( \ 1 r t r \ k i t r L T 1 ,r 1 ■I 1 j I í c •t ) il 1 •j [ •i 'I .1 i i 1 il ■I I I 'l '.I ;i il :i l. i1 A képernyő előtt Az évforduló jegyében A televíziót igen sokféleképpen ítélik meg. Sokan házi­mozinak tartják, amely megkíméli tulajdonosát attól, hogy elhagyja otthonát, ha filmet altar látni, mások szerint arra jó, hogy mindenféle szórakoztatást sugározzon az otthonok­ba, ismereteket terjesszen — persze, azt is többnyire film segítségével —, elvigye a lakásokba a színházat, a labda­rúgó-mérkőzést és minden mást — filmhíradót, lapokat — megelőzve, képben és hangban tájékoztasson rendszeresen a világ dolgairól. Mindezek nagyon fontosak a televízió és az ember kapcsolatában, de a legfontosabb talán ennek a tömegkommunikációs eszköznek a tulajdonságai, illetve lehetőségei közül az egyidejűség. Az, hogy a maga sajátos technikai adottságaival a történésekkel Negyidőben tehet minket annak részeseivé is. Az előbbi példatárban már említett labdarúgó-mérkőzéseknél is ezt tapasztalhatjuk, hi­szen lakásainkban láthatjuk a messzi városokban, más or­szágokban, olykor más földrészeken játszott mérkőzéseket — egyidőben azokkal. — Ez az egyidejűség többször is eszembe jutott az elmúlt héten, amikor a nagy októberi szocialista forradalom évfordulója jegyében készült a heti program jelentős hányada, s mi, magyar tévénézők több eseménynek úgy lehettünk tanúi-részesei, mintha ott ül­tünk volna Moszkvában, a Kreml hatalmas kongresszusi palotájában a hétfői, rendkívüli adásnapon, az SZKiP Köz­ponti Bizottsága és a Legfelsőbb Tanács jubileumi ülésén, ott lettünk volna szombaton délelőtt a szállongó hópelyhek között a moszkvai Vörös tér valamelyik tribünjén, s úgy néztük volna a díszszemlét (igaz, itthon, a televízió segít­ségével olyan szögekből is láthattuk, mint a jelenvoltak nem láthatták), vagy pénteken az Állami Operaház néző­terén ültünk volna. A 70. évforduló eseményeinek része­sévé tett a televízió, egyidejű részvevőjévé. A Magyar Te­levízió e tekintetben ismét igen jól vizsgázott. Elismerés jár ez élő adások minden közreműködőjének. A jubileumi ülésen elhangzott Gorbacsov-beszédet más­nap a lapokból is olvashattuk, de már egy nappal koráb­ban ismerhettük az élő, egyenes közvetítésből, amikor még azt is észrevehettük, hogy a szinkrontolmács egy-egy pil­lanat töredékére megáll, a legmegfelelőbb fordítást keresi, szinonimák között válogat töredékmásodpercek alatt. Ezért volt az emberi, értékes. Természetesen, e tévékritikai jegy­zet nem vállalkozhat most magának a tanácskozásnak mél­tatására. De kell, hogy szóljon például a moszkvai dísz­szemléről, amely most a szokásos katonai demonstráción, a szemkápráztató menetoszlopokon, a napi haditechnikát jelző eszközök dübörgő vonulásán túl, nagy léptekkel át akarta ölelni a Szovjet Hadsereg, illetve a Vörös Hadsereg hét évtizedes fejlődését az egyenruhák és fegyverek kro­nologikus bemutatásával. Bugyonnij lovasai, a Téli Palotát ostromló forradalmárok és mások álltak a sor elején, s innen jutottunk el a mai egyenruhákig, a dióverőnek ne­vezett, 1904-ben gyártott hosszú puskáktól a mai raké­tákig. Káprázatos volt ez a szombati díszszemle, s mi egy­idejű látói lehettünk ismét. Akárcsak a hazai ünneplésnek, az operaházi díszünnepségnek és a hozzá tartozó gála­műsornak, amelyet legszebb művészi élményeink közé kell sorolnunk. Az ünnep hetében azonban nemcsak élő, egyenes adás­ban látható műsorok kapcsolódtak a 70. évfordulóhoz, ha­nem több dokumentumműsor is — például A szovjethata­lom védelméért, vagy az Élő forradalom —, valamint egy tévéjáték, amely valójában szintén inkább dokumentum­dráma volt, mintsem a megszokott tévéjátékokhoz hason­lított volna. Mihail Satrov szovjet író — aki az Élő forradalom című dokumentumfi'lmben is nyilatkozott — nem először írt már Leninről. Korábban már egy darabját bemutatta a buda­pesti Thália Színház. Most látott műve — így — győzni fogunk! a címe — ismét Lenin alakja köré épült. Félix László rendezett belőle meglehetősen sajátos szerkezetű té­véjátékot. A darab valójában néhány óra alatt játszódik, s mégis hosszú évekig. Ugyanis a beteg Lenin nem sokkal a halála előtt, néhány órára visszatér a Kremlbe, és mintegy végrendelkezve visszatekint az 1917 óta megtett forradalmi útra, értékeli annak mozzanatait, véleményezi munkatár­sainak munkáját, hivatalukra való rátermettségét; össz­egészében Vlagyimir Iljics és titkárnője rövid beszélgetésé­ben, iratrendezés közbeni közlésekben a Szovjetunió élete első néhány éve tömör történetét, illetve annak kritikai értékelését kapjuk, ahogyan azt — Satrov szerint — Lenin látta. E beszélgetésben, s azon belül az eljátszatott emlé­kezés-jelenetekben, meg a bevágott egykori híradósorokban elevenedik meg a történelem, sajnos, kicsit szárazon, pub- licisztikusan és túlontúl hosszan. Lenin zsenije vitathatat­lan Satrov nélkül is, azonban ebben a játékban partnerei, „ellenfelei”, a forradalom, a kor más szovjet vezetői oly sok negatív vonást viseltek, hogy közöttük a nagyság fénye némileg homályosul. Kozák András Lenin-alakítása viszont figyelmet érdemlő. Benedek Miklós Megemlékezés az óvónőképzés ISO évéről Az első hazai óvóképző in­tézet alapításának 150. évfor­dulóján ünnepi megemléke­zést és tudományos üléssza­kot tartottak hétfőn, a Szek­szárdi Tanítóképző Főisko­lán. Az országos ünnepség rendezésének jogát azért kapta Tolna megye, mert itt, Tolna községben nyitottak — Anglia után Európában má­sodikként — 1837. október 7-én óvóképző intézetet. A megye reformkori haladó szellemű nemesei birtokai­kon ekkor már több óvodát működtettek, s így szüksé­gessé vált egy szakember- képző iskola létesitése is. Befejeződött a szovjet kulturális seregszemle A magyar közönségnek igazi művészi élményeket, ér­tékes szórakozást és minden eddiginél frissebb és széle­sebb tájékozódási alkalmat nyújtott a szovjet kultúra napjainak most lezárult egy­hónapos rendezvénysorozata. A kulturális-művészeti kap­csolatokban a tartalmasabb és rugalmasabb együttműkö­dési formák további lehető­ségeire hívta fel a figyelmet a baráti ország kulturális se­regszemléje. Egyebek között ezt emelte ki Rátkai Ferenc művelődési miniszterhelyet­tes a Művelődési Miniszté­rium és az MSZBT által szervezett idei kulturális hó­napot értékelő-összefoglaló nyilatkozatában. A kulturális szemle legki­emelkedőbb és legizgalma­sabb rendezvényei — mon­dotta — a konkrét műalko­tásokon, a művek sajátos vi­lágán keresztül adtak átte­kintést és meggyőző infor­mációkat a Szovjetunióban kibontakozó társadalmi-kul­turális folyamatokról. A szov­jet művészetpolitika megúju­lását különösen jól szemlél­tette a kulturális napok filmprogramja. A korábban problematikusnak ítélt fil­mek széles körű bemutatása jelzi, hogy mind a művészi alkotó munkában, mind az erről szóló tájékoztatásban ma már nagyobb nyíltság ér­vényesül. E filmek — köztük a Raszputyin-regényből ké­szült Búcsúzás, Abuladze Vezeklése, Alekszej Germán­nak a Barátom, Ivan Lap- sin című munkája — ugyan­akkor azt is bizonyítják, hogy lehet olyan maradan­dó művészi produkciókat al­kotni, amelyeknél a művészi érték és a közönség érdek­lődése egybeesik. rádió KOSSUTH 4.30: Jó reggelt! — 8.05: Műsorismertetés. — 8.15: Mai programok. — 8.20: Társal­gó. — 9.44: Mesenóták. — 10.05: Kapcsoljuk a pécsi körzeti stú­diót. — 10.25: Éneklő Ifjúság. — 10.45: Frederica von Stade énekel. — 11.00: Népdalkörök énekelnek. — 11.27: Tizenkét szék. Ilf és Petrov regénye rá­dióra alkalmazva. — 11.54: Rek­lám. — 12.30: Ki nyer ma? — 12.40: Rólunk van szó! — 12.45: Világhírlap. — 13.00: Klassziku­sok délidőben. — 14.05: Műsor- ismertetés. — 14.10: Magyarán szólva ... — 14.25: Orvosi ta­nácsok. — 14.30: Dzsesszmeló­diák. — 15.00: Arcképek a bol­gár irodalomból. — 15.17: Ope­rettfinálék. — 15.40: Főszerep­ben: Sárosdy Rezső. — 16.05: Képek és jelképek. — 16.35: Ide nekem a rádiót! — 17.00: Ki kit formált? — 17.30: Be­szélni nehéz ... — 17.42: Rek­lám. — 17.45: A Szabó család. — 18.15; Hol volt. hol nem volt... — 18.25: Könyvújdon­ságok. — 18.28: Műsorismerte­tés. — 18.30: Esti Magazin. — 19.15; A Zsebrádiószínház be­mutatója. — 19.36: Műsoraján­lat. — 19.40: Nótaest. — 20.30: Három szólamban. — 21.30: Több-e a pénz, vagy másképp adják? Riport. — 22.20 : Tíz perc külpolitika. — 22.30: Pa- taky Kálmán felvételeiből. — 22.53: Munka (-erő)-viszonyok. — 23.03: Bramhs; Dalok és románcok Op. 14. — 23.23: Ze­nekari muzsika. — 0.10: Him­nusz. — 0.15: Ejfél után. Zenés műsor hajnalig. PETŐFI: 4.30: Reggeli zenés műsor. — 8.05: Slágermúzeum. — 8.50: Tíz perc külpolitika. — 9.05: Napközben. Zenés dél­előtt. — 10.10: Sportvilág. — 10.30: Fülszöveg. — 10.45: Lát­tuk. hallottuk. — 11.39: Világ­újság. — 12.00: Hírek. — 12.10: A Cseh Muzsika Együttesének felvételeiből. — 12.29: Archívu­munkból. — 12.58: Műsorismer­tetés. — 13.05: Popzene sztereó­ban. — 14.00: Szórakoztató an­tikvárium. — 15.05: Kapcsol­juk a 22-es stúdiót. — 15.20: Könyvről könyvért. — 15.30: Csúcsforgalom. — 16.55: Rek­lám. — 16.58: Műsorismertetés. — 17.05: Ipargazdák. — 17.30: Tárcsázz! — 18.30: Talpalávaló. — 19.05: Csak fiataloknak! — 20.00: Tiszta szívvel. Beszélge­tés. — 20.30; Ziehrer művei­Kisszövetkezet átvenne gazdálkodó szervektől WARYNSKY v. WEIMAR T-154/2; T-174-es t. rakodógépet, dízel üzemelésű targoncákat, 5 to hosszúplatós IFA tehergépkocsikat, pótkocsikat könyv szerinti értékben, kb. öt éven belüli beszerzésből, lehetőleg üzemképes állapotban. Üzletkötési lehetőségeket várjuk a „Minden megoldás érdekel 220 016" jeligére a kiadóba. Miskolci 1. A film őstörténetéből Ügy tartják a tudós # krónikások, hogy .a kí­naiak (az európai film megjelenése előtt) már moz­gatták a bivalybőrből kivá­gott figurákat, hogy árnyké­peiket életszerűvé, az élet másolataivá tegyék; sőt az ámytörtónetet rábeszéléssel is színezték, gazdagították. Ám ha a filozófia törté­netének két nagy ellenfelét, az eleai Zenont és a milé- toszi Heralkleitoszt „ikresít- jük”, azaz: elméletüket egye­síti üik, a mozi lényegéhez jutunk el. Mert mi más a „mozgókép”, mint az álló­képek (állandóságok) fel­gyorsított mozgása (folya­matossága) ? De a görög Ptolemaios „csodakorongja”, az újkori mutatványosok „csodadob”- ja, „csoda”-, illetve „életke- réke” után a nyólcszázas évek Filton „t)heumatrop”-ja is mind mozgó (mozgatott) rajzok (képek), s mind .azon az optikai csalódáson ala­pultak, hogy a már eltűnt, de a szemünkben még meg­álló (emlék-) képre rávetül az újabb kép, s mi ,a kettőt egyazon alak mozgó válto­zatának látjuk. Uchatus „praxinoscop”-ja, Jansen „.revolver-fotográf­ia még csak papírhengerek­kel operált, s csak 1889-ben találták fel a cellulózszala- got. Edison után Lumiére-ék perforált (lyuggatott) cellu­loid-szalagjai a vetítést is gépesítették, s 1895-ben már a mozi ősén szórakozhattak a nézők. Már Lucretius Carus (az atomista Demokritosz nyo­mán) is írt a mozgóképek­ről A természetről szóló tankölteményében, melyből (jobb híján Fábián G. 1870- es fordításában) idézek: „még az sem csoda, hogyha mozognák a képek / S mó­dosán iillegetik karukat s más tagjaikat is mind, / mint ezt álmunkban láttatnak ten­ni a képek. / Mert mikor egy elenyész s jön másik utána egész más / helyzetben, úgy tetszik, amaz mozdul ki he­lyéből. / Tudnivaló, ennek sebesen kell mennie vég­hez ...” És lám, 1895 decemberé­ben Párizst már láizjha hoz­za a Grand Café szenzáció­ja: Lumiere-ék az elsötétí­tett szoba falán mozgó em­beralakokat vetítenek. „Bo­szorkányság ! Csalás!” — szitkozódnak a tamáskodók. És a századvég szecessziós­szimbolista, franciás stílus- divatja még ez évben Bu- dapebre is elhozta a csodát: a Váci utca két szemközti palotájának ablakaiban kife­szített vászonlepedőn moz­gó reklámképek ejtik ámu­latba a járókelőket. Itt 15 állóképet (ma diának nevez­nénk) egy mozgókép követ, s a korzó sikongva csodál­kozik. A mozgócsoda Jókai Mór­nak is tetszik. Az ő inspi­rációjára születik az első tu­dósítás a moziról a Pesti Hírlapban. (Itt .idézet követ­kezhetne, de ekkori Pesti Hírlapot egész Miskolcon nem tudtam felhajtani.) Hát innét indul a magyar mozi karrierje. Előbb a So- mossy-orfeumban mutatnak be mozgófényképeket (ki- nematográfokait), de műsor hiányában a „mutatvány” rövid időre eltűnik a Váci utcáról és az orfeumból, hogy egy év múlva, 1896- ban. a millenáris kiállításon lássuk viszont. Aztán az el­lene folytatott nagy erkölcsi hajsza közepette (és követ­keztében) teljesen eltűnik a nyilvánosságról. Egy időre! A világ első állandó moz­góképszínháza Richmond- ban (Virginia) épül. 1900- ban már olyan tökéletes a filmipar, hogy Camille Flammarion, a híres francia író hosszan foglalkozik a mozival. Verne Gyula pe­dig (a Kárpáti várkastély c. művében) már össze is köti a mozit a fonográffal, ami Edison találmányának csírá­ja lesz. A londoni, párizsi, berlini és bécsi Urániák újra feléb­resztik a mozgóképeket Csipkerózsika-álmukból. A londoni Uránia szenzációja Nansen északi-sarki útja. Ez kerül a pesti Uránia lepe­dőjére is. A Kerepesi úton lévő Orczy-mulató ad he­lyet a megalakuló Uránia Magyar Tudományos Szín­háznak. (Később lesz vele találkozásunk.) 1890. július 3-án mutatták be Miskolcon az első fo­nográfot. „Az Edison-féle fonográfot bemutatja egy Csillagh nevű úr, melyet Melczer alispán és Lévay József főjegyző is nagy el­ragadtatással hallgat. Lé­vay megjegyezte, hogy ő ezt nagyobb és tünemény- szerűbb csodának tartja, mint a telegráphot.” — írja a iMiskolczi Napló. Ekkortájt jelenik meg vi­déken (így Miskolcon is) az első mozi. Óriási mutatvá­nyossátrával, saját villany­fejlesztő gépével, hatalmas berendezéseivel látványos­ságszámba megy Lifka Jó­zsef vándor-mozgószínháza. És ahol Lifka megjelenik, ott színház, cirkusz .akár becsukhatja a kapuit. Az első mozgófilmek is­meretterjesztő előadások szemléltetőeszközei, kísérő dokumentumai voltak. E sa­játos intézményt (Uránia Tudományos Színház) a tu­dományos .ismeretterjesztés igénye, a diavetítés elterje­dése hozta .létre 1899-ben. A megnyitón, 1899. november 4-én a Küzdelem az Észa­ki pólusért (a fentebb már említett Nunsen-film) című előadás hangzott el. Az el­ső magyar „mozgófénykép” Pékár Gyula A tánc c. elő­adásának .kísérőfilmje volt, melyet Zitkovszky Béla for­gatott. (De ez már filmtör­ténet!) Lifka után évekig nem volt mozgóképszínház Mis­kolcon. De Budapesten sem. Végre, úgy 1908 körül a miskolci Royal kávé’ház (ma Sportbolt a Széchenyi út 64. sz. alatt) .rendezkedett be ve­tített képekre. Ide jártak a diákok a tilalmas esti órák­ban. Ám, az 1910-es gazdasági pangás (amikor az M. Kir. Vas- és Acélgyárat is cs.ak a hadimegrendelés mentette meg a csődtől), a Royal ká­véház mozgóját is a mozi- történetnek adta át. (Következik: Vándormozik Miskolcon) Dr. Kárpáti Béla HŰSOROK bői. — 21.26: Slágerről sláger­re. — 22.06: Zeneközeiben a hallgató. — 0.15: Ejfél után. Zenés műsor hajnalig. BARTÓK: 6.05: Muzsikáló reggel. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.08: Időszaki kiállítások. — 8.13: Bergeni Fesztivál 1987. — 9.20: Zenekari muzsika. — 10.00: Sudlik Mária és Karizs Béla énekel. — 10.30: Tört rész. — 11.00: Barokk muzsika. — 11.30: Zenekari muzsika. — 13.03: Műsorismertetés. — 13.05: Rá­diószínház: Kelige. — 13.54: Kórusainknak ajánljuk ... — 14.18: Magyar zeneszerzők. — 15.00: Zenei Tükör. — 15.35: Zenekari muzsika. — 16.10: Ver­di; Rigoletto. Opera. Közben: 17.08: Iskolarádió. — 17.23: Az operaközvetítés folytatása. — 18.30: A Magyar Rádió szerb- horvát nyelvű nemzetiségi mű­sora. — 19.03: Műsorismertetés. — 19.05: A Magyar Rádió né­met nyelvű nemzetiségi műso­ra. — 19.35: Világhírű előadó- művészek felvételeiből. — 20.25: Sikerlemezek CD-n. — 21.05: A Berlini Filharmonikus Zenekar hangversenye. — 22.32: Grisa őrmester. Rádiójáték. MISKOLCI STÚDIÓ (a 268,8 m-es közép-, a 66,8, a 72,11, valamint a 72,77 URH-n) G.20—6.30 és 7.20—7.30: Reggeli Körkép. — Hírek, tudósítások, információk, szolgáltatások Bor­sod. Heves és Nógrád megyé­ből. — 17.30: Műsorismertetés. Hírek, időjárás. — 17.35; Fiata­lok zenés találkozója. Szer­kesztő: Beély Katalin. — líl.OO —18.15: Eszak-magyarországi Krónika. — Válaszolunk lcnin- városi hallgatóink leveleire. Karcsi Nagy Éva összeállítása. — 18.25—18.30: Lap- és műsor­előzetes. televízió 1. MŰSOR: 8.55: Tévétorna. — 9.00 ITV-stúdium. — 9.20: Humor a gyermekirodalomban. — 9.45: Az élet keletkezése. — 10.10: Starsky és Hutch. — 10.55: Delta. • — 11.20: Mozgató. — 11.30: Képújság. — 16.45: Hírek. — 16.50: Három nap tévéműso­ra. — 16.55: Tízen Túliak Tár­sasága. — 17.35: Kalendárium, 1987. — 18.25: Képújság. — 18.30: Reklám. — 18.40: Mini-Stúdió ’87. — 18.45: Tapsi-hapsi. — 19.10: Esti mese. — 19.20: Rek­lám. — 19.30: Híradó. — 20.00: Reklám. — 20.05: Szászok fénye, poroszok dicsősége. 5. rész. — 21.10: Stúdió ’87. — 22.10: Wis- tar. Dokumentumfilm. — 22.55: Híradó. 2. MŰSOR: 18.00: Dél-alföldi Magazin. — 19.00: Képújság. — 19.05; Lódobogás. — 19.30: Orosz nyelvlecke. — 19.45: Francia nyelvlecke. — 20.00: Tévétoma. — 20.05: Gazdasági szemle. — 20.55; Híradó. — 21.10: Betű­reklám. — 21.15: Frederilca nagy szerelme. Svéd tévéfilm. — 22.45: Képújság. mozi BÉKE: Kicsorbult tőr. Mb. szí­nes amerikai bűnügyi film. 16 év! Kiemelt 2. helyár! Kezdés: niO, f 12, f3, f5, f7 és f9 óra­kor. — BÉKE KAMARA: Dü­höngő bika. Színes amerikai film. 14 év! Felemelt helyár! Kezdés; 11, 6 és 8 órakor. — BÉKE KAMARA VIDEO: Egy­személyes bíróság. Színes ame­rikai bűnügyi film. Kezdés: 9. f3, f7 órakor. — KOSSUTH: Nincs kettő négy nélkül. Mb. színes olasz kalandfilm. Ki­emelt 1. helyár! Kezdés: 9 és 11 órakor. — Árulás és meg­torlás. Mb. színes kínai kaland- fiLm. Felemelt helyár! Kezdés: f3, hn5, 7 és 9 órakor. —» HE- VESY IVÁN FILMKLUB; Széo- lcányok. Színes magyar dokü- mentumfilm. 14 év! Kezdés: f5 és f7 órakor. — HEVESY VIDEO: Kegyetlen utca. Színes ameri­kai film. 18 év! Kezdés: flO. f 12 és f3 órakor. — TÁNCSICS: Én a vízilovakkal vagyok. Mb. szí­nes olasz vígjáték. Kiemelt 2. helyár! Kezdés: f4 és f6 óra­kor. — Éden boldog-boldogta­lannak. Mb. színes francia film. 18 év! Felemelt helyár! Kez­dés: fa órakor. — TÁNCSICS KAMARA; Kortárs filmklub: A kém. Mb. színes jugoszláv film. 14 év! Kezdés: f5 és f7 órakor. — TÁNCSICS VIDEO: Csillagha­jó invázió. Színe« amerikai film. Kezdés: f3, f5 és f7 órakor. — SZIKRA: Cinkosok. Színes szov­jet film. Kezdés; f5 órakor. — A Saolin templom szent köntöse. Színes kínai kung-fu film. Ki­emelt 1. helyár! Kezdés f7 óra­kor. — FÁKLYA: Malom a po­kolban. Színes magyar film. j.4 év! Kezdés: 3 és 5 órakor. — Maokenna aranya. Színes ame­rikai vvesternfiim. Kiemelt 1. helyár! Kezdés: 7 órakor. — FAKLYA KAMARA: 96 nap. Szí­nes kanadai vígjáték. 14 év! Kezdés: f5 órakor. — FAKLYA VIDEO: A csendőr és a földön­kívüliek. Színes francia film. Kezdés: f3 és f7 órakor. — NE­HÉZIPARI MŰSZAKI EGYE­TEM: Árulás és megtorlás. Mb. színes kínai kalandfilm. Fel­emelt helyár! Kezdés; 5 óra­kor. — SZIRMA, RADNÓTI: Gengszterek klubja. Ameri­kai film. 14 év! Kiemelt helyár! Kezdés: 6 órakor. — KAZINCBARCIKA. BÉKE: Ve- zeklés I—II. Színes szovjet film. 14 év! Dupla helyár! Kezdés: f6 órakor. — MEZŐKÖVESD, PE­TŐFI: A kicsi kocsi legújabb kalandjai. Mb. színes amerikai filmvígjáték. Kiemelt 1. helyár! Kezdés; 5 és 7 órakor. — SÁ­TORALJAÚJHELY, BÉKE: Hol volt, hol nem volt. Magyar film. 14 év! Kezdés: 5 órakor. — FILMMÜZEUMI ELŐADÁS: Fizessen nagysád! Magyar film. (1937). Kezdés: 7 és s órakor. — ÓZD, KOSSUTH. Kortárs filmklub: A szurámi vár legen­dája. Színes szovjet történelmi film. 14 év! Kezdés: f6 órakor. — SZERENCS. RÁKÓCZI: Az én kis falum. Mb. színes csehszlo­vák komédia. Kezdés: 6 órakor. — EDELÉNY, MÁJUS 1.: Búcsú­zás I—II. Színes szovjet film. Tiupla helyár! Kezdés: fc óra­kor. — ENCS: Három férfi, egy mózeskosár. Mb. színes francia vígjáték. Felemelt helyár! Kez­dés: 6 órakor. RÓNAI VIDEOMOZI KORINTUSI KAPCSOLAT Francia—olasz—görög politikai krimi Fsz.: Jean Seberg. Maurice Ronet Kezdés: 15, 17 és 19 órakor színház Nincs előadás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom