Észak-Magyarország, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-16 / 244. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1987. október 16., péntek // Felélesztik" a t Sátoraljaújhely a köztéri szobrok városa lesz Az előzményekről annyit, hogy tíz-tizenöt éve az Országos Műemléki Felügyelőség! elkezdte a sátoraljaújhelyi piarista templom rekonstrukcióját, belső berendezéseinek restaurálását. Most a munkálatok háromnegyed részénél tartanak. A helyi tanács vállalta — az OMF-fel egyeztetve — a templom előtti tér díszburkolatának lerakását, a környezetbe illő díszvilágítás felszerelését, ,a templom és a mellette levő gimnázium közé, valamint az utcai frontra. Nem sokkal később megkezdődött az említett gimnázium felújítása; a homlokzati rész már elkészült. A Kossuth Lajos Gimnázium körüli dísztér rendezését szintén a tanács vállalta. Az iskola fennállásának 200. évfordulója 1989-ben lesz. Ekkorra tervezik az itt levő Barokk-kert kialakítását, a két épület stílusához, a kert hangulatához illő világítótestek kialakítását és egy szobor felállítását. A két épület környezetét az OMF védett műemléki területté nyilvánította. Paál Mihály írástudó című bronzszobrának elhelyezésében figyelembe vették az OMF véleményét, ugyanígy a gimnázium külső felújítási tervének elkészítésekor is. Sátoraljaújhelyen azonban többről van szó. A mostani ötves tervre szólnak a további elképzelések. Ezekről Homonnainé dr. Jób Klára, a helyi tanács művelődési osztályának vezetője. Gyar- mathy László városi főépítész és Tóth István közművelődési felügyelő beszél. — Része a köztéri alkotások megrendelésének egy Jókai-szoborkompozíció, amely a kórház elé kerül majd. Ez Ligeti Erika műve. — A Kossuth téren a múlt században állt egy szökőkút, amit elbontottak. A kúton álló nőalak, „Vas- manci” a buzgó vasgyűjtésnek esett áldozatul. A régihez hasonló formában már helyreállítottuk a kutat — csupán egyetlen darabja eredeti —, fotók alapján a nőalakot is rekonstruáljuk. Jövő évre pedig reméljük, elkészül a bronz nőalak. — Jövő évi terv Szent Flórián szobrának felállítása, amely szintén fotó alapján készült hasonmás lesz. Szent Flórián szobra a templom és a . parókia között állt. Sőt, még egy köztéri alkotás felállítására is tervünk van. — Ennyire gazdag Üjhely? Hiszen ezek az alkotások, épület-rekonstrukciók nem pár ezer forintba kerülnek? — Gazdagságról szó sincs. A hetedik ötéves terv ilyen irányú koncepcióját a megye is támogatja — pénzzel is. — Másik reménységünk egy pályázat megnyerése. A Magyar Televízió Natura szerkesztősége egy pályázatot hirdetett környezetvédő, városvédő témában. Kikötés az is, hogy a költségeknek, a munkálatoknak legalább a felét helyi erővel kell megoldani. Hárommillió forintot lehet nyerni. Erre be- küldtük a „Kálvária” dokumentumát, amit el is fogadtak; jövőre értékelik. — Egy pillanat! Mi az a ..Kálvária”? — A Szárhegyen — a városközponttól húsz perc alatt elérhető — a korábbi évtizedekben ez a bizonyos „Kálvária”, tizenkét bástyára erősített domborműveken, tizenkét stációban mesélt az ország történetéről. A bástyáknak egy része, valamint a hozzájuk vezető főkapu nagyjából épségben' maradt. Ezeket szeretnénk helyrehozni, és a korábbi domborművek helyére újakat tenni. Történelmi témájúnkat természetesen, a mai kor szelleméhez méltót. Az általános és középiskolások már folyamatosan és szervezetten dolgoznak a terep- rendezésen. Ez az Ifjúsági Emlékpark gyönyörű környezetben fekszik, kiváló kirándulóhellyé és ünnepségek méltó színhelyévé válhat. — Az eddig elmondottak tehát az idegenforgalom fellendítéséi is célozzák? Felkészültek-e a turisták fogadására? — Szeretnénk bővíteni az , olcsóbb turistaszállások körét. A Hegyköz a maga szépségével, eredeti természetességével mindenképpen vonzó. A város vezetését azonban az foglalkoztatja, hogyan lehetne saját és idegen erőből még szélesebb körű idegenforgalmat kialakítani hagyományőrzésünkkel, amely meglevő tárgyi emlékeinkre próbál építeni. Ebben elsősorban azokra számítunk, akik segíthetnek a város művészeti életének f elpezsd í tésében. I. Nagy Gabriella Gondolatok a karosi leletekhez A napokban megrázó erejű és elgondolkodtató élményben volt részem. A sátoraljaújhelyi városi kul- túrházban vetítettképes, tudományos előadást tartott Révész László régész a ka- rosii honfoglalás kori temetőről. Nemcsak én, de a teremben levő nagyszámú érdielklő.dő áhítatos csendben hallgattuk a honfoglalás korának történelmi körülményeit, amelyek sok újat tartalmaztak, lényegesen többet, amit annak idején az iskoláiban e témáról tanítottak. A színes vetített képek pedig egyrészt ámulatba ejtettek, másrészt csodálattal vegyes tiszteletet ébresztettek bennünk elpo,riadt őseink iránt. Nekem a honfoglalás eddig olyan ködös elképzelés volt. Most szembe találtam magam a történelemmel, amely kézzelfogható valóság lett. Eddig úgy képzeltem, hogy honfoglaló őseink olyan szilaj lovasnemzetség volt, akiknek nyilaitól rettegett fél Európa, s a kor pogány szokásai szerint, a kedvenc lovat is eltemették velük. Megigézve néztem a megsárgult csontmaradványokat és mellettük azokat az ékszereket és fogy ve rína rádvány ok at, amelyek látványa ámulatba ejtett. Szinte hihetetlen, hogy az akkori eszközökkel ilyen míves, remekbe sikerült ékszereket állítottak elő. Aranytárgyak, ezüstveretek csillogtak, ki tudja pontosan, hány száz éves föld alatti pihenés után, hogy látványuk tiszteletet váltson ki irántuk. Az ezüstveretek olyan egyformák, mintha modern gépeken préselték volna sorozatban. S mindez itt feküdt a lábunk alatt alig fél méterre, némelyikbe már a barázdát szántó ekevas is belemart. Nézem történelmünk néma tanúinak maradványait és valahol bent, mélyen egy kis büszkeséget is érzek. Hiszen rnegcá- folbatatlanul bizonyítják, hogy korukhoz képest fejlett kultúrával rendelkeztek, megdöntve a róluk alkotott és feltételezett primitívséget. Mitró István Ma este a képernyőn Eklézsia-megkövetés Németh László drámájának tévéváltozata látható ma 21.15-től az első műsorban, a Budapesti Művészeti Hetek programjában. Tótfalusi Kis Miklós (1650—1702), aki Hollandiából tért haza Erdélybe, s új Bibliáját akarta itt is megjelentetni, a művelődés szolgálatába állítandó nyomda alapításának lehetősége helyett csak a kolozsvári egyházi nyomda vezetését kaphatta meg. Csak jóval később, sok-sok gáncsoskodás után kezdhetett el önállóan dolgozni, kiadványaival azonban a hatalom haragját vonta magára. Tragédiájáról szól ez a mű. Németh László szerint azért kellett bűnhődnie, „hogy fölfelé akart menni, ahol mindenki lefelé ment.” A drámából Adóm Ottó rendezett tévéművet. Legfőbb szereplője Holtai János. Ő látható a képen (jobbra), Lőte Attila társaságában. Ma nyílik Miskolcon Krúdy Gyula könyvbolt Akik az elmúlt napokban a misikolci Széchenyi utcán a 105-ös számú ház előtt jártak, egy hosszan tartó boltátépítés befejező szakaszának lázas, utolsó simításait láthatták. Tegnap még dolgoztak a szakiparosok is, de már serénykedtek az új honfoglalók, a ma délelőtt tíz órakor nyíló Krúdy Gyula könyvbolt dolgozói is, a tágas raktárból hordták a könyveket, hanglemezeket a polcokra, gondolákra, rendszerezték a kínálatot, készültek a bolt mai avatására. korábban ez a .helyiség az Expressz Ifjúsági Utazási Irodáé volt, így akkor is a fiatalokat szolgálta, valamikor régen meg a Félix gyermekkocsi-gyártó cégé volt, tehát szintén a fiatalsághoz kötődött.) Az új portált Lit- wln József formatervező iparművész és Balatoni Klára ötvösművész készítette, a bejárat kivitelezője az Észak-ima.gyairországi Állami Építőipari Vállalat, a berendezésé egy kunszentmártoni szövetkezet. tarszagot árasztó új boltban és raktárában, egyéb helyein. Bemutatja tíz munkatársát ; a két helyettese — Kau- ka Tibarné és Tóthné Bényi Katalin —, meg a többiek a szákmából jöttek, kivéve három most érettségizett fiatalt, akik közül Jcettő jövőre egyetemen, illetve főiskolán szeretne tovább tanulni. Megerősíti Borlkutd László tájékoztatását a bolt profilját illetően: itt kap helyet elsősorban az ifjúsági és gyermekirodalom, az ismeretterjesztés és legelőször itt kínálják majd a helyi szerzők műveit. Lesz hanglemez is és természetesen más, általánosabb művek is találhatók; Sizakkönyvekből csak a népszerű művek sorakoznak majd a polcokon, s lesznek nyelvkönyvek, szótárak, főleg az ifjúság nyelvtanulásának segítésére, de idegen nyelvű műveket nem tartanak, éppen a tisztább bolt- profil kialakítása végett. És van még egy feladatuk; az üzemi bizományos könyvárusok ellátása. Jól kialakított boltot és kiszolgáló helyiségeket kaptak. Noha a kirakat kicsi, kevés, jó viszont a nagy raktár, a szociális helyiségek megfelelőek, korszerűek, s ami a Széchenyi utcán fontos: a bolt hátulról, a szervizútról járművel megközelíthető, feltölthető. Nézem a raktári polcokat. Igen gazdag készlet sorjázik, várja a bolti polcra, illetve a vevők, olvasók készébe kerülést. Hétmillió forintos a bolt induló készlete, de még várják a közeli jövőben kezdődő téli könyvvásárra megjelenő műveket. Számos újdonság tűnik a látogató szemébe még a raktárban. Például az új Walt Disney mesekönyv, ami nagyon ide illik, ebbe a boltba, de itt láttam már egy új képzőművészeti albumot is, Vayer Lajos Raffaello freskói a Vatikánban című művét, s sok más érdekességet. A bolt egyébként hatnapos nyitva tartással dolgozik, s a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat minden szolgáltatásával — például könyvcsdkk — várja vásárlóit. Katonás sorba kerülnek a kötetek a bolt polcain. Ma. délelőtt tíz órakor Borkúti László köszönti a Borkúti László, a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat Borsod—Heves megyei bolt- csoport-igazgatója természetesen szintén gyakran megfordult a születő boltban, amelynek valójában ő volt a legfőbb kezdeményezője. Tőle tudható, hogy az az új bolt a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat hosszú távú fejlesztési tervének egyik jelentős része, megvalósulása, egyben pedig a miskolci boltoknál tervezett profiltisztítás egyik láncszeme. Ez utóbbi alatt elsősorban az értendő, hogy a közeli idegen nyelvű és műszaki könyvboltból kivonják az ifjúsági és gyermekköny- veket, hogy az eredeti feladatának jobban meg tudjon felelni, s az új bolt is határozottabb feladatkörrel rendelkezve várja, s szektássá magához a vásárlókat. Elsősorban ifjúsági jellegű könyvbolt lesz a Krúdy, ahol természetesen honos a gyermekirodalom és más könyv is, de a meghatározó az ifjúság és a gyermekek igényeinek kielégítése lesz. (Nem tartozik ugyan szorosan ide, de érdekes, hogy Az új bolt vezetője régi kedves ismerőse a misikolci könyvbarátoknak: Romenda Norbertné, aki korábban a Kazinczy könyvbolt vezetőhelyettese volt, s akit csak Cir.mi néven ismernek a könyvvásárlók. A továbbiakban ő kalauzol a friss búmegjelenőket, dr. Kovács László, Miskolc tanácselnöke ünnepélyesen megnyitja a boltot, s délután már dedikáló írók is várják a vásárlókat. (benedek) (Fotó: Fojtán) Mi kerüljön a kirakatba? Restaurátor mestormunkák Az Iparművészeti Múzeum ötvösművész-restaurátorának, Szvetnik Joachimn-ak a legszebb mestermunkáiból rendez bemutatót a közeljövőben az Üllői úti intézmény. A nemzetközileg is jól ismert szakember 1957-ben végzett az Iparművészeti Főiskola díszítőszobrász tanszakán mint tervező ötvösművész; ösztöndíjas gyakornokként került a múzeumba, ahol három évtizeden keresztül dolgozott. Sok más műtárgy gondozása mellett egyik legfontosabb munkája a második világháborúban súlyos sérüléseket szenvedett Esterházy-gyűjtemény legszebb ötvösműveinek restaurálása volt.
