Észak-Magyarország, 1987. november (43. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-05 / 261. szám
1987. november 5., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Rozvógyon ünnepelni készülnek. Ám tavaly novemberben is átadtak egy falusi építményt, sőt azelőtti évben is. Ilyenformán a nagyroz- vágyiak lassan úgy hozzászoktak az esztendőnként! újdonságokhoz, mint jógazda az új borához. Mostanság a falu határában az utolsó simításokat végzik, a végső csinosítgatásokat, hogy az ünnepélyes átadás napján, november 20-án ragyogjon minden. Hogy elmondhassák az emberek, lám, itt, a Bodrogközben építettünk magunknak egy szakosított tehenészetet. Van fejőházunk és kötetlen tartá- sú technológiánk, úgyhogy mostanság már nem sokban különbözik a mi gazdaságunk az amerikás gazdaságoktól sem. Ámbátor az itt élők nemigen emlékeznek, hogy mikor is építettek a közösben közösen utoljára komp. lett állattartó telepet. Négyszázan a zsebkendőn — Pedig a képlet egyszerű — mondja Tóth Sándor, a nagyrozvágyi termelőszövetkezet elnöke. — A közös gazdaságnak ugyanis szüksége van az alaptevékenységre. Eképpen tehát nemcsak a föld művelésére, fianem az állatok tartására is. A rozvág.vi emberek mindig szerették az állatokat, tartanak is otthon eleget. Szeretik a tsz-ben is. Mégis! Mikor idekerültem elnöknek, és megláttam a hetvenöt vén tehenet kint a tanyán, azt mondtam: ebből elég! Aztán felszámoltuk az ágazatot. De csak átmenetileg, hiszen ezen volt a hangsúly. Átmenetileg! Addig, amíg nem lesz pénzünk eredményt hozó állományt vásárolni. Nos, tavaly közel 11 millió forintért vettünk 330 vemhes üszőt, ötvenet rögvest kiadtunk háztájiba — az igazság az, hogy Rozvágyon olyan nagy az állattartási kedv. hogy akár az összesei kiadhattuk volna a tagoknak —, a többit a telepen tartottuk. Akkorra ugyanis már megszületett a döntés, .élve a kedvező állami támogatással, megkezdjük a telepi rekonstrukciót, fejqházat építünk, technológiát módosítunk. Az álmokat azonban kordába szorította a pénz, illetve a pénztelenség. A szövetkezet vezetői azt a tervezőt választották, aki a legolcsóbban dolgozik, azt a kivitelezőt aki a leggazdaságosabb, s olyan fejőházat, amelyik a legegyszerűbb. Így végül a fejöház öt és félmilliót emésztett fel, a teljes telepi rekonstrukció pedig 19 milliót. Még szerencse, hogy besegített a megyei tanács három és félmillió forintnyi támogatásával. A tőkeszegény termelő- szövetkezet bizonyította, ha valamit nagyon akar az ember, azt meg is valósítja. — Hamarosan elkészül a telep. A telep, csupa nagybetűvel. mely nékünk azt jelenti, hogy a jövőben nem 75, hanem ebben a zseb- kendőnyi termelőszövetkezetben 400 tehenei tudunk tartani, s a gondozást kevesebb emberrel oldjuk meg, azaz a munka hatékonyabbá válik — bizonyítja az elnök. A fejőházat kintjártunk- kor „üzemelték be", ami nagy munka, odafigyelést kíván, hogy az újhoz kényszerű szokásában az állal termelése ne essen vissza. Novák Endre, főállattenyésztő fáradhatatlan, pedig napok óta nem tudja kialudni magát. — Az első akadályt tehát sikerrel vettük. Az igazi mégis az lesz, amikor már teljesen birtokunkba vehetjük a telepet, amikor befejeződik az építkezés, s megkezdődhet a szakmai munka. Novembertől az állattenyésztők csak az állattenyésztés sikeréért dolgoznak. A szövetkezet vezetősége most már egészen máson töri a fejét. — Napok óta azt számoljuk, osztunk és szorzunk. hogy a következő évtől érvénybe lépő új szabályozás mellett mit kell másként tennünk. Mit csináljunk. hogy a közös gazdaság is gyarapodjék, s a tagok se járjanak rosszul. Bár kis termelőszövetkezet vagyunk, az érvénybe lépő jövedelem- adó ’88-ra érvényes kényszerű vonzata: a bruttósítás számunkra is kemény dió. Persze, hogy szeretnénk, ha tagjaink mind többet kereshetnének, szeretnénk ha az itt dolgozó emberek évről évre jobban élnének. Ám azt is látjuk, hogy a közösben a közös dolgók elvégzése után e cél megvalósítása mind kevesebb reménnyel kecsegtet. Ezért átértékeltük a helyzetünket, s azt mondjuk: az litt élő emberek elsősorban egyéni munkájuk alapján találják meg számításukat. Otthon a háztájiban, s ehhez teremtsük meg a feltételeket. Elképzeléseink szerint tehát a jövőben néhány főágazat, így az árutermelő növénytermesztés, a szakosított tejtermelő tehenészet, nagyteljesítményű gépek üzemeltetése, a központi gazdálkodás alatt maradnak, míg egyéb ágazatokat, például a háztáji állattenyésztés. kertészet, szolgáltatás, szakcsoporti formában végeznék a tagok — mondja az elnök. Átalakulóban a rozvágyi termelőszövetkezet nemcsak termelésében, felépítési szerkezetében is. A kényszerű váltások igénye az itt élő emberekben fogalmazódott meg először. S ez a biztosíték arra. hogy megvalósításuk saját akaratukból történik és jó úton haladnak. Balogh Andrea Holnap ünnepélyes avató KISZ-lakótelep Kazincbarcikán BVK-s fiatalok leendő otthonai A VI. ötéves terv indításakor már nyilvánvaló volt, hogy az elkövetkezendő években — a hiányzó állami költségvetési keretek miatt — jelentősen csökken az állami lakásépítések száma. Az arány a magánerős lakás- építkezések felé tolódott el, s mindenekelőtt keresni kellett annak a módját, hogy megteremtődjenek a fiatalok lépcsőzetes lakáshoz jutásának a feltételei. Ennek érdekében a Kommunista Ifjúsági Szövetség országosan meghirdette a magánerős KlSZ-lakásépítési akciót, melynek egyik aktív részesévé válla Borsodi Vegyi Kombinát is. Az akkori felmérések szerint több mint ötszázan igényelték a nagyvállalat segítségét. A következő lépésben megszületett az állásfoglalás, mely szerint az elkövetkezendő években tető alá kell hozni 196 telepszerű, többszintes sorházat valamint 40 családi házat. Ezzel is segítve a lakással nem rendelkező fiatalok otthonteremtési szándékát, melyet egyrészt saját munkájukkal, másrészt vállalati támogatással valósíthatnak meg. Az akció szervezői széles körű feltáró és elemző munka után döntöttek a város- rendezési terveknek és az építkezők igényeinek legmegfelelőbb lakástípusok mellett. 1982 júniusában megalakult a BVK KISZ Lakásépítő és Fenntartó Szövetkezet. Az építkezés 1983 tavaszán kezdődött meg a tereprendezést követően, úgy hogy a vállalat hatmillió forintot biztosított a közművesítéshez, s a kivitelezést is magára vállalta. Ez a segítség azzal az előnnyel járt, hogy az egy főre jutó telek- vásárlási költség 110 ezer forintról 65 ezer forintra csökkent. Az akcióban résztvevő dolgozók a vállalattól 100 és 150 ezer forint kölcsönt igényelhettek. További segítséget jelentett, hogy a BVK önköltséges áron biztosított ajtókat, ablakokat, kedvezményes fuvart, zsalu és állványanyagokat. kisgépeket és még számos segédanyagot kölcsönzött a fiatalok számára. A közeljövőben átadandó és a már átadott lakások 110 illetve 150 négyzetméteresek, átlagos építési költségük 800 ezer forint, s így az összesen 196 lakás összköltsége 180 millió forintra rúg. Ha figyelembe vesszük, hogy a városban az új lakások forgalmi értékénél 15 ezer forint négyzetméterből indulnak ki, ennek alapján a tényleges lakásérték 408 millió forint, ami egyben azt is jelenti, hogy az építkezők saját munkájukkal, a szervezéssel és a vállalati segítséggel mintegy 220 millió forint többletértéket állítottak elő. Az építtetők és a kivitelezők a lakások átadását eredetileg 1986-ra tervezték, de az időközben bekövetkezett áremelések miatt a paneles építési módról át kellett térni a hagyományos anyagokra és a házilagos kivitelezésre. Ez sem jelentett azonban olyan akadályt, ami meghiúsította volna az elképzeléseket így ebben az évben immár 134 lakás építése fejeződött be, zömébe már be is költöztek a tulajdonosok. ötven lakásnál a befejező munkálatokat végzik, s rövidesen ezek is lakhatóvá válnak. Elmondható, hogy a BVK KISZ-bizottsága által kezdeményezett, a vállalatvezetés messzemenő támogatását élvező lakásépítési akció sikerrel zárult. Ennek végére tesznek pontot november 6- án, az ünnepélyes lakótelepavató alkalmával Kazincbarcikán. Cs. Gy. Ha adják át Elkészült a bánrévei vasúti bid # A híd helyére emelése a legkényesebb munka, precíz, összehangolt tevékenységet igényel a szakemberektől. Ehhez behúzóállványt építettek a folyó fölé és szeptember 28-án és 29- én csődökkel húzták a helyére az építményt. Az első fázisban a régi vágánnyal párhuzamosan mozgatták a hidat, majd október 20-án és 21-én oldalirányba húzták, miközben a régi hidat elhúzták a helyéről. Talán ez volt a munka legnehezebb fázisa, hiszen a legkisebb hiba is súlyos következményekkel járhatott volna. Az átépítés idejére a vasúti forgalom is szünetelt, sőt néhány ipari cégtől is türelmet kellett kérnie a MÁV-nak. A szakemberek baj nélkül elvégezték a munkát, s megtörténhetett a vágányok összekötése is. A még hátralévő kisebb munkával a múlt hónap végéig végeztek az építők. A 66 méter hosz- szú híd 65 millió forintjába került a MÁV-nak, s a 360 tonna súlyú acélszerkezet teherbíró-képessége megfelel a mai követelményeknek. A miskolci igazgatóság szakemberei elmondták, hogy a híd átadása része a Miskolc —Ózd vasútvonal korszerűsítésének. A bánrévei vasúti Sajó- híd ünnepélyes átadására ma délután 1 órakor kerül sor, amelynek keretében kitüntetéseket, jutalmakat adnak át a példamutató munkát végzett dolgozóknak. Szakszervezeti tanfolyamok Takarmánykeverő özem Bőcsön Ma délelőtt tíz órakor adnak át egy új takarmánykeverő üzemet a megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat bocsi telepén. Mint Illovai Istvántól, a GMV igazgatójától megtudtuk, ez az új üzem gyakorlatilag a hernádnémeti keverőüzem áthelyezése, hisz ez már korszerűtlen, s csak keveréktakarmány gyártására volt alkalmas. Raktárhelyiségek hiányában sem az alapanyagot, sem a készárut nem tudták gazdaságosan tárolni. Mindezeket figyelembe véve állították le ezt a régi üzemet, s a múlt év áprilisában megkezdték a beruházási programot, az új létesítmény kialakítását, ahol már granulált tápot is elő tudnak állítani (melyre egyre nagyobb az igény) és megfelelő raktárkapacitás is rendelkezésre áll. Az új szociális épület pedig 60—70 fő munkakörülményeit javíthatja. Kazánház is épül, s ezzel együtt a beruházás összesen 40 millió forintba került. Az új adórendszerrel és az ömálló vállalati gazdálkodással kapcsoilatos más ismeretek elsajátítását az élelmiszeripari-üzemek szakszervezeti vezetői és aktivistái részére — az ÉDOSZ szervezésében — tanfolyamokon, előadássorozatokon teszik lehetővé. Az élelmi- szeripari szakágazatok szb- titkárai számára országos értekezleteket tartanak, ezeken az iparági sajátosságok figyelembevételével elemzik egyebek között a bérek bruttósításával kapcsolatos teendőket és a kollektív szerződések elkészítéséhez adnak útmutatást, segítséget. Megvitatják a jövő évi szakmai feladatokat is, mindenekelőtt azokat, amelyek a lakossági ellátással, illetve az exportfeladatok teljesítésével kapcsolatosak. A megyékben az élelmiszeripari üzemek tisztségviselőit, a bizalmiakat, főbizalmiakat és a szakszervezeti bizottságok tagjait készítik fel a soron következő tennivalókra. Általában 50— 60 résztvevője van ezeknek a tanácskozásoknak, amelyek többnyire egynaposak, de — amennyiben az adott térségében az átlagosnál nagyobb súlya van az élelmiszer-termelésnek — egy-két napra jönnek össze az érintettek. Az ÉDOSZ-nál azért tartják fontosnak ezeket a megbeszéléseket, mert az élelmiszer-ágazatnak egész sor olyan sajátossága van, amely eltér más iparokétól; ezeket figyelembe .kell venni a kollektív szerződésekben, ellenkező esetben elsikkadna a kollektívák érdekeltsége. Az élelmiszeripari üzemek jó részében a nyári szezonban -három műszakban folyik a -termelés, igen sokan dolgoznak i-lyen-kor nyújtott műszakban és nagy számban foglalkoztatnak külső munkaerőt. A téli szezonban -már kisebb a munkatempó, hiszen ilyenkor jobbára a termékek csomagolása, üvegekbe való töltése ad munkát. Erre tekintettel kell lenni a bérezésnél a továbbiakban is, ugvanúgy, mint arra, hogy mindennek az ellenkezője is igaz: például a cukoriparban, ahol éppen az őszi-téli időszakban tart a főszezon. Az élelmiszeriipari üzemekben a kollektív szerződések alakításánál számolnak azzal is, hogy eddi«, nem egy helyen 10—15-féle pótlékot számoltak el, s bár jövőre egyszerűsítik a bérezést, — az értekezletek tanúsága szerint — egybehangzó a kívánság: tartsák fönn például a minőségi termelés megkülönböztető ösztönzőit. Az exporttermelésben, ahol a kollektíváknak jelentős erőfeszítéseket kell tenniök azért, hogy megfeleljenek a követelményeiknek, a továbbiakban még nagyobb szerepet szánnak a végzett munka differenciált anyagi megbecsülésének. (MTI)
