Észak-Magyarország, 1987. november (43. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-06 / 262. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! XLIII. évfolyam, 262. szám 1987. november 6. Péntek Ára: 1,80 Ft Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának lapja A felújítás jó fél évig tartott, a híd ezalatt megszépült, megerősödött. Fotó: Balogh Imre Ma délelőtt Miskolcon A hét végére Befejeződik a búza vetése A megyék többségében befejeződött a búza vetése, sokfelé szépen és egyenletesen kikeltek a zsenge növények. A tervezett vetésterület 1,3 millió hektár. A MÉM-ben arra számítanak, hogy ezt az előirányzatot teljesítik az üzemek, sőt, amennyiben az időjárás a továbbiakban is kedvez, pótvetésekre is sor kerül. Ez jól jöhet abban az esetben, ha váratlan fagyok, vagy a kedvezőtlen időjárás miatt, a terület egy részén, a későbbiekben netán elpusztulna a gabona. Az már végleges, hogy őszi árpából a vártnál kevesebbet vetettek, mintegy tízezer hektárral elmaradt a teljesítmény a tervezettől, ám mintegy ötezer hektárral megnövelték a rozs területét. Átadják a Vörösmarty utcai felüljárót Jeleskedtek a KÉV 0 Metró Miskolci Építési Igazgatóságának dolgozói az utóbbi bő fél évben Miskolcon, a Vörösmarty utcai felüljáró átépítésén: határidő előtt elkészültek a művel, amelyet ma délelőtt 11 órakor avatnak fel, s ezáltal jelentősen javul a megyeszékhely belvárosának közlekedése. Mint azt már lapunkban hírül adtuk, a KM Miskolci Közúti Igazgatósága ez év tavaszának elején, március 3-án záratta le a forgalom elől az 1940-ben épült, s azóta alaposan elhasználódott Átadás előtti utolsó simítások. Déltől már a forgalomnak is megnyitják. A betakarítás továbbra is folyamatos, a gépek munkáját semmi sem zavarja ezekben a napokban. A kukoricát a termőterület 75 százalékán letörték és csak azért nem tartanak előbbre a munkával, mert továbbra is mesterséges szárításra van szükség és a szárítóberendezések teljesítménye kisebb, mint a kombájnoké. Így némileg fékezni kell az arató-cséplő gépek tempóját. Mindenekelőtt a Nyugal-Du- nántúlon, az északi vidékeken és az ország egyes középső részein van még jelentősebb mennyiségű kukorica kinn a határban. Kevés alma és szőlő szüretelése van hátra. A zöldségek közül kizárólag azoknak á termése van még a földben, amelyek a fagyokat jól tűrik, így hát nincs ok a sietségre. A zöldség- és gyümölcstermés döntő része jól védett tárolókban és a feldolgozó üzemekben van. Véget ért a moszkvai tanácskozás (MTI) — Csütörtökön a moszkvai kongresszusi palotában folytatta munkáját a szerdán kezdődött nemzetközi tanácskozás, amelyen 178 küldöttség vesz részt. A kommunista és munkáspártok delegációi mellett — ezek között van az MSZMP Kádár János főtitkár vezette küldöttsége — képviseltetik magukat más politikai áramlatokhoz tartozó pártok és mozgalmak is. A tanácskozás csütörtök délelőtti munkájában összesen 22 felszólalás hangzott el. A moszkvai fórum tegnap befejezte munkáját. Illést tartott a Minisztertanács Kormányszóvivői tájékoztató A Minisztertanács csütörtöki üléséről a Tájékoztatási Hivatal elnöke, a kormány szóvivője a következő tájékoztatást adta: A Minisztertanács jóváhagyólag tudomásul vette Grósz Károlynak. a kormány elnökének a Lengyel Népköz- társaságban tett hivatalos, baráti látogatásáról szóló jelentést. A kormány elfogadta és az Elnöki Tanács elé terjeszti a kétszintű helyi-területi igazgatás bevezetésére vonatkozó javaslatot, amelynek értelmében a községi tanácsok törvényességi felügyeletét és a helyi végrehajtó bizottságok irányítását fokozatosan a megyei tanácsok látják el. A Minisztertanács jóváhagyta az 1990. évi népszámlálás adatfelvételi programját és végrehajtásának szervezési elveit. A kormány korszerűsítette a központi államigazgatási szervek alkalmazottainak képesítési rendszerét, A Minisztertanács az Állami Tervbizottság elnökének előterjesztése alapján jóváhagyta a fővárosi lágymányosi közúti Duna-híd és a kapcsolódó úthálózat beruházási programját. * A kormány ülését követő szóvivői tájékoztatón Bányász Rezső elsőként a kormány elnökének lengyelországi látogatásáról szólt: — A Minisztertanács osztja a kél miniszterelnök közös véleményében is kifejezett elégedettséget a tárgyalások során elért eredményekkel. Örömünkre szolgál, hogy a hagyományosan baráti magyar—lengyel kapcsolatok az élet minden területén kölcsönösen előnyösen, dinamikusan fejlődnek. Arra törekszünk, hogy a jövőben még szorosabbra fűzzük a korszerű gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés szálait. A közigazgatási változtatásokról (a Magyar Hírlap kérdésére) tájékoztatva emlékeztetett arra, hogy az 1984. január 1-jén megszűnt járási tanácsok feladatai irányítási szempontból átmenetileg a megyei, részben az arra kijelölt városi, (Folytatás a 2. oldalon) felüljárót a közúti közlekedés elől. A felüljáró teljes rekonstrukciója e napon kezdődött meg, s a kivitelező cégnek úgy kellett megoldania a nem kis feladatot, hogy a híd alatti vasútvonalon a vonatok közlekedése nem szünetelhetett. Alapos, mindenre kiterjedő forgató- könyvet készítettek, s ennek is volt köszönhető, hogy a régi felüljáró szerkezetelemeit már áprilisban elbontották, s utána megkezdhették az új híd építéséi. Stoll Gábortól, a közúti igazgatóság műszaki vezetőjétől tudjuk, hogy az új híd teherbírása a négyszerese a réginek, a pályaszerkezetet majd másfél méterrel kiszélesítették, s így az, 7,5 méter lett. Gyors és minőségi munkát végeztek a KÉV Metró dolgozói, bár természetszerűen a híd a gyakorlatban vizsgázik. Egyébiránt a ma késő délelőtti avatás azt is jelenti, hogy a Miskolci Közlekedési Vállalat és a Borsod Volán autóbuszai ismét régi útvonalukon közlekedhetnek, s ezáltal a menetidő rövidül. A Tisza-parti város ne0 ve az elkövetkező napokban sűrűn szerepel majd lapunkban, s az eddiginél többször hallunk róla a miskolci rádióban. Miért ez a megkülönböztetett figyelem? Sárospatak, Mezőkövesd és Kazincbarcika után most Leninvároson a sor, hogy az olvasók és a rádió- hallgatók még inkább bepillanthassanak a város, a nagyüzemek életébe. November 9-től egy héten keresztül sok-sok információval szolgálunk a megye lakóinak, akiket a megyei lap és a miskolci rádió munkatársai igyekeznek majd részletesen tájékoztatni. A város létét a felszabadulás utáni nagyarányú ipartelepítésnek köszönheti. Az első időkben a város a közeli Tiszaszederkény nevét viselte. Azét a Tiszaszeder- kényét, amelyről az első feljegyzés 1268-ból való, s amelyben „villa Scederkyn" néven szerepel. A XV. században a falu Ónod várának tartozéka volt, később többször gazdát cserélt, majd a Rákóczi-család birtokához tartozott. Hajdanán a környéken egyetlen ipari üzem nem volt, vasút sem szelte át a határát, s hiányzott az orvos, a gyógyszertár is. Nógrádi Sándor így irt erről a vidékről: „...Jól emlékszem a régi Tiszaszeder- kényre. A por és sár falujára. És ha mostanában a Tiszai Vegyi Kombinát és a többi üzem munkájáról hallok, jól tudom, hogy az egykori kis falvakból nem lehetett már eltüntetni a por és a sár minden maradékát, de a legfontosabbat megtettük, oda is a nagyüzem modern, a haladás ütemét diktáló világa költözött .. .” Valóban, a település, a város fejlődését kezdettől fogva az ipar térhódítása határozta meg. Erről különben részletesen beszámolunk az elkövetkező héten, mikor is írásokat közlünk arról, milyen szerepet töltenek be a nagyüzemek a KGST-orszá- gok együttműködésében, olvashatnak majd a környezet- védelem időszerű kérdéseiről, megszólal a magyar vegyipar legnagyobb vállalatának vezérigazgatója és a város tanácselnöke is. S természetesen helyet kapnak még sokan mások a lapban és a rádióban. A városban tanuló középiskolás fiatalok és egy, a város barátjaként számon tartott szovjet közéleti személyiség véleményét is megismerhetjük az Észak- Magyarország hasábjain. Hétfőtől hétfőig Hz íszM-MifflMái és a miskolci rádió
