Észak-Magyarország, 1987. november (43. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-07 / 263. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 8 1987. november 7., szombat T izenhét éve, hogy megyénk és a szovjetunióbeli Vologda terület között azóta már együttműkö­dési megállapodásban és többször rögzített testvérmegyei kapcso­lat jött létre. E kapcso­lat jegyében — mint hí­rül adtuk — Dudla Jó­zsef első titkár vezetésé­vel megyei delegáció utazott testvérmegyénk­be a nagy októberi szo­cialista forradalom 70. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségre. — A békéhez, a népek barátságához leginkább egymás kölcsönös meg­ismerése járul hozzá! A különböző delegációk találkozói során sok sze­mélyes, baráti, elvtársi kapcsolat szövődött, az ismerős arcok, a forró fogadtatások, a közös élmények és emlékek a kitörölhetetlen barátság érzését alakították ki bennünk. Honfitársaink — vologdai látogatásuk során — meggyőződhet­tek arról, hogy — Volog­da terület a kommunista párt vezetésével, a dol­gozók áldozatos munká­jával hatalmas iparral rendelkező körzetté vált. Híre van nálunk a cse- repoveci kombinátnak a fakitermelő, fafeldolgozó üzemeknek, a papír- és gépgyáraknak, a köny- nyű- és az élelmiszeripa­ri üzemeknek. Képzőmű­vészeink, múzeumaink, színházaink kapcsolata szélesebbé teszi együtt­működésünket. A test­vérmegyei együttműkö­dés révén a különböző nemzetek azonos fela­datokat ellátó, azonos célokért küzdő dolgozói keresik) találják meg kö­zös tennivalóikat — hangsúlyozta többek kö­zött Dudla József a vo­logdai ünnepségen mondott beszédében. Az évforduló alkalmá­ból lapunk az alábbi összeállításban mutatja be testvérmegyénk éle­tét, hétköznapjait. Az anyagokat az APN No- vosztyi Sajtóügynökség bocsátotta rendelkezé­sünkre. A Majszkij szovhoz fejőnői. Jobbról a második M. Asztafuro va. Egy vologdai komszomolista Marija Asztafurova a a Vologda melletti Majsz- ki.j szovhoz állatgondozója. Egyidejűleg a Vologdai Tej­gazdálkodási Főiskola állat­egészségügyi tagozatán le­velező hallgató. Két gyer­meke van, férje ugyanab­ban a gazdaságban laka­tos. Murija idén áprilisban részt vett a Komszomol 20. kongresszusán. — A kongresszus után sok mindent átgondoltam és természetesen nem vé­letlenül határoztam úgy, hogy felvételemet kérem a pártba. Megkaptam a gépi fejés mestere címet. Gazdasá­gunkban nem rosszak az eredmények, az évi fejési átlag tehenenként körülbe­lül 5 ezer liter. A munká­mat szeretem és úgy tűnik nincs is ok aggodalomra. De feltétlenül látni kell, hogy még scik a hiba, a té­vés számítás, ami most az átalakítás időszakában ér­zékenyen érint bennünket. Munkatársnőim is szívükre veszik a legkisebb hiányos­ságokat is. Műszak után csaknem mindig összejövünk a pi­henőszobában a szamovár mellett. Az utóbbi időben, amikor a munka kerül szó­ba, megfogalmazódik a gondolat, hogy a mi állo­mányunk mellett az ötezer liter nem a felső határ. S a tej önköltsége is jóval kisebb lehetne. Alaposan megfigyeltünk minden egyes jószágot. Vannak köztük rosszul te­jelő tehenek, amelyek azért ugyanannyi eleséget és tö­rődést igényelnek. A telep vezetőitől azt követeljük, hogy ezeket az állatokat adják át a húsüzemnek, helyükre pedig, állítsunk be fiatal, jó eredményekkel biztató fiatal jószágokat. A tej önköltségét csökkente- nünfc kell, az átlagos ho­zamok pedig remélj ült pár év alatt emelkedni fognak. Az is fontos, hogy á fia­talok jöjjenek az állattartó telepekre és vonzóbbá te­gyük a falusi munkát. Eb­ben kétségtelenül nagy sze­repük van a szociális in­tézkedéseknek, növelni kell a gépesítést és az automa­tizálást. 1 ‘ Idén májusban a Volog- dai Komszomolista c. if­júsági lap közölte a megye egyik tanítónőjének, J. La- zarévának a levelét, ame­lyet Marija Asztafurová- nak címzett. „Hozzád és társnőidhez fordulok Mása. Segítsetek a családnak, az iskolának. Gyertek el a ki­csikhez, az úttörőkhöz és az oktyabrjátákhoz. Mesél­jetek magatokról, a mun­káról, azokról, akikkel együtt dolgoztok. Hladd gazdagodjanak albumaik, írjanak, verseket apjukról, anyjukról. Szemükbe nézve láthatjátok, milyen biza- lommlal tekintenek rátok, bíznak bennetek. Szóval szeressétek a gyerekeket, akik ezt százszorosán meg­hálálják. így méltó utódo­kat neveltek, így hagytok nyomot a földön .. G. Akinyhov A fejlődés gyorsításának a XXVII. • pártkongresszuson elfogadott straté­giája szorosan kapcsolódik a terme­lés és a társadalmi-politikai élet minden ágához, a visszahúzó tendenciák felszá­molásához. A párt megfogalmazta azt a feladatot, hogy a népgazdaságot rövid idő alatt állítsuk át az intenzív fejlesztésre és erre alapozva növeljük az emberek élet- színvonalát. Az átalakítás útján írta: V. Kupcov, az SZKP KB tagja, a Vologda Megyei Pártbizottság első titkára Az idei két központi bizottsági ülés mélyrehatóan elemezte az átalakítási fo­lyamatot, bizonyítva annak szükségességét, visszafordíthatatlan jellegét és minden té­ren megfogalmazta a feladatokat. Az ál­talános érvényű pártállásfoglalás konk­rét, helyi alkalmazását a Vologda megyei, városi és járási pártbizottságok dolgozták ki. A fő figyelmet a megoldatla'n problé­mákra és azokra a területekre összponto­sítottuk, ahol lassan kap lábra a megúju­lási folyamat. Egyidejűleg összegeztük a városokban és a járásokban szerzett első tapasztalatokat is. A korábbiakhoz hasonlóan a fő figyel­met a gazdasági munkára fordítjuk. E té­ren már elfogadták azokat az alapvető doku­mentumokat, amelyek bővítik a vállalatok és szervezetek jogait, kiterjesztik önállósá­gukat és növelik felelősségüket munkájuk végső eredményéért. A megyében folyik az áttérés az új gazdasági mechanizmusra és változik az irányítás szerkezete. Ala­posabban készítették elő az ötéves és az éves terveket a kohászatban és a gépipar­ban, a műtrágyagyártásban és a közszük­ségleti cikkek termelésében. Több jut a rekonstrukcióra, a műszaki megújulásra, a kiváló minőségű áruk termelésére. Most dolgozzuk ki az együttműködési mecha­nizmust az építkezéseken, a kereskedelem­ben 'és a szolgáltatásokban. Elkészült a lakás, az óvoda és iskola, klub, kórház és rendelőintézet építése gyorsításának és a fogyasztási szövetkezetek fejlesztésének programja. A megyében dolgozunk az átfogó tudo­mányos-technikai fejlődés gyorsítására ké­szült Intenzifikálás—90 nevű program megvalósításán. Kibontakozik az októberi forradalom 70. évfordulója tiszteletére a munkaverseny. Mindez kedvezően hat a gazdasági és a szociális fejlődésre. Az iparban az új ötéves ter.v első esztende­jében a termelés és a termelékenység nö­velésére meghatározott feladat 1,5-, il­letve 1,8-szorosan teljesült. A termékek és áruk gyártási feladatait nagyrészt meg­valósítottuk. Javultak a gazdasági és a pénzügyi mutatók, csökkent a munkaidő­veszteség és a munkaerő-vándorlás. Az elemzés azonban azt mutatja, hogy a megújulási folyamat helyben egyenetlen, különféle akadályokba ütközik. Az ipar­ban például egyelőre nehezen javul a ter­mékek minősége, a szerződéses szállítások teljesítése, a legfontosabb alapok megújí­tása, a termelőeszközök 2—3 műszakos kihasználása. Az építkezéseken sok az el­aprózódák, ebből adódóan a befejezetlen beruházás. Nem vett kellő lendületet a termelés rekonstrukciója. ■Nálunk a kockázatos földművelés öve­zetében, ahol rövid idő alatt el kell vé­gezni az egész munkaciklust, nincs meg a szükséges gép- és berendezéslánc. Aka­dozik a kiszolgáló vállalatok együttműkö­dése. Egyelőre alacsony hatékonysággal működik a közös briigádvállalás, óriási az egységnyi terméknél a munkaráfordítás. Az erőfeszítéseket a megoldandó fel­adatokra összpontosítva a pártszervezetek abból indulnak ki, hogy sok nehézség nem a véletlen műve, hanem állandósult. Ezért tovább akarjuk mélyíteni az átala­kítást, bevonva abba minden alapszérve- zetet. Áttérünk a népgazdaság közgazda- sági irányítási módszerére, teljesen ki akarjuk használná a dolgozók kezdemé­nyező és alkotó erejét. A gazdaság minden ágában meghatározzuk a prioritásokat, hogy megakadályozzuk az erők szétforgá- csolását Minden alapszervezet, járási és városi pártbizottság a tudományos-tech­nikai haladásra, a minőségre, az anyag­takarékosságra és a fölösleges kiadásokat visszafogó gazdálkodási mechanizmusra fordítja fő figyelmét. Az átalakítás a régivel folyó szakadat­lan harcban érvényesül. Sikerét a bírálat és az önbírálat, a nyilvánosság széles kö­rű kiterjesztése segíti elő, minden tevé­kenységi kör demokratizálására alapozva, hogy olyan feltételeket alakítsunk ki, ami­kor minden amber személyes felelősséget MHB0BHH9HHHHHHHMI érez a közös ügyért. Ezért a pártszerve­zetek munkájának másik fő iránya a harc az olyan kedvezőtlen jelenségekkel, mint a munka nélkül szerzett jövedelmek, a munkafegyelem, a törvények, az erkölcsi normák megsértése, a passzivitás és a közöny. A megyei és más pártbizottságok kitartóan törekszenek arra, hogy az em­berek minden területen termelékenyen dolgozzanak, minőségi munkát végezze­nek, kezdeményezően és felelősséggel. Az átalakításban meghatározó az embe­ri tényező aktivitása. Ennek fő célja az, hogy kiterjessze az ember lehetőségeit a munkában, az alkotásban, a közéletben. Arra van szükség, hogy minden dolgozó hazája és a termelés teljes jogú gazdájá­nak érezze magát. Egyidejűleg mindenütt számolni kell az emberek igényeivel és szükségleteivel, fokozott figyelmet kell fordítani a szociális fejlesztésre. Ez lényeges változásokat igényel az ide­ológiai, a politikai nevelő- és szervező- munkában. Ezért felülvizsgáltuk az egyéni foglalkozás, az oktatás formáit, átalaku­lóban van az emberek politikai és közgaz­dasági képzésének rendszere, megfelelő feltételeket teremtünk az újító és felta­láló tehetségek kifejlesztéséhez. Bővül a szociológiai felmérések, a közvélemény-ku­tatás gyakorlata. Különösen nagy figyel­met fordítunk a dolgozók önigazgatásának fejlesztésére és érvényesítésére brigád- és üzemi tanácsok segítségével, részvételük­kel a társadalmi szervezetek munkájában. A társadalom további demokratizálási programjában nagy szerepe van az üze­mi demokráciának, amelynek keretét az állatni vállalatokról nemrég elfogadott törvény adja. A vállalatoknál és szervezeteknél mind szélesebb körben érvényesül az igazgatók, gyáregységek, műhelyek és részlegek veze­tőinek, a művezetőknek és brigádvezetők­nek a választása pályázat útján. Az idén már több mint 500 tisztséget töltöttek be ilyen módon. Javul a vezetőválasztási gyakorlat a kolhozokban és a szovhozok- ban. A seksznai járásban megnövelt kör­zetekben bonyolítottuk le a helyi tanács­választást, más városokban és járásokban jelentősen javult a tanácstagok jelölése mind a 15 ezer tanácstagi helyre. A kongresszus után megnövekedett a szakszervezetek, a Komszomol és más tár­sadalmi szervek aktivitása. A városokban, járásokban, vállalatoknál és lakókörzetek­ben ezrek kapcsolódtak bg a létrejött és tevékeny nőtanácsokba — ebből több mint 500 működik, — és a több mint 840 vete­rántanácsba. Ez utóbbiak a háborút járt és a munkában töltött éveket tekintve veteránokat fogják össze. Az SZKP XXVII. kongresszusán elfo­gadott határozatok kiemelték a szocialista építésben szerzett tapasztalatok cseréjé­nek jelentőségét, amely gondolatok és eszmék kölcsönös gazdagítását segíti elő. A megyei pártbizottság ebből kiindulva következetesen bővíti nemzetközi kapcso­latait. Megyénk ma a szocialista közösség valamennyi országával kapcsolatokat tart fenn. Kifejeződnek ezek az exportszállítá­sokban, műszaki segítségnyújtásban a ko­hászatban, a vegyiparban, a berendezések együttes szerelésében és beszabályozásá­ban, külföldi szakemberek képzésében. Borsod -Abaú’j-Zemplén megyével példá­ul 1970 óta alakultak ki tartalmas kapcso­lataink. Sok példát említhetnék megyéink dolgozóinak eredményes együttműködésé­re. Szoros barátság és szakmai együttmű­ködés jellemzi Cserepovec és Miskolc ko­hászait, s jó kapcsolataikról Mihail Gor­bacsov, az SZKP KB főtitkára is megem­lékezett a miskolci vasasok levelére adott válaszában. Sok vállalati kollektíva kötött már szo­cialista együttműködési szerződést, meg­állapodást. Ilyen alapon szövődtek baráti szálak a társadalmi szervezetek, felsőokta­tási intézmények, kulturális és alkotómű­vész szövetségek között. Vologda megyei pártküldöttség élén ta­valy szeptemberben jártam Borsodban és ismételten meggyőződhettem szoros és ér­demi együttműködésünk eredményességé­ről és fontosságáról. Az MSZMP megyei bizottságán, alapszervezetekben, vállala­toknál történt találkozóinkon, és bárhol is jártunk, szívélyes volt a légkör, jól ér­tettük egymás gondjait és törekvéseit. Mi a jövőben is továbbfejlesztjük együttmű­ködésünket magyar barátainkkal és min­den téren elmélyítjük azt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom