Észak-Magyarország, 1987. november (43. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-04 / 260. szám
1987. november 4., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Egyenletesen termel Lyukóbánya Terven felül 90 ezer tonna szén A Miskolci Bányaüzem Lyukó-alknája az idén is az egymillió tonnát meghaladó széntermelést tűzte ki célul. E célkitűzés biztonságos elérését segíti az a munka- verseny-vállalás is, melyet 60 brigád 1117 fővel kötött az év elején. A vállalásokban foglaltaik teljesítésével egyben a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulója előtt is tisztelegnek a miskolci bányászok. Az év eddig eltelt időszaka a bányászok helytállását igazolja: november 3-ig ösz- szesen 972 023 tonna szenet küldtek felszínre a tömeg- termelő munkahelyek dolgozói. s ez a mennyiség 91 295 tonnával több az időarányos követelménytől. Az elővájó kollektívák sem maradtak el társaik sikerétől. Az úgynevezett vágathajtó brigádok az időarányosan tervezett 6425 méterrel szemben 6685 méter vágatot készítettek el, ami 260 méterrel több bá- nyafolyosó kihajtását jelenti. Az év végéig még hátralevő. mintegy két hónapban is akad tennivalójuk a lyu- kóiaknak. Mindenekelőtt a fejtések folyamatos üzemmenetének a biztosítását kell megoldaniuk, emellett jelentős feladat a minőségjavítás, és nem utolsósorban a légakna beruházásának befejezése. Ez az új függőleges akna biztosítja majd az elkövetkezendő bányamező munkahelyeinek kellő légellátását. Az eddig végzett munka értékelése során arról sem szabad elfeledkezni, hogy a Miskolci Bányaüzem a lakossági szénellátást is kellő súllyal kezeli: eddig a Tüzép-telepek részére 270 ezer 532 tonna szenet biztosítottak, szemben az egész évre szerződött 180 ezer tonnával. — cs — Uj igazgató a megyei húsipari vállalat élén Kibővített vezetői értekezletet tartottak tegnap, kedden, a Borsod Megyei Áitlal- forgalmi és Húsipari Vállalatnál. Bihall Gyula igazgatóhelyettes — több hónapon át megbízott igazgató — köszöntötte a résztvevőket, köztük dr. Ladányi Józsefet> a megyei tanács elnökét, Kovács Zoltánt, a megyei pártbizóttság titkárát, Mike Imrét, a Húsipari Központ vezérigazgatóját. Nagy László, a Mezőgazdasági és 'Élelmiszeripari Minisztérium főosztályvezetője bejelentette, hogy november l-jei hatállyal a mezőgazdasági és élelmiszer- ipari miniszter Faragó Károlyt, a megyei tanács elnök- helyettesét kinevezte a megyei állatforgalmi és húsipari vállalat igazgatójává. Elmondta, hogy Faragó Károly egyetemi tanulmányai befejezése után megyénk mező- gazdaságában, később annak irányításában dolgozott, emberi kvalitása, szakmai fel- készültsége, szervezőkészsége és alapossága alkalmassá teszi, hogy az ágazat egyik legnehezebb helyzetben levő vállalatának irányítását ellássa és a kollektíva támogatásával eredményessé tegye működését. Dr. Ladányi József, a megyei tanács és annak végrehajtó bizottsága, Kovács Zoltán a megyei párt-végrehajtóbizottság nevében köszönte meg Faragó Károly eddigi tevékenységét, és kívánt eredményes munkát, a megye ellátása és a népgazdasági egyensúly helyreállítása szempontjából egyaránt fontos vállalat élén. Vámosok és rendőrök A Vám- és Pénzügyőrség Borscd-Heves Megyei Parancsnoksága, a borsodi és a hevesi rendőr-főkapitányságok. valamint a két szomszédos megye pártbizottságainak illetékes osztályai tegnap áttekintették a két fegyveres testület között meglévő együttműködési megállapodást. s megelégedéssel nyugtázták, hogy a vámosok és a rendőrök együttes fellépésének köszönhetően, javult a vám- és devizabüncselekmé- nyek aránya a 'két megyében. Úgyszintén előreléptek a tiltott szeszfőzdék és szeszárusítás felgöngyölítésében is. A tegnapi összejövetelen meghatározták az elkövetkező időszak feladatait. Hajtóműszerelés A Jászberényi Apritógépgyár gyártmányai egyre keresettebbek a külföldi piacokon. Az itt készülő berendezéseket, pótalkatrészeket - amelyekből az idén mintegy 760 millió forint értékben gyártanak - elsősorban az építő-, az élelmiszer-, a vegyiparban és a bányászatban alkalmazzák. A termékeik nagy részét Franciaországba, az NSZK-ba, az NDK-ba és a Szovjetunióba szállítják. Az első villamos mozdonyokkal vontatott különvonat érkezése Miskolc-Tiszai pályaudvarra 1962. november 17-én (25 éve). Az első villamos mozdonyokkal vontatott különvonat érkezése után dr. Csanádi György közlekedési és postaügyi miniszterhelyettes, a MÁV vezérigazgatója ünnepi beszédét tartja Miskolö-Tiszai pályaudvaron 1962. november 17-én. Huszonöt évvel ezelőtt zúgott be az első villamos mozdony Miskolcra. Nyugdíjas és aktív mozdonyvezetők, szerelők, fűtőházi és vasútigazgatósági vezetők, automatizálási szakemberek, vasútépítők és felsővezeték- szerelők — megkapó felbuzdulással — végeznék oknyomozást. Emléktöredékek, s egykori fényképek segítségével mozaikként rakják össze a villamos vontatás úttörőinek tetteit. Mindez november 7. tiszteletére. Kandó Kálmán már 1917- ben irta, figyelmeztetett: „óriási szénproblémák lesznek". Kidolgozta a vasút villamosításának elvét, s konstrukciója szerint alkották meg a róla elnevezett mozdonyt. Munkatársának 1919 márciusában kiadott tanulmányában a Budapest—Hatvan— Miskolc vasútvonal villamosítását az elsők közé rangsorolta. A Budapest—Hatvan közötti vasútvonal villamosítását jóval a felszabadulás után kezdték meg, s 1956 augusztusában fejezték be. Folytatására némi késéssel került sor. A MÁV felsőbb berkeiben nagy vita dúlt a dízelesítés és a villamosítás hívei között. Az utóbbiak érvei győztek. A Hatvan—Miskolc közötti törzsvonali szakasz villamosításában tagadhatatlanul érdemei vannak dr. Pásztor Pál akkori vas- útigazgatónak is. Ügy vélte, hogy Észak-Magyarország. s különösen a borsodi ipari üzemek igényeinek gyors kielégítését csakis a vasút villamosításával lehet megoldani. Másik érdeme: jó érzékkel választotta ki azokat a vezetőket, szakembereket, akik a technikai forradalom célkitűzéseit meg tudták valósítani. Végül is megkezdődött a munka. A miskolci építési főnökség több száz vasútépítője — hóban, sárban, fagyban — hosszú időn át dolgozott az alépítmény megerősítésén, és síncserékkel a felépítmény korszerűsítésén. Őket követték a felsővezeték-szerelők. Egyúttal „eltüntették” a légvezetékeket. s kábelekben a föld alá süllyesztették a telefonhuzalokat. A vasút villamosításával 1961 nyarán Füzesabonyig jutottak el. Ez azért érdekes, mert az előrehaladással együtt egyre jobban közeledtek hozzánk a budapesti igazgatósághoz tartozó villamos mozdonyok is. 1962 március elejétől — igaz csak te- hervonatokkal — a Ward- Leonard (V 41 jelű) gépek Mezőkövesdre, szeptember végétől Ernődre, sőt, Nyék- ládházára is le-, vagy bejártak. A villamos vontatás úttörői nagy előrelátással, céltudatosan készültek az új technika fogadására, működtetésére. 1961 júliusában a fővárosban — hat hónapos tanfolyam után — 30 fővasúti villamosmozdony-ve- zető vizsgázott. Ebből tíz a miskolci fűtöház embere, s akkor, amikor itt se felsővezeték, se mozdony nem volt. Negyedszázada 1962. június 2-án kaptaka miskolciak két gépet Budapesten. A V 41-515-ös számú gép vezetője: Nyirkos József, Veszprémi Mihály, és B. Demeter József lett. A mozdonyvezetők mellé beosztottak egy-egy segédkezelőt is. Valamennyi közül kiemelkedik Nyirkos József. Munkatársai szerint: zseni volt. A szakmai minősítés alapián „technikusi szinten ért a villamos mozdonyokhoz". Sok embert oktatott is. A másik két mozdonyvezetővel együtt később tagja lett a Munka Vörös Zászló Érdemrenddel kitüntetett November 7. brigádnak is. — Az első utat — emlékszik vissza — felügyelet mellett Budapest—Hegyeshalom között tettem meg. Aztán a saját mozdonnyal Budapest—Füzesabony között közlekedtem. A Ward- Leonard — igaz erősen zúgott —, de jobb volt a gőzösnél. Azon, amíg Miskolcról a fővárosba, vagy onnan ide értünk a két fűtőnek S0—90 mázsa szenet kellett a kazánba lapátolni. Üt közben kétszer kellett vizet venni, salakozni, szenei rámolni, ezért is tartott személyvonattal az út 4—5 óráig. A villanygép? Tiszta és kényelmes. Szokatlan volt a sebesség, a mozdony viselkedése. A technika elsajátításában sokat segítettek a miskolci szerelők. A V 41-514-es számú gépet Küllös Sándor kapta meg két mozdonyvezető, és három segédvezető társával együtt. A mozdonyátvevőket Pestre követte hat szerelő társával Ványai Miklós művezető. — Pesten, munkásszálláson laktunk. Lelkes társaság volt. A Keleti pályaudvar mozdonyjavitó csarnokában a Ganz gyári és a vasúti szerelőkkel együtt reggel hattól este hétig dolgoztunk, igyekeztünk ellesni a szakmai fogásokat. A mozdonyvezetők szerint különösen Ványainak kitűnő érzéke volt a gépekhez. Sok jó tanáccsal segítette őket, s nála mindig volt tartalék a szükséges alkatrészekből. Az első villamos mozdony — több ember visszaemlékezése szerint — 1962. november 6-án érkezett Miskolcra. Küllös Sándor mozdony- vezető : — Egy óra után a Keleti pályaudvaron megszólalt a hangos beszélő. Az irányító, akivel jó barátságban voltam. hívatott magához. Azt kérdezte; megkaptam-e az írásos rendelkezést. „Meg.” Tudod-e mit jelent ez? Te viszed be elsőként villamos mozdonnyal a szerelvényt Miskolcra. — A gépen Oláh Géza gépkezelővel egymásra néztünk. Boldog érzés fogott el bennünket. A 420-as személyvonattal indultunk. Ez nem volt új, hiszen személy- lyel lejártunk Füzesabonyig. Addig a vonat menetideje már a villanygépre volt „írva”. Teherrel lementünk egészen Nyékládházáig is. Nyéktől izgultunk egy kicsit; milyen is lesz a hazaérkezés. Az eset érdekessége, hogy két állomás közt az utat megtettük mondjuk 8 perc alatt, az állomáson hét percig álltunk. És a Tiszáin... Fél S-kor értünk be. Ekkor jöttek a munkásvonatok. Több százan csodálták meg az új gépet. Az 517-cs számú személyvonattal 5 órakor indultunk Pestre. Az idő nyálkás volt. E gépeknek az volt a szokása, ha a kerekek megpörögtek, leoldott a párhuzamos kapcsoló. A szívem a torkomban dobogott. Mi lesz, ha... Az indulás sikeres volt, mire a híd alá értünk, sok száz ember ámulatára már 50 kilométeres sebességgel robogtam a személyvonattal... A Hatvan—Miskolc vasútvonal villamosításáról, hivatalos átadásáról ezt olvashatjuk az Észak-Magyarország 1962. november 18-i számában : „Jelentős esemény zajlott le tegnap a 103 éves Tiszai pályaudvaron. Tíz óra 6 perckor futott be az első 6 személykocsiból álló gyorsszerelvény, amelyet két 1350 lóerős Ward-Leonard villamos mozdony vontatott. A . . . Budapest—Miskolc közötti villamos vasút üzembe helyezésével új korszakot nyitott a MÁV történetében". Az avatóünnepséget az Erkel Ferenc Kultúrotthon- ban. közismert nevén a Bunkóban tartották. Ez az átadás is ideiglenes állapotot jelentett. Ugyanis a pályaudvar területén akkor még csak faoszlopokra szerelték a felsővezetéket. A Bunkót az ünnepség után lebontották. s megkezdték a Tiszai pályaudvar vágányhálózatának bővítését, korszerűsítését, s 1963-ban az Integra—Dominó rendszerű automatikus biztosítóberendezés kiépítését. És ... folytatták tovább a villamosítást. Az igazgatóság két határa Hatvan—Mezőzombor közötti törzsvonalon építették ki elsőként az országban a nagy teherbíró vágányokat az összehegesztett, hézag nélküli sínszálakkal együtt. Itt építették ki az egységes automatikus biztosítót, vonatbefolyásolót, az ugyancsak automatikus térköz- és útátjáró berendezésekkel együtt. E pályákon 120 kilométeres sebességgel is roboghatnak a V 43-as jelű, 3 ezer lóerős, zajtalan szilíciumos villamos mozdonyok. A villamosmozdony-szere- lők 1963 tavaszán tértek vissza Miskolcra. Ványai Miklós elmondja, hogy a körfűtöház 1—2. vágányán kezdték az új gépek javítását. Sűrűn jöttek. 1964 nyarán a fűtőháznak megközelítően 40 villamos mozdonya volt. Bőven adtak munkát. A szerelők havonta 300—400 órán át is dolgoztak. Udvarhelyi Flórián, az szb munkatársa, egykori szerelő így emlékszik vissza: — Előfordult, vége volt a műszaknak, új gép futott be javításra. Maradtunk. Egyszer olyan vastag borítékot vittem haza; a feleségem nem akarta elhinni, hogy az tisztességes munka bére. A fűtőháziakat a technikai forradalom lázba hozta. Czimma János, a fűtőház főnöke. Hernádi István vezetőmérnök szinte éjjel-nappal együtt voltak a mozdonyvezetőkkel, a szerelőkkel. Hernádi mérnöktársaival. s a szerelőkkel olyan berendezést szerkesztett, amellyel a mozdonyokat — mivel felsővezeték még nem volt — a helyszínen kipróbálhatták. Fel-felruccantak a Ganz gyárba a gyártási folyamat „ellesése”, új ismeretek bővítése végett. És a tanulás! B'űtök százai esti iskolán végezték el a VII—VIII. általánost, szerezték meg a szakmai képzettséget, hogy mozdonyvezetők lehessenek. 1964 pedig a fűtöházban — mai nevén a vontatási főnökségen — sa- iát szakelőadókkal megtartották az első (helyi) villa- mosmozdony-vezetöi tanfolyamot, amelyet követett a többi képzés, szakmai továbbképzés. Korántsem véletlen hát, hogy az új és új technika meghonosításában a miskolci nagy vasutas közösség a kísérleti igazgatóság szerepét és rangját vívta ki. Csorba Barnabás
