Észak-Magyarország, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-01 / 231. szám
1987. október 1., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Az Észak-Magyarország a törvényről Hagyan adózzunk? 26. § (1) A belföldi állandó lakóhellyel rendelkező magánszemély — teljes vagyonáról vagy egyes vagyontárgyairól — a Minisztertanács rendeletében három- évenként, az adóhatóság határozatával pedig legfeljebb évente egy alkalommal vagyonnyilatkozat tételére kötelezhető. Az adóhatóság ilyen határozata ellen — az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1981. évi I. törvény 62. §-ának (3) bekezdése alapján — jogorvoslatnak nincs helye. (2) Az adóhatóság abban az esetben kötelezheti a magánszemélyt vagyonnyilatkozat tételére, ha az adóhatóság rendelkezésére álló adatok alapján feltehető, hogy a magánszemély vagyona jelentős mértékben gyarapodott, és ez a bevallott összjövedelmét számottevően meghaladja. (3) A nyilatkozattételi kötelezettség az ingatlanok és a nagy értékű ingóságok felsorolására terjedhet ki. Nem terjedhet ki a kötelezettség a takarékbetétben lévő vagyonra. Ha azonban a magánszemély erről nyilatkozatot tesz, és meglétét a végrehajtási rendeletben meghatározott módon igazolja, az adóhatóságnak azt el kell fogadnia. (4) A vagyonnyilatkozatban nem szereplő vagyontárgyat az adózás szempontjából — az ellenkező bizonyításáig — úgy kell tekinteni, mintha azt a magán- személy az utolsó vagyonnyilatkozatot követően szerezte volna. 27. 8 (1) Az adóhatóság a határozatát az adóbevallással, az ellenőrzés során, illetve más módon tudomására jutott adatoknak és más bizonyítékoknak a mérlegelésével hozza meg. (2) Ha az adó alapja másképp nem állapítható meg — ideértve azt az esetet, ha a magánszemély kiadásai meghaladják adómentes és bevallott jövedelmeinek az összegét — a jövedelmet becsléssel kell megállapítani. Önellenőrzési pótlék, késedelmi pótlék, bírság 28. 8 (1) A magánszemély az adóhatóság eljárásának megkezdése előtt adóbevallását helyesbítheti (önellenőrzés). Az így feltárt adóhiány után havi 2% — de legfeljebb összesen 20% — önellenőrzési pótlékot kell fizetni. (2) Késedelmesen teljesített adófizetés vagy az adó- különbözet késedelmes visz- szatérítése esetén minden V. megkezdett hónap után havi 2% késedelmi pótlékot kell fizetni. A helytelen adóbevallás miatti adótöbblet esetén az adóbevallás helyesbítéséig késedelmi pótlék nem jár. (3) Ha az adóhatóság a határozatában adóhiányt állapít meg, a magánszemélyt legalább az adóhiány 50%- ának megfelelő összegű bírság megfizetésére kötelezi. A bírság mértéke az eset összes körülményeire tekintettel gondatlanság esetén 100%-ig, súlyos gondatlanság esetén 150%-ig, szándékosság esetén 200%-ig terjedhet. (4) Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnöke a bírság fizetésére kötelezettet különös méltánylást érdemlő esetben — a szándékosság kivételével — mentesítheti a bírság megfizetése alól. Elévülés 29. 8 (1) Az adó megállapításához való jog elévül annak a naptári évnek az utolsó napjától számított egy év elteltével, amelyben a be nem vallott jövedelem megszerzése az adóhatóság tudomására jut. (2) Az adó megállapításához való jog a jövedelem megszerzése évének utolsó napjától számított öt év elteltével — az (X) bekezdésben foglaltakra való tekintet nélkül — elévül. (3) A (2) bekezdésben foglalt rendelkezést kell alkalmazni az adókülönbözet visszatérítéséhez való jog elévülésére is. Az adóhatóság határozatának bírósági felülvizsgálata 30. 8 Az adót megállapító másodfokú határozat bíróság által felülvizsgálható és megváltoztatható. A felülvizsgálat kiterjedhet az adómegállapítás jogalapjára, továbbá a megállapított adó összegére abban az esetben, ha a vitatott ösz- szeg az 5000 forintot meghaladja. Az adó mérséklése 31. 8 Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnöke — az illetékes községi, nagyközségi, városi, fővárosi kerületi tanács szociális feladatot ellátó szakigazgatási szerve véleményének ismeretében — az adótartozást és a késedelmi pótlékot kérelemre elengedheti vagy mérsékelheti, ha annak megfizetése a magánszemély vagy az általa eltartott hozzátartozói megélhetését veszélyezteti. fejezet Záró rendelkezések 32. 8 Ez a törvény 1988. január 1. napján lép hatályba; rendelkezéseit az ezt követően megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni. 33. 8 (1) Az e törvény hatálybalépése előtt kibocsátott értékpapírból származó jövedelemre az adókötelezettség nem terjed ki. (2) Ha az e törvény 6. §- ának (1) bekezdésében meghatározott — 1988. és 1989. évben megszerzett — jövedelem 1987. december 31 -ét megelőzően kifizetővel kötött szerződésből származik. a jövedelmet más jövedelmekkel nem kell összevonni és nem kell bevallani. E jövedelem után az adó mértéke 20%. Az adót a kifizető állapítja meg, vonja le és fizeti be. (3) Az 1988. évben keletkezett adókötelezettséggel kapcsolatos adóhiány miatt a bírságot — a szándékosság kivételével — legalább az adóhiány 20%-áig, súlyos gondatlanság esetén legfeljebb 50%-áig terjedő mértékben lehet megállapítani, vagy a bírság kiszabásától el lehet tekinteni. 34. 8 A törvény hatálybalépésével kapcsolatos további átmeneti intézkedésekről törvényerejű rendelet rendelkezik. 35. § Az adó következő évi mértékeire és az alkalmazandó összeghatárokra az állami költségvetésről szóló törvényjavaslatban a Minisztertanács — az ár- és jövedelmi viszonyok változására tekintettel — tesz javaslatot. 36. 8 (1) E törvény végrehajtásáról a pénzügyminiszter gondoskodik. (2) Felhatalmazást kap a Minisztertanács, hogy rendeletben meghatározza: a) a törvényben használt egyes fogalmak értelmezését; b) a törvény 6. S-ának (1) , (3) bekezdésében, 8. 8- ának (4) bekezdésében, 9. §- ának (6) bekezdésében, 15. S-ának 23. és 26. pontjában, 20. §-ának (1) bekezdés d) pontjában, valamint (2) bekezdésében, 22. S-ának (3) bekezdésében megjelölt körben részletes szabályokat; c) az állandó külföldi lakóhellyel rendelkező személyek, illetve egyes külföldről és tartós külszolgálatból származó jövedelmek adózási szabályait; d) a társasház- vagy a lakásszövetkezet által a tulajdonosok, illetve a tagok nevében megkötött szerződésekből származó jövedelem esetén az adó megfizetésének módját; e) takarékbetétből származó 1988. évi jövedelmek utáni adó megfizetésének módját. (3) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy — meghatározza a lakáscélú megtakarítások (20. 8) formáit, — meghatározza a törvény végrehajtásához szükséges számviteli szabályokat, és ezekhez kapcsolódóan nyomtatványok kötelező alkalmazását írhatja elő. (4) A törvény 15. § 12. pontjában meghatározott természetbeni juttatást, illetve 15. pontjában meghatározott költségtérítést, költségátalányt miniszteri rendelet csak a pénzügyminiszterrel egyetértésben állapíthat meg. (5) Elemi csapás esetén az újjáépítés elősegítésére a pénzügyminiszter rendeletben e törvény rendelkezéseitől eltérő szabályokat állapíthat meg. Törvény az általános loigalmi adóról A népgazdaság fejlesztését szolgáló korszerű adó- és árrendszer megteremtése, valamint az állami feladatok ellátásához szükséges bevételek elérése érdekében az általános forgalmi adó alapvető szabályairól az Országgyűlés a következő törvényt alkotja: I. fejezet Általános rendelkezések Adókötelezettség 1. 8 Adóköteles a termék es a szolgáltatás adóalany (3. 8) által történő belföldi értékesítése, exportálása és importálása. (Folytatjuk) Postánkból A kórusmozgalommal kapcsolatosan, az Észak-Magyarországiban megjelent két írás indíttatott arra, hogy egy, 80 éves fennállását még megélt dalárda országos hírű karnagyára emlékezzem. Vidinszky László 1907-ben született Hámorban, egy vasgyári mintakészítő gyermekeként. Egerben szerzett tanítói oklevelet. A Diósgyőri Polgári Dal- és Olvasókör dalárdája 1935- ben választotta meg vezetőjévé. Az egyesületet, mely 1899-ben alakult, a vasgyár munkásai, dolgozói hozták létre, de soraikban helyet foglaltak Diósgyőr szellemi életének vezetői is. Támogatták és tagjai voltak a vasgyár akkori igazgatói, köztük Herczeg Ferenc munkás- igazgató, későbbi miniszter- helyettes. Ez az egyesület volt Diósgyőr kulturális fejlődésének elindítója és vált elismerten kulturális centrummá. Dalárdáját Vidinszky László karnagy emelte országos hírűvé. Vezetése alatt számos versenyen vett részt a kórus, ahol arany, ezüst, bronz serlegeket és egyéb kitüntetéseket szereztek. Gazdag életútja során több énekkart irányított. A római katolikus egyházi énekkart, a római katolikus elemi iskolait, éneket oktatott a diósgyőri polgári leányiskolában. A 114. Sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet énekkarával 1974-ben elnyerte a megyei tanács kórusdíját. A háború után az Országos Dalosszövetség megszűnésével —, melynek választmányi tagja volt— az egyesület tevékenysége is befejeződött, de az énekkar munkája tovább folytatódott, az akkor létrejött Ady Endre Művelődési Otthon keretében, melynek első igazgatója voltam, Együttműködésünk eredményeképpen indult el nehéz körülmények között a szocialista kultúra kiszélesítése. Vidinszky László érdeme az is, hogy az eredeti alapítási jegyzőkönyv, az egyesület más dokumentumai, kitüntetések, egyéb muzeális értékű emlékek hiánytalanul megmaradtak, mert ereklyeként őrizte és a II. világháború alatt a földbe elásva mentette meg. A gyűjtemény darabja az a zásdó is, melynek feliratával: „Munka, dal és szeretet, ez tartson össze bennünket, mert összetartásban az erő, zengjen dalunk és legyen egetverő” — egész életében azonosult. Balogh Sándor a miskolci Ady Endre Művelődési Otthon volt igazgatója . c^7prnÁt rninHpniitt ' ii|ii! I m I iiiii o v m |i !iii I hé p Az emberek többsége útón- útfélen szemetel. Miskolcon többen — más vidékről érkezők — elég szemetes városnak nevezik. Az utcákon, tereken minduntalan papírdarabokkal, cigarettacsikkekkel találkozunk. Pedig takarítják ezeket a közterületeket az erre illetékes vállalat emberei, ám sokszor nem győzik ... Jóllehet, ez is fontos, ám a szemételhelyezés gondja ennél sokkal fontosabb. Itt is baj van. És igazán itt a nagy veszély. A városnak még nincs hulladékégetője. Egy ilyen — a mai árakon számítva — másfél milliárdba kerülne. Szükség lenne egy központi szeméttelepre is, mert a nádasréti már ugyancsak túlzsúfolt. Az ezzel a kérdéssel foglalkozó szakemberek úgy vélekednek, hogy ha az új telepet ma, vagy tegnap alakították volna ki, már akkor is késő lenne... A tervek szerint Bükkaranyoson lett volna, de az ott lakók ellenezték, így csak terv maradt. Űj hely után kellett nézni. Jelenleg Sajóbábony van napirenden. S még egy adat a nagyságrendek érzékeltetésére: évente Miskolcon 350—400 ezer köbméter szemét gyűlik össze. Vidéken talán még rosz- szabb a helyzet, A kis falvakban nem oldották meg az úgynevezett intézményes szemétszállítást. így aztán telítődnek az erdőszélek, a patakok medrei, a kertek aljai. Tegyük hozzá, jó példákat is találhatunk, ahol nagy erőfeszítések árán előteremtették a szükséges pénzt, s méltán büszkék a helybeliek a tiszta falujukra. Hol így, hol úgy. De mindenképpen a települések lakóinak anyagi segítségével. Sajnos, több olyan faluiban is jártunk már, ahol csupán a tunyaság miatt nem valósult meg mindez. Egyik községünkben például a helyiek kezdeményezésére már majdnem sikerült. A termelőszövetkezet adta volna a teherautót, már próbajáratot is indítottak, felmérendő az igényeket, amikor valaki „jobb” ötlettel állt elő; legyen társulásos szemétszállítás, vagyis több község fogjon össze ebben az ügyben. Ennek már több éve. A szemét pedig tovább gyűlik ott, ahol nem lenne szabad ... (mészáros) Levelekből A Hejőcsabai Cement- és Mészművek gyárának gazdasági és társadalmi vezetői, valamint szocialista brigádjai nagy örömet szereztek számunkra — írja nyugdíjas társai nevében Ikanov Sándorné miskolci olvasónk. Egynapos, budapesti kiránduláson vettünk részt a közelmúltban, amely felejthetetlen élményt nyújtott mindannyiunknak. * Kraxner Alajos-emlékversenyen vett részt a napokban a Putnoki Szociális Foglalkoztató Intézet 33 tagja. A Népstadionban megrendezett sportvetélkedőkre 22 intézet nevezett be. Futballmérkőzésen, tollaslabdajátékban, valamint atlétikai számokban háromszázötvenen mérték össze ügyességüket, gyorsaságukat. Valamennyi részt vevő intézet csoportos tornabemutatót is tartott. A putnokiak igen eredményesen szerepeltek: a nők első helyezést értek el kézigránátdobásban, negyedikek lettek futásban, a férfiak magasugrásban végeztek az első helyen, és a negyedik helyezést szerezték meg távolugrásban — írja Murányi Tibor Bánrévéről. * Az Építőipari Szövetkezet honvédelmi klubja 70 ezer forint értékű légpuskás lő- pavilont állított fel a mezőkövesdi Zsóri- fürdő területén. Ez a kezdeményezés a szövetség 40. évfordulójára történő felkészülés jegyében született. Szeretnénk a következő évben ezt a bogácsi hőfürdőben is megvalósítani — írja Tusay Dénes Mezőkövesdről. Válasz cikkünkre Tisztítási ügyek Zemplénben Lapunk szeptember 14-i számában „Ing- szalon" címmel cikket közöltünk. Az írásban felvetettekre Füle József, a Miskolci Patyolat Vállalat főmérnöke válaszolt: Sátoraljaújhely és vonzáskörzetének textiltisztítási igényeit 1980-ig a Miskolci Patyolat Vállalat elégítette ki. A sátoraljaújhelyi textiltisztító üzem felépítése után a tevékenységet és a felvevőhálózatot a Cipész- és Szolgáltatóipari Szövetkezet vette át. 1985-től mintegy másfél éven keresztül a Zemplén Ruhatisztító Kisszövetkezet végezte a szolgáltatást. A szövetkezet gazdasági okok miatti felszámolása a napokban folyik. Vállalatunk éppen a lakosság érdekében döntött úgy, hogy már a felszámolás előtt megkezdi a szolgáltatási tevékenységek fokozatos átvételét, mivel az igényeket a fogyatkozó létszámú kisszövetkezet egyre kevésbé tudta kielégíteni. Szolgáltatásaink teljes körének azonnali bevezetése a felvevőhálózat dolgozóinál* szakmai felkészítése miatt nem volt lehetséges. Májustól vállaltuk a vegytisztítást és a kilogrammos mosást, majd a piperemosást is, az ingek kivételével. Augusztustól vezettük be a nappá és velúrbőrök tisztítását és utánszínezését. Szeptember 21-től már vállaljuk az ingek mosását is, melyet a központi üzemünkben végzünk a többi szolgáltatással együtt. Hamarosan textilszínezést is vállalunk. Az elmúlt átmeneti időszak problémáin, nehézségein túljutva reméljük, hogy szolgáltatásaink választékával és minőségével kiérdemeljük a lakosság bizalmát. » Élete a dal