Észak-Magyarország, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-01 / 231. szám

1987. október 1., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Az Észak-Magyarország a törvényről Hagyan adózzunk? 26. § (1) A belföldi állandó la­kóhellyel rendelkező ma­gánszemély — teljes vagyo­náról vagy egyes vagyon­tárgyairól — a Miniszterta­nács rendeletében három- évenként, az adóhatóság ha­tározatával pedig legfel­jebb évente egy alkalom­mal vagyonnyilatkozat téte­lére kötelezhető. Az adóha­tóság ilyen határozata ellen — az államigazgatási eljá­rás általános szabályairól szóló 1981. évi I. törvény 62. §-ának (3) bekezdése alap­ján — jogorvoslatnak nincs helye. (2) Az adóhatóság abban az esetben kötelezheti a magánszemélyt vagyonnyi­latkozat tételére, ha az adóhatóság rendelkezésére álló adatok alapján felte­hető, hogy a magánszemély vagyona jelentős mértékben gyarapodott, és ez a beval­lott összjövedelmét számot­tevően meghaladja. (3) A nyilatkozattételi kö­telezettség az ingatlanok és a nagy értékű ingóságok felsorolására terjedhet ki. Nem terjedhet ki a kötele­zettség a takarékbetétben lévő vagyonra. Ha azonban a magánszemély erről nyi­latkozatot tesz, és meglétét a végrehajtási rendeletben meghatározott módon iga­zolja, az adóhatóságnak azt el kell fogadnia. (4) A vagyonnyilatkozat­ban nem szereplő vagyon­tárgyat az adózás szempont­jából — az ellenkező bizo­nyításáig — úgy kell tekin­teni, mintha azt a magán- személy az utolsó vagyon­nyilatkozatot követően sze­rezte volna. 27. 8 (1) Az adóhatóság a ha­tározatát az adóbevallással, az ellenőrzés során, illetve más módon tudomására ju­tott adatoknak és más bi­zonyítékoknak a mérlegelé­sével hozza meg. (2) Ha az adó alapja másképp nem állapítható meg — ideértve azt az ese­tet, ha a magánszemély ki­adásai meghaladják adó­mentes és bevallott jövedel­meinek az összegét — a jö­vedelmet becsléssel kell megállapítani. Önellenőrzési pótlék, késedelmi pótlék, bírság 28. 8 (1) A magánszemély az adóhatóság eljárásának meg­kezdése előtt adóbevallását helyesbítheti (önellenőrzés). Az így feltárt adóhiány után havi 2% — de legfel­jebb összesen 20% — önel­lenőrzési pótlékot kell fi­zetni. (2) Késedelmesen teljesí­tett adófizetés vagy az adó- különbözet késedelmes visz- szatérítése esetén minden V. megkezdett hónap után ha­vi 2% késedelmi pótlékot kell fizetni. A helytelen adóbevallás miatti adótöbb­let esetén az adóbevallás helyesbítéséig késedelmi pótlék nem jár. (3) Ha az adóhatóság a határozatában adóhiányt ál­lapít meg, a magánszemélyt legalább az adóhiány 50%- ának megfelelő összegű bír­ság megfizetésére kötelezi. A bírság mértéke az eset összes körülményeire tekin­tettel gondatlanság esetén 100%-ig, súlyos gondatlan­ság esetén 150%-ig, szándé­kosság esetén 200%-ig ter­jedhet. (4) Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnöke a bírság fizetésére kötele­zettet különös méltánylást érdemlő esetben — a szán­dékosság kivételével — mentesítheti a bírság meg­fizetése alól. Elévülés 29. 8 (1) Az adó megállapításá­hoz való jog elévül annak a naptári évnek az utolsó napjától számított egy év elteltével, amelyben a be nem vallott jövedelem meg­szerzése az adóhatóság tu­domására jut. (2) Az adó megállapításá­hoz való jog a jövedelem megszerzése évének utolsó napjától számított öt év el­teltével — az (X) bekezdés­ben foglaltakra való tekin­tet nélkül — elévül. (3) A (2) bekezdésben foglalt rendelkezést kell al­kalmazni az adókülönbözet visszatérítéséhez való jog elévülésére is. Az adóhatóság határozatának bírósági felülvizsgálata 30. 8 Az adót megállapító má­sodfokú határozat bíróság által felülvizsgálható és megváltoztatható. A felül­vizsgálat kiterjedhet az adómegállapítás jogalapjá­ra, továbbá a megállapított adó összegére abban az esetben, ha a vitatott ösz- szeg az 5000 forintot meg­haladja. Az adó mérséklése 31. 8 Az Adó- és Pénzügyi El­lenőrzési Hivatal elnöke — az illetékes községi, nagy­községi, városi, fővárosi ke­rületi tanács szociális fel­adatot ellátó szakigazgatási szerve véleményének isme­retében — az adótartozást és a késedelmi pótlékot ké­relemre elengedheti vagy mérsékelheti, ha annak megfizetése a magánsze­mély vagy az általa eltar­tott hozzátartozói megélhe­tését veszélyezteti. fejezet Záró rendelkezések 32. 8 Ez a törvény 1988. janu­ár 1. napján lép hatályba; rendelkezéseit az ezt köve­tően megszerzett jövedel­mekre kell alkalmazni. 33. 8 (1) Az e törvény hatály­balépése előtt kibocsátott értékpapírból származó jö­vedelemre az adókötelezett­ség nem terjed ki. (2) Ha az e törvény 6. §- ának (1) bekezdésében meg­határozott — 1988. és 1989. évben megszerzett — jöve­delem 1987. december 31 -ét megelőzően kifizetővel kö­tött szerződésből származik. a jövedelmet más jövedel­mekkel nem kell összevon­ni és nem kell bevallani. E jövedelem után az adó mér­téke 20%. Az adót a kifi­zető állapítja meg, vonja le és fizeti be. (3) Az 1988. évben kelet­kezett adókötelezettséggel kapcsolatos adóhiány miatt a bírságot — a szándékos­ság kivételével — legalább az adóhiány 20%-áig, súlyos gondatlanság esetén legfel­jebb 50%-áig terjedő mér­tékben lehet megállapítani, vagy a bírság kiszabásától el lehet tekinteni. 34. 8 A törvény hatálybalépésé­vel kapcsolatos további át­meneti intézkedésekről tör­vényerejű rendelet rendel­kezik. 35. § Az adó következő évi mértékeire és az alkalma­zandó összeghatárokra az állami költségvetésről szóló törvényjavaslatban a Mi­nisztertanács — az ár- és jövedelmi viszonyok válto­zására tekintettel — tesz javaslatot. 36. 8 (1) E törvény végrehajtá­sáról a pénzügyminiszter gondoskodik. (2) Felhatalmazást kap a Minisztertanács, hogy ren­deletben meghatározza: a) a törvényben használt egyes fogalmak értelmezését; b) a törvény 6. S-ának (1) , (3) bekezdésében, 8. 8- ának (4) bekezdésében, 9. §- ának (6) bekezdésében, 15. S-ának 23. és 26. pontjá­ban, 20. §-ának (1) bekez­dés d) pontjában, valamint (2) bekezdésében, 22. S-ának (3) bekezdésében megjelölt körben részletes szabályo­kat; c) az állandó külföldi la­kóhellyel rendelkező szemé­lyek, illetve egyes külföld­ről és tartós külszolgálatból származó jövedelmek adózá­si szabályait; d) a társasház- vagy a la­kásszövetkezet által a tulaj­donosok, illetve a tagok ne­vében megkötött szerződé­sekből származó jövedelem esetén az adó megfizetésé­nek módját; e) takarékbetétből szárma­zó 1988. évi jövedelmek utáni adó megfizetésének módját. (3) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy — meghatározza a lakás­célú megtakarítások (20. 8) formáit, — meghatározza a tör­vény végrehajtásához szükséges számviteli szabályokat, és ezek­hez kapcsolódóan nyom­tatványok kötelező al­kalmazását írhatja elő. (4) A törvény 15. § 12. pontjában meghatározott természetbeni juttatást, il­letve 15. pontjában megha­tározott költségtérítést, költ­ségátalányt miniszteri ren­delet csak a pénzügyminisz­terrel egyetértésben állapít­hat meg. (5) Elemi csapás esetén az újjáépítés elősegítésére a pénzügyminiszter rendelet­ben e törvény rendelkezései­től eltérő szabályokat álla­píthat meg. Törvény az általános loigalmi adóról A népgazdaság fejleszté­sét szolgáló korszerű adó- és árrendszer megteremtése, valamint az állami felada­tok ellátásához szükséges bevételek elérése érdekében az általános forgalmi adó alapvető szabályairól az Országgyűlés a következő törvényt alkotja: I. fejezet Általános rendelkezések Adókötelezettség 1. 8 Adóköteles a termék es a szolgáltatás adóalany (3. 8) által történő belföldi érté­kesítése, exportálása és im­portálása. (Folytatjuk) Postánkból A kórusmozgalommal kap­csolatosan, az Észak-Magyar­országiban megjelent két írás indíttatott arra, hogy egy, 80 éves fennállását még megélt dalárda országos hírű karna­gyára emlékezzem. Vidinszky László 1907-ben született Hámorban, egy vasgyári min­takészítő gyermekeként. Eger­ben szerzett tanítói okleve­let. A Diósgyőri Polgári Dal- és Olvasókör dalárdája 1935- ben választotta meg vezető­jévé. Az egyesületet, mely 1899-ben alakult, a vasgyár munkásai, dolgozói hozták létre, de soraikban helyet foglaltak Diósgyőr szellemi életének vezetői is. Támogat­ták és tagjai voltak a vas­gyár akkori igazgatói, köz­tük Herczeg Ferenc munkás- igazgató, későbbi miniszter- helyettes. Ez az egyesület volt Diósgyőr kulturális fej­lődésének elindítója és vált elismerten kulturális cent­rummá. Dalárdáját Vidinszky László karnagy emelte orszá­gos hírűvé. Vezetése alatt számos versenyen vett részt a kórus, ahol arany, ezüst, bronz serlegeket és egyéb ki­tüntetéseket szereztek. Gaz­dag életútja során több ének­kart irányított. A római ka­tolikus egyházi énekkart, a római katolikus elemi isko­lait, éneket oktatott a diós­győri polgári leányiskolában. A 114. Sz. Ipari Szakmun­kásképző Intézet énekkarával 1974-ben elnyerte a megyei tanács kórusdíját. A háború után az Orszá­gos Dalosszövetség megszű­nésével —, melynek választ­mányi tagja volt— az egye­sület tevékenysége is befeje­ződött, de az énekkar mun­kája tovább folytatódott, az akkor létrejött Ady Endre Művelődési Otthon keretében, melynek első igazgatója vol­tam, Együttműködésünk ered­ményeképpen indult el ne­héz körülmények között a szocialista kultúra kiszélesí­tése. Vidinszky László érdeme az is, hogy az eredeti alapítási jegyzőkönyv, az egyesület más dokumentumai, kitünte­tések, egyéb muzeális érté­kű emlékek hiánytalanul megmaradtak, mert ereklye­ként őrizte és a II. világhá­ború alatt a földbe elásva mentette meg. A gyűjtemény darabja az a zásdó is, mely­nek feliratával: „Munka, dal és szeretet, ez tartson össze bennünket, mert összetar­tásban az erő, zengjen da­lunk és legyen egetverő” — egész életében azonosult. Balogh Sándor a miskolci Ady Endre Művelődési Otthon volt igazgatója . c^7prnÁt rninHpniitt ' ii|ii! I m I iiiii o v m |i !iii I hé p Az emberek többsége útón- útfélen szemetel. Miskolcon többen — más vidékről ér­kezők — elég szemetes vá­rosnak nevezik. Az utcákon, tereken minduntalan papír­darabokkal, cigarettacsikkek­kel találkozunk. Pedig taka­rítják ezeket a közterülete­ket az erre illetékes válla­lat emberei, ám sokszor nem győzik ... Jóllehet, ez is fon­tos, ám a szemételhelyezés gondja ennél sokkal fonto­sabb. Itt is baj van. És iga­zán itt a nagy veszély. A városnak még nincs hulla­dékégetője. Egy ilyen — a mai árakon számítva — más­fél milliárdba kerülne. Szük­ség lenne egy központi sze­méttelepre is, mert a nádas­réti már ugyancsak túlzsú­folt. Az ezzel a kérdéssel foglalkozó szakemberek úgy vélekednek, hogy ha az új telepet ma, vagy tegnap ala­kították volna ki, már ak­kor is késő lenne... A ter­vek szerint Bükkaranyoson lett volna, de az ott lakók ellenezték, így csak terv ma­radt. Űj hely után kellett nézni. Jelenleg Sajóbábony van napirenden. S még egy adat a nagyságrendek érzé­keltetésére: évente Miskolcon 350—400 ezer köbméter sze­mét gyűlik össze. Vidéken talán még rosz- szabb a helyzet, A kis fal­vakban nem oldották meg az úgynevezett intézményes szemétszállítást. így aztán te­lítődnek az erdőszélek, a pa­takok medrei, a kertek aljai. Tegyük hozzá, jó példákat is találhatunk, ahol nagy erő­feszítések árán előteremtették a szükséges pénzt, s méltán büszkék a helybeliek a tisz­ta falujukra. Hol így, hol úgy. De mindenképpen a te­lepülések lakóinak anyagi se­gítségével. Sajnos, több olyan faluiban is jártunk már, ahol csupán a tunyaság miatt nem valósult meg mindez. Egyik községünkben például a helyiek kezdeményezésére már majdnem sikerült. A termelőszövetkezet adta vol­na a teherautót, már pró­bajáratot is indítottak, fel­mérendő az igényeket, ami­kor valaki „jobb” ötlettel állt elő; legyen társulásos szemétszállítás, vagyis több község fogjon össze ebben az ügyben. Ennek már több éve. A szemét pedig tovább gyű­lik ott, ahol nem lenne sza­bad ... (mészáros) Levelekből A Hejőcsabai Cement- és Mészművek gyárának gazdasági és társadalmi vezetői, valamint szocialista brigádjai nagy örömet szereztek számunkra — írja nyugdíjas tár­sai nevében Ikanov Sándorné miskolci ol­vasónk. Egynapos, budapesti kiránduláson vettünk részt a közelmúltban, amely fe­lejthetetlen élményt nyújtott mindannyi­unknak. * Kraxner Alajos-emlékversenyen vett részt a napokban a Putnoki Szociális Fog­lalkoztató Intézet 33 tagja. A Népstadion­ban megrendezett sportvetélkedőkre 22 in­tézet nevezett be. Futballmérkőzésen, tol­laslabdajátékban, valamint atlétikai szá­mokban háromszázötvenen mérték össze ügyességüket, gyorsaságukat. Valamennyi részt vevő intézet csoportos tornabemutatót is tartott. A putnokiak igen eredményesen szerepeltek: a nők első helyezést értek el kézigránátdobásban, negyedikek lettek fu­tásban, a férfiak magasugrásban végeztek az első helyen, és a negyedik helyezést szerezték meg távolugrásban — írja Murá­nyi Tibor Bánrévéről. * Az Építőipari Szövetkezet honvédelmi klubja 70 ezer forint értékű légpuskás lő- pavilont állított fel a mezőkövesdi Zsóri- fürdő területén. Ez a kezdeményezés a szö­vetség 40. évfordulójára történő felkészülés jegyében született. Szeretnénk a következő évben ezt a bogácsi hőfürdőben is megva­lósítani — írja Tusay Dénes Mezőkövesd­ről. Válasz cikkünkre Tisztítási ügyek Zemplénben Lapunk szeptember 14-i számában „Ing- szalon" címmel cikket közöltünk. Az írás­ban felvetettekre Füle József, a Miskolci Patyolat Vállalat főmérnöke válaszolt: Sátoraljaújhely és vonzáskörzetének tex­tiltisztítási igényeit 1980-ig a Miskolci Pa­tyolat Vállalat elégítette ki. A sátoralja­újhelyi textiltisztító üzem felépítése után a tevékenységet és a felvevőhálózatot a Cipész- és Szolgáltatóipari Szövetkezet vette át. 1985-től mintegy másfél éven keresztül a Zemplén Ruhatisztító Kisszövetkezet vé­gezte a szolgáltatást. A szövetkezet gazda­sági okok miatti felszámolása a napokban folyik. Vállalatunk éppen a lakosság érdekében döntött úgy, hogy már a felszámolás előtt megkezdi a szolgáltatási tevékenységek fo­kozatos átvételét, mivel az igényeket a fo­gyatkozó létszámú kisszövetkezet egyre ke­vésbé tudta kielégíteni. Szolgáltatásaink teljes körének azonnali bevezetése a felve­vőhálózat dolgozóinál* szakmai felkészítése miatt nem volt lehetséges. Májustól vál­laltuk a vegytisztítást és a kilogrammos mosást, majd a piperemosást is, az ingek kivételével. Augusztustól vezettük be a nap­pá és velúrbőrök tisztítását és utánszínezését. Szeptember 21-től már vállaljuk az ingek mosását is, melyet a központi üzemünkben végzünk a többi szolgáltatással együtt. Ha­marosan textilszínezést is vállalunk. Az elmúlt átmeneti időszak problémáin, nehézségein túljutva reméljük, hogy szol­gáltatásaink választékával és minőségével kiérdemeljük a lakosság bizalmát. » Élete a dal

Next

/
Oldalképek
Tartalom