Észak-Magyarország, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-20 / 247. szám
I 1987. október 20., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Van tüzelőanyag Nem érhet bennünket váratlanul a tél Nyilatkozik az Ipari Minisztérium osztályvezetője Á népi ellenőrzés a Szendrey Zoltán Virányi Géza Szűcs Istvánná Jerszi Tamás Miként készülnek fel az energia termelői a hidegebb napokra? Tarján Róbert, az Ipari Minisztérium osztályvezetője tájékoztatott a tárca felkészülési programjáról: — Érhet-e bennünket váratlanul a tél? — Remélem, hogy nem. A felkészüléskor igyekeztünk minden kombinácóit végiggondolni : tehát hogy mit tegyünk egy enyhébb, mit tegyünk egy átlagos, vagy egy rendkívül kedvezőtlen időjárás esetén. Ugyanakkor kidolgoztunk egy menetrendet arra az esetre is, ha bármilyen oknál fogva mégsem sikerül a fogyasztók energia- igényeit kielégíteni. — Jelenleg folyik a Mecseki és a Tatabányai Szénbányák szanálása; s a többiek is súlyos gazdálkodási problémákkal küszködnek. Talán csak a veszprémi bányák a kivétel . .. — Így igaz, a szanálás azonban a. vállalatok pénzügyi' helyzetét kívánja rendezni, s eközben a termelés folyamatos. Más kérdés, hogy a 'bányászat szerkezetének átalakítása milyen hosszú távú feladatokkal jár, és más az, hogyha hideg van, akkor kell' a szén.-p l-fá u'g'y érti. hogy rövid távon pz igények kielégítése az císődlegés, inig távlatilag a gazdaságos termelés, akkor érthető, amit mondott. Végül is tehát a szénbányászat nem okolható majd akkor, ha a Tüzép-telepeken megismétlődnek a korábbi sorban állások? — Válasszuk külön az igényeket. Az erőműveknél több, mint egymillió tonna a szénkészlet, ami szükség esetén biztosítja, hogy teljes kapacitással működhessenek. A belkereskedelem ellátása mennyiségében megfelelő lesz, hiszen az importszenek is biztosítottak, legalábbis a szerződések szerint. Am a választékot érintő reklamációk biztosan lesznek, mert a fogyasztók évek során megszokták, hogy a hazai szénbányászat termelésének a 70—75 százaléka szén, míg a 25—30 százaléka brikett. Ma ez az arány a brikett javára eltolódott. Szénféleségekből azonban a belkereskedelem készletei ma kielégilőek, minden telepen van tüzelőanyag. — A kokszról még |nem esett szó. Hallani, hogy a tavaly átadott új kokszolómű Dunaújvárosban nem üzemel teljes kapacitással. S a szakemberek szerint több a koksz, mint amennyi az igény, inig a vásárló gyakran hiába keresi. — Az ú.i kokszolóművet 8 —9 éve terveztük, akkor még szó se volt a vaskohászat szerkezetének átalakításáról, s arról se, hogy 'ezzel összefüggésben csökken az igény a koksz iránt. Felépült egy-egy új kokszoló- mű Csehszlovákiában, Len- Byelországban és a Szovjetunióban is. így tehát valóban igaz, hogy míg 5—6 éve kokszhiány volt, ma a kokszolható szénből van kevés. Ám ha a téli felkészülésről beszélünk, hadd mondjam el, hogy a dunaújvárosiak által gyártott koksz minősége rosszabb, mint szomszédainké, és majdnem kétszer annyiba kerül. A piacon jelentkező kokszhiánynak mégsem ez az oka, hanem az, hogy lengyel partnereinkkel egyelőre nem tudunk megegyezni a szállítás feltételeiben. — Évente 80 ezer. lakást kapcsolnak be a gázellátásba. Hogyan akarják kivédeni — például az idén — az ebből adódó feszültségeket? — Míg nyáron alig 20 millió köbméter gáz fogy naponta, télen 50 milliónál is több. A csúcsfogyasztásra egyszerre többféle módon is készülünk. Egyrészt a gáztermelésben vannak kimondottan csúcsüzemek, amelyek a hidegebb napokban 40—50 százalékkal is növelhetik termelésüket. Másrészt a föld alatti tárolóinkban októberig 1,2 milliárd köbméter gázt gyűjtünk össze. Hosszú lejáratú államközi egyezmények biztosítják az importot, ez a hazai meny- nyiségnek a 70 százaléka. A szénhidrogénes erőművek bármikor átállíthatok gázról olajra, és így a lakosság nem érzi meg a kiesést. — Említette az olajat . . . — Az energiagazdálkodás racionalizálására szolgáló intézkedések nyomán a népgazdaság olajfogyasztá- sa az elmúlt 5 évben csaknem 2 millió tonnával csökkent. Ezen belül a lakossági tüzelőolaj-fogyasztás 1 millió tonnáról visszaesett a felére. Akik mégis megmaradtak ennél az energia- hordozónál. azok is nyugodtak lehetnek, mert mind a hazai termelés, mind az import tervszerűen alakul. A lényeg, hogy a lakosság ellátását mindenáron fenn kell tartanunk. Ha ez biztosítható. akkor a következő szempont, hogy a gazdaságban, a termelésben, a legkisebb kárt okozzon a korlátozás. Rendelkezünk egy úgynevezett riasztási rendszerrel is. Ebben konkrétan fel vannak sorolva, hogy milyen veszélyhelyzetben. kiket kell értesíteni, illetve hol kell csökkenteni vagy leállítani a szolgáltatást. Egv üvegolvasztó kemence természetesen előnyt élvez egy csarnok fűtésével szemben, mert míg az egyikben milliós károk keletkezhetnek. a másikban legfeljebb fázunk. De a források biztosítása a téli felkészülésnek csak az egyik oldala. A másik oldala a termelők és a lakosság takarékos energiagazdálkodása. Az energiafogyasztásunknak több mint az egyharmada ma már a lakosságé. E. E. Beszélgetés gazdasági szakértőkkel — (Folytatás az 1. oldalról) Jerszi J^amás feladatköre az egészségügyre, a szociális gondoskodásra, az oktatásra, közművelődésre és állam- igazgatásra terjed ki. — A népi ellenőrzésben eltöltött 27 évem után azt tudom mondani, hogy a közösségeket. egyéneket érő bajok legnagyobb hányada nem szándékosságból, hanem helytelen felmérésekből, hibás döntésekből származik. A hibákat pedig ki lehet javítani. ha már eljutottunk a felismerésükig. A hiibafeltáró folyamat persze nem mindig egyszerű, ehhez hozzáértő, a közügyek iránt fogékony emberekre van szükség, például jó népi ellenőrökre. A lakosság köréből is szép számmal akadnak segítőink, évente átlagosan 250 közérdekű bejelentés, javaslat, panasz érkezik a megyei NEB-hez. — Ügy is lehel fogalmazni, hogy munkájuk a társadalmi közérzet javítását célozza. Életünket most anyagi gondok nehezítik . . . — Bizony sok gond oldódna meg több pénzzel, de mivel még jó néhány évig nem számolhatunk elegendővel. más módszerekkel kell elősegítenünk a minőségromlás megakadályozását. Ennek jegyében készítjük az 1988-as ellenőrzési feladattervünket. Mint a párt- alapszervezet titkára is elmondhatom. hogy a testületi tagok és a gazdasági szakértők a gazdasági kibontakozást segítő vizsgálati programok mellett, fontos feladatuknak tekintik az anyagi eszközöket nem igénylő, a szellemi kapacitásra támaszkodó javaslatok felkutatását és érvényesítését. Szendrey Zoltán az építőipari, postai. közlekedési ügyek ismerője. — Nagyon sok az e területekkel kapcsolatos közérdekű beadvány és a célvizsgálatok is sok anomáliát tárnak föl. De például nagy javulás tapasztalható az engedély nélküli építkezéseknél. határozott intézkedések vannak a nem lakás céljára igénybe vett lakások körüli visszaélések megszüntetésére. Jogszabály tiltja, hogy lakásokat irodáknak, műhelyeknek használjanak, mégis száz és száz lakást használnak ily módon, az ipari üzemek szabad épületei pedig üresen állnak, álltukban tönkremennek. Nem tudtunk eredményt letenni az asztalra a társadalmi tulajdon védelmének vizsgálata után. Az építkezéseken nem őrzik eléggé az anyagot, sok a lopás. A vállalatok azzal érvelnek, hogy az őrzés, a bekerítés stb. nagyon drága. Ha valóban vállalati tulajdon lesz az állami tulajdon, biztos vagyok benne, hogy megoldják az őrzést. .. Most a lakáslétrehozás költségeinek alakulását vizsgáljuk országos szinten. — Nem rossz ez az időpont. hiszen jövőre változnak az árak? — Mi azt vizsgáljuk, mik a lehetőségek, amelyek révén csökkennek a költségek. Ezek a feltárások jövőre is érvényeseik maradnak. — Mi a legszembetűnőbb? — A vizsgálat még tart, mindössze egy példát ragadok ki. Nem jó az érdekeltségi rendszer: az épít- tetőn kívül senki sem érdekelt az árcsökkentésben, sem a tervező, sem a beruházó .. . — Milyen gondokkal találkoznak a közlekedés és a posta területén? — A hiánygazdálkodással függ össze a pazarló áru- szállítás. súlyos tehergépkocsik járják az országot, egy-egy apró szerelvényért. Ma kaptunk egy levelet. 128 aláírással: Özdról panaszolják. hogy megszüntették az Özd—Arlófürdő buszjáratot, mert a vízvezetés után nem állították helyre az utat. A postára a telefon miatt sok a panasz. Edelény környékén 18 óra után nem hívható a körzeti orvos, mert egyszerűen nincs telefon, Aggtelek környékén pedig a „berepülőzött", de hibás telefonvonalakra panaszkodnak. Sóik a beadvány a telefon túlszámlázások miatt. Csak azt tudom mondani, hogy sokszor nem pénzen múlik a hibák orvoslása, hanem a munkánk minőségén. Szűcs Istvánná az ipar szakértője a megyei NEB- irodán. Nem sokan irigylik manapság a munkakörét, de a százhúsz ipari népi ellenőrt sem. — Milyen vizsgálatokra tud visszaemlékezni az elmúlt évekből? — Vizsgálataink majd' mindig párhuzamosan futottak a népgazdasági koncepciókkal, a megyei iparpolitikai célkitűzésekkel. A ter- mékszerkezet-váltásról például már 1979-ben elkészült az első anyagunk! Főbb alapvizsgálataink voltak még: a kutatások hasznosítása. a licencvásárlások gyakorlata. a gazdaságos anyagfelhasználás, az importanyagokkal való gazdálkodás. az energiaracionalizálás, és mostanában az export- termékek minőségével, a tőkés importból származó gépek beszerzésével, kihasználásával kapcsolatos tapasztalatok . .. — Melyek ezek a tapasztalatok? — A megállapítások sorából csak néhányat emelek ki: a külkereskedelmi vállalatok nem versenyeztetik árletörő szándékkal a külföldi cégeket, finomabban fogalmazva, olcsóbban is hozzá lehetne jutni ezekhez a gépekhez. . . Hiba. hogy vertikálisan nem egyeztetnek körültekintően az engedélyezéseknél. Így történhetett meg. hogy a Diósgyőri Papírgyárnak van egv importgépe. amely kihasználatlan. mert az ezen gyártott papírt importgép hiányában, nem tudja felhasználni a Pénzjegynyomda. Nagyon sok visszássággal találkoztak a népi ellenőrök a múlt évek során, de ezt úgy is megfogalmazhatnám, hogy sokat pazaroltunk szellemi és anyagi tőkével egyaránt, tehát vannak tartalékaink. Virányi Géza szakterülete a kereskedelem-vendéglátás. az élelmiszeripar és a mezőgazdaság. — Amikor a 80-as évek elején kialakultak a kereskedelemben és vendéglátásban az új üzemelési formák, létrejöttek a szerződéses és jövedelemérdekeltségű üzletek. mindenki azt várta, hogy javul az áruellátás, egészséges verseny alakul ki a vevőért, tehát jobb lesz a kiszolgálás. Vannak jó példák. de. ha a megye kereskedelmének egészét nézem, azt tudom mondani sajnos, hogy több a szabálytalanság, mégpedig az új formában üzemelő egységeknél. Árdrágítással. súlycsonkítással, többszámlázással. minőségrontással találkoznak a népi ellenőrök. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ezek a boltvezetők jobban félnek a leltárhiánytól, és sokukat a gyors meggazdagodás reménye hajszolja a szabálytalanságokba. Az áruhiiány- nyal függnek össze a korrupciós jelenségek. Nagyon sok esetben megtalálható a magánkereskedőnél az az áru, sokszor dupla áron, ami nem kapható állami boltokban. — Mit tud tenni mindezek visszaszorítására a népi ellenőrzés, amely eddig is üldözte e jelenségeket? — A rendőrséggel és a kereskedelmi felügyelőséggel együtt hatékonyabbá tesszük az ellenőrzést, megpróbáljuk felrázni a belső ellenőrzést is. amely pillanatnyilag nem áll a helyzet magaslatán. Segítséget várunk a lakosságtól, hiszen nehéz tetten érni a korrupciót. És jó lenne, ha minél többen felejtenénk el a csúszópénzeket, mert ez a gyakorlat nem old meg semmit csak konzerválja a bosszantó jelenségeket. — Hogyan segíti a népi ellenőrzés a mezőgazdaságot? — Témavizsgálatokat indítunk. és a NEB mezőgazdasági szakcsoportja is bekapcsolódik a munkába, amely a mezőgazdasági üzemek aktuális gondjain kíván segíteni. A gondok? Csökkent a szarvasmarha- és a juhállomány a háztáji gazdaságokban ... Az élelmiszeriparnál jelenleg a szállításokon és a göngyölegelszállításokon kell javítani. Utóvizsgálat lesz az iskolatej ügyében. Vannak megyék. ahol ezt jól megoldották. mi meg csak szervezge- tünk. és nem tudunk egy pohár tejet adni minden iskolás kezébe. A nagy horderejű kérdések mellett én fontosnak tartom, hogy szűnjenek a napi bosszúságok. Újult erővel munkálkodnak ezen a népi ellenőrök jövőre, amikor nehezebben élünk. Lévay Györgyi Tetőablakokra vegyes vállalat Megkezdődött a cikóriafeldolgozás Újdonság a Katáng kávé Termékszerkezetének megújítására készül a Fertő- di Építőipari Szövetkezet. Jövőre az eddiginek felére csökkenti hagyományos faipari tevékenységét; első lépésként már megszüntették a korábbi nagy tételű ablakgyártást, mivel üzemük alacsony technikai színvonala miatt nem tudtak az új hő- technikai szabványnak megfelelő ablakokat készíteni. A felszabaduló munkaerőt a tetőtéri ablakok gyártásában foglalkoztatják. E termék hazai gyártására vegyes vállalatot alapított a szövetkezet és a dán V. Kann Rasmussen Industri szerkezet gyártó cég. A vegyes vállalat megvásárolta a dán partner le- ányvátláilatától'. a Velux In- ternacional ablakgyártó cégtől a Velux-rendszerű tetőtéri ablakok gyártási engedélyét és technológiáját. A tetőtéri ablakokat készítő fertődi üzem gyártócsarnoka már áll, s rövidesen megkezdik az NSZK-ból érkezett gépek, berendezések szereléséit. A munkáikat úgy ütemezik, hogy jövő év első hónapjaiban megkezdődhessék a próbatermelés. A gyár évente több tízezer hőszigetelt, korszerű tetőtéri ablakot állít majd elő, amelyből a hazai igények kielégítésén túl exportra is jut. Megkezdődött a cikória- gyökér feldolgozása a Győri Keksz- és Ostyagyár jános- somorjai gyárában, az ország egyetlen cikóriafeldolgozó üzemében, ahol 1910 óta gyártanak különböző pótkávékat. A kampány éjjel-nappal tart, s így várhatóan karácsony előtt befejezik a mintegy 20 ezer tonnányi termés feldolgozását. A Kisailföldön az idén 850 hektáron termesztettek cikóriát a gyár megrendelésére. A nyers terményből készül az aszalván.v — az idén mintegy 4500—5Ó00 tonna —. a pótkávék legfontosabb alapanyaga. Jelentős részét Franciaországba, az NSZK- ba és Svájcba exportálják, a többiből hazai megrendelésre gyártanák pótkávét. A jánossomorjai pótkávék sorát most egy újabbal egészítik ki, ez presszógépen is főzhető, akár tisztán, akár őrölt babkávéval keverve. Az újfajta pörkölt és őrölt cikóriakávét 20 dekás csomagolásban hozzák forgalomba Katáng kávé néven; a cikóriát ugyanis a katáng nevű növényből nemesítették ki. (MTI)
