Észak-Magyarország, 1987. november (43. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-24 / 277. szám

1987. november 24., keőd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Munkahelyteremtés Borsodban Azokon a helyeken, ahol a foglalkoztatás globális és strukturális egyensúlya meg­bomlik, ráadásul a munka­erő területi átcsoportosítása sem járható út, ott csak új üzemek, munkahelyek létesí­tése eredményezhet megol­dást. Az illetékes megyei pártszervek is ezt az állás­pontot képviselték, midőn véleményt nyilvánítottak a sajátos ózdi munkaerőhely­zetről. Persze nemcsak Ózdra, a megye egész iparára jellem­ző a nehézipar túlsúlya, va­lamint a nagyfokú területi és üzemi koncentráltság, ugyanakkor magas az alap­anyagok, energiahordozók termelésének aránya, sok helyütt alacsony a termé­kek feldolgozottsági foka és versenyképessége. A munkahelybővítő fej­lesztésekhez azonban nem elegendőek a helyi, megyei erőforrások, feltétlenül szük­ség van központi pénzügyi támogatásra is. Ennek jo­gosságát elismerték a külön­böző kormányzati szervek: így a Minisztertanács mel­lett működő Gazdaságfel­ügyeleti Bizottságnak is az volt a véleménye, hogy mindenképpen partner a megyei vezetéssel abban, hogy a foglalkoztatási egyen­súly megteremtése érdeké­ben új, korszerű munkahe­lyek jöjjenek létre Borsod­ban, de főként Özdon és környékén. — Ebben segít az ipari miniszter is, aki messzeme­nően támogatja azokat a vállalatokat, amelyek a vi­déki ipartelepítés gondola­tával foglalkoznak — mond­ta kérdésünkre a közelmúlt­ban Szilágyi Antal főosztály- vezető, aki egyúttal a mi­niszteri biztosi teendőket is ellátja Borsodban. Az Ipa­ri Minisztérium főosztályve­zetője közölte, a tárcaközi koordinációs bizottság nem­régiben döntött arról, hogy pénzügyileg is segítik a kü­lönböző munkahelyek létre­hozását megyénkben. így például Farkaslyukon, a megszűnő bánya telephelyén az EL-CO Villamos Készü­lékek és Szerelési Anyagok Gyára hoz létre üzemet, amely 400 ember számára biztosít munkahelyet, kere­seti lehetőséget. A tervek szerint a majdani négyszáz dolgozóból 80—85 százalék betanított munkás lesz, a fennmaradó mintegy 15 szá­zalék pedig szakmunkásfel­adatot lát el. — Megegyezés született a Kontakta ózdi gyárának bő­vítéséről is — újságolta a miniszteri biztos. Többek között elmondta, hogy a ren­delkezésre álló területfejlesz­tési támogatásból még eb­ben az évben ötmillió forin­tot költenek az üzem kiala­kítására. A leendő új üzem­ben korszerű elektronikai gyártmányokat, így például mikrokapcsolókat készítenek. A Kontakta gyár legújabb törekvései is megfelelnek az ipari tárca által előirány­zott szerkezetátalakítási el­képzeléseknek. Szilágyi Antal főosztály- vezető tájékoztatott arról is, hogy a Kistext mintegy két­száz dolgozó foglalkoztatásá­ra alkalmas üzem létesítését tervezi Putnokon. Somsályi telephellyel önálló kisválla­lat megalakítását fontolgat­ják. Ez utóbbi gazdasági egység a Bakony Művek keretében — a gépjármű­programhoz kapcsolódóan ke­rékpár-világító lámpacsalá­dok gyártására szakosodna. Az elképzelés megvalósításá­ra a somsályi bányatelep alkalmasnak látszik. Ebben az üzemben mintegy 140 munkavállaló számára, első­sorban rehabilitált dolgo­zóknak biztosítanak majd kereseti lehetőséget. Az ipari tárca vezetése támogatja mindazokat a vál­lalati törekvéseket, amelyek összhangban állnak az ipar szerkezetátalakítási program­jával. Különben, az egyre nagyobb ütemben folyó vi­déki ipartelepítés, illetve munkahelyteremtés szerve­sen, kapcsolódik a fővárosi ipar folyamatban lévő racio­nalizálásához — válaszolta Szilágyi Antal. L. L. Húsipari fejlesztések A húsipari kombinátok, üzemek, amelyek az idén már önállóan gazdálkodnak, olyan fejlesztésekre vállal­koznak, amelyekkel javíthat­ják a termékek minőségét és bővíthetik az exportálha­tó áruk körét. Az integrált állattenyésztési és élelmi- szeripari program — amelyet a Világbank finanszíroz — az ágazat számára további korszerűsítési lehetőségeket kínál. Az üzemek az első hi­telszerződéseket már megkö­tötték. A fejlesztések olyan nagy vállalatokat érintenek, mint például a Gyulai Húskom­binát, a Szekszárdi Húsipari Vállalat, a Győr-Sopron me­gyei, illetve a Pest-Nóg- rád megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat. A munká­latok tervezéséhez már hoz­záláttak, elsőként a hatósági engedélyeztetéshez szükséges dokumentációk készülnek el. A tervezésnél széles körű nemzetközi szakmai együtt­működés alakult ki; a Hús­ipari Központ, illetve a vál­lalatok felkérésére külföldi vállalatok, nagynevű nyu­gat-európai üzemek, intéze­tek konzulensi feladatokat látnak el. Szakembereik biz­tosítják a magyar vállalatok által megvásárolt technoló­giák átadását, a szakmai alapok lerakását. A kiviteli Érthető indulattal hallgat­tuk a külkereskedelmi il­letékes tévényilatkozatát, majd láthattuk is annak a vaskos fekete listának a be­mutatását, amely a rossz minőség, kisebb-nagyobb hi­bák miatt exportból vissza­küldött magyar árukról ké­szült. Ezzel tízmilliárd fo­rint kárt okoztak hazánknak az olyan ipari és mezőgaz­dasági üzemek, vállalatok, amelyek a rendeltnél silá­nyabb portékát szállítottak külföldi megrendelőiknek. Tízmilliárd . . . Milyen jól jött volna ez a hatalmas összeg — például — a költ­ségvetési deficitünk csökken­tésére! A magyar külkeres­terveket az Agrober és más vállalatok készítik el nem-i zetközi színvonalon. A program keretében mo­dern gépekhez is hozzájut a húsipar. Nyolc vállalat fej­leszti ily módon gépi kapa­citását, lehetővé téve a leg­kényesebb húsipari munkák tökéletes elvégzését is. A legjobb gépek kiválasztására a hazai és a külföldi gyártó üzemeket versenyeztették. Számos ajánlat érkezett kül­földről, hiszen a feladat csábító: nem kevesebb mint 150 gép szállításáról van szó. A hazai pályázók nem­igen jeleskedtek; mindössze egyetlen magyar vállalat vett részt a versenyeztetés­ben, s az sem tudta elnyerni a megbízatást, volt nálánál előnyösebb külföldi ajánlat. A gépek, berendezések le­szállítására a Pápai Hús­kombinát és a Baranya me­gyei Állatforgalmi és Hús­ipari Vállalat a külföldi gyártókkal a szerződést meg­kötötte; a korszerű gépek a jövő év első felében érkez­nek és felszerelésüket nyom­ban megkezdik. (MTI) kedelemnek okozott erköl­csi kárról nem is beszélve . . . Sajnos, ilyesmit nemcsak „nagyban”, hanem „kicsi­ben”, mindennapi életünkben is tapasztalhatunk. Gyakori jelenség, hogy egy új ter­mék: iparcikk, élelmiszer forgalomba hozatalakor mi, vásárlók lelkesedünk érte, megkedveljük, keressük a boltokban. Aztán egy idő múlva bosszankodva kell megállapítanunk, hogy a mi­nősége napról napra rom­lik, így becsapva érezzük magunkat. Az ára ugyan továbbra is magas maradt, holott a mi­nősége már messze nem a régi . . . <h. j.) Szovjet-francia-olasz vegyes vállalat Szovjet—francia—olasz ve­gyes vállalat alakult a Szov­jetunióban. A cég műszaki­tudományos szolgáltatásokat nyújt a mikroprocesszoros számítástechnika területén. Szovjet programcsomagok alapján matematikai számí­tógépes programok készülnek majd itt, külföldi cégek számítástechnikai megrende­léseit teljesítik a szovjet pia­con és szervizelést is végez­nek. Fontos feladat lesz a szoftver-export és műszaki- tudományos szolgáltatások nyújtása olyan külföldi vál­lalatok számára, amelyek a szovjet kereskedelemben ér­dekeltek. Vasúti áruszállítások A Szovjetunióban az évi áruszállítás kétharmadát vas­úton bonyolítják le. A vasút továbbra is kulcsfontosságú szerepet játszik az ország kiterjedt szállítási rendsze­rében. A vasúti hálózat hossza meghaladja a 150 ezer kilo­métert, ami a világ vasút­vonalainak 12 százalékát al­kotja. Nagyarányú kihasz­náltságról tanúskodik, hogy a világ vasúton szállított árumennyiségének több mint a fele a szovjet vasutakra jut. A jelenlegi ötéves terv­ben a Szovjetunióban ötezer kilométernyi új vasútvona­lat építenek, s a vasúti sze­mély- és teherszállítás 7—10 százalékkal növekszik majd. • Egzotikus madarakból, pa­pagájokból rendez kiállítást november 28—29-én Miskol­con, a Molnár Béla Ifjúsági és Üttörőházban a Magyar Díszmadártenyésztők Orszá­gos Egyesületének miskolci csoportja. A kiállítás, ame­lyet tombolával, börzével kötnek össze, délelőtt kilenc és délután hat óra között tekinthető meg. Hár nem a régi.. A mezöcsáti minták. A kerámia olcsó, szép... Az asztalon három tárgy. A népi művészet kézje­gyeit magán viselő kerá­mia, egy hófehér formater­vezett gyertyatartó, s sze­rény „rokonként”, amolyan köznapi házfalba illeszthető szellőzőrács. — Hogy melyiket szere­tem? — Nem sokáig tű­nődött a kérdésen, illetve a válaszon Dienes István, a hejőkeresztúri kerámiaüzem vezetője. — A népit, hiszen egy már-már elfelejtődött formavilágot sikerült a má­ba visszaültetni. Mezőcsát fazekasai egy­koron híresek voltak a vá­sárokba szállított cserepe­ikről. A különleges sárga mázú edényeket tartóssá­guk miatt sokan kedvelték. Nem lehet csodálkozni azon, hogy generációk adták egy­más kezébe az agyagedé­nyek titkait, s ahogy el­temették az utolsó csati fazekast, mindenki azt hit­te e titok vele szállt a sír­ba. Múzeumok, gyűjtők őriznek az elmúlt korokból pár száz edényt, de abban már senki nem reményke­dett, hogy újból forogni kezd az a korong, amelyen a sajátos formákat újra elővarázsolják. — Az ötlet pillanatok alatt született, de a tény­leges kivitelezés annál ne­hezebb volt. Felkerestük a legnagyobb műgyűjtőt, — aki szívesein támogatta el­képzelésünket — a nép­művészeti múzeumot, ahol szintén segítettek, s így le tudtuik fényképezni azokat az eredeti darabokat, ame­lyek alapjává válhattak egy nagyüzemi termelés­nek. Elsősorban Horváth Kálmánnak köszönhető — azóta népi iparművész lett, — hogy a zsűri, amikor termékeinket először be­mutattuk a 165 mintából egy kivételével 164 korsót, tálat, s egyéb edényt elfo­gadott. Ám, mint kiderült hosz- szú hónapok keserves mun­kája előzte meg a zsűri­zést. Kezdetben még azt sem tudták, hogy honnan szerezték be az egykori fa­zekasok a korongoláshoz szükséges anyagot. Később kiderült, hogy a környék lelőhelyei nem felelnek meg a korszerűbb technológiá­nak, a kerámiák alapössze­tételét meg kellett változ­tatni, de úgy, hogy őrizze a régi kerámiák jó tulaj­donságait. De az igazi rejt­vény, a máz titkának meg­fejtése lett. — Annyit tudtunk róla, hogy az alapja hat kanál sárga festék. Szinte min­dent elölről kellett kezde­ni. Több tucat elrontott szériánkba került, amíg rá­jöttünk, hogy annak idején milyen eljárást követhettek elődeink ... Ügy tűnt, biztosítva lesz az üzem jövője. A keres­kedelemnek megfelelő vá­lasztékot tudtak adni, sőt tizenkét gyártmányukat .,A” kategóriásnak minősítettek, amely azt jelenti, hogy évente csak ötven darabot készíthetnek el belőle. Így nyugodt szívvel várhatták a kereskedelmi vállalatok megbízottait, hogy rendel­jenek. — Szó, ami szó nem na­gyon jöttek. Például az or­szág egyik legnagyobb cé­ge. az Amfora termelésünk csak tíz százalékát köti le. A Népművészeti Vállalat sem töri magát, nehézsé­gekre alapozva alig visz valamit. Megpróbálkoztunk önálló akciókkal, például kerámiánk fővárosában, Mezőcsáton bizományba adtunk az áfésznek árut, de szinte az egész vissza­jött. — Vagyis? — Változott a széljárás. Mármint az ízlés, amely úgy 'tűnik eltolódik az ipar­művészet irányába. Manap­ság ilyen termékek iránt nőtt a kereslet, őszinte le­gyek? Nem nagyon hittem abban, hogy ebből üzlet lesz. Meggyőzitek arról, hogy vegyünk fel egy szakmá­ban híres tervezőt. Szávoszt Katalint kértük fel, aki meglehetősein érdekes for­májú dísztárgyakat koron- goztatott. Sorakoztak a pol­con a kiégett termékek, de k étségei m megmaradtak; vajon ki veszi meg ezeket? — És? — Veszik. Ezeket a ke­rámiákat olcsóbban tudjuk előállítani mint a népmű­vészeti táx'gyakat, s maga­sabb áron kelnek el. Le kellett vonnunk a tanulsá­got. Azt, hogy nem szabad megvárni, amíg a sült ga­lamb a szánkba repül. Nem elég termelni, sőt jól ter­melni, piaci háttér nélkül bezárhattunk. Vagyis önál­lóbb kereskedelmi vonalat kell követnünk. Üzletszer­zőket kell felvenni ahhoz, hogy azonnal tudjunk re­agálni a piaci viszonyok változására. Nem elég kí­nálatunkat felmutatni, rá kell beszélni a boltvezető­ket. hogy vegyenek, sőt ha valamilyen különleges kí­vánság akad, akkor azon­nal cselekednünk, gyárta­nunk kell. Így jutunk el a harma­dik termékhez. A bizonyos szellőzőrácshoz. Az üzem­vezető a legsikeresebb ter­méket nem értékeli túl. — Tény, hogy messze megelőzi hatékonyságban a másik két gyártmánycso­portunkat. Ám ez elsősor­ban annak köszönhető, hogy az emberek az idén építkeznek, sőt felvásárol­nak. A mi üzemünk 73 em­bert foglalkoztat. Az átlag­életkor mindössze 34 év. Következésképpen fogéko­nyak vagyunk az újra, ha lehetne, akkor a bonyo­lultabb, érdekesebb mun­kákat vállalnánk. De nem a szépség dönt, hanem a hatékonyság, hogy mennyi hasznot tudunk elérni egy- egy árunkon. Ha szellőző­rácsra van igény, akikor azt fogunk gyártani. Az ízlés, s kereslet alakítja nálunk a gyártást, mert pi­acon csak így tudunk meg­maradni. Ennek a kis üzemnek már három üzletszerzője van. A vezető nem is ta­gadja, hogy nagyrészt hár­muknak köszönhető, hogy nyereséggel zárják az évet. — kármán — Korongolás. Fotók: Csákó Gyula

Next

/
Oldalképek
Tartalom