Észak-Magyarország, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-27 / 253. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1987. október 27., kedd A képernyő előtt Csinszka Több millió néző győződhetett meg pénteken este arról, ogy igen jól döntött júniusban a XVII. veszprémi tévéta- ílkozó zsűrije, amikor a fődíjat a Csinszka című tévéfilm­ek, a legjobb női alakítást honoráló különdíjat pedig e ilm címszereplőjének, Nagy-Kálózy Eszternek ítélte. Ady ;ndre özvegyének, Boncza Bertának története játszódott lőttünk a képernyőn, de nemcsak őt, Csinszkát láttuk, ha­em a XX. század elejének önállóságra törekvő, önmaga te- etségét kibontani akaró, nem más árnyékában érvényesül- i kívánó asszonyai benne megtestesült alakjainak életsze- stét is, sőt elsősorban azt. Érdekes belegondolni, hogy egyik-másik szellemi nagy­águnk emlékeibe mennyien kapaszkodnak, mennyien tár­ák fel utólag az elhunyt nagysággal volt kapcsolatuk sok- zor igen intim részleteit is, csak valami rájuk is jusson dicsőség fénysugarából, hány emlékirat, egyéb születik zekből az emlékekből, vagy utólag megnövesztett emlékek­ül. Ugyanakkor pedig volt egy Szendrey Júlia, aki hamar ldobta az özvegyi fátyolt, s itt volt — sokunknak még igen- : sak kortársa is — -Boncza Berta, aki Ady felesége volt, : lete keserves alkonyán állt mellette, ápolta, tűrte szertelen­égét, szeszélyeit, nagy betegsége okozta nyűgeit, s özvegy naradván, nem kívánt hivatalból tisztelten a nemzet özve- ye lenni, hanem önálló egyéniség, önálló ember, önmaga ehetsége szerint boldoguló asszony, aki inkább csak ker­etté a férfi-kapcsolatban megkapni vélt boldogságot, mint­em ténylegesen el is érte volna azt. A Csinszka-versek illetőjének e magatartása, az Ady halálát követő megélt násfél évtizede sokféle szóbeszéd tárgya volt, sokan elítél­ők, az Ady-rokonság megtagadta. Róla szól a Deák Kriszti- ia írta és rendezte tévéfilm, illetve — mint fentebb jelez­em — róla és rajta keresztül a sok-sok XX. század eleji Csinszkáról, akinek nem volt módja így sem kiteljesedni, aki — mert nem volt a nagy hírű költő felesége, majd izvegye, ugyancsak nagy hírű másik költő barátja, a híres estő felesége — ismeretlen maradt. j Deák Krisztina művében remekül ötvöződnek a valós, lokumentálható esemény töredékek és a Csinszka-életrajz- íoz kitalált, vagy nagyobbrészt átköltött mozzanatok. Nem - ehet számonkérni a történelmi hitelt, nem dokumentumfilmet áttunk, hanem olyan magas röptű művet, amely szabadon tezeli a valós történetet, de mégis érezzük a történeti igaz- ; ágot. A rendező sorra-rendre beiktat olyan kisebb-nagyobb ■ nozzanatokat, amelyekből nyomon követhetjük az éppen i átott rész időpontját. Például Károlyitól akar protekciót ; céretni testvérével Ady Lajos: 1918 ősze; A Nemzeti Mú- í;eumból temetik Ady Endrét: 1919 január vége; Babits Mihály előadást tart: 1919, és így tovább. De később is 1 elzi az idő múlását például Gömbös megjelenése, vagy / korábban Hitler fellépése, s sok egyéb nem kihívóan jelen­< evő, de markáns jelzés. i Mindvégig lebilincselően érdekes film a Csinszka. Az al- 1 totó a pártatlan krónikás eltökéltségével állítja elénk ezt az (isszonyalakot, mégis mindvégig mellé állít. Ügy fogadjuk Csinszkát, hogy tőle elfogadunk mindent, természetesnek 1 ártjuk akár deviáns megnyilvánulásait is. Szerencsétlen 1 születési körülményei határozták meg már eleve életútját? (\ súlyos beteg Adyval való kapcsolata, a tőle esetlegesen l dkapott szörnyű kórtól való félelem teszi feszültté és ön- nagát is megalázva boldogságkeresővé? A rendező nem f tél, ránk, nézőkre bízza a döntést. Nagy-Kálózy Eszter — 1 nég főiskolai hallgató — úgy állította elénk Csinszkát, hogy I nindent elhiszünk neki, mindent elfogadunk tőle. A fes­< sészetért, majd a versekért rajongó bakfist a svájci nevelő- 1 ntézetben, az Adyba szerelmes diáklányt, a szinte/mártí- , -omságot vállaló fiatalasszonyt a nagyon is nehezen kezel- 1 tető, és betegen már igencsak próbára tevő költő mellett. 12s elfogadjuk a későbbi Csinszka már-már követhetetlen- c jégét. is. I Ady Endre — Jordán Tamás igen jó alakítása — valójá- i oan mellékalak e drámában; Babits Mihály — Bálint And- l ás emlékezetes szerepformálása —, Márffy Ödön — Ando- rai Péter megjelenítésében —, a híres filmszínész, Conrad ? Veidt — Peter Prager játszotta —, vagy a Szlávik István ' formálta jelentéktelen szerelmes István mind Csinszka szűk 1 két évtizede történéseinek, fordulatainak művészi megfogal- ínazású útjelzői. Töröcsik Mari nagymamája, Blaskó Péter cA.dy Lajosa, Kálmán György dr. Pfeifferje emlékezetesen értékes alakítások. Márk Iván nagyszerű operatőri munká- c ja, Szakács Györgyi korhű jelmezei, Tamássy Zdenkó alá- r festő muzsikája a rendezői elképzelések megvalósulásának r értékes segítői. v Igen jó tévéfilm született Csinszkáról, illetve Csinszka z hátterében a jelzett kor egyfajta törekvésű asszonyairól. _ Lehet, hogy e film fellobbantja az időnként fel-felparázsló vitát a nagy költő özvegyének élete körül, de nem szolgál s pletykaadalékokkal. Egy negyven évet élt érdekes asszony­ról szólt, a filmköltészet nyelvén. Benedek Miklós i. __________________________________________________________________________ 1 l Újabb Radioton-lemezek 3 Ojabb kiadványokkal bő- " vül a közeljövőben a Ra- :i dioton-lemezek sora. A Ma- •] gyár Rádió és a Hunga­roton - közös vállalkozásában \ az év eleje óta jelennek meg ^ s néven azok a korongok, t. amelyeket a rádió rendkívül r gazdag hangtárából, archív f hanganyagaiból készítenek. c Az egykori hangversenye- . két, régi felvételeket, zenei , és irodalmi ritkaságokat fel- , sorakoztató ciklus legújabb ., darabja, a Betlehemes játé­kok című lemez a napokban kerül a boltokba.. A külön­ti , leges felvételen az 1956-ban : rögzített Kakasdi betlehe- ■ mes — Domokos Pál Péter c csángó—magyar gyűjtése és ’ a Terpesi betlehemes hall- j ' ható. Az eddig, megjelent mintegy tucatnyi lemez kö­1 zott egyébként olyan ritka­ságok vannak, mint Carlo Zicchi, a kiváló karmester és zongorista utolsó buda­pesti hangversenyfelvétele, amelyen Perényi Miklós közreműködésével, Bach- szonátákat játszik, valamint a philadelphiai Jerry Ricks amerikai blues-énekesnek egy összeállítása. Régi ma­gyar énekesek hangját idé­zi egy másik korong, amelyen a 10-es, 20-as évek néhány népszerű operaénekese, egyebek között Sándor Er­zsi, Szamosi Elza. Kcrnyei Béla és Takáts Mihály éne­kel áriákat. A 30-as, 40-es évek ünnepelt sztárjának, Nagykovácsi Ilonának 19 régi számát a Tengerész, óh szívem tengerész című le­mez eleveníti fel. Előadás a mai szovjet-orosz irodalomról A nagy októberi szocia­lista forradalom évfordulója alkalmából szervezett ren­dezvénysorozat egyik ese­ményeként Albert Vaszilje- vics Luzsanovszkij, a Pus­kin Orosz Nyelvi Intézet docense látogatott megyénk­be. A Herman Ottó és a Zrínyi Ilona Gimnáziumok orosz speciális tantervű osz­tályaiba járó tanulóival be­szélgetett, majd a Diósgyő­ri Vasas Művelődési Köz­pontban az általános és a középiskolai orosz nyelvet tanító tanárok és a téma iránt érdeklődők részére tartott előadást napjaink szovjet-orosz irodalmáról. A politikai és gazdasági életben bekövetkező pozitív irányú változások új felté­teleket teremtettek az iro­dalom számára is. A mű­vekben felvetődő gondok, problémák jó része nem új, de új az a megközelítési mód, ahogyan megfogalmaz­zák ezeket a szerzők. Az írókra jellemző kritikai ma­gatartás régebben is meg­nyilvánult az irodalmi mű­veken keresztül, a jelen­legi helyzet mégis más. Más a légkör. A nyíltság, a demokratikus kibontako­zás tükröződik az alkotá­sokban is; a jelenlegi álla­potról, a jelen társadalmá­ról írnak kritikus szemmel, őszintén, ezzel is elősegítve a megújulási folyamat gyor­sítását, a gondolkodás és a társadalom fejlődését. Még két-három évtizeddel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna, hogy ilyen művek kiadásra kerüljenek, most viszont a hivatalos politika támogatását élvezik. Olyan művészek, mint Csingiz Ajtmatov, Viktor Asztaíjev, Vaszilij Bjelov, Anatolij Ribakov és mások munkái új állomását jelen­tik az irodalomnak. Részletesen szólt Csingiz Ajtmatov: Vesztőhely című regényéről. A mű főhőse Avgyij Kallisztratov. Pap­nak készül, de kicsapják, mert nem ért egyet az egy­ház szellemével, továbbfej­leszteni, humanizálni akar­ja tanításait. Az egyház képviselője, „Koordinátor­atya” szerint a dogmákat el kell fogadni, mert ezek nélkül nincs vallás; a dog- matizmus a legfőbb táma­sza minden helyzetnek, min­den hatalomnak. Avgyij vi­szont abban hisz, hogy az Isten az emberekben teste­sül meg (az én egyházam — én vagyok), s létünk leg­főbb értelme: napról napra embernek maradni, lelkün­ket tökéletesíteni; a mát elfogadjuk, de egy jobb, szebb holnapot akarunk. Avgyij elhivatottságot érez arra, hogy felvilágosítsa az embereket: kihívó, szerte­len, agresszív viselkedésük félelmüket palástolja (Jézus irgalmasságot hirdető tana­it felváltotta a katonái fö­lény vallása, az örökös el­lenségeskedés), fel kell sza­badulniuk, meg kell szaba­dítani őket a félelemtől. Mint új Messiás, ennek akarja szentelni életét. A sors iróniája, hogy — mo­dern változatban — megis­métlődik a bibliai történet: Avgyij, mint a Komszomol- újság külsős munkatársa, kábítószeresek közé megy, együtt gyűjti velük a mesz- sze pusztákon az anasát (a vadkendert). Megismer­kedik a kábítószer-kereske­dők főnökével, aki nem lik­vidálja, hanem lehetőséget ad számára: prédikáljon, győzze meg az embereket, hogy térjenek a jó útra, ne a könnyen szerzett pénz, hanem a lélek tisztasága, nyugalma, az emberszeretet vezérelje őket (Grisan, a főnök a potenciális Pilátu­sok egyike). Az ital és a kábítószer hatása alatt lévő társaság azonban majdnem halálra rugdossa, a robogó vonatból kilöki Avgyijt, aki a szerencsével határos mó­don marad életben. Később újra a Mojunkum szavannáira kerül egy alkal­mi társasággal, akik azért verődtek össze, hogy a kör­nyék gazdaságának hústerv - teljesítését segítsenek megol­dani: vandál módon hajtó­vadászatot .indítanak az an­tilopcsordák ellen, a gép­pisztolyokkal letarolt, a me­neküléskor egymás által agyontaposott állatokkal „se­gítve” a húsbeadásii terv mindenáron való teljesíté­sét. Avgyij újra megpróbál hatni rájuk, de részeg tár­sai összeverik, s mint nép- ellenséget, aki az állami fel­adatok teljesítését akadá­lyozza, Istennel rémisztgeti őket, egy fához kikötik (ke­resztre feszítik), hogy „meg- nevéljék”. Ott pusztul el. A másik regénye az író­nak, melyet az előzővel egy farkaspár tragikus kerettör­ténete kapcsol össze, a falu életébe ad bepillantást. A jól dolgozó gazdát, akinek min­den gondolata, minden cse­lekedete a birikanyáj gya­rapítása és .a jobb legelő kö­rül forog — kuláknak minő­sítik, megalázzák, megszé­gyenítik. Boszton, a gazda azt sze­retné, hogy az állattartók ér­dekeltek legyenek a terme­lésben, ezért azt javasolja, jelöljék ki a legelőket, mint­ha saját használatba adnák, mindenki feleljen a maga területéért, gondozza, s a termelés arányában jussa­nak jövedelemhez. Az újsá­gokból, brosúrákból „jól képzett” pár.ttitkár ráfogja, hogy szocializmus-ellenes, n nép. a haza ellensége. Kisfiát elrabolja a far­kasanya, s Boszton végső el­keseredésében, miután a mentés közben gyermekét halálra sebzi, minden baja fő ókozóját, a részeges, sem­mirekellő Bazarbajt lelö­vi, s magát a törvény kezé­re adja. Anatolij Ribakov regénye, Az Arbat gyermekei a ma megértéséhez a múltba, a 30-as évek történelmébe nyúlik vissza. A szereplők mindegyikét valóságos mo­dellekről mintázta. A hősök lelkiismereti válságát az ál­talános, emberi értékrend fogalmaihoz (becsület, hűség, barátság, nagylelkűség, ten- nivágyás a rossz, az emberi egyéniséget elnyomó törek­vések ellen) való ragaszko­dásnak, és a hatalmi szóval irányított cselekedeteknek ettőli eltávolodása adja. A főhősök vagy feltétel nélkül elfogadják Sztálin nézeteit és tetteit, amely számukra hazugság, embertelenség, törvénytelenségek sorozata, de úgy érzik, ezzel a haza, az ország, a párt javát szol­gálják, vagy szembeszállnak vele, s akikor az igazság ne­vében szembekerülnek a ve­zetéssel, a párttal, saját fi­zikai létüket kockáztatják. Sokan hittek szinte vakon Sztálinban, az iránta érzett bizalom vezérelte jó szándé­kú cselekedeteiket. Az em­berek tömegeiben ugyanis nagyobb volt a politikai ak­tivitás, a fogékonyság, mint a politikai kultúra, a biztos értékítélet. Az akkori kor szelleme még ma is hat, ezért kell az őszinte feltárás, iránymuta­tás, a dogmáik feltétlen elfo­gadása helyett a nyílt kriti­kai szellem, a demokratikus átalakításba vetett hit, és az igazi morális értékek által motivált cselekvő részvétel a társadalom életében. A rendkívül érdekes, orosz nyelvű előadás után kérdé­sekre válaszolt az előadó. Ajtmatov regénye magyar fordításban már kapható a könyvesboltokban, Ribakov művét a napokban várják. (—eh) MŰSOROK rádió KOSSUTH: 4.30: Jó reggelt! — 8.05: Műsorismertetés. — 8.15: Mai programok. — 8.20: Tár­salgó. — 9.44: Tündértánc. — 10.05: Kapcsoljuk a Miskolci Körzeti Stúdiót. — 10.25: Ének­lő Ifjúság. — 10.43: Anda Géza zongorázik. — 11.00: Népdalkö­rök énekelnek. — 11.25: Tizen­két szék. Ilf és Petrov regé­nye rádióra alkalmazva. — 11.54: Reklám. — 12.30: Ki nyer ma? — 42.40: Reklám. — 12.45: Világhírlap. — 13.00: Klassziku­sok délidőben. — 14.05: Műsor­ismertetés. — 14.10: Magyarán szólva. — 14.25: Orvosi taná­csok. — 14.30: Dzsesszmelódiák. — 15.00: Arcképek a bolgár irodalomból. — 15.15: XX. szá­zadi madrigálok. — 15.29: Pesti házak titkai. — 16.05: A Nyit- niiké'k postája. — 17.00: Tér-idő. — 17.30: Beszélni nehéz... — 17.42: Reklám. — 17.45: A Sza­bó család. — 18.15: Hol volt, hol nem volt... — 18.25: Könyvújdonságok. — 18.28: Mű­sorismertetés. — 18.30: Esti Ma­gazin. — 19.45: Hárman beszél­nek a fociról. — 20.15: Mazsa- roff Mária népdalfelvételeűből. — 20.35: Világhírű énekesek Budapesten. — 21.30: Építészet és kritika. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Barangolás régi hanglemezek között. — 22.51: Múnka(erő) viszonyok. — 23.01: Szervánszky Endre .mü­veiből. — 23.45: Berezovszkij: Ne taszíts el, ha majd meg­öregszem. — 0.10: Himnusz. — 0.15: Éjfél után. Zenés műsor hajnalig. PETŐFI: 4.30: Reggeli zenés műsor. — 8.05: Slágermúzeum. — 8.50: Tíz perc külpolitika. — 9.05: Napközben. Zenés délelőtt. — 10.10: Sportvilág. — 10.45: Láttuk, hallottuk. — 11.30: Világ, újság. — 12.00: Hírek. — 12.10: Nóták. — 12.58: Műsorismerte­tés. — 13.05: Popzene sztereó­ban. — 14.00: Ismerjük egy­mást. — 15.00: Régi magyar muzsika. — 15.20: Könyvről könyvért. — 15.30: Csúcsforga­lom. — 16.55: Reklám. — 16*58: Műsorismertetés. — 17.05: Ipar- gazdák. — 17.30: Kamasz-pa­nasz. — 18.30: Talpalávaló. — 19.05: Csak fiataloknak! — 20.00: Viki ... — 20.30: Köny­nyűzenei stúdiónk felvételeiből. — 21.05: A planétás ember. Go- da Gábor regényének rádióvál­tozata. — 21.25: A szovjet kul­túra hónapja. — 23.20: Buddy Holly összes felvétele. — 0.15: Éjfél után. Zenés műsor haj­nalig. BARTÓK: 6.05: Muzsikáló reg­gel. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.08: Időszaki kiállítások. — 8.13: A Berlini Filharmonikus Zenekar hangversenye. — 9,42: Szabó Tibor vezényel. — 10.01: Gottlob Frick énekel. — 10.30: Diákfélóra. — 11.00: Bruch: Skót fantázia. — 11.34: Nagy mesterek kamarazenéjéből. — 13.03: Műsorismertetés. — 13.05: Rádiószínház. — 14.01: Opera­felvételekből. — 14.31: Soproni zenei napok. — 15.20: A Zenei Tükör bayreuthi különkiadása. — 16.00: Zenekari muzsika. — 17.00: Iskolarádió. — 17.30: Kap­csoljuk a> 6-os stúdiót. — 18.15: Operaáriák. — 18.30: A Magyar Rádió szeirbhorvát nyelvű nem­zetiségi műsora. — 19.03: Mű­sorismertetés. — 19.05: A Ma­gyar Rádió német nyelvű nem­zetiségi műsora. — 19.35: Hang­verseny. — 21.20: Romantikus dallamok. — 21.50: Turandot. Operarészletek. — 22.32: A szov­jet kultúra napja. MISKOLCI STÚDIÓ (a 268,8 m-es közép-, a 66,8, a 72,11, valamint a 72,77 UltH-n) 6.20—6.30 és 7.20—7.30: Reggeli körkép. — Hírek, tudósítások, információk, szolgáltatások Bor­sod, Heves és Nógrád megyé­ből. 17.30: Műsorismertetés. Hírek, időjárás. — 17.35: Fiatalok ze­nés találkozója. Szerkesztő: Beély Kaitaílin. — 18.00—18.15: Észak-magyarországi Krónika. — Válaszolunk hallgatóink Leve­leire. Karcsai Nagy Éva össze­állítása. — 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. televízió 1. MŰSOR: 8.55: Tv-torna nyugdíjasoknak. — 8.CD: Gyur- matek. 7. rész. — 9.10: Csali me­se. — 9.20: Budapesti Közleke­dési Múzeum. — 9.45: Delta. — 10.10: Mozgató. — 10.20: Kép­újság. — 17.30: Hírek. — 17.35: Három nap tv-műsora. — 17.40: Kalendárium 1987. — 18.30: Kép­újság — 18.35: Reklám. —18.45: Mini-Stúdió ’87. — 18.50: Vük. Magyar rajzfilmsorozat. — 19.10: Esti mese. — 19.20: Reklám. — 19.30: Híradó. — 20.00: Reklám. — 20.05: Szászok fénye, poro­szok dicsősége. NDK tv-film- sorozat. — 21.10: Ella István orgonán játszik. — 21.20: Stú­dió ’87. — 22.20: Híradó 3. 2. MŰSOR: 17.20: Képújság.— 17.25: Tv-toma. — 17.30: Varázs­lat a színpadon. Osztrák rö­vidfilmsorozat. — 18.00: Dél-al- föcldi Magazin. — 19.00: Nyelv­leckék. — Orosz nyelvlecke kö­zéphaladóknak. — 19.15: fran­cia nyelvlecke kezdőknek. — 19.35: A Magyar Rádió és a Ma­gyar Televízió közös oratórium­estje a Budapest Kongresszusi Központból. — 21.20: Híradó, — 21.35: BetűreMám. — 21.40: Pa­rabola. — 22.10: Képújság. mozi BÉKE: Két választás Magyar- országon. Színes magyar film. 14 év! Kezdés: nlO és fl2 óra­kor. — Sclümansky felügyelő. Mb. színes NSZK krimi. 14 év! Felemelt helyár! Kezdés: fi, f5 és f7 órakor. — Mad-Max. Szí­nes ausztrál film. 18 év! Ki­emelt 2. helyár! Kezdés: f9 óra­kor. — KOSSUTH: Támadás a Krull bolygó ellen. Mb. színes amerikai kalandfilm. 14 év! Ki­emelt 1. helyár! Kezdés: 9 és 11 óraikor. — Nyomás, utána! Szí. olasz film. Kiemelt 1. helyár! Kezdés: f3 órakor. — A sma­ragd románca. Mb. színes ame­rikai kalandfilm, 14 év! Ki­emelt 1. hely ár! Kezdés: hn5 órakor. — Schlmansky felügye­lő. Mb. színes NSZK krimi, 14 év! Felemelt helyár! Kezdés: 7 és 9 óraikor. — HEVESY IVÄN FILMKLUB: Csók, Anyu! Szí­nes magyar film. 14 év! Fel­emelt hely ár! Kezdés: Ü5 óra­kor. — Két választás Magyaror­szágon. Színes magyar film, 14 év! Kezdés: f7 órakor. — HE­VESY VIDEO: Drakula grófnő. Színes angol horrorfilm, kez­dés: flO, fl2 és f3 órakor. — TÁNCSICS: Kicsorbult tőr. Mb. színes amerikai bűnügyi Ilim. 16 év! Kiemelt 2. helyár! Kez­dés: 14, f6 és f8 órakor. — TÁNCSICS KAMARA: Ginger és Fred. Színes olasz film. 14 év! Kezdés: 15 és fi órakor. — TÁNCSICS VIDEO: Átverés. Színes amerikai bűnügyi film. Kezdés: 9, 11, f3, f5 és f7 óra­kor. — SZIKRA: 48 óra. Színes amerikai krimi. 14 év! Kiemelt 2. helyár! Kezdés: Í5 és f7 óra­kor. — FAKLYA: A kis vonat- rablás. Mb. szines jugoszláv kalandfilm. Kezdés: 4 órakor. — öld meg a Sógunt! Mb. szines japán kalandfilm. 16 év! Ki­emelt 1 helyár! Kezdés: 6 és 8 órakor. — FÁKLYA KAMA­RA: En is jártam Isonzónál. Magyar történelmi filmszoeiog- ráfia. 14 év! Kezdés: f5 órakor. — FÁKLYA VIDEO: Seriff és az idegenek. Színes olasz film­vígjáték. Kezdés: f3 és Í7 óra­kor. — NEHÉZIPARI MŰSZAKI EGYETEM: Malom a pokolban. Színes magyar film. 14 év! Kezdés: 5 órakor. — SZIRMA, RADNÓTI: 90 nap. Kanadai vígjátéki. 14 év! Kezdés: 6 óra­kor. — KAZINCBARCIKA, BÉ­KE: Maradok hűtlen híve. Mb. sizines amerikai vígjáték. Fel­emelt helyár! Kezdés: 4 és 6 órakor. — MEZŐKÖVESD, PE­TŐFI: Búcsúzás I—II. Színes szovjet film. Dupla helyár! Kezdés: 5 órakor — SÁROS­PATAK, RÁKÓCZI: Az én kis falum. Mb. színes csehszlovák komédia. Kezdés: hn4 és 6 óra­kor. — Tex és a Mélység Ura. Mb. színes olasz kalandfilm. 14 év! Felemelt helyár! Kezdés: n9 órakor. — SZERENCS, RÁ­KÓCZI: Élni és meghalni Los Angelesben. Mb. színes ame­rikai krimi. 16 év! Kiemelt 1. helyár! Kezdés: 6 órakor. — EDELÉNY, MÁJUS 1.: A meg­állíthatatlan vonat. Mb. színes szovjet ifjúsági kalandfilm. Kez­dés: f6 órakor. — ENCS: Sza­murájháború. Színes japán film. 14 év! Felemelt helyár! Kezdés: 6 órakor. RÓNAI VIDEOMOZI: FOLYTASSA JACK! Amerikai vígjáték Kezdés: 15 és 17 órakor KÉT FÉRFI A VAROSBAN Francia film Fsz.: Alain Delon, Jean Gabin Kezdés: 19 órakor színház 27., kedd A Mojszejev együttes vendégjátéka (7) A MISKOLCI ÉPÍTŐIPARI VALLALAT kőműves, ács és kovács betanító tanfolyamot szervez legalább 8 osztályos általános iskolai végzettségű férfiak számára A tanfolyam időtartama hat hónap Jelentkezés: munkaügyi osztály, Miskolc, József A. u. 40.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom