Észak-Magyarország, 1987. november (43. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-07 / 263. szám

1987. november 7., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 13 A szölöoltványok iránt rendkívül megnőtt a kereslet. Aki már megvette a kívánt fajtát, bol­dog lehet, ugyanis ez évben minden mennyiségben és választék ban nem sikerült kielégíteni az igényeket. A tájegységünk éghajlat- és talajviszonyait kedvelő bogyósok (köszméte, ribiszke) szaporító anyagából idén is bőséges választékot talál a kertbarát. ; Ősz van, iát ültetünk 0 ismét. Aki birtokosa egy — akármilyen pa­rányi — földdarabnak, az tudja: ezt abbahagyni soha nem lehet. A cselekvés mo­tívuma ezerféle: Pista szom­szédnál van egy szépen termő, nagy gyümölcsű cse­resznyefa, ilyet nekünk is kell ültetni. A zöldségeskert végében van egy kis hely, oda még elfér egy ősziba­rackfa. Jóska szomszédnál olyan csodálatos vörösbort ittam, azt mondja, cabernet sauvignon, ha törik, ha sza­kad ebből a fajtából én is szerzek szaporítóanyagot. Elfagylak a hárslevelű tő­kéim. azt olvastam, az olasz- rizling sokkal télállóbb. Ahelyett a göcsörtös gyü­mölcsű körtefa helyett kel­lene valami jóféle, ízletes zamatú ... Szóval, ok van bőséggel, s elérkezvén az ősz, újra tervezünk. Tervezünk? Ha ez olyan egyszerű lenne! Mert nehéz dönteni, nagyon nehéz: melyiket, melyik gyümölcsfaj, melyik fajtá­ját válasszam? Almát, kör­tét? Kajszit, szőlőt? Vagy ezt is, azt is? Aztán még mindig ott a következő kér­dés: milyen fajtákat? Bor­szőlőt, vagy csemegét? Nyá­ri, őszi, vagy téli körtét? Mj legyen a legfontosabb szempont: a koraiság, a fagytűrő képesség, a gyü­mölcs zamata, vagy éppen felhasználhatóságának vál­tozatossága? S ha önállóan, családi kupaktanács kere­tében, vagy külső segít­séggel végül is voksolunk fajok, fajták mellett, még mindig akad egy bökkenő: mit is kínál a faiskola? Mert hiába szeretnék én zöld veltelini szőlőfajtát vásárolni, ha ott csak zöld- szilvánit kínálnak. Lám, a fát ültetni nehéz mesterség. Mostanság olcsó­nak sem olcsó mulatság. S mégis ilyentájt, november elején visszatérő kép: sorok­ban állnak a kerttulajdono­sok a faiskolai lerakatokon. Az autóbuszokon, villamo­sokon, a telkekre vezető utakon facsemetés emberek­kel találkozunk. Sokan van­nak. s számuk évről évre nő. A piaci g.vümölcs-zöld- ségárak esztendőről eszten­dőre emelkedő tendenciáját tapasztalva, ezen nincs semmi csodálkoznivaló. Kertbarát-magazinunk a lehetőségek keretén belül azoknak a kertbarátoknak kíván némi segítséget nyúj­tani — tapasztalataink sze­rint nincsenek kevesen —, akik nem rendelkeznek még elégséges fajtaismerettel, kö­vetkezésképp nem tudnak dönteni, vagy nem kellő bi­zonyossággal: mire is érde­mes pénzt-kiadni. (Fajtais­mertetőnk összeállításánál természetesen igyekeztünk figyelembe venni az idei szaporítóanyag-kínálatot is.) Ismertetőnket kezdjük a szőlővel (amelyet, bár sok szakember szerint ideálisabb tavasszal telepíteni, ám az elmúlt téli fagykárok után annyira felfokozott a keres­let a szőlőoltvány iránt, hogy a beszerzést tavaszra halasz­tani vétek). A szőlőnél — az elmúlt té­li fagykárok szomorú ta­pasztalatai után. a kister­melők felértékelték a fajta téltűrő képességét. Jogosan. A szőlőfajták téltűrő képes­ségét egyetlen számmal je­löljük. A számozás egytől kilencig tart. Az 1-es rend­kívül csekély mértékben tél­tűrő. a 9-es kiváló. A nálunk forgalmazott ter­mesztett fajták közül a „legtéltűröbbek" a 7-es fo­kozatot érdemlik ki. Ilyen például a chardonnay, a cseszegi fűszeres, a Jubile­um '75, a Kecskemét 7; 6-os a téltűrése az olaszrizling- nek, a piros tramininek, a rajnai rizlingnek, a király- leánykának. A kék szőlők legjobbjai 5-ös fagytűrő ké­pességűek, ilyen a kékfran­kos, a cabernet franc, a ca­bernet sauvignon, a zwei- gelt. Újabban jelentkezik az ezeket felülmúló új fajta, a medina, illetve a fehér bor­szőlőknél egy nagyreményű, télálló fajta, a Bianca. A felsorolt fajták közül Abasárról viszonylag tekin­télyes mennyiség érkezett a hejőcsabai lerakatra Bian- cából. cseszegi fűszeresből, a zweigeltből és a kékfrankos­ból. Lássuk e fajták egyéb tulajdonságait. Bianca: 1963-ban az Eger 2 és a Bouvier keresztezé­séből állította elő Csizmazia József és Bereznai László. Bőven terem. A cukorfel­halmozódása gyors. Kedvező években és kedvező termő­helyeken a korai érésű Bou­vier után nem sokkal, 19— 20 mustfokkal szüretelhető. Perdnoszpórára alig érzé­keny, nem rothad. Bora megbízható minőségű, alko­holban, zamatban gazdag. Cseszegi fűszeres: Bakonyi Károly fajtája, 1982-től ál­lamilag minősített fő áru­fajta. Jó termőképességű, jó cukorgyűjtő. Fürttermésben előzi, mustcukorképzésben azonosat produkál egyik „szülőjével”, a piros trami­nival. Korai fakadású és középérésű. Bora fajtajelle- ges, fűszeres, muskotályos (nem muskotály!). Finom savaira ügyelni kell, mert könnyen lebomolhat. Zweigelt: A Szent Lőrinc és a kékfrankos fajták ke­resztezéséből állította elő Zweigelt, a klosterneuburgi iskola egykori igazgatója. A kékfrankosnál bővebben te­rem és előbb érik. Rothadás- ellenállósága viszont annál kisebb. Bora színanyagban gazdag, csersavdús, harmo­nikus. Kékfrankos: Minden vo­natkozásban a legmegbízha­tóbb fajták egyike. Szep­tember végén, október ele­jén érik, s eléri, vagy meg­közelíti a 20 cukorfokot. Termőképessége szálvesszős metszéssel kielégítő. Magas­művelésre jól megfelel. Bora kiváló minőségű, színanyag­ban gazdag, csersavdús, kis­sé savas, kifejezett fajtajel- legű. A már említett és ismer­tetett fajtákon kívül tájé­koztató jelleggel közöljük a többi, legelterjedtebb fajta fagy-, téltűrési számát. Ba­dacsony 3 (4), Ezerfürtű (3), Ezerjó (3), Furmint (3), Gyöngyrizling (5), Hársle­velű (2), Karát (4), Kövi­dinka (6), Leányka (4), Pi- not blanc (5), Rizlingszilvá­ni (3), Sárgamuskotály (3), Sauvignon (4), Szürkebarát (5), Tárcái (3), Zengő (3), Zenit (3), Zöldszilváni (3), Zöldveltelini (4). A vörös­bor szőlők közül a Bíborka­darka (2), Kadarka (1), Kar­min (1), Magyar frankos (2), Merlot (2), Oportó (3), Ru- bintos (2), Túrán (3). * A szőlő után nézzük a gyümölcsfajokat és -fajtá­kat. Kezdjük a cseresznyé­vel, annál is inkább, mert a ritka, érdekes fajtákat gyűjtők figyelmét felhív­nánk egy újdonságra, ami ez évben kapható először Hejőcsabán. Az pedig a Vega. Gyü­mölcse érdekes színével ki­tűnik. Ugyanis világossárga, a napos oldalán élénkpiros fedettséggel. Nagy gyümöl­csű, csaknem akkora, mint a germersdorfi óriás. Húsa ropogós, kellemesen savas, édes. Nagyon bőven és rend­szeresen terem. Jól termé­kenyíti a Van, a germers­dorfi és a hedelfingeni faj­ta. A gyümölcséből készített befőtt nagyon tetszetős, ki­váló minőségű. A gazdag cseresznye fajta- választékból javasoljuk va­lamennyi kiskertbe vidé­künk országos hírű tájfaj­táját, a szomolyai fekete rövidszárút. Jellegzetessége, sötét színe, valamennyi cse­resznye között ez a legéde- sebb. Sajátos zamatú. Friss fogyasztásra, dzsem és párlat készítésére alkalmas. A Miskolci Kertészeti Vál­lalat Szentpéteri kapuban lévő árudájának — amely még vasárnap délelőtt is nyitva tart — idei választé­kából mi jó szívvel a kö­vetkező gyümölcsfajtákat ajánljuk: Üjfehértói fürtös meggy: Nyírségben szelektált fajta, öntermékenyülő. Középkései érésű, néhány nappal a Pándy előtt érik. Gyümöl­cse középnagy. Élénkpiros, húsa feszes, bölevű, erősen savas, édes. Rendkívül bő­ven és rendszeresen terem. Bőse kobak körte. Alexan- derkörtének is nevezik. Régi fajta. Az egész világon el­terjedt. Szeptember máso­dik felében szedik, amikor a gyümölcs barna, párás külseje sárgulni kezd. Ké­sőn szedve, hamar túlérik. Alaposan vizsgáljuk meg a vásárolt facsemetéket! Ha a törzsön piros festésű jelet találunk, az azt igazolja, hogy első osztályú koronás fácskát kaptunk. A sárga jelzés a másodosztályú ko­ronás fa jele, a kék a suhángé. Ha több fát vásárolunk, főleg több fajtát egy gyümölcsfajon belül, a keveredés elkerülése végett mindegyiket lássuk el fajta- azonosító cimkével. Gépkocsi tetötartóján történő szállításkor a csemeték gyökérzetét gondosan csomagoljuk. egyébként hűtőházban kará- | csonyig tárolható. Húsa sár- !■ gásfehér, olvadó, kiváló ízű. *• Edzett fajta, mindenütt jól termeszthető. Idegen meg- porzásra szorul, mint álta- j Iában minden körtefajta, ám a legtöbb termesztett i fajta jól termékenyíti. Magyar kajszi C 235. Nyuj- : tó Ferenc és munkatársai szelektálták Cegléd-öreghe­gyen 1953-ban. Közel 20 szá- zalékkal többet terem, mint ‘ az eredeti Magyar kajszi. Virágai öntermékenyülők.: Gyümölcse 43 gramm átlag­tömegű. Húsa lédús, nagyon finom ízű, kellemesen édes- , savas. Budatétényi 70 mandula: Szeptember környékén érik. Papírhéjú mandula. Mag- > bél aránya 65—70 százalék. Fagytűrő. Jó porzója a Bu­datétényi 1-es. (Most ez is kapható.) Pallagi óriás köszméte. A zöld óriás alapfajtából vá­lasztották ki. Friss fogyasz­tásra július 10—20-a körül érik. Nagy bogyó jú. Húsa éretten bőlevű. Levelei a lisztharmattal szemben ellen­állók. Jonkheer van Test piros ribiszke. Holland fajta. Na­gyon korai érésű, a termesz­tett fajtáink közül a legbő­vebben termő. Hosszú fürtö­ket képez, bogyói nagyok, sötétpirosak, kissé savany- kás. Mélyhűtésre kiváló. A hazai körülményekhez jól alkalmazkodik, betegségek­kel, kártevőkkel szemben eléggé ellenálló. Besztercei szilva. Igen régi magyar fajta. Érési ideje augusztus vége, szeptember eleje. Általában rendszere­sen és bőven terem. Önter- mékeny fajta, tehát egyma­gában, más fajták nélkül is telepíthető. Gyümölcse kö­zépnagy, nagy termés esetén •kissé elaprózódik. Húsa sár­gászöld, félkemény, íze jel­legzetesen édes, kissé savas, igen kellemes zamattal. Fajtaajánlatunkat termé­szetesen bővithetnénk, erre azonban a lap terjedelme nem ad lehetőséget. Végeze­tül egy gyakorlati jó tanács a faültetőknek. Ha bizony­talanok a fajta kiválasztása­kor, ha nem tudják ponto­san milyen fajta díszlene legjobban az éppen most vá­sárolt telken, javasoljuk: nézzék meg mi terem leg­inkább a szomszéd telkeken, mely gyümölcsfajok, -fajták diszlenek ott legjobban. Ha az így szerzett tapasztalat alapján vásárolnak: nem fognak csalódni az újonnan ültetett csemetékben. Hajdú Imre Fotó: Fojtán íjászló

Next

/
Oldalképek
Tartalom