Észak-Magyarország, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-26 / 252. szám

1987. október 26., hétfő

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3

Lapunk szombati számában beszámoltunk arról, hogy a megyei pártbizottság október 23- án, pénteken tartott ülésén áttekintette ia megye politikai helyzetét, és részletesen ismertettük Dudla József első titkár vitaindító előadását. Ezúttal tudósítunk arról a felelősségteljes vitáról, melynek során a testület tagjai és a megA megye

i helyzete

hívottak közül tízen kértek szót. Végül közöljük a megyei pártbizottság állás- foglalását, a megye politikai helyzetéről, a további tennivalókról.

Felelősségteljes vita

A vitában elsőként dr. Molnár László, az Ózd Városi Pártbizottság első titkára kért szót. Az ózdi térség politikai helyzetét mindenkor a kohászat és a bányászat eredményessége határozta meg. A 'Í10-as években jelentkező, ismert nehézségek nyomán fokozatosan romlott a politikai közhangulat — állapította meg az első titkár. A lakosság mindjobban úgy érezte, hogy Ózd értéke devalválódott az ország életében, nőtt a bizonytalanság, az emberek mind ingerültebbekké váltak, és többék, kvalifikált képesítésű dolgozók is igyekeztek a térségen kívül munkát találni. A politikai vezetést mindez arra késztette, hogy az eddiginél mélyebben elemezze a helyzetet, és fokozza erőfeszítéseit a nehézségek csökkentése érdekében. Az országos, a megyei és a helyi intézkedések nyomán — amelyek az ÓKÜ működőképességének biztosítását, a foglalkoztatási gondok enyhítését célozták — ma bizakodóbbak az ózdiak, bár változatlanul kísért á pesz- szimizmus, a jövőért érzett aggodalom. Sajátos gondként jelentkezik a területen a nagyszámú cigányság beilleszkedési folyamatának lassulása. Félnek a közbiztonság romlásától, bár az idén 26 százalékkal csökkent a felderített bűncselekmények száma. A szerkezetváltással velejáró munkahelyi változások, az átképzés szükségessége ugyancsak — legalábbis átmenetileg — feszültségnövelő tényező. Segíti a helyi kibontakozást az országos és a megyei segítségen túl, hogy a helyi vezetés is őszintén szembenéz a valósággal, és igyekeznek felhasználni minden alkalmat, hogy őszintén szót váltsanak és szót értsenek a nehezebb körülmények között élő emberekkel.

Simaházi György, az ináncsi tsz elnöke rámutatott arra, hogy az adottságok, a gazdálkodás eredményének függvényében differenciált a mezőgazdasági lakosság hangulata. Sajnos, a kritikus helyzetbe került szövetkezetek dolgának rendezése lassú — ezt feltétlenül gyorsítani kell, mint ahogy a tagság friss és pontos tájékoztatásával is meg kell fékezni az elbizonytalanodást. Rontja a falvak lakosságának közérzetét az is. hogy a. tsz-ek mindinkább m u nka e r ő k i b öcs á - tóvá és nem -felvevővé válnak. Ugyanakkor nagyon kevés új munkahely jelenik meg ezekben a térségekben. Külön probléma, hogy zömmel szakképzet- len gyakran pedig lumpen emberek maradnak munka nélkül. Ez utóbbi veszélyezteti a közbiztonságot.

Szűcs Erika, a Miskolc Városi Pártbizottság titkára tájékoztatott arról, hogy a Központi Bizottság kibontakozási programja helyi feladatterveinek kidolgozását megyeszerte, így Miskolcon is helyenként szenvedélyes, de végső soron felelősségteljes és tartalmas eszmecserék jellemezték a pártszervezetekben. „Nem könnyű ma

tárgyilagosan és józanul mérlegelni, minősíteni a politikai helyzetet — mondotta a felszólaló. — A gazdasági, társadalmi, politikai tényekből következtetéseket lehel levonni, prognózisokat készíteni, és lehet megalapozott az aggódás is. Nekünk azonban azt kell keresni, hogy mivel tudunk segíteni, és ez úgy nem megy, ha együtt sírunk a siránkozókkal. Akkor cselekszünk helyesen, ha megállapítjuk, kiemeljük a pozitívumokat, és a gondok közül azokat hozzuk szóba, amelyek ennek a megerősödését, elterjedését akadályozzák. Ilyen időben ugyanis, amikor a társadalom hatékony és igazságos működéséről kialakított korábbi elgondolások. az alkalmazott gyakorlati megoldások az élet szinte minden területén átrendeződnek, változnak — ráadásul nagyon nehéz gazdasági körülmények között —, kikerülhetetlen az. elbizonytalanodás, a feszültebb közérzet, a hullámzó hangulat. Ezt tetézi most az új adórendszerrel együtt járó vakrepülés, amelynek tünetei — a felvásárlási láz, a vállalati aggodalmak — jól érzékelhetők” — mondotta többek között Szűcs Erika.

Dr. Ladányi József, a megyei tanács elnöke a vitaindító előadásban megfogalmazottakkal és a felszólalók tapasztalataival összhangban úgy minősítette a megye lakosságának közérzetét, politikai hangulatát, hogy abban biztató és aggodalomra okot adó jelenségekkel egyaránt találkozunk. Kivált a Parlament jól fogadott vitája után mind többen veszik tudomásul, hogy kényszer- pályán vagyunk: a stabilizálás és a kibontakozási program megvalósítása útján lehet és kell megtalálnunk a megoldásokat gondjainkra. Ma kevesebbek lehetőségeink, vissza kell lépni az anyagiakban. Lesz olyan település, amelyik nem tudja majd megvalósítani az egyébként jogos igényét, mutatott rá a tanácselnök, majd hangsúlyozta. hogy a progresszív viselkedés kikényszerítésére van szükség az élet minden területén. Ebben az időszakban kivált fokozódnak a követelmények a vezetőkkel, de az apparátusok dolgozóival szemben is. Nagyobb megbecsülésre, tiszteletre van szükség az ügyfelek iránt. A társadalmi szinten létrejött közmegegyezés ma és a jövőben már nem

elégséges, helyileg is szükséges annak rendszeres megújítása.

Ződi Imre, a HNF megyei titkára többek között rámutatott, hogy a helyi erőket csak úgy tudjuk mobilizálni, ha helyileg is tudunk programot adni. Meg kell tanulnunk a lokális érdekek jobb kezelését. A népfront megyei titkára a továbbiakban találó példákkal bizonyította az önbecsülésen alapuló társadalmi önismeret hiányát. A tulajdonformákhoz való lakossági viszonyban jellemzőnek mondotta, hogy némelyek eltörölnék a még meglévő kevés magángazdálkodást is. Társadalmunkban megindult egy gazdagodási folyamat, melynek nagyabb része tisztességes munkán alapszik. de a társadalom nagy része ezt is nehezen viseli el. E folyamattal párhuzamosan — sajnos — tanúi lehetünk annak is, hogy nő az élet perifériájára szorult, mind több gonddal küszködő emberek száma.

Dr. Túrós András, megyei r e n d ö r -f ő k a p i t á n y a közrend, közbiztonság tényeit, fejleményeit elemezve. arra a következtetésre jutott, hogy a lakosság hangulatában megállt a romlás folyamata, és erősödött a bizakodás. Monos János nyugdíjas, a Miskolcon egyes helyeken az esti órákban tapasztalható közbiztonsági problémákat érintette, határozottabb fellépést követelve a garázdákkal. a rendbontókkal szemben. Szenvedélyes szavakkal szólt sok nyugdíjas nehezülő életéről. A nyugdíjasok nehezen élnek, de várakoznak, bizakodnak, hogy egy kicsit jobb lesz — mondotta Monos János.

Drótos László, az LKM vezérigazgatója helyzetünk főbb tendenciáit elemezve szólt arról, hogy tapasztalata szerint felerősödött a reális önvizsgálat készsége. Dinamikusabbá vált a belső tartalékok mozgósítása, előrelépés van a költségek csökkentése terén. Érezhetően javult a fegyelem, ugrásszerűen megnőttek az egyéni teljesítmények. Általában nőtt a felelősség- érzet. a vállalkozási készség. Ugyanakkor van szorongás is, nő a bizonytalanság. amelyet a gyárvezetés csak részben tud ellensúlyozni. Drótos László arról tájékoztatta a testületet. hogy az LKM létszáma egy év alatt ezer fővel csökkent. Végül mint a Gazdasági és Kereskedelmi Kamara területi elnöke számolt be a megye vállalatainak legjellemzőbb gondjairól.

Korpás Lajos, a megyei

rendőr-főkapitányság pártbizottsági titkára a közvéleménynek a kibontakozáshoz, a párthoz való viszonyának alakulását elemezte. Ugyanezzel foglalkozott felszólalásában dr. Bodnár Ferenc nyugdíjas

Hasznos, tanulságos eszmecsere

A vitát összefoglaló Dudla József első titkár nagyon hasznosnak, tanulságosnak ítélte az eszmecserét, és a problémák konstruktív kezelését, a bírálat és önbírálat helyes arányát, a felfelé, a másra mutogatás megszüntetését, a jó program, a jó feladat- tervek melletti kiállást, s annak maradéktalan megALLASFOGLALAS

a megye politikai helyzetéről, a további tennivalókról

A megyei pártbizottság, áttekintve a megye politikai helyzetét, megállapította, hogy az — több ok együttes hatásának következményeként — rendkívül differenciált, sokszínű. Fő jellemzője, hogy a megye lakosságának túlnyomó többsége azonosul a párt politikájával, elfogadja annak főbb célkitűzéseit.

Ugyanakkor a politikai hangulat — bár a Központi Bizottság és a kormány kibontakozási programjának hatására javult — továbbra is ellentmondásos és szaporodó feszültségekkel terhelt. Megyénk lakossága igényli az elért eredmények megőrzését, továbbfejlesztését. Több helyen felerősödött a türelmetlenség, az elégedetlenség, de a pesszimizmus is, és fokozódott a bizonytalanság. Eltérő az emberek — köztük párttagjaink — viszonya a kibontakozási programhoz. Helyzetünk, feladataink és a lakosság tudati állapota között nincs meg a szükséges összhang. Az igények sok helyen még ma is meghaladják a lehetőségeket, ezzel nem arányos a cselekvés, a tenni akarás szándéka. Erős a felfelé mutogatás, a saját tennivaló számbavételének készsége pedig gyenge. Gyakoribbá vált a felsőbb szervek felé irányuló kritika, miközben elmarad vagy bátortalan az önkritika.

II.

valósítását sürgette. A testület azonosult a vitaindító előterjesztéssel, amelyet a felszólalók saját tapasztalataik alapján megerősítettek, kiegészítettek. A. ..,m«g.vei pártbizottság végül az előterjesztés és a vita alapján állásfoglalást fogadott el a megye politikai helyzetéről, a további tennivalókról.

Mindezek alapján a megyei pártbizottság szükségesnek tartja:

4 A Központi Bizottság gazdasági és

*■ társadalmi kibontakozási programjának, a pártszervek és -szervezetek feladatterveinek. valamint a kormány munkaprogramjának pontosabb, az eddig tapasztaltaktól markánsabb, erőteljesebb ismertetését, meggyőzőbb érveléssel annak szélesebb körű elfogadtatását, a végrehajtásra való felkészítést és mozgósítást.

— A propaganda értesse meg: a kibontakozási program céljainak megvalósítása az egész társadalom, valamennyi réteg és csoport, de minden egyes ember érdeke is.

— Meg kell törni a pesszimizmust, a leszerelő, a kétkedő stílust. Meggyőzőbb agi- tációval el kell érni, hogy megyénk dolgozói reálisabban értékeljék jelenlegi helyzetünket. Egy biztató és mozgósító, de reális, illúziómentes jövőképet kell állítani az emberek elé.

— Eredményeinkkel, tényekkel mutassuk be, hogy az erőfeszítéseknek, a jobb minőségű munkának, az átmenetileg jelentkező nagyobb terhek vállalásának van és lesz eredménye.

— Ehhoz valamennyi párt-, állami, társadalmi és tömegszervezet részéről kezdeményezőbb, offenzívabb, személyre szóló agitációt jelentő politizálásra van szükség.

— A párt központi szerveinek és a kormányzati szerveknek jelezni kell minden olyan jelenséget, amely megítélésünk szerint munkájukat érinti, vagy beavatkozásukat teszi szükségessé, de szűnjön meg az értelmetlen felfelé mutogatás, a mindent felülről várás.

— Valamennyi vezető és beosztott munkájának mércéje a kibontakozási programban való részvételének eredményessége legyen.

2 A pártszervek és -szervezetek áll- ■ janak a kibontakozási program megvalósításának élére. Saját feladataik megoldását ne tekintsék egyszeri politikai kampánynak, hanem olyan folyamatnak, amelynek csupán a kezdete a feladattervek elfogadása.

— Tudatosuljon a párt minden tagjában, hogy elsőrangú kötelessége a program megvalósításában legjobb tudása, képességei szerint, példamutatóan részt venni. A párttag soha nem lehet közömbös, érdektelen, kiváró.

— Meg kell szilárdítani a pártegységet, ezen belül is elsősorban a szellemi, politikai, de különösen a cselekvési egységet. Erősíteni kell a párt politikája melletti bátor kiállást. Ehhez fel kell használni a tagkönyvcserét megelőző beszélgetéseket, és a pártdemokrácia fórumait. Tiszta, nyílt emberi viszonyokat kell teremteni mindenütt.

— A pártszervek és -szervezetek rugalmasan igazítsák módszereiket a változó körülményekhez. Tegyenek többet az emberek reális társadalomszemléletének erősítéséért. önállóságukat, feladatmeghatározásaikat, határozathozatali képességüket és adaptációs készségüket minden szinten fejleszteni szükséges. Fel kell számolni az ellenőrző tevékenység hiányosságait, következetlenségeit. A minimális szintre kell csökkenteni a bürokráciát, a formalizmus elemeit. A pártszervek vezetői, a testületek és a pártapparátus tagjai tegyék gyakoribbá a párttagokkal való közvetlen találkozások alkalmait.

A pártmunka központi kérdése a gazdaság. Az eredményesebb gazdálkodás érdekében javítani kell a kádermunkát, és erősíteni kell az alapszervezetek munkáját.

— A kádermunkában következetesen érvényesíteni kell a korszerű követelményeket. öntevékeny, kezdeményező, bátor, az ésszerű kockázatot vállaló, előbbre látó vezetőkre van szükség mindenütt. Minden eddiginél nagyobb jelentősége van a személyes példamutatásnak. A káderkérdésekben időben kezdeményezni kell, nem szabad megvárni, míg a káderek alkalmatlanná, méltatlanná válnak beosztásukra, funkciójukra, nagy károkat okoznak, és irritálják a közvéleményt.

— Döntő kérdés a színvonalas alapszervezeti munkához szükséges, és tőlünk függő feltételeink megteremtése, önállóságuk fejlesztése, differenciált segítésük.

O A társadalmi és tömegszervezetek határozzák meg a kibontakozási programból — a megyei pártbizottság feladattervéből — adódó tennivalóinkat. Tömegbefolyásukat a ma még közömbös, érdektelen, a kivárás álláspontján levő rétegek körében erősítsék. Terveik, álláspontjuk, elképzeléseik kapjanak nagyobb nyilvánosságot, erőteljesebb propagandát.

— Az érdekvédelem különböző szervei és szervezetei váljanak nyitottabbá, vállaljanak nagyobb részt az értékteremtő munkára való mozgósításból, az érdekfeltárásból, az érdekek ütköztetéséből és érvényesítéséből.

— Azokon a településeken, ahol nincs pártszervezet, a párt politikájának még aktívabb képviseletét kérjük az ott működő szervezetektől. Ehhez a munkához a területi szervek nyújtsanak az eddigiektől nagyobb segítséget.

A A tanácsi szervek munkájában ta- pasztaiható pozitív irányú változásokat erőteljesebb ütemben kell kibontakoztatni. A nyílt város- és községpolitika fejlesztésével, az ügyintézés korszerűsítésével és gyorsításával növelni kell a tanácsi szervek presztízsét. Fel kell lépni a bürokrácia, a lélektelenség, a hivatali gőg és arrogancia ellen. Erősíteni kell munkájuk szolgálat jellegét.

C Az igazságügyi és bűnüldöző szer- vak munkáját a megelőzésre irányuló törekvés jellemezze. Határozottan lépjenek fel a törvénysértőkkel és a rendszer vámszedőivel szemben.

Z A megyében működő tömegkommu- nikációs eszközök váljanak még inkább a politikai vezetés partnerévé. Legyen munkájuk differenciáltabb, fordítsanak nagyobb figyelmet a helyi kérdésekre, bátran foglalkozzanak a feszültségekkel, de tájékoztassanak a megyében elért vállalati és egyéni eredményekről is. Segítsenek minél több ember számára eligazodni a napi gondok között. Állásfoglalásaik késztessék megnyilatkozásra a közvéleményt, ennek közreadásához biztosítsák a lehetőségeket.