Észak-Magyarország, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-09 / 238. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1987. október 9., péntek Gazdaságpolitikai aktíva Miskolcon (Folytatás az 1. oldalról) tudatosítanunk kell, hogy rövid idő alatt nem lehet gondjainkat megoldani. Ügy gondoljuk, hogy a megyei, valamint a városi pártbi­zottságok munkájában 1988. évben kiemelt feladat lesz a gazdálkodó egységek kibon­takozási stratégiájának vizs­gálata, a gazdasági vezetők beszámoltatása. A vezetőkkel, a párttagok­kal szemben most újabb, nagyobb követelményeket támasztunk. A megítélés dön­tő mércéje minden párttag­nál a programhoz való vi­szony. A sopánkodás, a ki­es felfelé mutogatás helyett azt kérjük mindenkitől, hogy álljon ki a közösen kidolgo­zott program mellett. A kommunisták legyenek kez- deményezőek, vállalkozóak, példamutatóak a végrehaj­tásban, vállalják az átalakí­tással járó terheket és a konfliktusok megoldásában működjenek közre. Ezeket a követelményeket a káderpo­litikai gyakorlatban figyelem­be kell vennünk. Demokra­tikusabb, a szubjektivizmust kizáró káderpolitikai gya­korlatot kell folytatnunk. Úgy látjuk a második és harmadik vonalban sok te­hetséges fiatal káder van, akik nincsenek eléggé ref­lektorfényben és nem kap­tak lehetőséget a bizonyítás­ra. A káderpolitikában sok­kal nagyobb figyelmet kell fordítanunk a megelőzésre, a vezető káderekkel való folya­matos foglalkozásra. Ne ak­kor lépjünk, amikor az ille­tő káder a börtönbe került, infarktust kapott, vagy csődbe vitte a gazdasági egy­séget. Igyekezni fogunk, hogy a megyében a kibontakozás feltételeit e tekintetben is javítsuk. A kibontakozási program megvalósítása alapvetően az emberi tényezők tervszerűbb és hatékonyabb kihasználá­sától, a megye szellemi erői­nek mozgósításától függ. Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a megye szellemi arculata gaz­dagodjon, a magasan kvali­fikált szakemberek itt ma­radjanak, vagy nagyobb számban jöjjenek hozzánk. A megye népessége fogyó, és sajnos azok mennek el, akik­re itt is nagy szükség len­ne. A jó szakemberek meg­tartása új gondolkodásmódot igényel az anyagi, erkölcsi megbecsülésben. A politikai munkában ki­emelten kell foglalkoznunk egyes rétegekkel — a nagy­üzemi munkássággal, az if­júsággal és az értelmiség­gel. Közöttük a politikai bizalomban keletkezett ré­seket kulturált vitákban, meggyőző érvekkel kell csökkenteni. Amikor a reál­jövedelmek átmeneti csök­kenésével kell számolni, megnő a szerepük a társa­dalmi közérzetet befolyáso­ló tényezőknek: a közrend, a közbiztonság javításának, a gazdasági bűncselekmé­nyek Visszaszorításának, az állampolgárok ügyeinek gyors, bürokráciamentes in­tézésének. A rászorultsá­got jobban figyelembe veivő ihelyii szociálpolitika, az em­berekkel való bánásmód, vezetők és vezetettek vi­szonyának javítása jelentő­sem javíthatják a közérze­tet, a program iránti bizal­mat. Ezeken a területeken az e/lőrelépés elsősorban nem pénz kérdése, hanem jobban szervezett munkáé, a nagyobb odafigyelésé és a szolgálaté. Társadalmi fejlődésünk, a gazdasági feladatok megol­dása offenzívabb ideológiai és szemléletformáló munkát kíván. Ma a vezetők, a párttagok körében is elég nagy a zavar a gazdaság­gal kapcsolatos ideológiai kérdésekben. Való igaz, a gyors és jelentős változások következtében a valóság ál­tal túlhaladottá váltak a szocializmusról alkotott fel­fogásunk egyes elemei. Fel­erősödtek az ellentmondá­sok az értékrendben és ez visszatükröződik a társada­lom gondolkodásmódjában, életmódjában, valamint a m u nkáku 1 bú rá ban. Az ideológiának a szocia­lizmus történelmi értékei­nek megőrzésével meg kell fogalmaznia egy dinamiku­sabb, demokratikusabb és egy teíljesítmény-orientál- taibb szooializmus .irányt. Gazdaságunk világpiacra való nyitottságából, az áru­termelés, a piaci viszonyok kiszélesítéséből fakadó új jelenségeket, ellentimondáso- kat, követelményeket össze kell egyeztetni a szocializ­musról vallott nézeteinkkel. Az agitáaiós és propaganda- munka szerepe igen jelen­tős a kibontakozási, stabi­lizációs program céljainak helyes értelmezésében, a szemléleti és cselekvési egység kialakításában. Eb­ben a munkában számítunk minden párttagra, vala­mennyi vezetőre. Mindenkivel tudatosítani szükséges a program két szakaszának legfontosabb céljait és az elérésükhöz szükséges feltételeket, fel­adatokat. Különösen fontos a stabilizációs időszak cél­jainak tudatosítása; a gaz­dasági egyensúly javításá­hoz, a szerkezetkorszerűsí­téshez, a reformfolyamat továbbviteléhez szükséges változások ismertetése. Fel kell készíteni az embereket a kedvezőtlen következmé­nyek, hatások elviselésére. A kibontakozás megalapozá­sához áldozatvállalás és je­lentős erőfeszítés szükséges. Tudatosítani szükséges, hogy a .stabilizációs időszak hosz- szát és terheit a gazdasági teljesítmény határozza njeg. A .kultúra, az általános műveltség, a szakképzés sze­repe is felértékelődik. Az országos és a megyei fel­mérések egyaránt mutatják, hogy a munkaerő iránti kereslet változott a szakkép­zett munkásak és az értel­miségiek javára. A tudomá­nyos-technikai forradalom követelményeinak csak szé­les körű általános művelt­séget adó, rugalmas, át- és továbbképzési rendszert ki­építő oktatási szisztéma tud megfelelni. A kibontakozási program teljesítésétől függ további anyagi és szellemi gyarapo­dásunk. Azt tapasztaljuk, a legtöbb kétely úgy fogal­mazódik meg: mi a garan­cia a feladatterv teljesíté­sére? Mindenekelőtt az, hogy az ország, a ^ megye lakosságának döntő többsé­ge akarja a kibontakozást, ezt kész a tettekben is ki­fejezni. Minden ember moz­gósítható, ha világos, érthe­tő perspektívát tartalmazó programmal rendelkezünk. A megyei pártbizottság — véleményünk szerint — (Ilyen feladattervet fogadott el. A program teljesíthető­ségének garanciáját látjuk abban is, hogy rendeíke- züjYk kvalifikált vezetői gárdával, akik tői azt vár­juk, hogy kidolgozzák a vállalatok, szövetkezetek stnatégiáját. Rendelkezünk jól képzett, tehetséges és szorgalmas munkásokkal, akik képesek ezt megvaló­sítani. A jövő év.i szabályozó­változások arra engednek .következtetni, hogy a vál­lalatokkal szembeni köve­telmények tovább növeked­nek. Az ország jelenlegi helyzetében nem is várhat­tunk mást. A stabilizáció, a kibontakozás sikerét a lap - vetően a vállalatok és szö­vetkezetek gazdálkodása dönti majd el. Ezért is tart­juk fontos kérdésnek azt, hogy milyenek lesznek a gazdálkodó egységek saját tervei, programjai. Most olyan esztendőket élünk, amikor hosszú időre kiha- tóan eldől a magyar nép­gazdaság és a magyarorszá­gi szocializmus építésiének sorsa. Ha nem tudjuk tar­talékainkat mozgósítani, a szocializmus potenciális elő­nyeit kihasználni, alkalmaz­kodó- és cselekvőképessé­günket fokozni, menthetet­lenül lejjebb csúszunk a vi­lágranglistán. Politikai és erkölcsi felelősségünk, hogy ez ne következzen be. Meg­győződésünk, hogy több kezdeményezéssel, felelős­ségteljesebb és szorgalma­sabb munkával sikeresen oldjuk meg feladatainkat. Ezt kérjük és várjuk min- denkitőll — fejezte be elő­adását Kovács Zoltán. Az előadást vita követte, amelyben szót kért dr. La­dányi József, a megyei ta­nács elnöke, Csákány Béla, a Hernádkércsi Béke Tsz elnöke, Básti János, az SZMT vezető titkára, Hu­szár Andor, a TVK vezér- igazgatója, dr. Túrós And­rás, a megyei rendőr-főka­pitányság vezetője, Hartman Bálint, a Teszöv titkára, Kopcsek Imre, a Miskolci Üveggyár igazgatója. Mér­ten János, a BVK pártbi­zottságának titkára és Cho- ma Tivadar, a Harsá.nyi Petőfi Tsz elnöke. A tegnapi gazdaságpoliti­kai aktíva Dudla József összegzőjével zárult. A me­gyei pártbizottság első tit­kára mindenakettőtt annak a véleményének adott han­got, hogy ez alkalommal a megyei politikai közélet és gazdaság vezetői konstruktív párbeszéd részesei voltak. Ez a tanácskozás sok helyi kérdésre adott választ, mi­közben új problémákat, tennivalókat is felvetett, megfogalmazott. A prog­rammal kapcsolatban ki­emelte: megvalósulásának biztosítéka részben a tár­sadalom nagy többségének a fejlődés, az előrelépés iránti ligénye, részben az, hogy kitűzött céljainkat minden korábbinál jobban jellemzik a realitások. Fontos köve­telmény, hogy mielőbb kö­rülhatárolod .járnák és tuda­tosuljanak a tennivalók mindenhol, mindenkiben. A feltárt érdekek, maid ezek egyeztetése után a megol­dást az egy irányba húzás jellemezze. Ez a siker tár­sadalmi garanciája, míg a gazdasági biztosítéka a tel­jesítmények növelése. Gond­jaink megoldásához nem­csak pénzre, jó fejekre, életképes gondolatokra és együttes cselekvésre van szükség. Vállalkozni, önte­vékenynek lenni — ezek ma kulcsszavak. S léprui, lép­nünk mindennap kell! Még­hozzá előre! Előadásokkal folytatódott csütörtökön a már kilence­dik alkalommal megrende­zett országos hengerészkon­ferencia. Az ózdi technika háza tükörtermében fél tíz­kor több, mint százan gyűl­tek össze, hogy meghallgas­sák dr. Lotz Ernőnek, az Ózdi Kohászati Üzemek ve­zérigazgatójának előadását a vállalatnál végrehajtott szerkezetátalakításról, an­nak tapasztalatairól és a to­vábbi teendőkről. A vezérigazgató mindenek­előtt azt a kérdésit fejteget­te, ami éveken keresztül fog­lalkoztatta a szakembereket: szükség van-e a magyar vas­kohászatra? Az Állami Terv-, bizottság döntése egyértel­műen bizonyította, hogy igen, ám olyan kohászatra, amelyet szerkezetátalakítás­sal, minőségi termékek gyár­tására is alkalmassá lehet tenni. Ózdon három célt tűz­tek maguk elé: biztosítani a vállalat stabilitását, jó mi­IX. országos hengerészkonferencia Ózdi helyzetkép nosegü és gazdaságosan előállítható termékekkel ki­elégíteni a piaci igényeket, megteremteni a hatékony foglalkoztatás feltételeit. Az ÓKÜ nem tudja az árait emelni, ezért a költsé­gek csökkentésével igyekszik alkalmaakodni a piaci felté­telekhez, s lehetőségeihez mérten a technika korsze­rűsítésével javítja pozícióit. Az alapvertikum átalakítási programjában fő helyen sze­repelt azoknak a termelő­berendezéséknek a leállítása, amelyek működését már nem lehetett gazdaságossá tenni. A második szakaszban mű­szaki, technológiai, gazdasá­gi és szervezési módosítá­sokkal kell javítani a tevé­kenységet. A harmadik lé­pésben pedig korszerűsítése­ket és technológiai változta­tásokat hajtanak végre. En­nek során leállítják a Sie­mens—Martin kemencéket és korszerűbb EOF kemencéket állítanak a termelésbe, fej­lesztik a rúd- és dróthen­gerművet, az abroncssoron pedig nemesacél hengerlését tervezik. Az előadásban az is el­hangzott, hogy az ÓKÜ nö­velni kívánja a feldolgozott termékek gyártását, amihez új együttműködési formák kialakítására is szükség lesz, hazai és külföldi partnerek­kel. A későbbiekben szó le­het speciális betonacél gyár­tásáról, valamint a mező- gazdasági alkatrészgyártás volumenének növeléséről, és választékának bővítéséről. Erre egyebek mellett azért van szükség, hogy újabb munkahelyeket lehessen te­remteni a vállalatnál. Az ÓKÜ-ben tavaly 13 200 főt foglalkoztatták, a jelenlegi létszám 11 600. Gondot okoz a szakképzetlenek és a nem megfelelő szakképesíté- sűek magas aránya. Képzé­sékre és átképzésekre van szükség ahhoz, hogy ki le­hessen elégíteni a tervezett gépipari gyártás, a villa­mossági tevékenység és a járműjavítás szakember­szükségletét. Az első ijedségen túl va­gyunk — mondta előadása végén az ÓKÜ vezérigazga­tója. Kialakultak azok a módszerek, amelyekkel szo­cialista módon, embersége­sen lehet végrehajtani a to­vábbi feladatokat. F. I. Illést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács csütör­töki üléséről — amelyet Grósz Károly távollétében Csehák Judit miniszterel­nök-helyettes vezetett — a Tájékoztatási Hivatal elnö­ke, a kormány szóvivője az alábbi tájékoztatást ad­ta: A Minisztertanács jóvá­hagyólag tudomásul vette Franz Vranitzky osztrák szövetségi kancellár magyar- országi látogatásáról készí­tett jelentést. A kormány határozatot hozott az 1988. évi gazdasá­gi szabályozók módosításá­ról. Jóváhagyta a bér- és keresetszabályozás 1988. évi rendszeréről szóló rendele­tet, és meghatározta azokat a gazdasági követelménye­ket, amelyek teljesítése ese­tén a gazdálkodó szerveze­tek mentesülhetnek a bér- és keresetszabályozás előírá­sai alól. A Minisztertanács a szö­vetkezeti kongresszusokon elhangzott észrevételeket fi­gyelembe véve javasolta az Elnöki Tanácsnak a szö­vetkezetekről szóló jogsza­bályok korszerűsítését. (Folytatás az 1. oldalról) tett az uralkodónak, majd a dán és a magyar himnusz hangjai után II. Margit Né­meth Károly társaságában ellépett a tisztelgő katonák sorfallá előtt. A vendégek és a házigazdák ezután köl­csönösen bemutatták a fo­gadási ceremónián megje­A Minisztertanács rende­letet hozott a lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótál­lásról. Ügy határozott, hogy az 1988. január elseje után kötött szerződések alapján átadott új lakóépületekre, lakásokra hároméves jótál­lás vonatkozik. A Minisztertanács határo­zatot hozott az emberi kör­nyezetre veszélyes anyagok külföldről történő behozata­lának megakadályozására. A kormány a Tudomány- politikai Bizottság elnöké­nek beszámolója alapján át­tekintette a kutatóhelyek és a vállalatok együttműködé­sét szolgáló jogi-gazdasági feltételeket, valamint a ku­tatóintézetek és a vállala­tok műszaki-fejlesztési mun­káját. A Minisztertanács az Ál­lami Tervbizottság elnöké­nek előterjesztését figye­lembe véve, elfogadta a hosszú távú erdőtelepítési programot. Ennek értelmé­ben 1991-tJől 2000-ig 150 ezer hektár új erdőt kell telepíteni. lent dán és magyar szemé­lyiségeket, s a királynő megismerkedett a budapesti diploma maii képviseletek je­lenlévő vezetőivel, tagjai­val. Az ünnepélyes fogadta­tás katonai díszmenettel zá­rult. Az uralkodó és Hen­rik herceg Németh Károly és felesége kíséretében a szállásra indult. Országos eszmecsere a szakszervezetekről Országos jellegű munkaér­tekezlet kezdődött a Szak- szervezetek Megyei Tanácsa tapolcai oktatási központjá­ban tegnap. A SZOT által szervezett értekezlet résztve­vői az ország valamennyi megyéjéből és a fővárosból érkeztek, és több, fontos szervezeti, tartalmi kérdés­ben cserélik ki tapasztalatai­kat a 4,5 millió tagot szám­láló szakszervezeti mozgalom időszerű feladatairól. A résztvevőket, köztük Dudla Józsefet, a párt me­gyei bizottságának első tit­kárát, Ladányi Józsefet, a megyei tanács elnökét Básti János, az SZMT vezető tit­kára köszöntötte. Sólyom Ferenc, a SZOT titkára be­vezetőjét követően Nyitrai István, a SZOT osztályveze­tője tartott előadást. Ennek keretében a résztvevők a SZOT kádermunkával kap­csolatos határozat végrehaj­tásának tapasztalatait, a te­lepülési szakszervezeti bi­zottságok (korábban szakma­közi bizottságok) továbbfej­lődésével, működési feltéte­leik javításával kapcsolatos feladatokat, illetve a területi szakszervezeti középszervek munkájának tartalmi és for­mai korszerűsítésére vonat­kozó határozat végrehajtását értékelték. A megyék gya­korlati tapasztalatcseréjét követően Várnai Ferenc, az MSZMP KB szakszervezeti instruktorának vezetésével szó volt a szakszervezetek pártirányításának a kor kö­vetelményeihez igazodó mód­szereiről is. A résztvevők a program szerint ma délelőtt a SZOT osztályvezetőinek előadásain a szaktanács előtt álló köz­vetlen teendőkről kapnak át­fogó képet, ezáltal segítsé­get a saját területükön vég­zendő további munkához. a szikszói állami gazdaság folytatja az alma SZEDD-VIDD akciót. Alma szedhető Abod-Királykúton. Jonatán Starking 6,50 Ft/kg Golden A szedést mindennap lehet végezni 7-15 óra között. Aszalón alma 8 Ft/kg egységáron továbbra is vásárolható. Az Ózdi Kohászati Üzemek salakfeldolgozó mii gyáregy­sége rövid határidőre, ol­csón vállalja terek, parkolók, mezőgazdasági és erdészeti utak salakkal történő burko­lását. Részletes felvilágosí­tást munkanapokon 7-14 óráig a helyszínen, vagy a 12-166/223-as telefonon adunk. Kovács Zoltán előadását tartja Fotó: Laczó József Hazánk vendége a dán királynő

Next

/
Oldalképek
Tartalom