Észak-Magyarország, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-20 / 247. szám

1987. október 20., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Miről írnak az üzemi lapok? 150 millió fejlesztésre Kétmillió forint újítási díj Felkészülés a télre A megyében megjelenő üzemi lapok közül a Diós­győri Munkás „A legjobb befektetés" címmel arról ad hírt, hogy a Lenin Kohá­szati Művekben megterem­tették a feltételeit az át­képzésnek, a tanulásnak. Mint a lap hangsúlyozza, olyan területekre is képez­nek ki embereket, amelyek most vannak fejlesztés alatt. Igyekszenek megoldani, hogy a tanulás ideje alatt a dol­gozók ne kerüljenek anya­gilag hátrányos helyzetbe. Hasonló törekvéseknek le­hetünk tanúi a Diósgyőri Gépgyárban is. ahol elhatá­rozták: a jövőben nem vá­sárolnak csak korszerű tech­nológiát jelentő gépeket, s ehhez szükséges a személyi feltételek megteremtése is. Interjút közöl a lap arról, hogyan látja a termékszer­kezet-váltás lehetőségeit, fel­adatait a Diósgyőri Gép­gyár fejlesztési főmérnöke. Várhegyi János. Arról van , ugyanis szó. mint azt a fő­mérnök hangsúlyozza: a termékszerkezet-váltás ak­kor lesz célravezető, ha a piachoz és elsősorban az exportpiachoz gyorsan, ru­galmasan tudnak alkalmaz­kodni. A Borsodi Vegyész meg­írja. hogy a jövő év végéig mintegy 150 millió forintot költenek a Borsodi Vegyi Kombinát miskolci műanyag­feldolgozó gyárának a fej­lesztésére. Arról is hírt ad a lap. hogy az Északmagyar- országi ' Vegyiművekben az év eleje óta. közel 2 millió forint újítási díjat fizetett ki'a vállalat. Az év kilenc hónapja alatt az újításokból származó eredmény megkö­zelíti az 5 millió forintot, az úgynevezett utókalkulált ha­szon pedig eléri a 21 millió forintot. Az Ózdi Vasas, az Ózdi Kohászati Üzemek dolgozói­nak lapja, a hulladókellátás eredményeit és gondjait ösz- szegezi. M'int az az említett cikkből kiderül, a télre való felkészülés keretében mint­egy 20 ezer tonnányi — a nyersvasgyártáshoz elenged­hetetlenül szükséges — hul­ladék anyagot készleteznek. A teljesen zavartalan ellá­tást azonban — hangsúlyoz­za a lap — csak akkor tud­ják garantálni, ha a vásá­rolt hulladék naponta törté­nő szállításában nem lesz jelentősebb fennakadás. A Borsodi Bányász egy próbaüzem tanulságait elem­zi. Arról van ugyanis szó. hogy a BNV-t követően, új­fajta elővájógép prototípusa került Lyukóbányána. A há­rom hónapig tartó külszíni próbaüzemet követően, szep­tember 11-én megkezdődött az üzembe helyezés is. De mint azt a gyakorlat tanú­sítja. az alig több. mint egy hónapja működő berendezés mindeddig nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Igaz, a próbaüzemnek még nincs vége. A bányászok re­mélik. hogy az elkövetke­zendő négy-öt hónap alatt, minden tekintetben ..kiis­merik" a gépet, és ha szük­séges. megteszik a szükséges módosításokat. A Leninvárosi Krónika mindenekelőtt arról tudó­sítja olvasóit, hogy az erő­műben hogyan készülnek a télre. Kitűnik a tudósítás­ból. hogy a felkészülés egész évben folyamatosan történt. Naponta mintegy két- háromezer tonna szenet tá­rolnak, hogy a legkemé­nyebb hideg idején se ér­je meglepetés őket. Beszá­mol a lap a nyugdíjasok ta­lálkozójáról. Majd arról ír. hogy társadalmi munkában elkészült egy negyven gép­kocsit befogadó autóparkoló az erőmű mellett épült lakó­telepen. Vizesek készülődése • i Őszi gátszemle Vízügyi szakemberek jár­ják az árvízvédelmi töltése­ket, vizsgálják a folyómed­ret — s valamennyi olyan vízügyi műtárgyat, amely itt található. Mintegy 600 kilo­méternyi belvízvédelmi csa­tornát kell ellenőrizniük, nem is beszélve a kisebb-na- gyobb vízfolyásokról, pata­kokról, mint például a Bód- va, a Ronyva. S ezenkívül vannak még a víztárolók. Tart tehát az őszi gátszem­le az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság terüle­tén. Az évenkénti gátszemle célja, hogy felmérjék: mi­lyen állapotban találhatók a különböző vízügyi létesítmé­nyek. Ezek között is a mint­egy 570 kilométer hosszúság­ban a folyókat, a Tiszát, a Bodrogot, a Hernádot és a Sajót kísérő védművek. Ahol valami hiányosság tapasztal­ható, ott intézkednek azok kijavításáról: Mert az esetle­ges őszi—tavaszi árvíz ellen a (öltéseknek szilárdan kell védeni a könyezetet. Hasonlóképpen fontos fel­adat a belvízcsatornák és a I hozzá tartozó szivattyútelepek és állások állapotának felül­vizsgálata. Megyénkben a Bodrog- és a Taktaközben csakúgy, mint a dél-borsodi részen jelentős a belvíztől veszélyeztetett terület. Nem mindegy tehát, milyen ál­lapotban találhatók a csator­nák, s vízmentesítésre szol­gáló szivattyútelepek. A sok víz mellett me­gyénkre jellemző a kevés csapadék, — a vízhiány, ami az öntözést teszi szükségessé. A szemle során megvizsgál­ják annak a 120 kilométer­nyi öntöző főcsatornának ál­lapotát is, amelyen keresztül olyan 100 hektárnál nagyobb öntözőtelepek kapnak éltető vizet, mint a tarcali, a tisza- lúci, taktahar.kányi öntöző­fürtökön keresztül az egyes területek, vagy mint az árok­tői, ricsei telepek. A gátszemlék során azt is szemrevételezik, hogy a fo­lyók sodrása milyen kárt tett a mederben, hol mosta ki azokat. Több, mint 400 kilo­méteres szakaszon állapítják meg az esetleges kártételt, s rendelik el a meder-, illetve a paribiztosítást ott, ahol szükséges. az Kerékpárút Üdülők, turisták régi óha­ja, hogy legyen kerékpár­út a Balaton körül. A kí­vánság teljesítéséhez hama­rosan hozzákezdenek: a Bala- tonakarattya—Tihany közötti első szakasz tervezésére pá­lyázatot hirdettek a vidék közlekedésének és idegenfor­galmának fejlesztésében ér­dekelt országos és helyi szer­vek, s a beérkezett 19 pálya­munkát már el is bírálták a szakértők. Hat pályaművet elfogadtak, ötöt pedig rész­felhasználásra vásároltak meg. A kerékpárutat 5 év alatt építik meg a Közlekedési Minisztérium, a Balatoni In­téző Bizottság és az érintett tanácsok összefogásával. Az út Balatonkenese, Fűzfő, Ba­latonalmádi, valamint Bala- tonfüred és Tihany térségé­ben húzódó részeivel a ter­vek szerint két éven belül elkészülnek a kivitelezők. (MTI) Az új postaépület Mezőcsáton. Fotó: Nagy Miklós Kékedi bekötési tervek Nem lesz a világ végén Nemcsak nyáron, de ilyen­kor, őszi lombhulláskor is va­rázslatos képet nyújt Kéked. Kár. hogy olyan kevesen is­merik. Igaz, megközelítése vonattal, autóbusszal elég körülményes, sok a holt idő, a várakozás, s aki gépkocsi­val érkezik, az sem tud to­vább menni, csak visszafor­dulni. Az út itt megszűnik. Illetve, megszűnt. Döntés született ugyanis, hogy az eddigi erdei gyalog­ösvény helyett gépkocsival is járható utat építenek ki Kéked és a hegy másik ol­dalán fekvő Hollóháza kö­zölt. Az ehhez szükséges 28 millió forint is megvan, s az útpályát .is kicövekelték már. így hát rövidesen Ké­keden át. Hollóházán keresz­tül. Sátoraljaújhelybe, s on­nan tovább lehet majd autózni. Megszűnik Kéked a ..világ vége" lenni. Bár az „országos kék" út­vonala elkerüli a zempléni vidék talán egyik legszebb táját, a megyei tanács ok­tatási továbbképzési központ­jának kékedi egységében té- len-nyáron telt ház van. Az őszi-tavaszi hónapokban a különböző intézmények dol­gozóinak továbbképzéséről gondoskodnak itt. míg nyá­ron a tanácsok felnőtt dol­gozói. gyermekei üdülnek a szépen rendben tartott épüle­tekben. Mint Bálint Péter, a kékedi egység vezetője el­mondotta. a nyári hónapok­ban két turnusban több, mint 100 gyermek és négy turnus­ban kétszáznál több felnőtt üdült a kellemes környezet­ben. A vonzóerőt nemcsak a strand- és a kádfürdő, de a 15 hektáros park jelenti,, ahol nyáron tenisz-, télen pedig korcsolyapálya szolgál­ja a testmozgást. Az itt üdülők, az ideláto­gatók részére a fürdő mel­lett elkészült a szauna, s most dolgoznak a falu hatá­rában magasodó Középhe­gyen a több. mint 1000 mé­ter hosszúságú sípálya építé­sén. ahová felvonót is ter­veznek. Mindezeket a létesítménye­ket vendéghívogatónak, illet­ve vendégmarasztalónak szánják. Mert olyan tervek vannak megszületőben, hogy ha az út. majd pedig az egykori Melczer-kastély re­konstrukciója, felújítása be­fejeződik, a jelenleginél job­ban kihasználják az idegen­forgalom adta lehetőségeket. Amire már most készülnek. átadták a kétszázezredik MZ motorkerékpárt Hétfőn átadták a két­százezredik, Magyarországra szállított NDK-gyártmámyú MZ motorkerékpárt az im­portáló Pannónia Csepel Kül­kereskedelmi Vállalatnak. Az ebből az alkalomból tartott ünnepségen a szállító Trans­portmaschinen Export-Import cég és a Pannónia képvise­lői elmondták: a 60-as évék óta kapható a magyar pia­con az MZ motor. A keres­let igazán akkor nőtt meg, amikor körülbelül tíz éve végleg felhagytak a Csepel­motorok gyártásával hazánk­ban. Az NDK-be'li gyártó azóta többször is korszerűsí­tette típusait, a legújabb mo­torokat már elektromos gyúj­tással, tárcsafékekkel és ha­logénlámpákkal szerelték fel. Az MZ-kből a következő években is folyamatosan im­portál a Pannónia, annál is inkább, mert a kereslet e motorok iránt tovább nő. Je­lenleg több mint 400 ezren motoroznak az országban. (MTI) Látni és látszani Látni és tonságos alapvető látszani - a biz- közlekedés egyik feltétele... de nemcsak a közutakon. Ugyan­ilyen fontos e két feltétel megléte a vasutaknál és a légi közlekedésben is. A jár­müvek, utak, pályaudvarok, leszállópályák jó megvilágí­tása a vifágitástechnikusokon kívül sok más terület szak­embereivel együttműködve oldható csak meg. Ezért a II. közlekedésvilagitási ankéton - amelyet október 26-27-én rendeznek Budapesten ott lesznek a gyártók, a for­galmazók és o felhasználók képviselői is. Az első ilyen tanácskozá­son, amelyet 1980-ban ren­deztek, oz egyes közlekedé­si ágok világítási helyzetét áttekintő előadások hang- zottak el. A második, vagy­is a mostani rendezvény célja olyan részmegoldások ismertetése, amelyek több közlekedési ág számóro is hasznosak lehetnek. Az an­két résztvevői az előadások során kitekinthetnek a vi­lágba, megismerkedhetnek a világítás fejlődésének leg­újabb irányzataival, a közte- kedésvilógitásban használha­tó hazai lámpatestekkel. Segítenek a tanácsok Új szakma - szerkezetváltás A foglalkoztatáspolitikában fordulat következett be. Né­hány éve még egyértelműen meghaladta a munkaerőigény a kínálatot. Ekkor a tanácsok a gazdasági szervezeteket se­gítették abban, hogy mielőbb megszűnjék létszámhiányuk. Ezt szolgálta például a kö­telező munkaerő-közvetítés. A gyökeres helyzetváltozás következtében a tanácsok munkaügyi szakigazgatási szerveinek egyre nagyobb a szerepük abban, hogy a munkát keresőket álláshoz juttassák. Amióta a vállala­tok áttértek a költségkímélő, takarékos létszámgazdálko­dásra, azóta a hatósági tevé­kenység egyre inkább szol­gáltató jellegűvé vált, A ta­nácsok munkaerő-szolgálati irodáinak legfontosabb cél­ja, hogy a vállalati igények­nek és az állampolgárok ér­dekeinek egyaránt megfelel­jenek. A gazdasági szerkezet kí­vánatos átalakítása munka­erőmozgást és átképzést tesz szükségessé. Egyes vi­dékeken — ahogyan a szak­emberek mondják: mikro- körzetekben — már jelen­leg is tapasztalható foglal­koztatási feszültség jelzi, mennyire fontos erősíteni a foglalkoztatáspolitika eszkö­zeit. A tanácsi munkaügyi osztályok felelnek például az átképzési támogatás rend­szerének hatékony működé­séért. Nemcsak elvi felelősség- vállalást. hanem tekintélyes operatív munkát is kívánt a megyei tanácsi szervektől 1986-ban a 42 millió forint átképzési támogatás felhasz­nálása. Ez az összeg tavaly elegendőnek bizonyult, 8 és fél ezer ember átképzését szolgálta. Főként Borsod, Fe­jér és Szabolcs megyében, valamint a fővárosban vet­ték igénybe a munkáltatók ezt a lehetőséget. A Diósgyő­ri Gépgyár például a kül­földi munkaerő helyettesíté­se érdekében .nyújtott lehe­tőséget betanított munkása­inak szakképzettség megszer­zésére. A Lenin Kohászati Müvekben a termékszerke­zet-változással összefüggő munkaerőigény kielégítésére félezer embert képeztek át. Nőtt a tanácsi munkaügyi szakigazgatási szervek ha­tásköre azzal is, hogy dön­tenek a felmondási idő .meg­hosszabbítása és az elhelyez­kedési támogatás ügyében. Csak abban az esetben jogo­sultak erre az elbocsátott dolgozók, ha a tanácsi mun­kaerő-szolgálati iroda nem tud számukra megfelelő he­lyet biztosítani. Ahogyan változik a fog­lalkoztatás helyzete, aszerint kell az illetékes szerveknek alakítaniuk a tevékenységü­ket. Minden jel arra mutat, hogy növekszik a területi szervek munkájának jelen­tősége. bővül a tanácsi mun­kaügyi szervek lehetősége a helyi gazdasági érdekek egyeztetésére. 4 jól felké­szült, tájékozott tanácsi ap­parátus nagy segítséget tud nyújtani a fejlesztések, a szakmai oktatás, a bérpoli­tika kérdéseivel kapcsolat­ban. Megkülönböztetett fi­gyelmet érdemel a pályakez­dők munkához juttatása is. A foglalkoztatási feszült­ségek oldásának új eszköze a közhasznú munkák szer­vezése, amely szintén a ta­nácsok feladata. A megyei tanácsok munkaügyi osztá­lyai keresik a lehetőséget olyan kommunális és terü­letfenntartási feladatokra, amelyek betöltik a közhasz­nú munkák szerepét. 1987- ben — fél évre — 30 mil­lió forintot lehetett erre a célra fordítani, az igény na­gyobb volt, és jövőre a le­hetőség is nagyobb lesz. Az idén több mint 900 állam­polgár jutott kenyérkereset­hez a tanácsok által szer­vezeti közhasznú munkák ré­vén. Ebből Borsod megye háromszáz ember számára biztosított munkahelyet. A mezőgazdaságban is mu­tatkozhatnak munkaerő-fe­leslegek, például az aflamii gazdaságokban, vagy egyes tsz-ek munka nélkül maradt melléküzemágában. (Itt is adható átképzési támogatás.) Távolabbi téma: a külföldi munkavállalás rendszerét egységesíteni kellene, hogy a tanácsi apparátus jobban át tudja tekinteni, nagyobb szerepet kapjon a szervezés­ben, segíteni tudjon az egyé­ni munkavállalás lehetősé­geinek bővítésében, és az engedélyezés joga a megyei tanácsot illesse meg. A közeljövőben várhatóan az eddiginél is nagyobb ará­nyú lesz a munkaerő-átcso­portosítás, ezért már most dolgoznak a szakemberek a helyzetnek megfelelő eszkö­zök kimunkálásán. Vizsgál­ják, hogy a helyi feszültsé­gek oldására hol lehet új munkahelyeket létesíteni több műszak beállításával, vagy szükség esetén közpon­ti alapból segítve a kivá­lasztott vállalat fejlesztését. Az Állami Bér- és Munka­ügyi Hivatal szakembereinek véleménye az, hogy a taná­csok jól betöltik egyre fon­tosabb szerepüket a foglal­koztatáspolitikában. Igény­be veszik a modem tech­nikát is, ma már számító­gép segíti a munkaerő-köz­vetítéshez a gyors és pontos információáramlást. A VIII. ötéves terv idejére pedig egységesítik a hálózatot, or­szágos számítógéprendszer köti össze a munkaerő-köz­vetítő irodákat. Eddig három megyében — köztük Borsod­ban is — történtek lépéseka tervezett rendszer kialakítá­sára. I. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom